Zalamegyei Ujság, 1930. október-december (13. évfolyam, 241-294. szám)
1930-12-21 / 291. szám
XIII. évfolyam 291. szám. Ára 16 fillér» Vasárnap, 1930 december 21. ^^^yvt^^^J^T(Wrma«irwíT,i,,*M!!,MMM,a,IIIMIMMWB"l™M"l,,lllll,,wllll*ni*11™11'»*■ »’UfrTnawawa« n m i> "r—'H irrfjvfff-Twrrr" iTaxaéMMW—H———wi n w mi »■ « «laaiBtfgssnas&K ZAUMEGYEIUJSÄG Felelős szerkesztő a HERBOLY FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatai: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKJJJIAPILAP Megjelenik hétfő és ez ünnepet követő nap kivételévé! minden nap. Előfizetési árak: egy hónapra 2’40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. j:mv^x^?^myMámmtttagmsmmmíaissBssmfx^s!x^irsacmísamam A hitvallásom iskolákat is megcsapta a takarékosság szele. A kormány ugyanis elhatározta, hogy az úgynevezett „törpe iskolákat“ megszünteti és egybevonja azokat úgy, hogy több, kevésbé népes iskolákból egy népeset csinál és ez természetesen állami lesz. Mivel ezzel a rendelkezéssel hitfelekezeti iskolák szűnnek meg, a felekezetek körében érthető elégedetlenkedés nyilvánult meg. Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter a veszprémi püspöknek a felsőházban adott válaszában kijelentette, hogy ő a vallásos iskola elve alapján áll és mindössze 17 helyen lép állami iskola a felekezeti iskola helyébe. Hozzátette azt is, ami igy magától értetődik, hogy az egyházak is- kolafentartó jogát nem akarja korlátozni. A takarékoskodás tehát elérkezett oda, ahol lukszusról, fölösleges kiadásról nem volt soha szó és ahol a takarékoskodásnak — legalább ebben a formában — helye talán nem is volna. Mert már magában az a körülmény, hogy felekezeti iskolák szűnnek meg, csökkentheti a vallásos népnek a felekezeti iskolák iránt táplált szeretetét és a kultuszminiszter kijelentései ellenére is arra következtet, hogy a felekezeti iskola bizony hátrányban van az állami mellett. Azonkívül pedig egynéhány helyen ismét csak megismétlődnek a régi állapotok, amikor túlzsúfoltak lesznek az iskolák, aminek természetes következményeként jelentkezik majd a csekélyebb tanítási eredmény. Mert tudni kell, hogy nem mindegy ám 40, vagy 80 gyermeknek a tanítása. És a huszadik század mást követel az iskolától, mint az előző századok, amikor az iskola bizony sokszor csak „szükséges rossz“ volt. Mi, az igazat megvallva, féltjük a felekezeti iskolákat és féltjük általában a népoktatás ügyét ettől az első „kapavágástól“. Az „a“-t rendszerint követi a „b“, az első lépést a második és a többi. Távol áil tőlünk, hogy a kultuszminiszter jószándékában kételkedjünk; ámde jöhetnek idők s azokkal uj emberek, akik a dolgot máskép magyarázzák s más mederbe is terelik. Ma is hallunk hangokat, hogy: ha a régi iskolákban a „mester“ százhúsz gyermeket is eltanitott, miért ne taníthatna ma egy tanító nyolcvanat—kilencvenet ? Orvossal, tanítóval nem szabad takarékoskodni. Hiszen eddig sem volt sohasem rózsás helyzete sem egyiknek, sem másiknak! És most, amikor a helyzetűk némiképen javult volna, — már olyan formában tudniillik, — hogy a közre gyakorolt hatásuk Megírtuk már, hogy a zalaegerszegi távbeszélő központ nagy átalakulás elölt áll, amennyiben központi telep (CB) berendezést kap és a maga nemében a legmodernebb lesz az egész országban. Az átalakítási munkálatok már hetek óla folytatódnak és rövidesen el is készülnek. A rendszernek lényege az, hogy a felhívó- nak nem kell csengetnie, mert a kagylónak egyszerű fölemelése már jelez a központban, ahol szines villanylámpák gyuinak ki a felhívásra. Éhez az új rendszerhez azonban új gépek is szükségesek,amelyeknek fölszereléselmeg- akasztaná a forgalmat, ha az átszerelés egyszerre történnék, vagyis akkor, amikor a központban már elkészült a munka. Hogy ez elkerülhető legyen, a jelenlegi gépeket most olyan kondenzátorral látják el, amelynek segítségével ezek a gépek úgy a régi, mintáz új rendszernél zavartalanul használhatók. Ha egy-egy régi városban sétálunk s annak ódon házait, emlékeit látjuk, igen sokszor fájó szívvel gondolunk arra, hogy mily kevés emléke maradt meg Egerszegnnek, vagy ha maradt, igen kevéssé becsülték meg azokat. Nézzük meg csak azokat a kedves képeket, amiket itt-ott Egerszegről feltalálhatunk s rendre eredményesebb volt, jön a taka- \ fékosság, mely legalább egy félszázaddal visszavet bennünket. Kár volt a dolgok rendjét igy megbolygatni. Azért a 17 helyért, ahol összevont iskolák létesülnek, nem volt érdemes rést ütni a már szépen megépített falon. Takarékoskodjanak az autókon és másféle lukszusdolgokon, de ne a népiskolákon, amelyek még mindig, de különösen a mai nagy időkben, csak továbbfejlesztést várhatnak. Ezek a munkálatok is folyamatban vannak és azután, ha a központ megkapta az új berendezést, megkezdődik a jelenlegi gépeknek újakkal való kicserélése. Az új gépek javarésze meg is érkezett már, fölszerelésök annak idején tehát minden nehézség nélkül megtörténhetik. így mintegy észrevétlenül, zökkenés nélkül alakul át a zalaegerszegi telefon- központ, melynek modernizálásával megoldást nyer az éjjeli telefonszolgálat is, még pedig nemcsak a városban, hanem az egész megyében, mert amint már jeleztük, — a vidéki kis központok megszűnnek, a nagyobbak pedig este 6, illetve 9 óra után úgyis megszüntetik működésüket s az éjjeli időszakra a zalaegerszegi központba kapcsolódnak. Ahol tehát most megjelennek a telefon munkások, hogy a kondenzátort beiktassák a gépekbe, az azért történik, hogy a jelenlegi gépek az új rendszernél is használhatók legyenek addig, amig újakkal cserélik ki azokat. | mutathatunk rá sok oly épületre, emlékre, amely érdemes lett volna arra, hogy megőrizíessék az utókor részére. — Volt Egerszegnek egy végtelenül kedves, gótikus stílben épült városháza, az ujitás szelleme elsöpörte azt, hogy helyet adjon egy építészetileg semmitmondó épületnek. — Legutóbb az égi háború viszontagságai következtében elpusztult az ólai temető kápolnája tetejének egy része, ennek legeredetibb és végtelenül bizarr barokk-stilü épületnek a tetejére a régi gömb helyére tettek most egy bádog fogpiszkáiót, hogy a mennykő annál biztosabban megtalálhassa, így elpusztul az a százados Nepomuki Szent János szobor a kaszaházi híd mellett, amely az uj hid építése alkalmával a régi ut helyén maradt, kitéve a Zala- áradások rombolásának. Valahogy kedvesebb lenne az a hid, ha annak egyik oldala fölött őrködnék ismét Nepomuki Szent János. És — ha tovább kutatnánk, még sok ilyen példát lehetne felhozni. Most csak Egerszeg egyik legrégibb szoboremlékének a rövid történetéről szeretnék pár sorban megemlékezni. — Ez a köznép nyelvén „Fehérkáp“-nek nevezett és a Fájdalmas Szüz-et ábrázoló szobor. Valamikor ott állott a róla Fe- hérképi utcának nevezett, ma Kossuth L. utca végén. Mégcsak pár évtizeddel ezelőtt is messze voltak attól a helytől Egerszeg utolsó házai és a Bak felől bejövő utas első tekintete a szobor fehérre meszelt talapzatára esett és innen a szobor „Fehér kép“- neve. (A régiek nem ismerték az uj kor alkotta „szobor“ elnevezést, azoknak kép volt egyaránt a festett is, meg a faragott is). Az első Írott feljegyzésünk a szoborról 1754-ből való, bár kétségtelen, hogy legalább is pár évtizeddel előbbi időkből származik, Következtethető ez nemcsak a szobor stílusából, amely egyáltalán nem felel meg az 1750-es évek uralkodó Ízlésének, a barokknak, amennyiben nincs benne semmi barokkos, hanem következik magából a feljegyzés szövegéből is. A város jegyzőkönyvének az a része ekép szól: „Die 10 ma May eskütt Uraimék utat ísináltatván az Fejér képnél egy kis ebéd készíttetett lett köliségh 1 forint 07 dénár“. Abból a körülményből, hogy a városi számadás egy városrész elnevezésénél egy már kialakult kifejezést használ, arra gondolhatunk, hogy több évtizedes használat után már közismertté vált ez az elnevezés és ezért használja azt a hely megjelölésére. Közel kétszázadon át állott ott zavartalanul a szobor. E két évszázad alatt kétségtelenül igen sok szekér meg kocsi kerülgette a „Fehérkép“-et, de csak 1898- ban ötlött valakinek az eszébe, hogy a szobor útban áll, a kerekek minduntalan beleakadnak a r1 UJ kéozQlékkei szemelik föl és azután újakkal cserélik ki a telefongépeket Zalaegerszegen. A fcSxponfi f®lepB*eisd$xesi> fessirssstés©* A „Fehérkép“. Zalaegerszeg legrégibb szobor-emléke.
