Zalamegyei Ujság, 1930. október-december (13. évfolyam, 241-294. szám)
1930-12-18 / 288. szám
XIII» évfolyam 288. szám. Ara 12 ffillóp Csütörtök, 1930 december 18. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Feíelő® nxerkesztö s SiERBGLY FERENC «ueasaai smíjsB&rm&wm i Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKAIÉI A Pl L AS* Klegjeienik hétfő és ez ünnepet követő nap kivételével miniden nap. E 1 ő f'i z e t é s i árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem v á 1 a s z o 1 u n'k Kéziratokat nem adunk vissza. közönség, sem a posta, sem senki hasznát nem látja. Nem is lehet ennek a dolognak más vége, mint az, hogy revízió alá veszi a kereskedelmi kormányt ezt a ren- delkezését, aminek eredménye- képen a telefon ismét kényelmünkre, könnyebbségünkre szolgál anélkül, hogy újabb terheket róna ránk. Úgyis annyi terhet raktak már ránk, hogy nincs egy makulányi hely uj terhek számára. Ezt bizonyítja a telefon- beszélgetésekkel való „takarékoskodás“ is. A magyar kereskedők tömegesen rendelik le a esek árukat. ÖivenÉxePiPel több munkanélkülit jelent a cseheknek a »ámhábo^u. Majd hangoztatta, hogy ellenséges cselekedet a cseh kormány részéről az iparral szemben a kereskedelmi szerződés felbontása. Ez az eljárás a cseh ipart romlásba viszi. A magyar—cseh szerződést indokolatlanul bontották fel. Nem gondoltak arra. hogy Magyarország más oldalon teremti meg kivitelét. Medinger német szenátor azt fejtegette, hogy az ezeréves cseh— osztrák—német—magyar gazdasági közösség erősebb, mint az a konstrukció, amit Benes távoli országokkal igyekszik megteremteni. Prága, dec. 17. A cseh textil- exportőrök körében hire jár, hogy két nap óta a cseh gyáraknál a megrendelések egész sorát mondták le táviratilag a magyar megrendelők. Prága, dec. 17. Udrzal miniszterelnök a ma délutáni sajtófogadáson utalt arra, hogy a kormány annak idején mind a 8 kormány» támogató párt hozzájárulásával mondta fel a magyar kereskedelmi szerződést. Megvádolta a magyar delegációt és a magyar kormányt, hogy annak magatartása miatt nem sikerült az uj megegyezés, majd kijelentette, hogy a szerződésnélküli állapot súlyos hátrány volna, de ő hisz a megegyezésben. Nem váll he a telefondrágitás, amint az előre is megjósolható volt. Most, december 15-én telt le az első hónap, amelynek eredményeit kiváncsi érdeklődéssel várta úgy a közönség, mint maga a posta is. És a beérkezett jelentésekből azt állapították meg, hogy a vidéki városokban a telefon helyi forgalom alig egy tizedére csökkent. Ennek a jelenségnek magyarázatát abban adják, hogy a vidéki telefonelőfizetők megtanultak takarékoskodni a beszélgetésekkel, akár csak a fővárosban — és nem csak kereskedők és iparosok, hanem még a hatóságok is csak a legszükségesebb alkalmakkor veszik igénybe a telefont. — Ezt a magyarázatot senki komolyan nem veheti, mert hiszen a cél nem az volt, hogy takarékosságra szoktassák az előfizetőket és azután ujjongjanak, hogy a hatóságok is kevesebbet beszélnek telefonon, hanem, hogy több jövedelmet biztosítson magának a kincstár, az állam. Ez a többlet nem állott elő és azért kell most magyarázaokat keresni. De a telefont nem is azért vezetik be, nem azért építenek sürgősen telefonhálózatot országszer te, hogy inylcsikiandozó legyen az, hogy önmegtartóztatásra — köznyelven takarékosságra hangolja az előfizetőket Aki telefont vezet be, az a saját kényelmére cselekszi azt, tehát nemcsak sürgős beszélgetéseket lebonyolítani, hanem mást is beszélni. A telefon ép úgy, mint a technikának más vívmánya, a kényelmet szolgálja, amit az ember megfizet a bevezetéssel és az átalánnyal. Az ismertetett magyarázat csak amolyan hajánál fogva előránci- gált valami, ameliyel takarni lehet a sikertelenséget, az eredménytelenséget. A takarékosko dást, amire itt nemcsak hogy szükség nem volt, de sőt gátul szolgál a könnyebb érintkezésnél, elérték ugyan, de épen akkor nem érték el azt, ami a tulajdon- képeni cél volt: a jövedelemfokozódást. Kérdjük tehát, miért volt szükség erre a drágitási eljárásra ? — A magyarázatnak értékéből sokat levon és igy még kevésbé elfogadhatóvá teszi az a körülmény, hogy a szubvenciósok nagy hangon kürtölték, milyen könnyen megszokja majd ezt is a közönség, mint például a do- hánynemüek árának, a vasúti menetdijaknak emelését. Csak néhány nap és rendben lesz minden !... No és itt volt kerek 30 nap és a közönség nem szokta meg a tizenkét filléres beszélgetést. Az igaz, megtanult takarékoskodni ezen a téren is, de ennek a takarékosságnak sem a Bpest, dec. 17. A képviselőház mai ülésén elhatározta, hogy a takarékossági javaslatot 8 órás üléseken fogja tárgyalni. A vita során Propper Sándor azt fejtegette, hogy a javaslat nem jelent takarékosságot. Fábián Béla kérte a pénzügyminisztert, hogy az 'adókat nagyobb kímélettel hajtsák be. — Majd hosszasan bírálta a népjóléti minisztérium gazdálkodását és adatokat sorolt fel több visszaélésről, amelyek állítólag a népjóléti minisztériumban történtek. Kifogásolta, hogy a minisztérium egyes üzemeinek igazgatóságában olyanok foglalnak helyet, akik egyúttal ellenőrzést is gyakorolnak. A rokkantak fillérei nem jutnak mindig rendeltetési helyükre, hanem sokszor azt dug- segélyként használják fel. Bizonyos célokra kiutalt összegeket egyes tisztviselők saját céljaikra fordították. Ugyanakkor az altisztek egy-két pengős karácsonyi segélyt kaptak. Kérte a népjóléti minisztert, hogy a fegyelmi és szakértői vizsgálatot ez ügyben ne a minisztérium embereivel hajtsa végre, hanem az állami számvevőséggel. Hangoztatta Fábián, hogy a visszaélések a magasrangu tisztviselők részéről történtek. Megemlítette Hankó Elemér és Angyal Kálmán miniszteri tanácsosokat, mint akik a visszaéléseket elkövették. — Rámutatott, hogy Vass József temetési költségeiként oly összegeket is elszámoltak, amelyekből egyes emberek fekete ruhákat csináltattak maguknak. Kun Béla azt fejtegette, hogy soha ily szomorú karácsony és újév nem várt az országra, mint most. A pénzügyminiszter válasza. Wekerle pénzügyminiszter válaszolt ezután az elhangzott felszólalásokra. — Először Fábián súlyos vádjaival foglalkozott. Kijelentette, hogy a népjóléti minisztériumban fegyelmi vizsgálat folyik bizonyos ügyekben, de sem ő, sem a kormánynak más tagja nem tud olyan méretű ügyekről, amilyeneket Fábián felhozott. — Hangsúlyozta, hogy a kormány nem tűr meg semmiféle visszaélést és ha a felhozott dolgok tényleg megtörténtek, s túl— mennek a fegyelmi eljárás keretén, meg fogják indítani a bűnvádi eljárást is. Elhamarkodott ítéletet azonban nem szabad mondani. A vizsgálatot pártatlanul fogják lefolytatni és nem engedik meg, hogy az érdekeltek a vizsgálatra befolyást gyakoroljanak. A miniszter ezután a javaslattal foglalkozott. A javaslatot nehéz szívvel hozta a Ház elé, de azzal a tudattal, hogy az adott helyzetben jobb javaslattal nem lehet jönni. — Ez a javaslat az államháztartás egyensúlyának megóvását célozza. A kritikusokkal szemben hivatkozott arra, hogy a kormány az elmúlt tiz év alatt nagy eredményeket ért el bel- és külpolitikai téren. Egyesek egy- harmaddal kívánták csökkenteni a személyi kiadásokat, ő azonban a tisztviselői illetményekhez és a nyugdijakhoz csak végső szükség esetén nyúlna. Nem szabad kishitünek lenni a Budapest, dec. 17. A cseh — magyar vámháboruval kapcsolatban a kereskedelmi és a földművelésügyi minisztériumban értekezlet volt, amelyen a szakreferenseken kívül a prágai magyar delegáció tagjai is résztvettek. Az értekezleten azokat az alapelveket tárgyalták, amelyek alapján elő- készítik az egyes államokkal szükséges tárgyalásokat. Ugyanis a Franciaországgal, Németországgal és Svájccal kötött megállapodás szoros összefüggésben áll a magyar- cseh kereskedelmi szerződéssel. A csehországi lapok továbbra is élénken foglalkoznak a szerződés ügyével. A Pravo Lidu szerint, ha a szerződésnélküli állapot sokáig tart, akkor 50 ezer cseh munkás marad munka nélkül. Prága, dec. 17. Böhm Rudolf magyar szenátor a szenátus költségvetési vitájában visszautasította Habrmann szocialista szenátornak a Garami—Soukup féle levélváltás kapcsán Magyarország ellen intézett kirohanását. Rámutatott, hogy Csehországban tudatosan a háborúra készülnek. Ezt az államot pedig nem azért teremtették meg, hogy fegyverkezésével nyugtalanítsa szomszédait és tűzfészke legyen Európának. Prága oly közel fekszik a német határhoz, hogy konfliktus esetén 24 óra alatt repülőgépekkel rommá bombázhatják. Súlyos vádiak hangzottak el a képviselőházban egyes magasrangu népjóléti minisztériumi tisztviselők ellen. A képviselőház elfogadta a takarékossági javaslatot.
