Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1910 november 13. házba, vagy Uránia előadására megy, hogy a szomszédja legalább is — a főispán, vagy helyet­tese legyen. Máshol legalább azért járnak ilyen helyre, hogy élvezzenek s művelődjenek. Talán az egerszegi közönségnek sem ártana, főleg az utóbbi épen azért, hogy ne teljesen a üane miatt kelljen gyászosan megbukni — holmi Uránia vállalkozásoknak ! (A gyilkos katonatiszt.) Ismét uj szenzátió. Egy berúgott katonatiszt agyonlőtt egy perditát, ki­hez még osak érzelmi, vagy érzéki viszony sem fűzte. Egyszerűen be volt rúgva, maga sem tudta, hogy mit csinál: agyonlőtte. S ezzel kész a szenzátió. Hogy miért szenzátió ez s miért nem szenzátió az, ha Bögre Péter agyon találja puffantani Pancza Marit? Egy téves, de immá­ron meggyökerezett felfogásban rejlik a magya­rázata. Az intelligentiát mi intelligens emberek nem külszinnek, hanem az emberi természeten végleges diadalt aratott erejű tényezőnek tartjuk s hisszük, hogy az intelligentia legyőzi az emberi gyarlóságokat, legyűri az állatot az emberben, azt hisszük, hogy felvértezi az embert a gyarló­ság, az ösztön vad indulataival szemben s ha valakinél ezt nem látjuk beigazolva, ha valaki tetteivel az ellenkezőről tesz szomorú bizonysá­got: ez szenzátió, ez rendkiviiliség. Pedig, hajh, de sok az ilyen rendkivüliség, de sok az ilyen pzabályt rontó eset. Napról-napra, óráról-órára ta­lálunk bizonyítékokat, szenzátiós bizonyítékokat arra, hogy a legintenzívebb intelligentia olyan mint a Hellas kincse, egy elomló semmiség, ha az emberi indulatok a pillanat, vagy a szükségszerűség hatása alatt felgerjedhetnek. Nem szenzátiós kivételek ezek, hanem mindennapi tünetek, melyek orditva bizonyítják, hogy gyöngék, — emberek vagyunk. — No persze, a gyengeség, az emberi mivolt nem mentség egy halálos bűnre, egy gyilkos­ságra. Nem mentség az sem, hogy az elkövetője be volt rúgva, ellenben nem su'yosbitó körül­mény, hogy az illető katonatiszt volt. Nem ismerhetjük teljes egészében az ügyet s talán sohasem ismerhetjük meg, mert hát katonai biróság Ítélkezik benne. Hanem amikor vádoljuk a bűnöst, lehetetlen veié együtt egy rendszert s annak megcsontosodott bűneit is nem ostorozni. — Az eladósodott katonatiszt, aki a kidobatás küszöbén áll s iszákossá lesz . . . Társadalmi alak ez s aligha a saját hibájából. Hisz mikor a szegény szülő gyermekét tisztnek nevelteti — nem tudhatja, megvan-e benne az erő ellentállni a szép uniformist oly pokolian körülvevő ezer meg ezer kísértésnek. Mert hát az uniformis­ban csak kivételes emberek boldogulhatnak s osak kevés akad, aki kibírja addig az ingovány felett, amig kirántja a hinárból egy — gazdag partié. Ez hiányzott a szegedi főhad­nagynak is. Egyszerre nem lett volna eladóso­dott, kidobásra ítélt tiszt . . . De hát ilyenek­nek is kell lenni . . . (A főispáni állás.) Szándékosan nem foglal­kozott a Zalamegye a főispáni állásra vonatko­zólag forgalomba került kombinatiókkal. Nem emiitette azt a „teljesen biztos" híradást, mely szerint Bessenyey Zeno dr., sárospataki lőszolga­biró volna megyénk főispánjául kiszemelve. Nem lehetetlen, hogy illetékes lidlyen volt is erről szó s talán máig sem ejtették el a tervet. — De a tények mégis azt igazolják, hogy a hír­adás a hozzája fűzött összes kommentárokkal kissé korai volt, s az sem lehetetlen, hogy épen ezek miatt gondolják meg ott fent az ügyet olyan hosszasan, olyan alaposan. Híez tagad­hatatlan, hogy keil a megyének főispán, kell a megye és a kormányhatalom között összekötő kapocs. Hanem ennek a kapocsnak, a főispán személyének minémfíségéhez mindenesetre jogo­pu't a vármegye közönsége is igényeket fűzni. Ezeket az érintkező pontokat kellene ott fent alaposan tanulmányozni s épen semmit sem lá­tunk, a miből erre következtetést vonni lehetne. Gyökér nélküli fát neki nem való talajba ültetni 8 abban reménykedni, hogy majd megfogja, majd megerősödik, - ez aligha ésszerű kertész­politika. Nagyon meg kellene válogatni azt a fát, mely megerősödve is a jnlai viharokat kiállja. Ha pedig olyan minden vízpartra jó fű fuvesszőt kapunk — azt hiszem az sem kielégi <> ered­mény. — A faedrusi mesék gólyája jut eszembe, a kit a békák királyának nevezett ki a minden­ható Jupiter. Mei't hát »való tény* hogy ide is ilyenforma embert igyekeznek találni, egy olyan gólyát, a melyik megszüntesse a béka brekegést. Ha csakugyan ez a terv, akkor a jó urak kissé elszámították magukat; mert a megye kttruo volta s az a jó öreg autonomia sokkal mélyebb, sokkal tisztább viz, hogy sem bár melyik munkapárti gólya ia óhenhaláa nélkül hoaszu ideig kibírhassa benne az eredménytelen haláeztást. Hivatalos rovat. i. Felhivom mindazon szőlőtulajdonosokat, akik­nek a folyó évben boruk termett, hogy a termelt borraennyiségat folyó évi november 30-ig azon községi elöljáróságnál, illetve városi fogyasztási hivatalnál, ahol boruk fekszik, bejelentsék. Azok a szőlősgazdák és msgánfelek, akiknek nem aajat terméaü boruk van, valamint a korlátlan, korlá­tolt ós kismértékben való elárusitási engedélye­sek ott, ahol a borital éa husfogyasztási adó az 1911. évre bérbeadáa ulján lett biztosítva, köte­lesek borkészletüket 1911. évi január 1-tői 10-ig a bérlőnél bejelenteni. Akik ezen bejelentést elmulasztják, a borital éa husfogyasztási adótör­vények és szabályok hivatalos összeállításának 161. §-a értelmében 2 koronától 100 koronáig terjedhető birsággal büntethetők. II. Közhirré teszem, hogy a m. kir. földmivelés­ügyi minister a mezei egerek irtását elrendelte. Felhivom tehát az összes érdekelt birtokosokat, hogy a mezei egerek irtását késedelem nélkül foganatoaitaák. A sztricnkinnel való mérgezésre vonatkozólag a m. kir. rovartani állomás áTtal kidolgozott utmutatáa alapján Mezriczky Jenő városi tanácsos készséggel ad felvilágosítást. Zalaegerszeg, 1910. november hó 5-én. Dr Korbai, polgármester. H írek. Az Alkotmány és Gróf Batthyáiiy Pál. Az országos néppárt orgánuma az Alkotmány. Ezt sokan nem is tudják talán, azért nem tar­tom feleslegesnek előrebocsátani akkor, midőn ezen lapnak f. hó 10-1ki szamában kerületünk orsz. képviselőjével : Batthyany Pál grolfd fog­lalkozó közleményére akarok egy-két megjegy­zést tenni. Az általános titkos választói jog propagálá­sára alakult »Reforrn Klub* megalakulása ötle­téből foglalkozik az Alkotmány a »klerikális színezetű Justh-párti orsz. képviselőkkel*, közöt­tük gróf Batthyány Pállal is, a ki egyúttal a Kath. népszövetségnek tagja, sőt Zalamegyében elnöke is. Kizárt dolognak tartja, hogy nép­szövetség egy tagja -- egyúttal a Reform Klub­nak is tagja lehessen. A néppárti kritikára alig lehetne szónk s ha volna, ez is a mélységes hallgatás jegyében han­gozhatnék el. Da midőn éppen »következetea* politikai magatartáat hangsúlyoz, lehetetlen ki nem térnünk a néppárti »következetesség* mél­tatására. Csupán az általános titkos választó jog kér­désében megnyilvánuló következetességet akar­juk e helyütt nyilvánvalóan vázolni. A néppárt ebben a kérdésben a szerint a mint páros vagy páratlan napokon tesz róla emütést példátlan következetességgel nyilatkozik, hol ellene, hol mellette. Különösen pedig a juliusi, országos megköunyebülést okozott letörése óta undorodik meg minden jóérzésű ember ettől a szemfény­vesztő játéktól, melyet a párt ebben a kérdés­ben űz. Hogy tényleg akarja-e vagy sem, ma már — ő sem tudja; nem lehetünk hivatottak mi sem kutatni. Azt azonban caak a pártot Zalaegerszegen ért példátlan vereség feljajduláaának minősíthetjük, hogy még ma is ilyenforma következetességi rohamokba esik. Batthyány Pál gróf az ő tekintélyes egyéni­ségével éppen azért állott a zalai kath. nép­szövetség élére, hogy abban ezzel is ellensúlyozza a tisztán néppárti m^^/.'agon élősködő áramla­tot. HOJTV PZ sikerült, az nem a néppárton mult. Most a Rjforui Klubba való belépése ismét a kath. érdekeknek lehet garantia arra, hogy a választójogi reform nem involválja magában a kath. érdekek letörésére irányuló törekvéseket. Hanem mindazt nam az Alkotmánynak mond­juk el, mert ez ugyia felesleges volna. Hiába magyarázzuk neki, hogy a mint a szövetBégbeu szükség volt a 48-as szellem képviselőire, épugy szükség van a R :fortn Klubban az ilyen jó magyar »klerikális* színezetű orsz. képviselőkre, mint Gróf Batthyány Pál. Hiába mondjuk ezt neki. A választó jog kiterjesztése az Alkotmány szemében verea posztó, mindaddig, mig fel nem virrad arra a bizonyos más napra, melyen ismét kellő »következetességgel* a választó jog reform­ját tűzi zászlajára. (- e. - ó.) Előléptetés. A m. kir. pénz ügy minister Vajda Áron zalaegerszegi kir. adóhivatali pónztárnokot a VII., Vörös Károly ugyanitteni adóhivatali segédet a IX. fizetési osztályba léptette elő. Izr, istentiszteletek további intézkedésig hét­köznap reggel 3/ 47 órakor, este í/ lb ózakor, péntek este 1/ s5 orakor, szombat reggel 7 óra­kor, délelőtt 1I <11 órakor és délután 4 órakor. Kinevezés. A m. kir. közoktatásügyi minister Puer Irénke kisasszonyt tanítónőnek nevezte ki a zalalövői áll. elemi iskolához, hol eddig is, mint helyettes, a legnagyobb megelégedésre működött. Sági János utóda. Az igazságügyminiazter a keszthelyi járásbíróság telekkönyvi osztályához S igi J inos helyébe Németh Aladár mohácsi járásbirósági írnokot uevezte ki, aki már el is foglalta Sági örökét. Jegyzőválasztás. Friedl Gyula felsőmlháty­falvai jegyző nyugalomba vonult. A megürese­dett állás betöltésére pályázatot írtak ki. A választás f. hó 17-ikéu leaz. Tanitógyiiiés Nagykanizsan. Folyó hó 10-én tartotta a „Nagykanizsai tanítói járáskor" köz 4 gyűlését Nagykanizsán. A tanitógyülós prog­rammjáu több érdekes felolvasás szerepelt és a járáskör tisztujitáHát ia megtartotta. iVlegválasz­tatott újból az eddigi tisztikar. alapján bizonyítják, hogy a kőbányai minden gazdasági növénynél fé nyes eredményeRet értei! el. Minden gazda kérje saját érdeKében ezen szakvéleményeket BUD&PEST-KÖBÍNYál TRÁGYASZÁPJTÓGrYáR tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel kiild a Bosányi, Schietrumpf és Ttrsa cég Budapest, IX., Üllő -út 21 szám. t&£~ Szives figyelmébe: Minden hirdetésHez uj szaKvélernény van melléKelve ! A Önöktől évek óta rendelt szárí­tott sertéstrágyát szőlőtrágyázásra használom, és mondhatom, hogy hitünő >oredményt értem el, soK­Kal nagyobbat mint az istáiló­trágyávi;l. Schwartz Hermann. Jász­berény . . . Már most is irhatok annyit, hogy a szülőtrágyázás igen jól vált be, a mennyiben 2400 D-öl 3 éves szőlő adott 90 h. mustot, holott szomszédjaim nem tudtak 1200 •-ölről 30 h. mustnál többet szűrni. Igy 15 h á 30 K = 450 íí a terméuöbblet kis holdon, elhasz­náltam 25 <| serié-trágyát, az kürül­1>. lül 121) K. Vértessy Lajos nagy­birtokos, Kápolnásnyék.

Next

/
Thumbnails
Contents