Zalamegyei Ujság, 1930. október-december (13. évfolyam, 241-294. szám)
1930-12-23 / 292. szám
Zalamegyei Újság 1930 december 23. Fára József dr. előadása Egerszegnek a török hódoltság alatti küzdelmeiről. A Zalaegerszegi Gazdakörben vasárnap este fél 7 órakor Fára József dr. vármegyei főlevéltáros folytatta Zalaegerszeg történetéről a múlt évben megkezdett előadássorozatát. Az előadó érdekes adataiból igen élvezetesen rajzolta meg a város életét, úgy hogy a további előadások méltán tarthatnak számot a vasárnapinál nagyobb érdeklődésre. Fára József dr. előadásának elején vázolta Egerszeg történetét a mohácsi vészig, amit a múlt évben már ismertetett, majd a török hódoltság korának egy részét ismertette hallgatóival. Elmondotta, hogy a hódoltság kezdetén a töröknek állandó célja volt a gazdag Bécs városának elfoglalása, s mivel egyenes útja Zalán keresztül vezetett, Egerszegnek igen fontos szerep jutott. Két századon át ez a kor tele volt vérrel, szenvedéssel, mégis Egerszeg történetének ez a legszebb korszaka. Egerszeg a török dulás előtt az akkori viszonyokhoz mérten hatalmas város volt. Egy 1524-ből származó irat 160 egerszegi család nevét jegyzi fel. Ez alapon (beleszámítva a családtagokat, a püspöki zselléreket és szolgákat) ezer főre tehető a város lakossága. A városnak akkor 130—140 háza lehetett, ami abban az időben nagy szám volt. A török bejövetele után nagyon megváltozott a város képe. 1566-ban a török betört Zalába. Egerszeg és Egervár között nagy csata folyt. Ennek eredményekép a török feldúlt 16 várkastélyt, köztük az egerszegit és ezer embert (egerszegi polgárokat is) rabszijra fűzött. Ennek következménye, hogy egy, az előbbinél 50 évvel újabb okirat szerint a 160 család leapadt 92-re, de köztük a 160 családból csak 20 volt a régi, ami mutatja a török pusztítás méreteit. — Az 1567. évi törökdulás következménye, hogy a korábbi 130 telekből csak 8 porta tudott adót fizetni, 23 porta pedig annyira szegény, hogy fel kellett ezeket a fizetés aló) menteni. Egerszeg város fontosságát a sok baj mellett is megtartotta. Már akkor is tiz vására volt, mint ma, s ugyanazokon a napokon. (Itt megjegyezte az előadó, hogy a városnak régi emlékét rombolnák le, ha a vásárnapokat — amint tervezik — megváltoztatnák). — Egerszegről kezelte a veszprémi püspök tiszttartója a püspöki uradalmat, amelyhez Nova és sok, ma már meg nem levő község tartozott. Ezért épült itt a kastély, amely erőditményszerü épület volt. A török előnyomulása miatt 1567-től a vármegye Kapornakról ide helyezte gyűléseinek színhelyét, s ettől kezdve megyeszékhely a város. A törökdulással szemben Egerszeg volt a környék lakóinak menedéke, ezért a veszprémi püspökség sokszor sürgette a vármegyétől, a királytól, az országgyűléstől a város megerősítését, de sokáig hiába. 1601-ben, mikor a török Kanizsát elfoglalta, szabad útja nyílt északfelé. Erre való tekintettel hatalmas váröv épült ki Zalában. E váröv középpontjában legfontosabb Egerszeg, ezért ez lett a dunántúli Azok a legszegényebbek, akik fölött a karácsonyi ünnepek is úgy suhantak volna el, mint a gondokkal és nélkülözésekkel teljes szürke hétköznapok, a múlt vasárnap is a társadalom vendégei voltak és értékes karácsonyi ajándékokat kaptak. A legválságosabb időkben a legdicséretre- méltóbb formában nyilvánul meg a társadalom jószívűsége, mert örömteljes karácsonyt kíván szerezni minél több szegény gyermeknek, akiknek szülői képtelenek még arra is, hogy karácsony ünnepén csak valamivel nagyobb száraz kenyeret nyújthassanak nekik. A Mansz. zalaegerszegi fiókja és a zalaegerszegi iparosok nagyasszonya, Batthyány Pálné grófné szereztek ezen a napon örvendetes karácsonyt mintegy száz szegény gyermeknek. A Mansz. a gondozásba kiadott kisgyermekeket, számszerint hatvanhármat hivott meg délután 2 órára saját helyiségébe. Szépen feldíszített karácsonyfa fogadta a hadak vicegenerálisának székhelye. A sorozatos török dúlás után 1620-ban Bethlen Gábor hadjáratot vezetett a . király ellen és Egerszegre is eljutott. Az egerszegi polgárok és katonák ugyan feliratban fogadtak hűséget a királynak, de a várost megvédeni nem tudták és 1621-ben Bethlen Gábor hatalmába jutott, s egy- ideig meg is tartotta. A háborús bajokhoz ebben az időben a szerencsétlen belső viszonyok is hozzájárultak Eger- szegen. Az itt levő katonaság sanyargatta a polgári lakosságot, zsákmányolt. De viszály folyt a katonaság és a püspök között is. A zsoldos katonaság egy része letelepedett és elfoglalta a püspöki földeket. A püspök természetesen követelte, hogy a földekért fizessenek, de csak 1628-ban kötötték meg az egyezséget a püspökkel. Az előadó ezután bejelentette, hogy ismertetését legközelebb folytatja. Fára József dr. értékes előadásáért, amelyet a hallgatóság melegen megtapsolt, Kovács Ferenc gazdaköri elnök mondott köszönetét. kis apróságokat, akiket a nevelő anyák vezettek el az ünnepélyre. Galambos Miklós káplán valóban a gyermeki lélekhez leereszkedő beszédben magyarázta meg nekik a karácsony jelentőségét, majd néhány kis ártatlanság alkalmi verseket „szavalt“ s azután el- énekeltéka „Mennyből azangyal“-t. A Mansz. hölgyei pedig kiosztották nekik az ajándékokat. Mindegyik jókora csomag süteményt, cukrot kapott s melléje játékokat. A kisleányokat a Mansz. tagjai által készített babákkal és kis zsebkendőkkel, a fiukat pedig vásárolt játékszerekkel ajándékozták meg. Batthyány Pálné grófné 200 pengőt adományozott a szegény iparos gyermekek karácsonyára. Ezen az összegen ruhát, cipőt csináltatott az ipartestület és délután 3 órakor osztották szét azokat az ipartestületi székház nagytermében. Jády Károly, ipartestületi elnök az ünnepély megnyitásakor hálával eltelten emlékezett meg a zalaegerszegi iparostársadalom jótevőjéről, Batthyány Pálné grófnéról, aki ezzel az újabb nagylelkű adományával ismételten bizonyságot tett a zalaegerszegi iparostársadalom iránt táplált meleg rokonszenvéről. Előbb 150 pengőt küldött Jády Károlyné címére és ezen az összegen anyagot vásároltak, amit a férfiszabók és varrónők ingyen dolgoztak föl; majd megtoldotta adományát 50 pengővel s ezen 6 pár cipőt vásároltak. Egy párat Lakatos István cipészmester adományozott. Az adományokért jegyzőkönyvben mondanak köszönetét. Ezután Jády Károlyné kiosztotta az ajándékokat. Ajándékban részesültek a következők: Özv. Hufná- gel Jánosné nőiszabó, 2 és 8 éves leánya ruha és cipő, 9 éves leánya ruha. Eichinger József szabó, 9 éves fia ruha és cipő, 3 éves leánya ruha, 7 éves leánya ruha és kötény. Leier Gyula cipész, 12 éves fia ruha és 9 éves leánya ruha és kötény. Farkas József cipész, 9 éves fia ruha és 4 éves leánya ruha és kötény. Berta József cipész, 6 éves fia ruha, 4 és 8 éves leánya ruha. Néhai Szlavicsek János cipész, 2 éves leánya ruha, kötény, kötött kabát, sapka és sál. Radó János cipész, 4 éves fia ruha, 3 éves leánya ruha és kötény. Marai János csizmadia, 11 éves fia ruha, 8 éves leánya ruha, kötény és kötött kabát. Mielőtt tűzifa és szénszükségletét bárhol beszerezné, vételkötelezettség nélkül érdeklődjön VIZSY ISTVÁN fa- és szénkereskedőnél Zalaegerszeg, Wlassics Gyula utca 7. TELEFON: 230. 3474 TELEFON: 230. A jótékonyság vasárnapja. Karácsonyi ünnepség a Manszban és az ipartestületen. Gyönyörű karácsonyfadíszek nagy választékban kaphatók a Zrínyi könyvkereskedésben. Vidéki rendeléseket postafordultával intézzük el. Gyermekeknek meséskönyvek, képeskönyvek és más ifjúsági könyvek nagy raktára. 3986
