Zalamegyei Ujság, 1930. október-december (13. évfolyam, 241-294. szám)

1930-12-19 / 289. szám

XIII» évfolyam 289. sxém Ara 12 fillér Péntek, 1930 december 19, mamimumumKttaBMxim i Szerkesztőség és kiadóhivatal: &Uaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. pouTiwniiPiup Megjelenik hétfő én sz ünnepet követő nap kivételével minden nap* E 1 ő f’i z e t é s i árak: egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Bojkottal kell válaszolnunk a csehek újabb pimaszkodására, amellyel fölidéz­ték a vámháborut, hogy megfojt­sanak bennünket. Mosakodnak ugyan a nyílt színen, de gonosz szándékukat le nem tagadhatják. Céljok nem más, mint a mi tönkretételünk, mert, ha nem az volna, nem csinálják úgy a dol­got. Egyet azonban elfelejtenek: a botnak két vége van és nem tudható, melyik üt erősebben. Ezek a balgák még mindig ab­ban a tudatban ringatóznak, hogy az egész Európa mögöttük áll, holott az igazság az, hogy ma csak Franciaország a pártfogójuk, de az is csak azért, mert fél a — legyőzőitektől és régi barátai­tól. Az angolok és olaszok ugyanis megunták már a francia diktatú­rát és nem hajlandók továbbra is a francia érdekeket szolgálni. Mi, magyarok a cseheknek nem válaszolhatunk mással, mint a legteljesebb bojkottal. Semmiféle cseh árut ne vásároljunk; vesz- szen mindaz, ami cseh. Aki el­lenünk támad ilyen kegyetlenül, annak mi is csak hasonló ke­gyetlenséggel felelhetünk. És, ha a bojkottot kimondjuk s ahoz ragaszkodunk is, akkor nyert ügyünk van, mert a csehek azok, akik nagyobb ütést kapnak. Hal­latszanak is már hangok a cseh kormány berkeiből, hogy nem végleges az elhatározás, hogy le­het még segíteni a bajokon. És az ilyen fuvolázást meg is ért­jük, mert, ha komolyan gondol­koznak, csak arra a belátásra kell jutniok, hogy a saját érdekükben kötelességük a tárgyalások fona­lát fölvenni és a magyar állás­pontot honorálni. A magyar kormány nem tehe­tett mást, mint szilárdan kitartott álláspontja mellett és eljárásában maga mögött láthatja az egész országot. Meg kell azonban je­gyeznünk, hogy az úgynevezett egységfront még nem annak a bizonyítéka, hogy az egész or­szág más tekintetben is teljesen a kormány mögött áll. Bárki volna is kormányon, máskép nem cselekedhetett volna s ha igy cselekedett, kötelessége az egész országnak őt támogatnia. Elvégre is a kormánynak kötelessége az ország, a nemzet érdekeit védel­mezni, az országnak és nemzet­nek pedig kötelessége a kor­mányt ebben a munkájában tá­mogatni. Ami a kormánynak másirányu működését illeti, bi­zony fönn kell tartanunk a bírá­lat jogát, mert arra a kormány nagyon is rászolgált. A kormány gazdasági politi­kája már régóta hibás vágányo­kon halad és azok az eszközök, amelyeknek segítségével a bajo­kat megszüntetni kívánja, alig vezetnek célhoz. Épen olyan szí­nezete volna a dolognak, mint amikor a szabó elhibázza a ka­bátot és azzal védekezik, hogy a. nadrág kifogástalan. Az egész öltözetnek kifogástaiannak kell lennie. Nem elég tehát a kor­mánynak csak egy-egy fronton sikereket elérni és azután unos- untalan csak azzal dicsekedni. Nálunk azonban ez lett a divat. Bpest, dec. 18. A képviselőház mai ülésén Zsitvay igazságügy- miniszler benyújtotta a kartel javaslatot, majd a választói név­jegyzékről szóló javaslatot tár­gyalták. A javaslat szerint az országgyűlési választókat taka­rékossági szempontból a nép- számlálással egyidejűleg kell ösz- szeirni. A javaslat körül nagy vita folyt, de a felszólalók inkább a titkos választójog és a népjóléti minisztériumban történt vissza­élések ügyét tették szóvá. Propper Sándor a szocialisták külön véleményét terjesztette elő. Követelte, hogy az egész ország­ban léptessék életbe a titkos választójogot. Ezután többszöri figyelmeztetés ellenére is a fő­városi választásokról beszélt, mire az elnök megvonta tőle a szót. Farkas Tibor megállapította, hogy a javaslat takarékosságot jelent és állást foglalt a szavazás titkossága mellett. Egyébként rá­mutatott, hogy nem az a leg­fontosabb kérdés, hogyan vá­lasztunk, hanem az, hogy kiket választunk be a parlamentbe. A titkos választás sem garancia A vámháboruban a nemzetnek osztatlanul a kormány mellé kell sorakoznia. Ez kötelessége is a nemzetnek. De ez — mint fön­tebb mondottuk — nem a teljes bizalomnak a jele. Ne is lásson hát a kormány osztatlan bizal­mat ebben az egy esetben. Ne is kérkedjék az egységfront meg­teremtésével. Ezt a mi élniaka- rásunk teremtette meg és nem a kormány iránt érzett szerel­münk. Egyelőre tehát mondjuk ki a bojkottot a cseh árukra és ezt a bojkottot vigyük is keresztül. Az bizonyos, hogy célt érünk, mert mi pótolhatjuk azt, amit a vám- háboru révén veszítünk, de a csehek nem és igy ők kénysze­rülnek majd újabb tárgyalásokat kezdeni, de más szándékkal, más mentalitással. arra, hogy okvetlen tiszta lesz a választás. A választási panaszok terén is megfelelő reformra van szükség. A javaslatot elfogadta. Bródy Ernő sürgette az általá­nos titkos választójogot. Gyömörey Sándor: Nem kell a titkos választójog. Bródy Ernő: Meglep, hogy van a keresztény pártnak oly tagja, aki nyíltan a titkos választójog ellen foglal állást. Östör József: Titkosan kellene állást foglalnia? (Derültség). Bródy Ernő : Az egységespárt programmjában is benne van a titkosság. Jánossy Gábor: Meg is csi­náljuk, ha itt lesz az ideje. Éry Márton: Én sem állok a titkos választójog alapján. Kray István báró: Szavazzunk. A képviselők között állandósult a párbeszéd, s az elnök alig tudta helyreállítani a rendet. Bródy Ernő ezután a népjóléti minisztériumban történt vissza­élésekkel foglalkozott. Azt kívánta, hogy a népjóléti minisztériumot szüntessék meg. Kray István báró a javaslat mellett szólalt fel. Megállapította, hogy az egyszerűbbé teszi az összeírást és takarékosságot jelent. Farkas István és Malasits Géza szintén sürgették a titkos vá­lasztójogot. Az utóbbi megvádolta a tanítókat, hogy a választók összeírását részrehajlóan végezték. Kócsán Károly hangoztatta, hogy a kereszténypárt programm­jában benne van a titkosság. Reméli, hogy a fokozatos fejlő­dés rövidesen meghozza a titkos választást. Végül határozottá n visszautasította Malasitsnak azt a megállapítását, hogy a tanítók az Összeírásnál visszaéléseket kö­vettek volna el. Scitovszky belügyminiszter a felszólalásokra adott válaszában hangoztatta, hogy a javaslat ta­karékosságot jelent. A választójog nem tartozik ide, de a kormány most nem is akar a választójogi törvény módosításával foglalkozni. A titkosság bevezetésének idő­pontja a kormánytól és az ország viszonyaitól függ. A Ház ezután általánosságban és részleteiben is elfogadta a ja­vaslatot, majd az elnök javasolta, hogy a legközelebbi ülést holnap tartsák és azon harmadszori ol­vasásban tárgyalják a javasla­tot. A napirendi vitában Pakots József a népjóléti visszaélések ügyében a vizsgálat gyors befe­jezését sürgette. — Indiiványozta, hogy szüntessék meg a népjóléti minisztériumot és az egyes ügy­osztályokat osszák szét a többi, minisztériumok között. Lakatos Gyula azt fejtegette, hogy a visszaélések ügyében nem a parlament a hivatott az Ítélkezésre. A vizsgálat már hetek óta folyik és a bűnösök akkor is elvették volna büntetésüket, ha Fábián nem hozza a Ház elé az ügyet. Különös, hogy Fábián épen most, a fővárosi választások előtt ismertette adatait. Ez azt a látszatot kelti, hogy felszólalása kortescélt szolgál. — Eltussolni senki sem akarja ezt az ügyet. A népjóléti minisztérium meg­szüntetése mellett súlyos takaré­kossági okok szólnak, de nem volna helyes büntető expedíció formájában végrehajtani a meg­szüntetést. Ez sértené a becsüle­tes tisztviselői kart. A népjóléti minisztérium munkáját százezer ember áldja. Bűnhődjék a bűnös, de az ártatlanokat egyesek miatt nem szabad büntetni. A Ház ezután az elnök napi­rendi indítványát fogadta el. A titkos választójog és a nép­jóléti minisztériumi vissza­élések ügye a képviselőház előtt. Zalai képviselők a vitában»

Next

/
Thumbnails
Contents