Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

1910. julius 31. »Zalamegye Zalavármegyei Hírlap* 3 több házból kimentek a munkára az asszonyok ós leányok is. Egyszerre a falu déli végén, a Henye felé vivő ut kezdetén, ifj a Tóth Gábor fiatal földmíves udvarából halaimag lángok kezdtek felcsapódni. Addig majdnem szélcsend volt a faluban s éppen abban az időtájban kezdett fújni a szél, amikor a tűz kiütött. A felcsapó lángokat először a déli vasút állomásán vették észre s rögtön jeleutettók az állomásfőnöknek. Erre Hoflman állomásfőnök azonnal abbahagyatta az összes munkásokkal a munkát s gyorsan előhozatta a raktárból az állomás külön fecskendőgépeit, amikkel rögtön maga sietett oda a tűz helyére. Vele ment egy inspekoiós tiszten kivül a tiszti és altiszti kar is és főnök felesége, akik mikor odaértek az első égő ház elé, rögtön a legnagyobl) erőfeszítéssel vetették rá magukat a tüz elfojtására. Már akkor a Tóth Gáborék portáját uem lehetett megmenteni, mert azon minden tüzet foghmó anyag lángokban égett. A férfiak munkája mellett HofFinanu állomásfőnök neje i* megfeszített erővel dolgozott. Bement a szomszéd telek égő istállójába s ott bátor lélekjelenlétóvel megszabadította az állatokat láncuktól s kivezette a szabadba. Éppen jókor még, mert az istálló néhány perc múlva belül is tüzet fogott s uemsokára egészen elégett. Már javában folyt az oltás munkája, amikor a dolgozó emberek a falu kicsiny templomának tüzkongatására rémülve hazafutottak a mezőkről. A harangkongás messze elhalatszott s ennek köszönhető, hogy a szomszéd Heuy,e község tűzoltósága Viigtató lovakkal hamar megérkezett Szentivánra. Utánna nemsokára az alibánfaiak is ée ezek most egyesült erővel vetették rá magukat a tüz lokalizálására. Ha ők uem érkeztek volna meg idejekorán, ma már az egész község egy égett romhalmaz lenne. A tüz az éledő szélben gyorsan elharapódzott. A szél szeszélyes játékká! fújta az égő zsarátnokot egyik oldalról a másikra, átröpülve az alacsonyabb zsindelyes házakon s olyan cik-oakban gyújtotta meg a falu egy részét, amit mesterséges kéz munkájának el sem lehet hinni. A falu utcájának egyik oldalán földig hamvasztott egy helyen két lakóházat, öt-hat melléképülete'. Ezeken a telkeken minden leégett, még a kerítés is és a gyümölcsfák is megpörkölődtek, de a szomszéd telkeken, a lángokban áHott kerítés mögött lévő nagy szalmakazlakba és háztetőkbe még csak bele sem kapott. Az ugráló tüz, a repülő zsarátnok elhamvasztotta Tóth Gábor, Német Józhef, Kaszas György, Pénzes István, Pénzes József, Schwircz Mór, Böröndi János, Tó h Ambrus, özv. Tóth Istvánné, Biladincz József, Béres Mihály és.Deutsch Benedek házait az öss-zes melléképületekkel, ú^y, hogy összesen 24 épület esett áldozatul a tűznek. A leégett házakban minden ingóság, pénz és ékszer odaveszett. Az istállókban bennégett 8 marha, több sertés, emellett nagy mennyiségű gabona és Ez az ebédlő ku'oaa, ez a spájzé. Nem is kell ott maradói, osak éppen, hogy megnézik egy kicsit. Estére visszajönnek. Palit addig bezárják ide a papa dolgozószobájába. Jó? Hát hogyne volna jó? Hisz estére visszajönnek. És elmentek. A mamának igaza volt. A szalon osakugyan nagyon szép volt. Zizike nem tudta megállani, hogy bele ne vesse magát minden fotelba. A selyemplüs huzatot mindenütt megsimogatta, »z apró nippeket egytől-egyig végigmustrálta. Hanem az ebédlővel baj volt. Ott több rendetlenséget tapasztalt Zizike, amit nem tudott elnézni. A nagy, üveges kredencben bemmi sem volt a helyén, aztán több más baj volt. Azon mind segíteni kellett és Zizike folytonosan tettvett. A mama közben kilopózkodott az ebédlőből. Sötét is lett és Zizikének még sok dolga volt. Ki akart szólni, hozzanak valami világot 8 rémülve látta, hogy rázárták az ajtót. Dörömbölni kezdett, de senkisem jött. Sirt, jajgatott és azután újra dörömbölt. Koromsötét volt már. Félni is kezdett. Óh bár jönne valaki, ha mindjárt Pali is lenne. Ekkor kinyilt az ajtó és belépett — Pali. Pakots József. tukarmánykészlet, gazdasági gépek, tűzifa, fészer, ól és egyéb érték. A legtöbb udvaron leégett a kutak kávája is s összeaszott a lángokban sok gyümölcsfa. A tüzet gyújtogatás okozta. Ifjú Tóth Gáborék munkába menet, otthon hagyták 5 éves fiukat a lakásban s hogy ne legyen egyedül, odahivatták magukhoz a falu csőszének kis fiát is. A gondatlan szülők nyitva hagyták a konyha ajtaját a gyermekek előtt. Ezek játszás közben több helyen gyufát találtak a rakott takaréktűzhely alacsony polcain. A gyermek kezében a gyufa kész veszedelem. Igy lett Tóthéknál is. A gyerekek kimentek a gyufával az udvar közepén lévő szérűbe, ahol nagy csomó szalma és száraz takarmány volt összehalmozva s egy helyen meggyújtották azt. Szemtanuk elbeszélése szerint a tüz kitörésekor ott volt a Tóthék udvarában a csősz is, egy fa alatt heverészett s hallani kellett neki is, amikor a gyermekek nevető képpel ugrálták körül a szérű egy sarkát, amint az tüzet fogott. A csősz azonban azzal védekezett, hogy ő aludt ott az udvarban s csak akkor ébredt fel, amikor már lángokban állott u pajta és emberek siettek lármával feléje. A kár igen nagy. Hivatalosan még nem becsülték fel s csak részben fog megtérülni, mert a szűkmarkúság, itt is a maga rovására, csak részleges biztosítást kötött. A veszedelem híre az esti órákban Zalaegerszegen is elterjedt, de mire a tűzoltók innen kiértek, már nem sok dolguk akadt. Női kereskedelmi tanfolyam Zalaegerszegen. A mindinkább fokozódó kenyérkereseti harcban a nőket is fel kell fegyvereznünk a szaktudásnak avval a fokával, amellyel az életben érvényesülni tudnak ós amellyel a sors viszontagságai között kenyerüket tisztes munkájukkal megkereshetik. A nők előtt is megnyílt az égés* művelt világon az életpályák minden fokozat i és ma már kétség sem fér ahhoz, hogy a képzett nő derekasan megállja helyét a kenyérkereseti pályák bármelyikén is. Mikor a női kereskedelmi tanfolyamok eszméje testet öltött, különböző oldalról felhangzott az aggályoskodók kétkedése, akik a nőket n< m tartották képesnek és alkalmasnak arra nézve, hogy a kereskedelem szövevényes utjain hasznosan felhasználhatók volnának; sőt kimondották azt a lesújtó kritikát is, hogy a nő bármennyire is fokozzuk szaktudását, nem képes a kereskedelmi foglalkozások tömkelegében a férfiak munkáját megközelíteni és azt pótolni. Az idő előrehaladásával a kétkedők aggályai szétfoszlottak és ma már világosan bebizonyítva látjuk, hogy a nő igenis képes és alkalmas az üzleti tevékenység minden ágazatában a hasznos és produktív munka teljesítésére és a sokoldalú közgazdasági versenyben derekasan megállja helyét, sőt tul lelkiismeretével munkája értékét a férfiakéval egy színvonalra tudta emelni. A szülők nagy része nem elégedhetik meg avval, hogv leánygyermekét a háziasság keretében nevelje és majdan a boldog házasság révpartjához juttassa; mert utóbbi sok előfeltételtől függ, amiknek a gondos szülő anyagi viszonyainál fogva nem képes megfelelni. Sok esetben pedig a szülők korán jobblétre szenderülnek és az árva leánygyermekek kénytelenek saját óletfentartásukról gondoskodui. Ebben az esetben valóságos áldás a leányra, ha valamiféle szaktudásra tudott szert tenni, amelynek segítségével tisztes mególhelését biztosíthatja. A női kereskedelmi tanfolyamoknak épen az a főcéljuk, hogy a viszonyoknál fogva kényszerült leányainknak akkora szakképzettséget nyújtsanak, amekkorával a kereskedelmi foglalkozások százfelé elágazó nyilvánulásaiban magukat tisztes módon fentarthatják és a maguk részére tiszteletreméltó pozíciót teremthetnek. Belátták ezt ma már minden valamirevaló városban, csak nálunk Zalaegerszegen nem. Évről évre felmerül a női kereskedelmi tanfolyam eszméje és mindannyiszor elalszik ez az eszme. Nem azért alszik el, mintha az illetékes tényezők mulasztást követnének el, hanem azért, mert a szülők nagy része — tisztelet a kivételeknek — nem sokat törődik leánygyermeke jövőjével és annak jövendő boldogulását a sorsra bizza, megfeledkezve arról, hogy a sors a legtöbbször ahhoz a képzettséghez ós reátermettséghez formálódik, atneiylyel gyermekeinket ellátjuk és felfegyvereztük. A női kereskedelmi tanfolyam létesithetése attól a körülménytől függ, hogy jelentkezik-e legalább 30 növendék. Az engedély osakis ebben az esetben kapható meg. A felső kereskedelmi iskola igazgatósága megtette az engedély elnyeréseért a szükséges lépéseket és ez az engedély a legnagyobb valószinitBÓggel meg is fog érkezni. Csak az a kérdés most már, lesz-e elegendő növendék? Ha lesz, akkor városunk egy közhasznú és fontos közgazdasági missiót betöltő intézménnyel fog gazdagodni; ha pedig nem lesz meg a növendékek kivánt létszáma, akkor a felvetett eszme megint elalszik ós nem vélek csalódni, ha azt állítom, hogy örökre elalszik. Más nagyobb városban és különösen ott, hol felső kereskedelmi iskola is van, mindenütt prosp Tálnak a női kereskedelmi tanfolyamok, mert a közönség tudatára ébredt ezeknek a tanfolyamoknak nemcsak a megélhetés elősegítésére irányuló fontos feladatról, hanem azírt is, mert a szülők nagy része belátja, hogy a négy polgári iskolát végzett leánygyermeknek még egyébként is szüksége van a továbbképzésre és mert a női keresked ilmi tanfolyamban nyert szaktudás még azoknak a leánykáknak is nagy előnyére válhatik, kik a szerzett ismereteket csakis önkiművelés és nem a létfentartása kedveért szerzik meg. Most már tisztán a szülőktől függ ennek a tanfolyamnak a létesítése. Ha akad ebben a 13.000 lakossal rendelkező városban legalább 30 szülő, kik gyermeküknek megadják az alkalmat ós módot a tanfolyam elvégzésére, akkor a tanfolyam szeptemberben meg fog nyilni, ha pedig 30 olyan szülő sem akad, akik leánygyermekük jövendő boldogulásához és szakszerű üiművelédi'boz csekély áldozatra képesek, akkor a női kereskedelmi tanfolyam városunkra nézve osak eszme marad. Balassa Bené. Hivatalos rovat. i. Zalaegerszeg r. t. város tanáosa, mint elsőfokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Joszifovics Milivoj nagykanizsai lakos által Zalaegerszegen az avasi dűlőben a zalaegerszegi 2262 sz. tjkvben 2318/1, 2318/2 és 2318/4 hrsz. ingatlanon (Faragó-féle rózsatelep) Grünbaum Fereno, Nagy Mihály, Kesseldorfer Alajosné, Szarka József s felesége Kártyás Anna, Hodosy István s felesége Kováos Ilona szomszédságában levő telken építendő gyufagyárhoz szükséges iparhatósági telepengedély kiadhatása céljából f. évi augusztus ll-én d. e. 10 órakor a helyszínén tárgyalást tart, ahol is a telepengedély megadása ellen a kifogások a kiküldött bizottság előtt szóval vagy írásban megtehetők. II. Közzé teszem, hogy a városi jéggyár a jeget a városban mindazoknak házhoz szállítja f. évi , augusztus hó 1 napjától kezdve, akik ebbeli szükségletüket az üzemvezetőségnél előre bejelentik. III. Zalaegerszeg r. t. város tanáosa közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi határban az egyes művelési ágban beállott állandó jellegű változások 1910 év folyamán az érdekelt birtokosok által, a változást követő 30 nap alatt Megyessy László kataszteri nyilvántartónál (városháza, II. emelet 7 ajtó alatt) bejelentendők. IV. Zalaegerszeg város tanáosa közhírré teszi, hegy a városi közmunka összeirási lajstromot f. évi julius hó 23-tól 1910 évi augusztus hó 7-ig a városházánál közszemlére kiteszi. Erről a tanács az érdekelteket oly figyelmeztetéssel értesiti, hogy mindazok akik az összeirást magukra nézve sérelmesnek találják a közszemlére kitétel ideje alatt a tanácsnál szóval vagy írásban felszólalhatnak. Zalaegerszeg, 1910 julius 28-án. Dr Korbai, polgármester.