Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-14 / 33. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 1910 augusztus 14. hozamával, vagy a pótlásul vetett egyéb takar­mánynövények bőven kárpótolták az első kaszá­lásu takarmányoknál előállott hiányt. Julius hóban a lóher második gyapja is le­takaritásra került s oly bő termést szolgáltatott le, hogy az állatállomány téli szálas takarmány szükséglete teljesen biztosítottnak látszik. A május hóban még szép reményekre jogosító vetések junius hóban a sok esőzés következté­ben erősen megdőltek. A csapadékdus időjárás­ban a dült gabonák nem fejlődhettek kellőképen, amennyiben még erősebben letömődve s a fejlő­déshez szükséges levegőt nem vehették kellő mértékben igénybe. A buzavetésekre ily kedvezőtlen időjárás követ­kezményének kell tekintenünk, hogy habár szal­mában nagy termés van az egész megyében, a szemtermelés nem felel meg a várakozásnak s daoára annak, hogy a gazdák nem fűztek vér­mes reményeket a termésátlagokhoz, a tényleges eredmény a vártnál is gyengébb lett. Az őszi gabonanemüek közül a rozs szalmára szintén nagyobb termést adott, azonban szemre rosszul fizetett, ugy hogy magyar holdanként 5.50 p. átlagra tehető belőle a termés. A buza várható terméseredménye a hivatalos becslési adatok szerint megyénkben magyar hol­danként 6.36 q.-ra van értékelve. A tényleges eredményeket, a már végzett cséplési munkák alapján számba véve, a terméseredményt a hiva­talos becslésnek megfelelőnek kell kinyilváníta­nom. Az átlagos termés megyénkben búzából 6 alul nincs s igy a hivatalos beoslés és a vég­eredmények között maximum, ha 3—5°/o eltérés lesz megállapítható. A tavaszi gabonanemüek termése közepes, az árpa termése circa 5'5 q.-ra rug, mig a zab ugyanekkora s mintegy 6 q.-ig terjedő termés­eredményével a f. évben az ország egyik leg­jobb átlagainak felel meg. A gabonanemüek aratása, mint fentebb is emiitettem, osak későn kezdődött nteg és lassan haladhatott előre a kedvezőtlen időjárás követ­keztében, ép ugy a behordási munkálatok is szakgatottan voltak eszközölhetők. A kapásnövényekre az időjárás kedvezőbb volt. Ahol az esőzés nem akadályozta a kapá­lási munkálatok elvégzését, ott a termés jónak Ígérkezik, viszont ott ahol a sok esőzés követ­keztében a kapálás nem volt a rendes időben elvégezhető, a terméskilátások osökkentek. Álta­lánosságban a tengeri jól áll s jó közepes ter­mést igér. A burgonya, habár legtöbb helyen a burgonyabetegségek által meg van támadva, ugy látszik a nedvesebb időjárásban jobban tudta gumóit fejleszteni s igy a beteg tövek, habár vetésre kevésbbé alkalmas, de mégis el­tartható, használható termést fognak szintén adni. A répák szintén jó termést ígérnek. Ezek állása különböző, ahol a kapállási munkálatok későre maradtak, ott a terméskilátás is kisebb. A május hóban még közepes termést igérő szőlők termése junius sjulius hónapokban annyira tönkrement, hogy a várható termés felét átlag megserumisültnek kell kijelenteni. A peronospora, a lisztharmat szokatlan nagy mérvben való fellépése, az állandó esős időjárás lehetetlenné tették, hogy oly módon védekezze­nek a szőlősgazdák a növényi paraziták ellen, hogy a teruiés megmenthető legyen. A baj elleni védekezés s az elért eredmény nagyon külön­höző volt. Csekélyebb gondossággal, kevesebb­szer permetezett szőlők sokkal jobb állapotban vannak, mint amelyek a legnagyobb gondos­sággal 4—5-ször is meg lettek permetezve. A kedvezőtlen termési kilátások behajtása alatt a bor árak erősen, mintegy 20 fillérrel emelkedtek s kilátás van rá, hogy a szüretig még többel, mintegy 30 fillérrel is fel fognak emelkedni. A gabonaárak a jónak remélt termési kilá­tások következtében junius-julius hó folyamán folytonosan estek, ugy hogy az aratás idejére az eladási árak 18 korona körül mozogtak. Valószínű, hogy a cséplés okozta csalódások következtében az árak, ha nem is lényegesen, de circa 19—20 koronáig fel fognak menni. Az állatárak az elmúlt két hónapban részint tartották magukat részint emelkedtek. Egyes állatok árai, különösen az igás állatoké annyira felemelkedett, hogy azok a legnagyobb áldoza­tok meghozatalára kényszeríti a gazdát. A sertés­árak még mindig oly magasak mint voltak. Az állatvásárok forgalma julius hóban köze­pes volt. Valószínű, hogy a nagy muoka­• idő mellett az állatárak magas volta is bénitó­lag hatott a forgalomra. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hó­ban sajnos, habár ez ideig nem nagy kiterje­désben, de a száj és körömfájás fellépte követ­keztében tetemesen megrosszabbodtak. A jár­ványnak futótűz gyanánt való terjedését tekin­tetbe véve, amidőn Romániából Erdélyen át rövid idő alatt hozzánk is eljutott a betegség, tartani lehet tőle, hogy a legszorgosabb állat­egészségügyi szolgálat s a legnagyobb közigaz­gatási ellenőrzés mellett is tovább fog terjedni a baj, mérhetetlen károkat okozva a gazda­közönségnek, egyrészt azáltal, hogy az állatok munkára képtelenek lesznek, másrészt azáltal, hogy az állatvásárok s a községek lezáratván a jobb árak mellett nem jut alkalom az állatok értékesítésére. | A ragadós száj és körömfájáson kivül sajnos ! a sertésorbánc és sertésvész is eléggé nagy ki­j terjedésben uralg. A nyár közeledtével ezen ! betegség is fokozatosan szaporodik, mig mind­• jobban a tél felé haladva csökken, igazolásául annak, hogy a nyár ragályt könnyebben terjesztő melegsége több alkalmat ad a baj elszaporodá­sára, mig a tél, a faggyal és hidegebb, a ragály anyag fejlődésére hátrányosan ható időjárásával automatioe és fertőtleniti az egyes szállásokat és vidékeket s elősegíti, hogy a baj szűkebb ! határok közé lesz ez évszakban szorítva. 1 Közgazdasági állapotainkra lényegesebb be­| folyást gyakoroló körülmény, a fent emiitetteken \ kivül, az elmúlt két hóban nem fordult elő. Állategészségügy. Az állategészségügyi viszo­nyok a megelőző hónap óta rosszabbodtak, amennyiben a hivatalból jelentendő betegségek közül a lépfene és sertésvész valamivel nagyobb ' területen jelentkeztek, azonkívül pedig — ami különös fontossággal bir — fellépett a ragadós száj- és körömfájás is, amely betegségtől a vár­megye éveken át mentes volt. A betegség Er­délyből származó és a julius 14-iki budapesti állatvásáron sümegi mészárosok által megvett vágómarhákkal lett behurcolva, amelyek julius 16-án érkeztek Sümegre és az illető tulajdo­nosok könnyelműsége folytán — a fennálló tila­lom ellenére — kihajtattak a közös legelőre, ahol osakhamar a községbeli marhaállomány nagy részét befertőzték. Miután ekként a legcse­kélyebb kilátás sem lehetett arra, hogy sikerülni fog a betegségnek a községben való szétterje­dését megakadályozni^ leghelyesebbnek látszott a betegség minél gyorsabb és enyhe lefolyásának biztosítására az egész községbeli szarvasmarha­állományt mesterségesen befertőzni vagyis átoj­; tani annál is inkább, mert azt a megkérdezett állattulajdonosok egy része maga is kívánta, belátván annak az adott viszonyok között egye­düli célszerű voltát. Másrészről a legmesszebb menő óvintézkedések tétettek annak a megaka­dályozására, hogy a betegség a községből elhur­coltaesék. Igy nevezetesen a fertőzött község szoros lezárásán kivül a körülötte fekvő közsé­; gekből vészkerület alakíttatott, amelyben a hasí­tott körmű állatok forgalma korlátoztatott, azon­kívül ezen állatok darabonkínt állatorvosilag megvizsgáltattak, hogy azon esetben, ha netalán a betegség már ezek valamelyikére is átterjedt volna, a további intézkedések kellő időben meg­tétethessenek. Eme vizsgálatoknak minél rövidebb idő alatt leendő befejezése céljából az illetékes járási m. kir. állatorvoson kivül még 4 m. kir. állatorvos lett a vészkerületbe kirendelve, akik egyúttal az elrendelt intézkedések kellő fogana­I tosítását is ellenőrizték. A már említett intéz­j kedéseken kivül még nemcsak, a vészkerületben, I de az azon tul is a fertőzött községtől 30 kilo­I méternyi körzetben fekvő községekben a közel jövőben megtartandó állatváüárokra a hasított I körmű állatok felhajtása betiltatott, mert azok i tapasztalás szerint leggyakoribb terjesztői ezen ! betegségnek, amely az állatvásári forgalom révén sokszor igen messze vidékekre elhurooitatik, amint azt az ide történt behurcolás is mutatja. Tekintettel azon nagy közgazdasági jelentőségre, amellyel ezen betegség kétségkivüi bir és azon igen jelentékeny közgazdasági érdekekre, ame­lyek annak lehető gyors és teljes elfojtásához fűződnek, a szükséges tájékozás szerzése, vala­mint a védekezési eljárás és szakszolgálat irá­nyítása céljából a szombathelyi m. kir. állat­egészségügyi felügyelő is megjelent a helyszínén, a törvényhatósági m. kir. állatorvos pedig sza­j badságideje megkezdését bizonytalan időre elha­lasztváu, ugyanazon célból, megszakításokkal, ! 6 napon át tartózkodott a vészkerületben. Azok ellen, akiknek a betegség behurcolásában és terjesztésében részük volt, az elsőfokú hatóság a megtorló eljárást nyomban megindította, rész­ben már be is fejezte, példásan megbüntetvén az illetőket. Egyebekben a hivatalból jelentendő betegsé­gek a következőképen voltak elterjedve, úgymint: lépfenével a hó elején 7 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapított 17 községben, meg­szűnt 13-ban, fertőzve maradt 11 község; ragadós száj- és körömfájás megállapíttatott 1 községben, fertőzve matadt 1 Község; ivurszervi hólyagos kiütéssel a hó elejen 4 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapít­tatott 1 községben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt 1 község; rűhkórral a hó elején fertőzve volt 4 község, a hó folyamán megállapíttatott 2 községben, megszűnt 3-ban, fertőzve maradt 3 község; sertésorbánccal a hó elején 42 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapított 19 köz­ségben, megszűnt 24 községben, fertőzve maradt 37 község; sertésvésszel a hó elején 36 község volt fer­tőzve, a hó folyamán megállapíttatott 22 köz­ségben, megszűnt 2 községben, fertőzve maradt 56 község. Mindössze tehát 93 község volt a hó elején fertőzve, a hó folyamáu 62 községben állapít­tattak meg ragadós, illetőleg fertőző betegségek, viszont vészmentessé nyilváníttatott 46 község, a hó végével tehát fertőzve maradt 109 község. Azon betegségek közül, amelyek nem képe­zik hatósági intézkedés tárgyát, az alsólendvai, i pacsai, sümegi, zalaegerszegi és zalaszentgróti járások területén a sercegő üszök szórványos esetei, továbbá helyenkint a szarvasmarhák vér­festékvizelése, lovakon pedig mirigykór fordult elő. Védőojtások 19 gazdaságban, azonkívül 1 községben lépfene, sercegő üszök, sertésorbánc és sertésvész ellen eszközöltettek. Az áüatvásárok közül csupán a sümegi volt élénkebb forgalmú, a többieken közepes, sőt gyér felhajtás mellett az adás vételi forgalom gyenge közepes, több helyen pedig lanyha volt. Végül a szakszolgálat ellátásáról törvényha­tósági állatorvos tisztelettel jelenti, hogy a ta­polcai járási m. kir. állatorvos súlyosan megbe­tegedvén, helyettesítésével előbb a sümegi, majd i utóbb a balatonfüredi járási m. kir. állatorvos ! bizatott meg. A letenyei és a osáktornyai járási m. kir. állatorvosok a mult hó folyamán szabad­j ságot vettek igénybe, az előbbinek helyettesí­tésével a perlaki járási m. kir. állatorvos, az utóbbiéval pedig a csáktornyai községi állat­í orvos volt megbízva. A szakszolgálat ellátásá­; ban fennakadás nem volt. A hó elején törvénv­' hatósági állatorvos megvizsgálta a helyszínén a j balatonfüredi és a tapolcai járási m. kir. állat­1 orvosok működését és ezzel a f. évi rendszeres ; felügyeleti vizsgálatokat befejezte. Nöi kereskedelmi tanfolyam. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi isko­| Iával kapcsolatban az 1910/1 1 -ik tanévben női kereskedelmi tanfolyamot szervezünk, melyre a : beírások szeptember 1., 2. és 3 án lesznek d. u. 3—4 óra közt. az igazgatói irodában, j A női kereskedelmi tanfolyamba oly uöven­dékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb | leányiskola vagy gimnázium IV., vagy a felső | leányiakola II. osztályát sikerrel végezték, vagy I megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajból felvételi vizsgálattal ! igazolják. ' A női kereskedelmi tanfolyam célja azon ke­j reskedelmi szak- és irodai főbb ismeretek, vala­mint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkal­mazottaknak, akár mint a család tagjainak, pél­í dául az üzletben az apa vagy férj helyettesítése I alkalmával, vagy a háztartásban szükségük van. A tanfolyamban tanítandó tárgyak: 1. Keresk. számtan 3 óra; 2. könyvvitel 3 óra ; 3. keresk. és váltóismeret 1 óra; 4. irodai inuokálatok ós keresk. levelezés 3 óra; 5. német nyelv és leve­lezés 2 óra: 6 keresk. földrajz és áruismeret ; 2 óra; 7. gyorsírás 3 óra; 8. szépírás 1 óra • mint rendes tárgyak heti 18 órában. — Rend­kívüli tantárgy a gépírás 2 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents