Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-21 / 34. szám

2 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 augusztus 2. Az állami tisztviselők a státusrendezósért. Az »Állami Tisztviselők Országos Egyesületé«-nek elnöksége a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez felterjesztést intézett, amelyben azt kéri, hogy az 1908 évi állami költségvetési törvényjavaslat előterjesztése alkalmával az akkori kormányelnök által megígért státusrendezés az 1911. évi állami költségvetés utján az összes ágazatoknál egész terjedelmében megvalósíttassák és az állami tanitók státusviszonyai a középiskolai végzettséggel bíró többi állami tisztviselőkével egyenlő módon rendeztessék. Az ötödik népszámlálás. Az alkotmányos kormányzás visszaállítása óta ötödizben következik el ránk az idei Szilveszter éjiélón az országos népszámlálás. Országszerte osaknem húszezer dolgos kéz ir tele millió és millió kék cédulát, a számláló lapokat, állapotjainkról. Hogy hadd lássuk megint, mennyit gyarapodtunk számban, gazdagságban és kultúrában ama tíz év óta, mikor utoljára számoltuk össze magunkat. A mai, repülőgépen rohanó életben szerfelett nagy idő tíz esztendő a nemzetek fejlődésében, mikor tudomány, ész és lelemény úgyszólván naponként produkál ujabb vívmányt mind a haladás amúgy is vágtató szekerén akar egyetegyet előre taszítani. Épp ezért manapság egész felfogásunk, munkásságunk és törekvéseink egyetlen évtized alatt is annyira meg szoktak változni, hogy úgyszólván minden évtizedre újra kell születnünk a változott uj életre, az életküzdelem uj fegyverzetében. És a rohamos átalakulások e forgatagjában jaj annak, egyesnek épp ugy, mint nemzetnek, aki lomhán vagy bárgyún kitért a haladás ily tiz éves iramából s nem iparkodott kézzel-lábbal és fővel együtt úszni minden téren a világfejlődés nagy áradatával. Az átaludt időt, a jégre tett szorgalmat megsínyli egész életére. A népszámlálás intézményének itt rejlik nagy fontossága. Arról kell hű tükröt tárnia elénk, mit dolgoztunk s okosan dolgoztunk-e a világfejlődés utóiérésében, az avval való fáradhatatlan lépéstartásban. Az eddigi törvény, meg a most tárgyalt javaslat is minden lehető biztosítékot kigondoltak arra, hogy az összeírás pontos, tehát az országos tükör is hű legyen. Am nagyon jól ismerjük népünket. Az ur iránt amúgy is bizalmatlan már, minden összeírástól pedig retteg: adó lesz belőle, — suttogják a kunyhók búbosai körül jó előre, valahányszor valami számlálás esik Magyarországon. És tanakodnak, miképen ját?zhassák ki az összeirást. A bizalmatlankodást öregbíti bennük sok lelketlen bujtogató is, aki vagy csupán az államhatalom boszantására, vagy sok helyt anyagi érdekből is mumust fest az együgyű nép hiszékenységének a népszámlálás titkos céljai felől is. Pedig hát köztudott dolog, hogy maga a törvény tilalmazza legszigorúbban a népszámlálás céduláinak felhasználását bármire is másra, hanem ha egyedül a lakosság számbeli, kulturális és gazdasági állapotjának kitudására. Mivel a mi parasztunk törvényt csak akkor olvas, mikor a biróság vagy a fiskális fejére olvassa, a népszámlálási törvény céljairól és biztosítékairól se tud semmit. Az országos nagy munka sikerének és zavartalan keresztülvitelének céljából hát nagyon okos és hazafias feladat várakozik most azokra, akikre • népünk még hallgat, főképen a sajtóra, tanítókra, gazdasági és népkörök vezetőire. Meg kell magyarázni jó előre a népnek, hogy azzal a népszámlálással se a fináncminiszter nem akar kikutatni eltitkolt adóalapokat, se a hadügyminiszter bujkáló vagy Amerikába szökött katouaköteleseket. Valamiként a csirkét, malaeot, lovat és egyéb barmot se fogják meg.idózni a néi)számlálók, miként ilyen hazugságokkal minap is teli beszélték a nép fejét sok faluban az élelmes mancheszteristák s másnap minden nénémasszony dugva vitte tyúkját a népbolondítóhoz, hogy tessen lelkem, ingyen adom, csak hogy meg ne adózzanak. Ily előzetes népfelvilágosítás nélkül sok igaztalan vallomás kerülhet a népszámláló lapokra, rovására az egész nagy munka hűségének. Pedig tán soha nem volt annyira szükségünk minden tekintetben pontos és megbízható népszámlálási adatokra, mint egész társadalmi életünk mai nagy vajúdásának, átalakítási küzködéseinek idején. Megérezte ezt az uj törvényjavaslat is,, mikor két irányban is uj rovatot állított be a számláló-lapokra. Az egyik újítással kutatni akarja az Egyke átkozott népdivatjának rombolását, a másikkal a kulturerő eloszlását az egyes társadalmi rétegekben. A kivándorlás szédítő arányai, meg a speciális magyar betegség, a tuberkulózis dühöngése két kaszával vágja a rendet a magyar népszaporaság őserejü termőföldjén. Népirtó nyavalyánknak felsorakozott az egy- és két gyermekrendszer, az egyke, mely pár év alatt rohamosan elterjedt országos kórsággá. Szociológusok számí'ása szerint nemzetünk életfáját már-már oly erővel vágja, minővel a kivándorlás. Az uj népszámlálás ezért firtatja a szomorú kérdést: valóban hanyatlik-e a házasságok termékenysége egyes vidékeken. A másik újítás arra gyűjti az adatokat, hogy a nép- és középiskolát az ifjúság közül hányan s mely társadalmi osztálybeliek végezték. Igy akarnók kikutatni, mely osztályban található aránylag legtöbb kulturhajlam és erő, tehát mely osztályokat kell legjobban felkarolnunk nemzeti fejlődésünk szempontjából, mint legértékesebbeket. Egyebekben a régi csaputon fog haladni az idei népszámlálás is kivéve a költségeit, amikelfizette az egész vagyonát. Igyekezett uralkodni a rémületén. — Várjon egy pár napig néni. Minden pillanatban várok pénzt — a szülőimtől. A parasztasszony topogott körülötte. — Várok lelkem, hogyne várnék 1 Ne tessék haragudni . . . Magán látszik, hogy uri kisasszony . . . Mert hát kérem, a pestiek, azok elbolonditják az embert . . . Lizi kétségbeesetten járt-kelt. Hogyan fog ebből a bajból Kikeveredni ? Már-már azt határozta el, hogy megszökik. De hová merre induljon ? A bizonytalan jövőtől való ideges félelem között töltötte el a napot. Estefelé amint az ablakon kikönyökölve nézett bele a homályosságba, a néptelen falusi utcán egy férfit látott közeledni. Távolról felismerte benne a nagyvárosit. Valósziniileg lakást keres a nyárra családja részére. Lizi fejében megvillant a szabadulás gondolata. Égy pillanat alatt régi leány vált belőle, aki kacér, sokatigérő pillantásokat vet. Valósággal szikráztak a szemei a férfi felé. Az ajka pedig csábító mosolyra nyilt. Javakorba n levő, jól táplált, elegáns ur volt a közeledő. Rögtön észrevette a viruló menyországot. És kalapját megemelve, gyakorlott charmmal viszonozta a szives üdvözlést. Ami ezután nek egy részét (elég jogtalanul) most a községek nyakába sózza az állam. következik, mindenki előtt nagyon ismeretes folytatása a történetnek. Másnap ismerkedés, együttes séta a tóparton — harmadnapra rendezve a Lizi tartozása. Akkor elutazott az áldozatkész térfi avval, hogy hetenkint egyszer lelátogat majd a leányhoz. ó pedig, mikor újra egyedül maradt, elkezdte az álmodozást. Az ember, akit mindössze egy pár napja ismert, akiről azt se igen tudta, kicsoda — micsoda, hogy távol volt tőle, romantikus hőssé emelkedett képzeletében. Megvallotta magának, hogy őrülten beleszeretett. Nyugtalanul hánykolódva, epedő, sorvasztó ábrándok között töltötte az éjszakákat. Mikor aztán reggelenkint a tükörbe nézett, megdöbbenve vette észre, hogy ujr.i sáp idt, kék karikák árnyékolják a szemét és teste összeesik. Nagy nehezen mult el a hét, a nélkül, hogy levelet kapott volna. Aggódva, gyötrő sejtelemmel várta a vasárnapot. Az imádott férfi megérkezett. Csakhogy nagyon kellemetlenül érezte magát. Először nem akart ráismerni Lizire, majd túlságos kimértséggel beszélt vele. Alig félóra hosszáig való ott tartózkodás után elutazott. Másnap a szerelmes leány ült a vonatra és indult összetörten, megroskadva Budapest felé.. . Fehér Árpád. Iskolai értesítések. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolánál a javitó vizsgálatok augusztus 31-én lesznek reggel 8 órakor. A vizsga előtt a tanuló az igazgatónál jelentkezzék és adja át a bizonyítványát. Az érettségi pót- és javitó vizsgálatok Írásbeli részét szeptember 1, 2, 3, 5, 6 án tarjuk. Az alsó és középső osztály magánvizsgálatának írásbeli része szept. 5 és 6-án lesz. A tanulók folytatólagos felvétele és beírása az 1910/11-ik tanévre szeptember 1, 2 ós 3-án lesz 8—1 óra közt az igazgatói irodában. A tanévet szeptember. 5-én 8 órakor nyitjuk meg. A beírásra a tanulók szülőjük vagy azok helyettesének kíséretében tartoznak megjelenni és az előző iskolai évről szóló bizonyítványukat beadni. Azok pedig, kik e tanintézetben első izben iratkoznak be, az ujraoltásról szóló orvosi bizonyítványt, valamint keresztlevelüket, illetőleg születési bizonyítványukat is bemutatják. — Akik az elmult tanév végén vétettek fel, azok is jelentkezzenek a szabályszerű beírásra, különben a belépésre való jogosultságukat elvesztik, a 10 K felvételi dijjal együtt. A felső kereskedelmi iskola alsó osztályába az a tanuló vehető fel, aki a középiskola vagy a polgári iskola IV. osztályát minden tantárgyból (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel elvé gezte és erről szabályszerű bizonyítványt mutat fel. A 17 évesnél idősebb tanuló felvétele felett a tanári testület határoz. A középső és felső osztályba való felvételhez a megelőző osztály sikeres elvégzése kívántatik. A tandij 100 K, melyet két, kivételesen 4 részletben is lehet fizetni ; ekkor az I. részlet a beirás alkalmával, a II. d'Ctmber l-ig, a III március 15-ig, a IV. május l-ig befizetendő. Oly tanuló, ki az esedékes tandijrészletet a záros határidőig le nem fizeti, az intézetből kitiltandó, tekintet nélkül a mulasztást előidéző körülményre. (Szabályrendelet 14. §-a.) A tandíjon felül minden tanuló kivétel nélkül 10 K felvételi dijat fizet. Az izr. vallású tanulók, ha helybeliek 8, ha vidékiek 12 K hitoktatási tandijat fizetnek. Mindjn tanuló fizet még a beírásnál 3 K orvosi dijat, 1 K énekdijat, 1 K-t a tanulmányi kirándulás alapjára és 20 f intadijat. A gép- és gyorsírás tanulásáért külön 10—10 K fizetendő. Szegénysorsu, jómagaviseletü tanulók tandíjmentességért csak abban az esetben folyamodhatnak, ha a megelőző iskolai bizonyitványuk! ban a rendes tárgyakból legalább annyi jeles és jó osztályzatuk van, mint elégséges. Tandíjmentességért az igazgatóhoz kell folyamodni szeptember 15-ig. A kérvényhez csatolandó egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítvány annak a községnek az elöljáróságától, mely községben a tanuló szülői vagy gyámja állandóan laknak. A tandíjmentességben részesülő tanu'ók a szükséges kézi könyveket a segitő-egyesülettől kölcsönkapják. A segitő-egyesületi díj 1.20 K. Figyelmeztetjük a tanulókat, hogy régi, piszkos és tépett könyveket ne vegyenek. Minden tankönyvből a legújabb kiadást kell megszerezni. Az előírásnak meg nem felelő kéziköuyv használata tiltva van. A szállás fogadása csak az igazgató tudtával és beleegyezésével történhetik. A zalaegerszegi állami polgári leányiskolánál a tanulók felvétele és beiratása szeptember hó 1, 2, 3, 5 és 6-án délelőtt 8—12 óráig történik, még pedig a következő módon : 1 és 2-án az I. A) és B) o., 3-án a II. o., 5-én a III. o. és 6-án a IV. < szlályu növendékek jelentkezhetnek felvételre ós beiratásra. A javító-vizsgák augusztus 31-éu délután 2 órakor tartatnak meg. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 7-én reggel 8 órakor „Veni Sincte."-val veszi kezdetét; utáona az iskola fegyelmi és rendtartási szabályainak felolvasása s a heti órarend leírása következik. Ugyanaznap délután 2 órakor az ingyeu tankönyvek kiosztása lesz.