Zalamegyei Ujság, 1924. december (7. évfolyam, 290. szám)

1924-12-19 / 290. szám

VII. évfolyam 290. Mám. ^311 Jl Ára 1500 korona Péntek, 1924 december 19» % Főtiszt. Goszíony László plébános Kzerkesztöség: Lsjes-stca 12. tzfta. Kiadóhivatal: Széshanyl-tér 6. izán. “'■’'"'..’ÄS! *. ww* »»• Ksaztbelyl: fiókkiadó hivatal és helyi aierkesztfiaég •t Klsfalüdy-uton 15. szám. Mv«YEI ÚJSÁG Zalacsáííy POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet kővető nap kivételével minden nap. Előfizetési arak: egy hónapra 30000 korona negyedévre 90000 korona. Szerkesztőségi telefon: 183. Kiadóhlvatall telefon: 67 Tapolcai szerkesztőség és fiókkiadóhlvatal Tapoloza Bacsányl-utca 5. Budapesti telefon: József 3—55 Nevtsíen levelekre nem válaszolunk. — Kéziratok! nem adunk vissza. Nem hindu maharadzsa, nem is amerikai pénzfejedelem, sőt csak nem is gróf Krasszin elvtárs és mégis ragyogó, fényes vonaton vonult be a Szajna-parti városba. Vilmos császár, aki mégis csak császár veit, nem utazott olyan pompával, mint Krasszin, az orosz szovjet franciaországi bolseviki konzuia. A francia lapok leírják, hogy Csicserin párisi kirendeltje külön vonaton érkezett feleségével, „nagyszámú szolgáival és kísé­retével.“ A vonat négy kocsiból állott, amelyek amerikai kénye­lemmel, a lehető legnagyobb luxussal vannak berendezve. — Krasszint a hivatalos Franciaor­szág és a francia szociáldemok­raták fogadták. A francia szo­cialisták azonban, mikor meglátták a fényes vonatot, az elegáns, vüágfias Krasszint és kényes környezetét — csalódottan tá­voztak a pályaudvarról. Mennyi­vel okosabbak azok, mint a ma­gyarok ! A magyarok már évii- * zedek óta látják a szociálista fő- elvlársak kényelmét és mégsem tudnak oly gyorsitéletüek lenni, mint a nyugati franciák. Krasszin azután 80 lóerős Fiat- gépekkel hajlatod pazar, tizszobás lakására. És a francia szociális- iáknak ez sem tetszik: ők azt hitték, hogy Krasszin III. osztá­lyon és egyszerű ruhában érkezik meg és villanyoson megy, kis egyszobás lakásába, amely egy­szerűbb lesz, mint Smith Jere­miásé, aki tudvalevőleg egy szobával is beéri. De legnagyobb volt csalódá­suk, midőn Krasszin elvtársukat a francia diplomaták „Kegyelmes Uram“-nak szólították és mikor látták Krasszin arcáról, hogy az cseppet sem ütközött meg azon. És a francia vörösek csak egyszer láttak „ilyent“ és kiáb­rándultak Moszkvából és a vörös tanok világot megváltó eszméi­ből. X Nálunk kissé máskép áll a dolog: a munkás-tömegek most sem hiszik el, hogy a „vezérek“ a vérüket szívják, hogy tulajdon - képen egy beteges arisztokrácia előfutárai. * Több verzió kering Oroszor­szágról. Egyik szerint nincs nagy nyomor, a nj^sik szerint több ember hal éhen, mint amennyi születik. Nem tudjuk biztosan, hogy melyik az -igaz, de az biztos, hogy Oroszországban nincs jólét. Es ugyanekkor Krasszin, mint egy maharadzsa vonul be Párisba. A francok csodálkoznak ezen, mi nem. Mi emlékezünk még azokra az időkre, mikor a fővárosi munkástömeg káposztát és tököt eveit négy hónapig (persze hús és igen sokszor kenyér nélkül) és a népbiztosok éléskamrái tele voltak mindazzal, ami ingere szemnek és szájnak. Följegyezték, hogy Kun Béla spájzában, aki néha órákig beszélt a nép előtt a lemondás és éhezés erényéről, több mázsa zsírt, több mázsa sonkái, szalonnát, füstölt húst, 600 üveg befőttet, több mázsa lisztet, rengeteg pezsgőt, sört, bort és pálinkát találtak. — Mi tehát cseppet sem csodálkozunk Krasszin „kegyelmes ur“ párisi bevonulásán. * Érdekes, hogy Franciaország és Anglia mostanában hadat üzen­tek a kommunizmusnak, sőt egy világkongresszust akarnak össze­hívni a tévtanok ellen. — De ugyanekkor kegyesen elismerik a szovjetet, sőt Krasszin előtt ki­nyitják a párisi szalonok ajtaját. Mi nem csodálkozunk ezen sem, mert az üzleti láz nagyobb min­dennél nemcsak Nyugaton, hanem Csonkamagyarországon is. — Krasszin „ kegyelmes ur“ pedig a | markába nevet: ő tudja, hogy ki i csinálja a nagyobb üzletet. * Van Krasszin kíséretében egy volt francia százados is, aki a bolsevizmus kitörésekor ment Oroszországba egy misszióval, hogy a francia állampolgárokat és a frareia vagyonokat megvé- delmezze. Ellenkezőleg történt: félév múlva Lenin legjobb barátja lett. A barátságot megérdemelte, mert féléven belül 6 lövette ha­lomra az oroszországi franciákat. És ez a kapitány Krasszinnal uta­zott. A franciák másnap letartóz­tatták, de harmadnap szabadon bocsátották, mert a kapitány már orosz állampolgár. liyen furcsa dolgok történnek manapság a galiusok földjén. A francia nem­zeti pártokat természetesen ez az eset rendkívül feldühösítette, de^ nem örülnek neki a szociálisták sem. Mondják, hogy Herrio azért lett súlyos beteg. N—la. A kisgazdák Nagyatádi szelle­mében akarnak tovább dolgozni A kisgazdapárt ezután is együttműködik Bethlennel és az egységespárttal. — Nem lesz országos kisgazdakongresszus. — A Nagyatádi Emlék Bizotság ülése. — A politika hírei. Bpest, dec. 11. A Nagyatádi Szabó István Emlékbizottság ma délelőtt az egységespártban érte­kezletet tartott, amelyen az egy­ségespárt valamennyi kisgazda képviselője megjelent és képvisel­tette magát valamennyi kisgazda szervezet. Az értekezlet elnökévé Mayer János földmiveiésügvi minisztert választotta, aki hosszabb megnyitó beszédet mondott. Nagyatádi ha­lála után — mondotta —felmerüli, az a kívánság, hogy váljanak külön, s alakítsanak kisgazda- pártot. Ezzel szemben állt az a valóság, hogy nem volna helyes csupán azért, hogy kisebbségi ellenzék legyenek, ott hagyni a többséget. Másrészt a különválás mellett szólt a felelősség tudata, mert a kormány szanálási akció­ját a pártválsággal nem volt sza­bad megdönteni. Á felelősség ér­zetét növelte még az a tudat, hogy a mai helyzetet stabilizálni kell. A földmivelésügyi miniszter után Szijj Bálint szólalt lel, majd Lovászi János mondott emlékbs- szédet Nagyatádiról. Közben megérkezett Bethlen mi­niszterelnök, aki Lovászi után rögtön felszólalt. Üdvözölte a meg­jelenteket, majd kijelentette, hogy nem azért áll itt, hogy emlékbe­szédet mondjon Nagyatádi felett, hiszen azt az előtte szóló meg­tette. Azért jött, hogy üdvözölje a gazdatársadalmat és azért, hogy hirdesse, hogy azt a politikát, amelyet Nagyatádival évtizedeken keresztül folytatott, ezentúl is, az itt ülőkkel együtt akarja folytatni. Ha a kisgazdatársadalom meg­érti, hogy együtt kell küzdenie a többi társadalmi osztállyal, akkor meg kell értenie a többi társa­dalmi osztálynak azt, hogy rájuk az a kötelezettség hárul, hogy a kisgazdatársadalom érdekeit fi­gyelembe vegyék. A kisgazdák körül sok a kísér­tés, a próbálkozás. Vannak egyéni érdekek, sértett hiúságok, melyek arra törekednek, hogy a kisgaz­dák erejét a rftaguk számára ki­használhassák. Nagyatádi abban volt nagy, hogy különbséget tu­dott tenni a szinarany és a hami­sítvány között. Visszautasította az olyan törekvéseket, amelyek a kisgazdatársadalom és más osz­tályok között éket akartak verni. Amikor önök döntenek, — mon­dotta — jusson eszükbe, hogy ezt az országot együttes erővel tudjuk összetartani. Áldozatokat kell hozni, mert nem csak jogok, de kötelességek is vannak a ha­zával szemben. Arra kérem önö­ket, hogy amikor most határoza­tot hoznak, kövessék azokat a férfiakat, akik kipróbált hazafiak, akik évtizedek óta önöket szol­gálták és a jövőben is barátaik és testvéreik akarnak lenni. Azo-' kát a valódi kisgazdákat köves­sék, akik sohasem árulták el az önök érdekeit. g fKdjei Endre balatonendrédi ref. lelkész szólalt fel ezután: Beszédében a kisgazdák .sérel­meit tette éles bírálat tárgyává. Herczeg Sándor rámutatott arra, hogy a kisgazdatársadaíomnak nem szabad eltévedni Nagyatádi szellemétől. Kriszt Béla dr. hangoztatta, arra az irányra, amelyet Bethlen miniszterelnök és Nagy­atádi együtt tűzlek ki, nyugodtan támaszkodhatnak. b Szijj Bálint ismertette az eddigi gy-^!íS^eredményét> amely 22 millió 50.000 korona. Napirend szerint következett a döníts a felett, hogy az országos kisgazdakongresszus szükséges- e. Herczeg Sándor a kongresszus összehívása ellen szólal feL Elő* szőr a kisgazdaszervezetekbt kell kiépítem. Nincs szükség a ki£ gazdaparíot uj alapokra fektetni. *hogy kongre88zus szükségessége feletti döntést szü­kel?b bizottsághoz utalják. Mohdcsy Lajos hangoztatta, M°gy a szere*eíet, amelyet Nagyatádi érzeti, át kell plántálni f ™aghyar nép szivébe. Kijelen­tette, hogy lehet ugyan elégület- 3 -Vldéken» de ez nem azt aZ N3gy*tádi párt- javai szemben nyilvánulna meg. hc\oíab0 ^ándor indítványozta, hogy a napirenden levő összes tárgyakat együttesen tárgyalják. hozzájárni62161 wZ indítványhoz fel[üggesztéil™ai elnÖk 32 iilést Az ebéd ugyancsak az egységes­párt helyiségében voít, amelyen M^rjanos a kormányzót kösz^ A délutáni ülést fél 3 órakor irtotta meg Mayer János oaüfa h*1 ^ános kiskomáromi kis­3 hangsúlyozta, hogy Nagy­atádi helyesen feite, hogy kezet fogott Bethlennel, mert Így meg- S3 | «égektói az "országot. erős k^lTÍ’ "“kV ‘o^bbra is erős kézzel kormányozzon. btn'Ztí /,Ó2E«eí^ontóértelem- ben szólalt fel. Azért iöft feí íár°at^1ClniSZe!|em,Utód­Gyula és Kd/e/Endre az adózók sérel­mét teszik szóvá. ku,|uszminiszter a .n^p?kfatás terén tapasz - falható bajokról és azoknak akis- öazdáiírd nézve káros következ- f « ^Szé,í* Reiné,i' hogy han6*51^0 aíISVä8latoi még Január- heti* V3gy felárban beterjeszt» Búd miniszter hangoztatta hn™ Cfe'* mai akarja megerősíteni. Az értekezlet ezután tómon. oá! 3fail-01 ke,,> 3 kisgazda­kor1*0 gyü,és<*et tart. záróhge^HM*3yer János mondott záróbeszédet, melyben kijelentette,

Next

/
Thumbnails
Contents