Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

1910 augusztus 14. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 329 amennyiben valakinek előterjesztendő kérelme van, azt a kirendelt tiszt jegyzőkönyvbe foglalja és végül a katonai szabályok némely szakaszait és egyéb a legénységet érdeklő utasításokat olvassák fel. Ezek az őszi ellenőrzési szemlék az idén elmaradnak. Igy hirdeti ezt a honvédelmi minister. A tiszti szemléket azonban megtartják. Az árvÍZ8ujtottakért. Vasárnap, julius 31-én Zichy Ágoston gróf védnökségével Belatircon, a Huber-vendéglő kerthelyisógében a Krassó Szörény megyei árvízkárosultak javára nagyszabású mulatságot rendez a környék ifjúsága. A mulatság este 8 órakor kezdődik. A műsoron több ének és zeneelőadást, szavalást és táncot hirdetnek. Belépő-díj 1 K 20 f. Annabál Balatonfüreden. Zalamegye ifjúsága s a fürdőhely közönsége augusztus 6-án tartják meg a régi jóhirü Anna-bált Balatonfüreden. A meghivókat már szét küldték. Táncmulatság. A zalaegerszegi Ipartestület az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok, özvegyeik és árváikat segítő alapja javára julius hó 31-én, kedvezőtlen idő esetén augusztus 7-én a Baross-ligeti vendéglőben táncmulatságot tart. Belépődíj: személyjegy 1 K, családjegy 3 K. A mulatság délután 4 órakor kezdődik. A virágünnepély számadása. A julius 16-án megtartott virágünnepély zárszámadását itt adjuk. Bevétel: 1. jegyekből 296 K. 2. Felülfizetésekből: özv. Pjlini Inkey Kálmánné 100 korona, Baíancsi Püspöky Teréz Nagyvárad 100 kor., Széchenyi Jenő kanonok Nagyvárad 20 korona, Gróf Bitthyány Pál orsz. képviselő 20 korona, Boros Károly Ságod 12 K, Dr Hajós Ferenc, Dr Zalán Gyula, Fuss Nándor, Darányi Ignác 10—10 K, Dr Ruzsicska Kálmán 4 K, Árvay Lajos alispán 16 K, Zsid. gh Elemér 40 fillér, Baán István 40 f, Baán János 40 f, Baán Kálmán 1 K, Radó Antal 60 f, Berkes Béla 20 f, Borda Ferenc 1 K, N. N. 80 f, Singer Gyula 1 K, Grünbaum Béla 20 f," N. N. ] K, Hubinszkyné 2 K, Pál Ferenc 40 f, Dr Berger Béla 2 K, Dr Kele Antal 1 K, Rtuschenberger János 1 K, N. N. 10 f, Gecsovics István 1 K, D.utsch Manó 1 K, Schuffenhauer Frigyes 20 fillér, N. N. 4 K, Biichler Dénes 2 K, Gráner G^záné 2 K, Hochberger nővérek 1 K, Hajós Ignác dr 3 K, Dr Halász Vilmos 1 K, Nagy Irénke 60 f, Dr Marik Pál 1 K, Ruzsinszky N., Kis Lajos, Dervarics Lajos 1—1 K, Schütz Frigyes 10 K, Weiner Dávid 40 f, Marton N. 2 K, Schütz Soma 2 K, Farkas Kálmán 1 K, Schmall Károly Bpest 2 K, Schmall Ignác 1 K. (Thassy Jolán és Mihály gyűjtése a 64 jegy eladásán kívül) Dr Halász Miksa 4 K, Rusenthal Jenő 40 f, Horváth szabász 10 f, Weisz pék 20 f, Simitska János 9 K 75 f, Heine János 10

XK — együtt 388 K 55 f. 3. Tekeversenyből Kardos S.imu rendezése alatt, melyre Nagy László és Kőnigmayer János urak adtak értékes tárgyakat, 100 K, virágokból (az árusító kisasszonyok neveit a múltkor felsoroltuk) 121 K 35 f. A megmaradt régi tombolatárgyakért az Ipartestülettől 12 korona, rendezői jelvényekből 73 K. Összes bevétel : 990 K 90 f. Kiadás: zene 60 K, nyomdaköltség 71 K 60 f, meghivók bélyege 20 K, három levél 1 K 05 f, falragasz és bélyeg 4 K 40 f, rendezői szalagok 25 K 92 f, Simitska pénztárnok kiadása, mit felülfizetésként visszaadott 9 K 75 fillér, Heine János vendéglős költsége, aki szintén visszaadta 10 K, a titkár kiadásai 29 K. Összes kiadás: 231 K 72 f. A tiszta jövedelmet, 759 K 72 fillért a Csány-szoboralaphoz csatolta a bizottság. Leégett a sümegi bazaltbánya. Sümegtől délre, Bazsi község mellett elvonuló nagy bazaltkő hegylánc lábánál, a sarvali erdőszólen van a >Sümegi bazaltbányac néven ismert kőtörő. A bazalt követ távol a törőtől, a hegyben fejtik lőporrobbantásokkal és óriási magas oszlopokra erősített drótkötélen függő hajókákon szállítják a törőbe, ahol nagy gépek segélyével apróra törik és elszállítják a szélrózsa minden irányába utak készítésére. Hozzánk is innen szállítják a fekete szinti, majdnem szétmorzsolhutlan követ. A bánya sok munkáskéznek ad foglalkozást Ez a kőtörő a nnpokban leégett. Éjjel 11 óra körül eddig ki nem derült okból tűz támadt ;:z épületben s mire az emberek észrevették, az épület lángokban állott. Mentésre vagy oltásra gondolni sem lehetett és noha a szomszédos községek lakossága, a sümegi lűzoltókkal a helyszínére sietett, alig tudtak a tűztengernek gátat vetni. Az egész kőtörő, mely egy társaság tulajdona, a benne levő gépekkel együtt a lángok martaléka lett. Nem látható ott egyéb, mint a magas, égnek meredő kőfalak és a tüz által megmart vas állványok és géprészek. A kitörőt CBak nemrég szerelték föl uj gépekkel. A tűz által okozott kár százezrekre rug. A vállalat nem bocsátotta el munkásait, hanem addig is, amig a kőtörőt felépítik, foglalkoztatja őket. A leégett kőtörő, gépeivel és berendezésével tűzkár ellen biztosítva volt és igy egy része a kárnak megtérül. Szövőgyár Tapolcán. Tapolcáról irják: A Német testvéreknek a község kedvezményes áron területet ad az u. n. tanárkertből, amelyen állami segéllyel modern berendezésű szövőgyárat építenek. Az építést, mint halljuk, legközelebb megkezdik és már a tél folyamán üzembe veszik a gyárat. A gyár finomabb férfi és női ruhaszöveteket is fog előállítani. Tejgazdasági tanfolyam. A sárvári magyar kir. tejgazdasági iskolában f. évi szeptember hó 15 én kezdődő és a következő óv szeptember hó 14-én végződő tanfolyamra öt 480 K-ás ösztöndijat tűzött ki a m. kir. földmivelésügyi minister. A tanfolyam célja tejgazdaságok és sajtgyárak részére ugy elméletileg, mint gyakorlatilag képzett tisztviselők kiképzése. A tanfolyamra csak 20 évnél idősébb okleveles gazdákat vesznek föl. A kérvények augusztus hó 10-ig a földmivelésügyi miuisteriumhoz nyújtandók be. Alapszabály jóváhagyása. Az alsólendvai hosszuhegyi rk. temetkezési egyesület alapszabályait a m. kir. belügymin'ster 76649/910. sz. alatt jóváhagyási záradékkal látta el. A tüdövész. A belügyminiszter által most kiadott jelentés szerint 1909. december havában 5526 egyén halt ul gümőkórban. Országrész, illetőleg törvényhatóság szerint csoportosítva ezen halálesetek a következőleg osztottak meg: Duna jobb psrtján Baranyamegyében 84, Pécsett 14, Fejérmegyében 35, Székesfehérvárt 7, Győrmegyében 23, Győrött 13, Komárom megyében 58, Komáromban 33, Mosontnegyébeu 27, S »;nogymegyében 92, Sopron megyében 63, S >pronban 5, Tolnamegyében 64, Vasmegyében 114, Veszprémmegyében 57, Zalamegyében 118, Duna balpartján 559, Duna Tisza közén 1017, Tisza jobb partján 443, Tisza balpartján 620, Tisza Maros szögletén 581, Királyhágón tul 6o3, Fiúméban 19, Horvát-Szlavonországban 859. A művelési ágban beállott változás bejelentése. Az egyes művelési ágakban beállott állandó jellegű változások a kataszteri ivekben leendő keresztülvezethetés céljából a hatóságnál bejelentendők lévén, a város polgármestere hirdetmény utján hivja föl az érdekelt birtokosokat, hogy ezeket a változásokat 30 nap alatt a kataszteri nyilvántartónál (városháza, II. emelet., 7. sz. ajtó alatt) annál bizonyosabban bejelentsék, mert az esetleges mulasztásból származható törvényes következményeket önmaguknak tulajdonítsák. Megdézsmált aranyak. A tízkoronás és huszkoronás aranypénzek sohasem voltak túlságosan népszerűek. A legtöbb ember igyekezik az aranyat bankóra vagy aprópénzre beváltani, mert könnyen megeshetik, hogy krajoár helyett aranyat ad borravalónak, vagy koldusnak. Ezentúl még népszerűtlenebbek lesznek az aranyak, mert senki sem lehet biztos, hogy nem-e dézsmált aranyat kap a kezébe. Az utóbbi időben ugyanis feltűnő sok az olyan arany, amelyből ügyesen le van reszelve egy kicsi. A dézsmálók a 10 koronás kerületét szokták lereszelni. Az ilyen aranyakat arról lehet felismerni, hogy körirat nincs a peremükön. A huszkoronásnál már nagyobb aparatussal folyik az aranylopás. Az ügyes tolvajok a pénzdarab szélén lyukat fúrnak, éles ötvös eszköz segítségével kiszednek a belsejéből némi aranytörmeléket, azután a furott lyukat ügyesen beforrasztják. Az ilyen arany üresen cseng és erősebb nyomás alatt behorpad. Az ismeretlen aranydézsmálók igy minden aranypénzből ellopnak valami keveset és mivel sok kicsi sokra megy, ezer korona értékű arany1 pénzűéi, mintegy husz-harminc koronára tehető az elveszett arany értéke. A bankok és más nagyobb intézmények pénztárai már észrevették a dolgokat és szorgalmasan megvizsgálnak mini den aranyat, amely hozzájuk kerül. A gallér és kézelő mindig drágább lesz. Az osztrák fe hérnemü gyárosok szövetsége az Osztrák Magyar Monarkia kereskedőihez intézett körlevélben tudatja, hogy julius 31-ikétől kezdve a gallérok és kézelők árát felemeli. A körlevél ennek okát abban adja, hogy a gyapot ára felemelkedett s az előállitási költségek, amelyek tudvalevőleg a tavasszal a wieni fehérnemű üzletben hetekig tartó bérharcra vezettek, folytonosan szaporodnak. Azt is felhozták, hogy az Osztrák Magyar Monarkiában a gallér ós kézelő, annak dacára, hogy a legjobb minőségű árut kapják, a lego csóbb ós hogy a gyárosok részéről bejelentett árfelemelés adatait üzletekben is feltétlenül a gallér és kézelő megdrágulására fog vezetni. Nem lesz bor. Bizony nem sok bor lesz az idén a zalamegyei szép szőlőhegyeken. A peronospóra leszüretelt és még mindig folytatja garázdálkodását a fürtökön, amelyek elfonyadnak és leszáradnak. Sok százezer koronára tehető a kár, amelyet a vármegye bortermelő gazdái szetivednek. A rosz terméskilátások folytán a bor ára rohamosan emelkedik. A nyár. Furcsa nyarunk van az idén. Egyik nap perzsel a hőség, másnap pedig fázik :iz ember. A mull héten két napig rekkenő meleg volt. Egyfj/.erre északi szél kerekedett s oly&n hűvös légáramlatot hozott magával, hogy néhány óra alatt 22 fokról 10 fokra sülyedt a hőmérő. | Másnap ismét derülten sütött a nap. A műit hét utolsó napjai óta a közönség tömegesen jár a szabadba fürödni. Ezideig nem volt állandó fürdőz'sre alkalmas idő s tapasztalás szerint augusztus közepén tul nálunk már nem nagyon lehet fürdőzésre számítani, mert az éjszakák rendszerint hűvösek.' Bizony kevés van már hátra a nyárból. A Balatoni Szövetség ez évi közgyűlését f. évi augusztus hó 7-én tartja meg. A közgyűlésen Széchenyi Aladár az egygyermekrendszerről, Rósa Károly mérnök pedig az államvasutak mcnc*rendjéről és inditásairól felolvasást tart. A balatoni fürdőigazgatók a kereskedelemügyi ministernél. Már évek óta állandó panasza a Balaton mellékén üdülő fürdőközönségnek, hogy a Déli Vasúttársaság a gyorsvonatokra is érvényes menettérti jegyeket többszöri sürgetés dacára sem h jlandó engedélyezni. A Balaton mellékén fekvő fürdők igazgatóságai több izben tettek már lépéseket, hogy a Déli Vasút a közönség ezen kívánságának eleget tegyen, annál is inkább, mert h tsonló intézkedés a MÁV. összes vonalaira, de különösen azokra, melyek magyar fürdőt érintenek, már évek hosszú sora óta fennáll. Minthogy pedig az eddigi, sürgető kérések sikerre nem vezettek, a sPol. Hir.« éltesülése szerint a balntoni fürdők képviseletében 60 tagu küldöttség érkezik a hét végén Budapestre, hogy Hieronymi kereskedelmi ministernél ezen mai viszás helyzet mielőbbi orvoslását kérje. A dunántuli képviselők közül is többen vesznek részt a küldöttségben, amely memorandumot fog átnyújtani a kereskedelmi ministernek. Ugyanezen alkalommal a küldöttség felkeresi párdányi Bráhm Miksát, a Déli Vasút magyarországi üzletigazgatóját, hogy a helyzet faltárása mellett még a mostani fürdőszezonban intézkedését kérje. A kérés kedvező elintézését annál is inkább remélik, mert egyrészt a balatoni fürdők lényeges előrehaladását jelentené, másrészt pedig a Déli Vasútnak az összes osztrák fürdőkhöz vezető vonalain a gyorsvonatokra és pedig a III. osztályú kocsikra is állítanak ki ilyen menettérti jegyeket. Erdőöri ós vadőri szakvizsgák. Az erdőőri és vadőri szakvizsgák f. évi október hó 17-én és az erre következő napokon tartatnak meg. Hozzánk legközelebb Szombathelyen a vármegye székházában fognak ilyen vizsgákat tartani délelőtt 9 órától kezdődőleg. Akik ez erdőőri vagy vadőri vizsgát letenni óhajtják, kötelesek az erre vonatkozó engedély iránt a szükséges Kellékek bírását igazoló bizonyítványokkal felszerelt folyamodványukat f. évi szeptember hó 30-ik napjáig a szombathelyi királyi erdőfelügyelősóghez benyújtani. A viszhang. Messze földön híres volt a tihanyi viszhang, amely egy egész hexametert visszakiáltott annak, aki hangjával felverte az ősi templom környékének méltóságteljes osendjét. A véletlennek ez a ritka játéka, amely a híres viszhangot létrehozta, egyik nevezetessége volt a Balaton környékének. Tihanynak riadó leánya azonban már évekkel ezelőtt berekedt. Meg-