Zalamegyei Ujság, 1924. szeptember (7. évfolyam, 222. szám)
1924-09-28 / 222. szám
VII. évfolyam 222. szám. F Ära2000korona Vasárnap, 1924 szeptember 28. ZAUMEGYEI ÚJSÁG ~*íony ■HHR ■ iái - ■* Szerkeszti .th Lajoa-attia 12. t/s XI a d ó h i v a t a 1. . uhenyl-tér b. szám. Budapest! szerkmtöség m R5klt Szjlárd.0 39. es kiadóhivatal: ’ Keszthelyi: fiókkiadóhivatal és helyi szerkesztóség ; t Kisfaludy-utca 15. szám. c «síelés lierkMttj i PESTHY JENŐ. Zalacsá; »XAI NAPILAP Megjelenik hétfó és szt ílnnepet követő nap kivételével minden n»p. Előfizetési árak-, egy hónapra 30000 korona negyedévre 90000 koron* Szerkesztőségi telefon : 183. Kiadóhivatali telefon : 67. Tapolcai szerkesztőség és fiókkiadóhivatal Tapoicza, Baesányi-utca 5. Budapesti telefon! József 3—55. Névtelen levelekre nem válaszolunk. — Kéziratok*! nem adunk vissza. Eszük ágában sincs a bíróság előtt megjelenni a bécsi emigránsoknak — jelentelte ki Peyer Károly főelvtárs, akinek pedig a jólértesültségét nekünk kétségbevonni nincs is okunk, már csak azért se, mert hiszen a főelvtársnak az emigrációval fenntartott érzelmi és politikai összeköttetései közismertek. Tehát Garami és társai nem fognak megjelenni bün- pörük tárgyalásán és Peyer főelvtárs mindjárt meg is mondja, hogy miért: „Ők majd akkor fognak visszajönni, ha itt politikai irányváltozás lesz, ami remélhetőleg hamar bekövetkezik. Akkor azonban mások fognak a vádlottak padjára kerülni* Sohasem tartottuk Peyer főelvtársat döntő politi kai tényezőnek, de ennél a hencegve fenyegető kijelentésnél meg kell állnunk egy pillanatra, mert ez az önfeledt nyilatkozat elárulja azt a vérmes illúziót, amelyben a destrukció lovagja] ringíitják magukat. „Apolitikai irányváltozás, amely remélhetőleg hamarosan bekövetkezik * Ez hát az álmok álma, amelynek közeii megvalósulását jósolja a főelvtárs. Most aztán már sok mindent megértünk, ami ezelőtt titok volt előttünk. Megértjük azt is, miért olyan hangosak azok, akik röviddel előbb még a hangúkat sem merték hallatni. A közeli uralomváltozásnak illúziója erősítette meg a hangjukat úgy, hogy szinte fülsiketítő az a hangverseny, amelyet a destrukció atyamestereitől kezdve le a legutolsó kis vidéki sajtópatkányig a skála összes hangjain át itt végigüvöitenek. A múlt években elért apróbb sikerek, az amnesztiák, a fogolytábor feloszlatása, a legutóbbi választások tapasztalatai és most legújabban a szovjettel való megegyezés, továbbá Herriot és Macdonald és a kormány gyöngesége adták az alapot arra, hogy most már itt közeli irányváltozásról nyíltan beszéljenek. Ám azok az urak, akik magukat már a miniszteri székekben, a mai nemzeti irányzat embereit pedig a vádlottak padján képzelik, elfeledik azt, hogy 1918 október óta nagyot változott a világ. Az átkos forradalom és következményeinek emléke még sokkal mélyebben él a magyar szivekben, semhogy a destrukció nemzetgyilkoló törekvései itt újból diadalt arathatnának. A nemzetnek kinyilt a szeme és a konszolidáció verejtékkel megépített útjáról nem fog ismét a forradalmak vért és könnyet, nyomort és kétségbeesést jelentő ingoványára lépni. Nagyon tévednek ezek az urak, akik a kormány gyöngeségéből már közeli győzelmük dáridójára készülnek. Mert akármilyen gyönge is a kormány, erős a magyar nép. És ha most eltűri is még a patkányok mozgolódását egy bizonyos határig, elég ereje lesz odúikba visszaverni őket, ha fickándozásuk tűrhetetlenné válik. Az a közeli rendszerváltozás tehát, amelyet Peyer főelvtárs remél, jámbor utópia és vörös illúzió. A Jdoakák patkánynemzetsége csak egyszer ülhetett fel a nemzet nyakára. Ebből a vérmes illúzióból majd kigyőgyiiia őket az élni akaró nemzet. (P-y) A folyó évi jövedelem- és vagyonadó rendelettervezete a minisztertanács előtt. A tervezet ügyében okíóSser l-re összehívják a 33-as bizottságot. — A jövedelemadó kulcsát a tervezet tulmagasan állapítja meg. Megjelent a községeket szanáló rendelet. Bpest, szept. 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény értelmében a belügyminiszter két rendeletet bocsátott ki a kis és nagyközségek háztartásának vezetésére és pénzügyi egyensúlyának helyreállítására vonatkozólag. Hogyan kell elkészíteni a költségvetést ? A községek háztartását szabályozó rendeletben a miniszter elrendeli, hogy a községeknek egész évi költségvetést kell készíteni és hozzá egy átnézeti kimutatást csatolni, amely felöleli a bevételi forrásokat a jövedelemszedési jogosítványokat, a községi üzemeket, vállalatokat, a községi alkalmazottak járandóságának fedezésére adott állami hiteleket és a kiadásokat. Foglalkozik a rendelet a községi költségvetés kiadásainak fedezetével. A kiadások fedezetéül az 5 százalékos kereseti adó jövedelmek és azon bevételek jöhetnek számításba, amelyeket a község bevételi forrásai közé vesz fel. A községek a szükséghez képest pótadót is vethetnek ki, de az legfeljebb 50 százalékos lehet. A községi költségvetést a községi jegyző minden évben oly időben köteles összeállítani, hogy a képviselő- testület által letárgyalt költségvetés az esetleges fellebbezésekkel együtt legkésőbb szeptember végén a" főszolgabíróhoz beterjeszthető legyen. A főbiró köteles a költségvetést, saját véleményével együtt, jóváhagyás végett az alispánhoz felterjeszteni. A költségvetés felülvizsgálása és jóváhagyása az alispán feladata, aki jóváhagyhatja, kiegészitheti a költségvetést, vagy annak jóváhagyását megtagadhatja. A jóváhagyás megtagadása ellen a község a belügyminiszterhez fellebbezhet. A jegyző felelőssége. A költségvetés terhére történő utalványozás csak a vezető községi jegyző ellenjegyzése mellett történhetik, aki fegyelmileg felelős a költségvetés pontos betartásáért, sőt anyagi kártérítéssel is tartozik. A zárszámadások. A községi zárszámadásokat a vezető jegyző fél éven belül tartozik elkészíteni és a képviselőtestület elé terjeszteni. A zárszámadás a főbíróhoz, innét pedig az alispánhoz terjesztendő, aki a zárszámadást egy éven belül megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a községet értesíti. A költségvetésbe a bevételi és kiadási tételeket aranykoronában kell felvenni. Az utalványozás aranykoronában, a befizetés és kifizetés pedig papirkoronában történik. A rendelet kihirdetése napján lép életbe és hatálya 1924 junius 1-től visszamenőleg kezdődik. A pénzügyi egyensúly hcfyreáSütása. A második rendelet a nagyközségek pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról szó! és hivatkozik a szanálási törvényre, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a községek pénzügyi egyensúlyának helyreállítása céljából a szükséges intézkedéseket megtegye. A B) lista a községekben* A községek és körjegyzőségek kötelesek alkalmazottaik létszámát felülvizsgálat alá venni és minden olyan állást, amely nem feltétlenül szükséges, megszüntetni. Ha valamely község alkalmazottainak létszámát nem csökkenti, vagy a'H0Szúmcsöh:cen-ié*:' nem keilJieg hajtja végre, a szükséges intézkedéseket a belügyminiszter teszi meg. A létszámcsökkentést elsősorban a megüresedett állások megszüntetésével keli végrehajtani. Azok a községi alkalmazottak, akiknek az uj szabályzat értelmében rendes fizetésük van, ezen felül más illetményt sem pénzben, sem természetben nem kaphatnak. A hivatalos átalány megszűnik és az ily természetű szükségletek fedezetére szolgáló ösz- szeg a költségvetés dologi kiadásai közé lesz felvéve. A rendelet kihirdetése napján lép életbe és ezzel a vele ellentétes intézkedések hatálya megszűnik. Belpolitikai hírek. A borexport a minisztertanácsban. Bpest, szept. 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A tegnapi miniszter- tanács foglalkozott a vámkülföldről visszaérkező borok behozatalának kérdésével. A minisztertanács úgy döntött, hogy a vámhivatalok utasitandók lesznek, hogy a térti-árut és a visszaérkező borküldeményeket vámmentes behozatali engedély nélkül ne kezeljék, hanem a vonatkozó konkrét kérelmeket a pénzügyminisztériumhoz terjesszék be. Lesadvai István beszámolója. Bpest, szept. 27. Lendvai István nemzetgyűlési képviselő folyó hó 28-án, vasárnap délelőtt beszámolót tart Czegléden. A beszámolóval kapcsolatban megtartandó népgyülés szónokai Gömbös Gyula, Friedrich István, Haller István, Zsilinszky Endre, Kádár Lehel és mások lesznek. Tanácskozások a tisztviselői illetményekről. Budapest, szept. 27. Ma délelőtt bizalmas tanácskozás volt előbb a kultuszminisztériumban, majd az igazságügy- minisztériumban a Kansz vezetőségének tagjai között. A tanácskozásról és a tisztviselőket érdeklő kérdésekről Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő a következődet mondotta egyik esti lap munkatársának: — Mindenekelőtt az októberhavi illetmények kiutalásáról volt szó. A fizetéseket október 1-én nem az államJ korona után .500—550 aranykorona | (5 száz.), 20.000 aranykorona jövede- 1 lem után 1340—1400 aranykorona (6 I és egynegyed száz.), 100.000 aranykorona után 20—22000 aranykorona (20 száz.), 150.000 aranykorona jövedelem után 46200—50800 aranykorona (30 száz.), 200.000 aranykorona jövedelem után 80-88000 aranykorona (40 százalék). Akinek 3—5 családtagja van, egy fokozattal, akinek 6 vagy ennél több | családtagja van, két fokozattal alacso- ' nyabb adótételt fizet. < A Vagyoi'iáüű kulcsa a következő': 5000 aranykorona vagyonérték urán 5 aranykorona (0-1 százalék), 10.000 aranykorona vagyonérték után 10 aranykorona (0’1 száz.), 100.000 aranykorona után 100 aranykorona (0.1 száz.), 200.000 aranykorona értékű vagyon után 220 aranykorona (0.11 száz.), 400.000 aranykorona vagyon után 480 aranykorona (0* 12 száz.). 1 millió aranykorona va- ; gyón után 1500 (0-15 száz.), 2 millió | aranykorona vagyon után 4000 arany- 1 korona (0-2 száz.), 10 millió után 50.000 j aranykorona (0.5 száz.), 12 millió után I 72.000 aranykorona (0.6 száz.), 16 mil- \ lió után 160.000 aranykorona (1 száz.). A fizetésnél az a fél, aki a közszemlére való kitétellel egyidejűleg kap fizetési meghagyást, az ellen fellebbezéssel élhet a felszólalási bizottsághoz. Aki a fizetési meghagyást 1924. novemb. 1-ig megkapta, az az előző pont szerint | fel nem függesztett adót 1924. nov. . 15-ig köteles befizetni. Aki a fizetési | meghagyást november elseje után kapja, az a kézbesítéstől számított 15 napon belül köteles fizetni. Budapest, szept. 27. A Magyar j Távirati Iroda jelenti: Korányi Frigyes i báró pénzügyminiszter a tegnapi mi- I nisztertanácson ismertette azt az in- l ditványtervezetet, amelyet a jövedelem és vagyonadó 1924. évi fizetése tárgyában az október 1-re összehívandó 33-as bizottság elé kiván terjeszteni. A rendelet általános érdekű főbb rendelkezései a következők: Nem fizet jövedelmi adót, akinek 1923. évben az összes adóköteles jö- | yedelme nem volt 800 aranykorona. A ' K^aszoí^ái’-irhaa aikal.ma/.onak. szollá- < lati illetménye nem esik jövedelmi adó alá. A magánalkalmazottak és lelkészeké csak akkor, ha jövedelmük a 2400 aranykoronát meghaladja. A rendelet részletesen szabályozza a földek után fizetendő jövedelmi adót, amely a következő: 15—20 holdig terjedő ingatlanoknál az adó 801—1200 aranykorona, 20—25 holdig 1100—1500 aranykorona, 45—50 j holdig 2100—3000 aranykorona, 90—100 - holdig 3600—5000 aranykorona. A 100 | holdnál nagyobb ingatlanoknál 30—50 j aranykorona jövedelmet kell venni j holdanként. j Vagyonadót csak az fizet, akinek j vagyona 1923. december végén legalább j 4000 aranykorona értékű volt. A jőve- j delemadó kulcsa a következő: 500 jj aranykorona jövedelem után 4—4 és jj fél aranykorona (1 száz.), 800 arany- jj korona jövedelem után 11 és fél—12 j aranykorona (F3 száz.), 1000 arany- { korona után 15—15 és fél aranykorona j (1 és fél száz.), 2000 után 40 -45 j áranykorona (2 száz.), 10.000 arany- 5
