Zalamegyei Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 98-106. szám)
1930-05-11 / 106. szám
1930 május 11 Zalamegyei Újság 3 WAP! HÍREK Róm. kát.: Jubilate. Prot.: Mamert. Görög: Móc. Izr.: Ijar 13. Nap kel: 4 óra 29 perckor. Nyugszik: 7 óra 24 perckor. Róm. kát.: Pongrác. Prot.: Pongrác Görög: Epífán. Izr: Ijar 14. Nap kel: 4 óra 28 perckor. Nyugszik : 7 óra 26 perckor. Idő: Részben felhős idő várható egyelőre még hősülyedéssel és a keleti részeken talajmenti faggyal. — Személyi hír. Zsilinszky Rezső dr. legfőbb állami számvevőszéki titkár Zalaegerszegen tartózkodik, ahol a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség, az adóhivatal és az állam- épitészeti hivatal pénz- és ügykezelését vizsgálja felül. — Hirtelen meghalt a zala- béri esperesplébános. Osadin- szky György zalabéri plébános, a zalaszentgróti kerület esperese a tegnapi éj folyamán 63 éves korában hirtelen meghalt. Az elhunyt esperes, aki Zala megye törvény- hatósági bizottságának is tagja volt, 1867-ben Nagyszőlősön született, 1892-ben szentelte pappá néhai Hornig Károly báró veszprémi megyéspüspök. Felszentelése után Csabrendeken káplán- kodott. 1900-ban a zalabéri plébánia adminisztrátora, majd négy év múlva ugyanott plébános lett. 1906-ban helyettes, 1909-ben pedig esperese és tanfelügyelője lett a zalaszentgróti kerületnek. Két évvel ezelőtt súlyos operációt állott ki és azóta állandóan gyengélkedett, bár azért a funkcióit rendesen ellátta és még pár nappal ezelőtt a bérmálásnál is segédkezett. Közszeretetben álló, feddhetetlen jellemű pap volt, akinek halálával sokat veszített a veszprémi egyházmegye. — Fendrik főszámvevő temetése. Nagy részvét mellett ment végbe tegnap Zalaegerszeg város váratlanul elhunyt főszámvevőjének, Fendrik Józsefnek temetése A város, a városi tisztikar és a tűzoltóság hatalmas koszorúkat helyezett a koporsóra és a temetésre testületileg vonultak ki tisztviselőtársai, megjelentek a társhivatalok képviselői, tisztelőinek sokasága, ott volt az egész zalaegerszegi tüzoltótestület, a hivatásos és önkéntes egyaránt, de eljöttek a végtisztességadásra a környékbeli tüzoltótestületek is. A szertartást Pehm József apátplébános végezte segédlettel, a koporsót s az elhunyt kitüntetéseit és Kicseréljük elavult telepes készülékét u j typusu hálózati rádióra STANDARD villamossági r. t. Forduljon rádiókereskedőjéhez. Hájas ii Vasárnap ujjával a kalapját és azt mondta, hogy: „Dicsértessék.“ Mindörökké, — igy a pap. — A Hóka megszökött. — Benn van az istállóban. — Visszaterelem. — Jól van Muzsi bácsi! —de talán egy-két kupa szivolicát bé- hörpent, ha már haza fáradt érte! Meg ehun egy pakli dohány. A vén Muzsi zsebrevágta a dohányt, felhajtotta a szivolicát, aztán indultunk vissza a csikóval. A legelőn igen nyájasan nézett rám a gazda. Meg nem tudtam érteni, mi lehet az oka! Másnap, úgy tiz óra tájt a vén Muzsi nagyot füttyentett. — Bodri ne! Odamegyek, ránézek, csóválom a farkamat, ki akarom találni a szándékát. — De nem sikerül. — Nézd a! Ott a nyúl a! Eriggy! Én persze mentem a parancsolt irányban, — de néha-néha hátrapillantottam. Mi lesz itt? Mit akar az öreg? Hát az lett, hogy mikor illő távolságban voltam, a vén Muzsi a csikók közé baktatott és a pap csikaját elkezdte „izélni“ a karikással. Addig-addig izélte, — a farkasnak nem kell berket mutatni, — a Hóka megrugta a gyepet s megint haza vágtatott. Erre füttyentett nagyot az öreg: „Bodri ne!“ Hát persze, hogy haza rándul- tunk a csikóért. A vén Muzsi megint kapott dohányt, pálinkát és szépen vissza- kisértük a csikót. Ötöd napra búcsú lett. Persze a csikó mindig megszökött. Papáknál süldőt öltek. A vén Muzsi, hogy minnél jobban vigyázzon a csikóra, kapott egy combot, meg két üveg bort. Volt lakodalom. Ebéd után csontot, meg husda- rabokat tett az öreg Muzsi a tálba és elém taszította. „Ne, legyen Karácsonyod!“ A két üveg bor már elfogyott, persze, hogy hencegett az öreg. Leakasztotta a falról a nagy tükröt és a tál elé tette. — No te rusnya férög! nézd meg, mennyi húst adott az öreg Muzsi! ? Én nem sokat értettem a tükörhöz. Csak azt láttam benne, hogy egy másik kutya szintén enni akar. Az öreg Muzsi simogatott. — Egyél Bodri! megérdemled! Te szerezted mindezeket. Egyél! Hát hiszen én neki is akartam fogni, de a tükörből a másik kutya is neki akart fogni. No, a kutyaerkölcs azt mégsem engedheti meg, hogy az én húsomból, csontomból más kutya Egészség, henyélem. íahare»ág megköveteli a ■ cipót Kapható szürke, fehér és fekete színben, vörös gumitalppal, gumikéreggei Gyermekeknek j| Lányoknak h Nőknek Férfiaknak j| 22—27 nagyság 28—34 nagyság 35—41 nagyság 42—46 nagyság pE P 3*25 g p 3-451~ P P 4*551 Mindenki ezt hordja most házi, kerti, utcai és mert a legtartósabb anyagokból készül és mégis bámuSaiosan olcsó Csak védjeggyel a talpán valódi! jelvényeit a tűzoltók vitték a díszsírhoz. Az ujrabeszentelés után Czobor Mátyás polgármester mondott búcsúbeszédet, amelyben az elhunytnak hivatali erényeit emelte ki s azt a hivatalos kötelességen túl menő munkát, amelyet ő a szegényügy gondozása, az önkéntes tűzoltói intézmény megalapozása és fejlesztése terén végzett. Végül a tüzoltózenekar játszotta el a gyászindulót. — A veszprémi zarándoklat aláírási iveit a vasúti viteldijjal a Szent Imre bizottság legkésőbb május 13-án (kedd) déli 12 óráig kéri Wunderle Ferenc káplánhoz. Ez vonatkozik nemcsak a helybeliekre, de az összes vidékiekre is. — A Kath. Népszövetség tavaszi propagandája a Zalavöl- gyében a következő eredménnyel járt Borián Ferenc titkár látoga- tásá alkalmával: Alsóbagod 44, Felsőbagod 12, Vitenyédszentpál 21, Apátfa 17 tag. harapjon, biz én neki ugrottam annak a másik komondornak. Persze összetörött a tükör. Persze előkerült a karikás. Annyira csattogott a karikás, hogy tovább nem tudtam tűrni. Bebújtam a hidas alá. A vén Muzsi jött-ment az udvaron, egyszeresük azt mondja: Bodri ne! Én lelapultam a hidas alatt. Az öreg tovább jött-ment. Felvette a húsos tálamat, oda tette a hidas mellé. — Ne Bodri, ne! Beszélhetsz, — gondoltam magamban, én innen ki nem megyek holnap reggelig! Nem is mentem. Másnap reggel odajött Muzsi papa és elkezdett csalogatni: „No, gyere, no! Iszen nem bántják ! Iszen részög vótam! Gyere, hajtsuk ki a csikókat!“ De én nem mentem. fcErre az öreg benyúlt, elkapta a nyakamat és kihúzott az ól alól. Én morogtam és vicsorogtam. Az öreg Muzsi meg még jobban vicsorgatott. Mérgében. Ugy-ugy, gondoltam. Csak egyen a fészkes! Mert mégse én vagyok a csaló. Nem én hajtottam haza a pap csikaját minden nap, hogy dohányt, meg két kupa pálinkát kapjak! — Ma van a kanizsai művészek hangversenye a Kát. Házban. Zalaegerszeg közönségének a mai napon ritka zenei élvezetre nyílik alkalma. Eljönnek ide a kanizsai jónevü zeneiskola művésztanárai, hogy megismerjük, milyen művészi kultúra virágzik és hinti áldásait vármegyénk területén. Reméljük, hogy a közönség nem mulasztja el az alkalmat, hogy tömeges megjelenésével tegyen bizonyságot a vármegye értékeinek megbecsülése mellett. A programmot lapunk más helyén közöljük. — Festetics herceg köszöneté a megyének. A vármegye törvényhatósági bizottsága tudvalevőleg üdvözölte a 80 éves Festetics Tasziló hercegei. Festetics herceg most a következő választáviratot intézte a vármegye főispánjához: „Zala vármegye törvényhatósági bizottsága nevében kifejezésre juttatott szívélyes sze- rencsekivánatait igen nagy örömmel vettem. Lekötelező figyelméért fogadja méltóságod és a törvényhatósági bizottság legmelegebb köszönetemet.“ — Farkasovszky Tériké tánc- tanitónő vendégszereplése Bécsben. Farkasovszky Tériké Zalaegerszeg határán túl is jói ismert tánctanitónő az elmúlt napokban külföldi vendégszereplésével gyarapította eddigi sikereit. A tánctanitónő bécsi tanulmányútja alatt tűnt fel tehetségével, aminek eredményeképen Belvárdi Révy Ferenc dr ny. h. államtitkár, a Bécsi Magyar Szövetség elnökének felkérésére a folyó hó 5-én megtartott kulturestélyen magyar táncokat mutatott be. A Bécsi Magyar Szövetség egyik legnagyobb külföldi egyesület, amelynek célja a magyar tudomány és művészet pártolása, terjesztése és népszerűsítése a külföldön. A bemutatott két magyar tánc tomboló lelkesedést váltott ki a nézőkből, akik szűnni nem akaró tapsviharral négyszer hívták lámpák elé a kis egerszegi művésznőt. A táncokat Farkasovszky Mária magyar ruhában pattogó ritmusú zongorajátékkal kisérte. Farkasovszky Tériké művészi táncáról a legnagyobb bécsi lapok, a Neues Wiener Journal, a Neue Freie Presse stb. az elismerés és legszebb dicséret hangján emlékeztek meg.
