Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

1910. december 11. >Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 állapítja, hogy a magyar közgazdaság terén az uj báró ur ilyeneket nem képes felmutatni, ugyanakkor nem igyekszik arra sem rámutatni, hogy legalább saját szűkebb hazájában rendel­kezik ilyenekkel. Mert hát nem lehetetlen, hogy csak azért lett ez az ur magyar báró, mivel osztrák főnemessé lenni több érdem mellett is nehéz, sőt nehezebb, mint magyar báróvá. Hiszen ezzé lenni csakugyan könnyű, mint a példa is mutatj i. Épp olyan könnyű, mint a magyar közgazdaság terén ér­demeket felmutatni. Véres végrehajtás Sajnálatra méltó szenzáció hőseivé avatták ma;, ukat az elmúlt héten a szomszédos Bak köz­ség lakósai s íélő, hogy ha valami enyhébb for­dulat közbe uem jön, még kellemetlenebb helyzet fog előállni. A boczföldei körjegyzői lak építési költségei­hez való hozzájárulási részletek behajtása van jelenleg folyamatban. Bak község a fizetést meg­tagadta s a behajtás alkalmával határozottan ellenszegült ugy, hogy ma már állami közeg s csendőri karhatalom igyekszik a bakiak ellen­állását megtörni. A karhatalommal foganatosított végrehajtás még jobban felingerelte az amúgy is elkeseredett népet, mely kész magát a csendőr­szuronyoknak áldozatul dobni, de vélt igazából engfdni nem akar. A mult szerdán az egyik végrehajtást szenvedő: Farkas Pál végső elkese­redéséban vasvillával rontott a csendőrökre, kik fegyverükhöz nyuUak s egyikük keresztüldöfte szuronyával a szerencsétlen embert. Ez nyomban összeesett s maguk a csendőrök kötözték be. Az orvosi vélemény szerint állapota igen súlyos, de uem életveszélyes. A véres eset hatása alatt a végrehajtást hétfőig felfüggesztették s akkor a tökéletesen felizgatott nép megfékezésére nagyobb számú karhatalmat rendelt ki a hatóság. Ez volna máig az eset historikuma. Nem akarjuk az elszomorító esemény szen­zációs mivoltát kihasználni, de lehetetlen elke­rülni, hogy vele bővebben is ne foglalkozzunk. Az e dolog előzményei a mily messzire nyúl­nak, épp oly érdekesek és figyelemre méltók, következményei meg épeu kiszámiihatlanok. Pár év előtt Ki laludi Márton közjegyző, miután Bak község a jegyzői lak újraépítését semmi áron nem akarta megszavazni s osupán az átalakításokra mutatkozott hajlandónak — a község leghevesebb ellenkezése mellett kivitte, hogy a jegyzői lak Boczfölde község határá­ban, a boczföldei állomás mellett építtessék fel. A bakiak erősen felháborodtak a jegyzői székhely elvitele miatt, de miután — a vezető embereik előadása szerint — oly forma meg­nyugtatást nyertek, hogy a hozzájárulás semmi­esetre sem lesz súlyosabb, mint az általuk meg­ajánlott lakbér összeg, egyelőre semmi nagyobb nehézséget nem görditettek a terv elé. Csak midőn az derült ki, hogy az uj jegyzői lak épitési költ­ségei tetemesen meghaladják az általuk várt összeget, akkor próbálkoztak ellene minden esz­közzel. A két fórumon keresztül ment tervezet ellen p.zonban mit sem tehettek. A közigazgatási bíróság is ellenük döntött s a megállapított járulék esedékessé vált. A bakiak sehogysem akartak beletörődni abba, hogy a jegyzői szék­hely elvesztése mellett még szerintük oly arány­talan terhet is a nyakukba vegyenek. Valóság­gal beletüzelték magukat abba, hogy sérelmeikre ha törik, ha szakad, kell orvoslást találniuk. Felségfolyamodványt adtak be, de természetesen eredmény nélkül. Jött aztán a végrehajtás, napról-napra fel­emelt csendőri karhatalommal. Ugy hogy szer­dán már 12 csendőr segítségével foganatosította a végrehajtást a pénzügyigazgatóság által ki­küldött Hajgató József m. kir. adótiszt. Az ő tapintatos eljárásának nem csekély része van abban, hogy csak egy és nem ötven esetben használta a fegyverét a csendőrség, melynek minden eltorlaszolt kaput, mint -egy-egy kis várat, külön-külön kellett megostromolni és be­venni. Főként az asszonyok indulatoskodása teszt nehézzé az eljárást, a kik tudva, hogy ellenük talán nem használja az intelligens csendőr oly könnyen fegyverét, hihetetlen merészséggel áll­nak elő s csinálnak olyan jeleneteket, ho^y csak az eljáró hatósági személyek higgadtsága akadá­lyozza meg raindec egyes esetben a vérontást. Most fel van függesztve hétfőig a végrehaj­tás s mint fent is jeleztük, nagyobb karhatalom fog erre a napra kirendeltetni, a szükséghez képest 30—40 C3endőr, vagy esetleg katona­ság is. A bakiak küldöttségileg jártak gróf Batthány Pál orsz. képviselőnél, hogy ügyükben közben­járását kérjék. Gróf Batthyány Pál megígérte, hogy lehetőleg — természetesen a törvényes keretek között, — lépéseket tesz érdekükben. Sajnos, itt mára szegény bakiak ügyén nem le­het segiteni. Fizetési kötelezettségüknek feltét­lenül eleget kell tenniök. Csak az volna az egyetlen tenni való és ez kötelessége a hatósá­goknak, egyeseknek egyaránt, hogy a község egyébként derék és józan munkásnépét a további renitentiáról lebeszélje s megmagyarázza nekik, hogy sérelmük ma már orvosolhatatlan. Többet nyernek azáltal, hogy — ha keservesen is — de lefizetik a rájuk kivetett összegeket, mint ha az egész községet úgyszólván a romlásba kergetik. A vizsgálat a legszélesebb körben megindult B az egész környék szomorú érdeklődéssel várja annak megállapítását, hogy kit terhel a felelős­ség a dolgok ilyetén elfajulása miatt, hogy ki­nek a lelkét égeti a Farkas Pál kiontott vére. Hírek. Hivatalos rovat. i. Az 1894. évi XII. t.-c. 50. §-a alapján fel­hivom a zalaegerszegi összes birtokosokat, hogy a belsőségekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, ker­tekben és majorokban levő fáikat és bokraikat a hernyófészkektől, lepketojásoktól és darázs­fészkektől még a tél folyamán annál is inkább megtisztíttassák s az összegyűjtött hernyó- ős darázsfészkek s lepketojásokat elégessék, mert az irtás a hernyók kikelése után csak nagyobb munkával és több költséggel lesz keresztül­vihető. Akik ezen munkálatokat az 1911. évi március 31-ig sem teljesítenék, azoknak költségére az 1894. évi XII. tc. 52. §-a értelmében a hitó­ság fogja foganatosíttatni ós azok ezen kihágásért a hivatkozott tc. 95. § ának k) pontja alapján 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni. II. Közhírré teszem, hogy az 1911. évi iparható­sági megbízottak választására jogosult iparosok és kereskedők névjegyzéke f. évi december hó 10-től 18-ig bezárólag a főjegyző hivatalos helyi­ségében közszemlére kitéve leend, mely időn belül ellene az észrevételek bárki által ugyanott szóval vagy írásban bejelenthetők. III. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg rend. t. városban uralgott sertésvészt a mai napon meg­szűntté nyilvánítottam. Ennek következtében a heti sertésvásárok f. évi december hó 9-től kezdődőleg minden fenn­akadás nélkül fognak megtartatni. Zalaegerszeg, 1910. december 7-én. Dr Korbai, polgármester. A függetlenségi párt gyűlése. A mult hétfőn népes értekezletet tartott a zalamegyei függet­lenségi és 48-as párt Bosnyák Géza orsz. kép­viselő elnöklete alatt Zalaegerszegen, az Arany Bárány szállóban. Jelen voltak a többek közt: Gróf Batthyány Pál és Ernő, Nedeczky Jenő, Stádel János, Szentmihályi Dezső, Elek Ernő, Dr Weisz Lajos és még számosan a párt hely­beli és vidéki tagjai közül. A jegyzőkönyvet Czukelter Lajos vezette. Dr Csempesz Kálmán indítványát vette legelsőbben tárgyalás alá a gyűlés s annak elfogadásával kimondotta, hogy a gyűléseket ezentúl felváltva Nagykanizsán és Zalaegerszegen tartják, a szükségszerű változá­sokat pedig az elnökség hatáskörébe utalj ík. — Nedeczky Jenő a függetlenségi eszmék ősz baj­noka terjesztett aztán elő javaslatot egy megyénk­ben felállítandó nagyobb szabású textilgyár fel­állítása és állami szubvenciónálása céljából indí­tandó mozgalom felkarolása tárgyában. A nagy­fontosságú tervet Stádel János, Gróf Batthyány Ernő s többek hozzászólása után elfogadta a gyűlés ós felkérte Gróf Batthyány Pál és Bosnyák Géza orsz. képviselőket, hogy annak érdekében a szükséges lépéseket indítsák meg. — Ezek után áttért a gyűlés a tulajdonképpeni tárgyára : a f. hó 12-iki megyei közgyűlésben való állás­foglalásának megbeszélésére. A tárgynál hosszas vita fejlődött ki. A közigazgatási bizottságban lejárt öt mandátum betöltése képezte a vita tárgyát. A mélyreható eszmecserében rósztvettek Nedeczky Jenő, Gróf Batthyány Ernő, ujnépi Elek Ernő, Szentmihályi Dezső, Dr Weisz Lajos és ifj. Thassy Imre. A minden pontra kiterjedt megbeszélés eredményeként kimondotta a gyűlés, hogy a lelépő Eitner Zsigmondot és Batthyány József grófot újból jelöli, Csertán Károly, Bareza László ős Bogyay Máté helyett pedig a saját jelöltjeit fogja teljes erővel támogatni s ez irány­ban körlevelet bocsájtott ki a párt illetékes tagjaihoz. Kinevezés. A m. kir. pőnzügyminister Staub János zalaegerszegi pü. számgyakornokot a lőosei m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőséghez számtisztté nevezte ki. Uj Ügyvéd. Dr Kardos Jenő zalaegerszegi ügyvédjelölt a mult héten letette az ügyvédi vizsgát s irodáját Zalaegerszegen megnyitotta. A kiváló képzettségű jogász különösen a büntető joggal foglalkozik nagy előszeretettel s bizonyo­san sok fényes védőbeszédet fogunk tőle hallani. Tanfelügyelői látogatás. Dr Ruzsieska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő mult héten Csáktor­nyán volt, hol meglátogatta az áll. polg. leány­iskolával kapcsolatos internátust és megállapo­dásra jutott Pataky Kálmán igazgatóval az internatusnak jövő elhelyezése iránt. A kir. tan­felügyelő elismerését fejezte az internátust ellátó Bezerédi testvérek úrhölgyeknek. Köszönet nyilvánítás. Marton László ur az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok alapja javára 40 koronát volt szives adományozni. Fogadja az ipartestület hálás köszönetét. Kinevezés. Az igazságügyminiszter a keszt­helyi kir. járásbírósághoz Aszenovics Ferencz Selmecbányái Írnokot hasonminőségben áthelyezte. Adományok. Legáth Kálmán apát-plebános ur 10 K-át, Özv. Inkey Kálmánná urnő 100 K-át adományozott a Karácsonyfa Egylet céljaira. A kegyes adományokért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki az elnökség. Krosetz Gyuláné urnő a féltizenkettői mise­alapra 2 koronát adományozott. A zalaegerszegi szegény izr. gyermekeket fel­ruházó Chanuka Egylet november 27-iki kiosz­tási ünnepélyére a következő szives adományok érkeztek be: Faragó Ödön tanár ur Budapest, BUDAPEST, József-körut 16. Telefon 154-08. A főváros legújabb és legmodernebb szállodája a város központjában, 120 vendégszoba. Olvasó és társalgó-termek. Központi gőz­fűtés. Fürdőszobák — liít — Vacuum-Cleaner. — Minden szobában hideg- és meleg vízvezeték. Villamos vasút köz­lekedés az összes pályaudvarokkal. Mérsékelt árak! A legfigyelmesebb kiszolgálás! Nemény testvérek nagy szálloda

Next

/
Thumbnails
Contents