Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-07 / 32. szám

1910 augusztus 7. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 7 nál, szőlővasszőknél ezrenkint 60 krajoárnál többet, sem ezen kivül más költséget nem számíthatnak fel. A szállítás költsége, a teladó vasúti, gőzhajóvagy postaállomástól kezdve, a megrendelő által viselendő. 17. §. A szállítmánynak hanyag vagy hibás csomagolásából származó megsérüléseiért vagy romlásáért az az eladó (szállító), a kire a jelen üzleti szokások az 1. §. értelmében kötelezők, megszűnik felelősséggel tartozni, ha a megrendelő a küldeményről szóló vasúti vagy szállítási értesítő kézbesítésétől számítva legkésőbben háromszor 24 óra alatt kifogásait a hegybírónak, oly helyeken pedig, a hol hegyközség még nem alakult, a községi elöljáróságnak nem jelentette be s az 1896: V. to. végrehajtása iránt kibocsátott rendelet 7. §-ában körülirt jegyzőkönyvet nem vétette fel.* Budapesten, 1896. évi szeptember hó 25-én. Darányi s. k. *Az lfc96: V, tc. végrehajtása iránt kibocsátott rendelet ide vonatkozó rendelkezései a kővetkezők : .„Ha a kölcsönben részesülő szőlőbirtokos a szőlője felújítására a bank által kölcsönébe való beszámítás mellett szállított anyagokra nézve (szőlővesszők, szőlőoltványok, szőlőkarók stb ) azt észlelné, hogy azok bármi tekintetben kifogás alá esnek, köteles azt a hiányosság megállapítása végett a küldeményről szóló vasúti vagy szállítási értesítő kézbesítésétől számítva legkésőbben háromszor huszonnégy (24) óra alatt a hegybírónak, oly helyeken pedig, ahol hegyközség még nem alakult, a községi elöljáróságnak bejelenteni s a tényállásnak jegyzőkönyvbe való felvételét kérni. A fél eme kérelmére a hegybíró, illetőleg községi biró vagy helyettese köteles egy hegyközségi választmányi taggal, illetőleg egy esküdttel azonnal a helyszinéD megjelenni, a tényállást megállapítani s arról jegyzőkönyvet felvenni." Nemzetközi kiállítás Turinban. Az országos kir. Növénynemesítő intézet (Magyaróvár) a következő felhívást intézte a Zalavármegyei Gazdasági Egyesülethez : Tisztelettel értesítem a t. Egyesületet, hogy 1911 évben Turinban (Olaszország) egy nemzetközi kiállítás fog rendeztetni, melyen Magyarország nagyobb arányban részt vesz. A magyar kiá'lítás mezőgazdasági osztályának rendezését az Országos Magyar Gazdasági Egyesület intézi és a terméuycsoport rendezése a tisztelettel alulirottra bízatott. A terménykiállítás céljaira buza, rozs, árpa, zab, kalász és mag mintákat már ez évben, a cséplés időszaka alatt kell összegyűjtenünk és az összegyűjtött mintákat vidékek, illetőleg vármegyék szerint osoportosítva kívánjuk kiállítani. A kiállítás célja nemcsak az, hogy fontosabb terményeiüket bemutassuk, hanem azok kiváló minőségének kitüntetésével egyúttal terménykivitelünket is előmozdítsuk. Ezokból nagyon kívánatos, hogy az egyes vármegyék fontosabb terményei, például speciálisán a buza, vagy a nyugati vármegyékből a sörárpa, nagyobb számú kifogástalan kalász és magmintákkal mutattassák be. Ezen okból kérem a t. Egyesületet, hogy szíveskedjék a kiállítás céljaira szükséges terményminták gyűjtésénél közreműködni és tagjait felszólítani, hogy az ottani vidéken legfontosabb gabonafélékből (buza, sörárpa, rozs vagy zab) küldjenek be az orsz. m. kir. növénynemesítő intézet cimére Magyaróvárra 5 kg magot és 100—120 kalászból álló mintát. (A tengeri minták gyűjtése csak ősszel foganatosíttatik.) Ezen minták gyűjteménye, mint a t. Egyesület kiállítása szerepelne. A minták intézetünkön vármegyék szerint csoportosíttatnak, minőségi vizsgalat alá vétetnek és nemcsak a minta állíttatik ki, hanem egyúttal a vizsgálati adatok is, amelyek grafikonokban vagy képekben lesznek feltüntetve. A minták beküldőit természetesen semmiféle költség nem terheli, mert a kiállítás költségeit a rendezőség viseli. Mivel az egyes vidékek gazdáinak elsőrendű érdekük, hogy fontosabb terményeiket a külfölddel megismertessék, ezen alapon kérem a t. Egyesület szives közreműködéséi, amely vagy ugy történhetik, hogy a t. Egyesület közvetlenül szólítaná fel tagjait a minta küldésra vagy olymódon, hogy a gazdák címeit velünk közölni szíveskedik és akkor innen küldenénk felszólítást minta beküldésére. Tekintettel azon körülményre, hogy ezen kiállítás csak akkor lesz értékes, ha nem csak mag, hanem egyúttal kalászminták is állíttatnak ki, ezek gyűjtése gedig osak most a cséplés időszaka alatt lehetséges, kérem a t. Egyesületet, szíveskedjék lehetőleg rövid időn belül értesíteni, hogy a kiállítás rendezősége számíthat e fenti irányban szives közreműködésére. Országos kiállítás Brassóban. Az Erdélyi Szász Gazdasági Egyesület az október hó 9., 10. és 11-én Brassóban rendezendő orsz. kiállításra vonatkozólag a következő tájékoztatást küldte a Z. G. E.-hez : Van szerencsénk tudatni a t. társegyesülettel, hogy az Erdélyi Szász Gazdasági Egyesület gróf Serényi Béla földmivelésügyi minister ur őméltósága felszólítása folytán és védnöksége alatt a ministerium anyagi támogatása mellett f. évi október hó 9., 10. és 11-én Brassóban országos állatkiállítást rendez. A ministerium azt célozza e kiállítással, hogy állattenyésztésünk számára meghódítsa a szomszédos Romániának piacát, melynek kormánya azon célból, hogy az ország állattenyésztését előmozdítsa, nagyobb összeget készül regenerátorok beszerzésére. A szükségelt tenyészállatokat a román kormány természetesen inkább a szomszédos Magyarországban fogja bevásárolni, mint a távoleső Schw 'izban vagy az osztrák Alpesekben, ha tudniillik erre hazánkban alkalma nyilik. Tekintettel a kiállítás ezen céljára a ministerium Brassó városát szemelte ki a kiállítás helyéül, mert Romániától csak 24 km.-nyi távolságban fekszik és melyet a románok már évek óta nyaranként nagy tömegekben látogatnak. Azonkívül a Barcaság állattenyésztése magas fokon áll és a románok már a mult évben nagyobbszámu tenyészállatot vásároltak itt, mig éppen most a román állam több száz remonda lovat vásároltat az erdélyi részekben. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a brassói kiállítás sikeres keresztülvitele elsőrendű országos érdek. A teljes siker azonban osak ugy érhető el, ha az összes mezőgazdasági tényezők közreműködésére lehet számítani. Azért azon kéréssel bátorkodunk a t. társegyesülethez fordulni, méltóztassék a maga hatáskörében oda hatni, hogy a működése területén lakó nagyobb tenyésztők minél nagyobb számban állítsák ki állataikat, hogy Magyarország állattenyésztése méltóan legyen képviselve a kiállításon. Minthogy a román kormány a nyugati szarvasmarhafajták behozásával törekszik Románia állattenyésztését emelni, különösen a berni, simmentháli és a pinzgau faj csoportjában minél impozánsabb képet kell nyujtanunk marhatenyésztésünkről, mig a lótenyésztésben mind a remonda lóállomány, mind a hidegvérüek fel fogják a külföldi vevők érdeklődését kelteni. A hidegvérű ló tenyésztése iránt a szász kisgazdák is kezdenek érdeklődni, amennyigen már többször importáltak muraközi és pinzgaui lovakat. A sertéstenyésztésben az angol sertésre volna a fősuly fektetendő. Kiállíthatók azonkívül még juhok, baromfi- és házinyulfajták. Az állatkiállítás országos mezőgazdasági gépkiállítással lesz összekötve, valamint kisebb mérvű termény- és háziipari kiállítással is, mely azonban csak a Szász Gazdasági Egyesület működési területére fog szorítkozni. A kiállított állatok díjazására a nagyméltóságú ministerium nagyobb összeget fog rendelkezésre bocsájtani. A díjazási tervet azonnal át fogjuk küldeni a t. társegyesületnek, mihelyt a ministerium azt jóváhagyta. A kiállításra vonatkozó határozmányok a Z. G. E. titkári hivatalánál betekinthetők. Manila fonalak. A szegedi kenderfonógyár részvénytársaság a manila kévekötőfonalak gyártását üzemkörébe felvette s igy az most már belföldön is beszerezhető. A rézgálic keverék (rézkénpor) és egyéb a peronospora ellen szolgáló védekező szer kedvezményes vasúti szállításáról. A m. kir. kereskedelemügyi minister az országszerte uralkodó peronospora veszedelemre való tekintettel — méltányolva a f. év előre haladott idényben a peronospora elleni védekezés céljaira szolgáló szerek minél gyorsabb szállításához fűződő közgazdasági érdekeket — közbenjárásomra kivételesen és visszavonásig, de legkésőbb a f. óv augusztus végéig megengedte, hogy a m. kir. államvasutak a pécs—barcsi vasút, valamint azon helyi érdekű vasutak vonalain, melyeknek díjszabására a rendelkezési jog a m. kir. államvasutaknak át van engedve, utóbb nevezett vasút helyi árudíjszabásba felvett XXII. kivételes díjszabásba tartozó azon rózgálio keverék küldeményekre (és jelesül a rézkénporra is) melyek kizárólag a peronospora viticola (penészgomba) pusztítására szolgálnak, a gyorsáruként való feladás esetén a II. osztály díjtételei alkalmaztassanak és pedig azon különleges feltételek kikötése mellett, melyek az előbb említett XXII. kivételes díjszabás szerint a teheráruként szállítandó ily küldeményekre nézve megállapíttattak. Gőzeke és bérszállitó részvénytársaság. A „Dunántuli Gőzeke és Bórszántó r. t. (Győr)" értesítette a Zala vármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy a vállalat célja gőz és motoros ekék beszerzése és ezek felhasználásával bérszántások eszközlése, gőz és motoros ekék eladása, esetleg hasonló tárgyú vállalatok alakítása, vagy azokban való részvétel. A vállalat támogatását kéri. Hivatalos rovat. i. Felhívom a város területén tartózkodó szőlőbirtokosokat, hogy akik még a harmadik permetezést nem foganatosították, azok legkésőbb folyó évi augusztus hó első felében szőlőjüket harmadszor is megpermetezzék. II. Zalaegerszeg r. tan. város tanácsa felhívja a város területén levő ebtulajdonosokat, hogy a birtokukban levő ebek után f. évi augusztus hó 31-ig az eb védjegyeket megszerezzék. Azon ebtulajdonos, aki ezen felhívásnak a jelzett időig eleget nem tesz, kihágást követ el és ellene az eljárás fólyamatba fog tétetni. III. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy az 1910. évre elkészített háztartási ^s utfentartási költségelőirányzatai az 1886. évi XXII. tc. 125. §-a értelmében f. évi julius 30-tól bezárólag augusztus hó 13-ig a városi számvevői helyiségben kitétettek, amely időig a hivatalos órák alatt azokat minden adófizető polgár betekintheti s netáni észrevételeit a város polgármesterénél szóval vagy írásban megteheti. IV. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy az 1911. évre elkészített Zalaegerszeg r. t. város háztartásának, utfentartási alapjáuak, aggápolda alapjának és a villamos üzemnek költségelőirányzatai az 1886. évi XXII. tc. 125. §-a értelmében folyó évi julius 30-tól bezárólag augusztus hó 31-ig a városi számvevői helyiségben kitétettek, amely időig a hivatalos órák alatt azokat minden adófizető polgár betekintheti s netáni észrevételeit a város polgármesterénél szóval vagy Írásban megteheti. V. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Haas Adolf, Haas Dezső zalalövői, Haas Vilmos nagykanizsai és Fischer József budapesti lakosok által Zalaegerszegen, az avasi dűlőben, a zalaegerszegi 412, sz. tjkvben 2319. hrsz. és 22h2. sz. tjkvben 2318/4 hrsz. alatti ingatlanokra építendő gyufaés vegyészeti gyár hatósági telepengedélyezési tárgyalása f. évi augusztus hó 11-éu d. e. 10 órakor fog a helyszínén megtartatni. Jogában áll ezen tárgyaláson bármely érdekelt félnek megjelenni s esetleges kifogásait szóval vagy írásban az eljáró hatóságnál előterjeszteni. VI. A vármegye területén, Sümeg községben fellépett ragadós száj- és körömfájás miatt aug. 11-én Keszthelyen, augusztus 16-án Zalabérben, szeptember 1-én Zalaszentgróton tartandó országos állatvásárokra, valamint Keszthely és Zalaszentgróton tartandó heti állatvásárokra a hasított körmű állatok felhajtása betiltatott. Zalaegerszeg, 1910. augusztus 2-án. Dr Korbai, polgármester.