Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

4 »Zalamegye, Zalavárm egyei" Hírlap* 1910 október 9. A hus. Drága nagyon s nem birjuk olcsóbbá tenni. Kísérletezik ez irányban mindenki, terveznek, tesznek is itt-ott, csak egy csoport nem mutat érdeklődést e fontos kérdés megoldása iránt — a mészárosok; pedig nekem az az impressióm, hogy ők is tehetnének ez irányban valamicskét. Épen most volt a pesti mészárosok egy küldöttsége Béosben, az ottani mészárosok előbbi látogatását visszaadni. Ha ez a kirándulás tanulmányi jelleggel bir s összefüggésben van a huskérdéssel, akkor nagyon elszomorító ténnyel állunk szemben. A mi mészárosaink Béosben tanulmányozzák a husügyet! Vájjon micsoda ujabb trüokre kell elkészülni a jámbor fogyasztóknak? Nem elég, hogy a mi marháink java Bécsbe megy; nem elég, hogy húsban való nyomorúságunk enyhítésére argentiniai és uruguaii importtal kell kísérletet tenni. Mi érdekük lehet még a derék bécsi kartársaiktól tanulni, hisz azt ugy sem fogják megtanulni s ha megtanulják is, nem ők, hanem a fogyasztók vennék hasznát, hogy t. i. Bécsben olcsóbb a hus, mint Budapesten, sőt lényegesen olcsóbb, mint teszem Zalaegerszegen, ahonnan pedig nem kevés vágómarhát szállítanak Béosbe. Nem, ezt a tényt a mészáros urak nem szívelhetik meg. Ez saját jól felfogott közérdekük ellen volna. Ez ellen pedig ők nem tesznek, nem tehetnek, sőt ha hatalmuk ilyen arányban növekszik, nem fog tehetni ellenük senki. Pedig ez alighanem baj volna. Összeomlott egy trón. Különös meglepetésre ébredt f. hó 5-én Purtugália koronás királya. Mikorra kidörzsölte szemeiből az álmot, nem talált helyén semmit; tündöklő koronája összetörve, magas trónusa összeomolva, szép országa elveszve; osak önmagát találta nem remélt állapotban : trónjavedztetten, elüzötten. Szegény fiatal király! Alig két éve, hogy az emlékezetes király gyilkosság után váratlanul trónra került, nem is tanulhatott meg uralkodni. Fiatal volt, — hisz egyik hiradás szerint — s épeu ez is egyik oka a forradalomnak: most vett egy bájos énekesnőtől leckéket a szerelemből. Talán ebben többre vitte volna, mint az uralkodásban. Mert, hát uralkodni nem tudott és nem is tudott volna sohasem. Nagy művészet s még nagyobb tudomány az uralkodás és nincs hozzá tanár, uincs hozzá tankönyv. Igaz, hogy születni kell rá, — s hogy ez a királyoknál többé kevésbé meg is vau, de érzékkel is kell birni, ha máshoz nem, legalább tanácsosainak helyes megválasztásához. Itt hibázzák el a királyok, a császárok. Ezeu a ponton dőlnek meg a trónok, ezeu ponton ütközik össze az uralkodó érdeke a nép érdekeivel. Ha szegény Manuel király nem kerül anvja révén klerikális befolyás alá, ha megérti a nép lelkében, a kor szellemében forrongó eszméket, melyek tátongó ürt ástak a király s népe közé, ma nem volna több vele is a földönfutó királyok száma. D^ hát a kis király még gyermek volt, ifjú és bohó. Tanácsosainak vagy csukva volt a szeme, s nem látták az események forgatagában a királyságot fenyegető vészt, vagy nem akarták azt észrevenni ; jobban esett nekik tétlenül, tunyán sütkérezni a királyi kegy sugaraiban. Ezt a világszenzációt tagadhatatlanul a kor szelleme szülte. A néplélekben eszmék, gondolatok erjednek s bizony nagyon sok kell, mig az erjedés, ez a rothadási folyamat tiszta anyagot hoz létre. Minden külső behatásra reagál az erjedő anyag, mint egy mimósa. Nem ritka, hogy az erjedő must szétrobbantja a hordót; hanem aztán ha leszáll a salak, a seprő: ott áll az aranyszínű, tiszta erős bor. Csak be kell várni az erjedés végét. Portugáliában sem tiszta még a helyzet. Megöltek egy királyt, elűztek egy másikat, kikiáltották a respublikát: ez még csak erjedés, ennek a végén jön a munka, az alapozás, a leromboltakból való újraépítés. Majd itt látjuk meg, mit tud a portugál, mert a hordót a leghitványabb must is szétrúgja, de fajbort csak faj must szokott adni. Van azonban egy jellegzetes ténye a portugál forradalomnak. Talán megundorodott a nép a két éve kiosztott királyi vértől, mert most nem tört uralkodója életére. Futni hagyták, csupán lemondási nyilatkozatot szeretnének tőle kicsikarni. Nem a király személye gyűlöletes a forradalmárok előtt, hisz az oly fiatal, oly tapasztalatlan, hanem a királyság, a monarohikus forma kedvezőtlen rá nézve — ezt akarja lerázni, ezért menthette meg Manuel király az életét. S most megpróbálják a respublikát is. Talán rövidesen azt is megunják, mert hát a nép lélek ingadozó, megállapodatlan és befolyásolható. Szaporodott hát a köztársaságok száma, a monarchiák réme újra áldozatot kért és kapott is. Hideg szél fujt végig Európa uralkodói polatáin, süvöltése hátborzongató dolgokat mesélhet itt is — ott is. Talán még a legderékabb uralkodók is megdöbbennek, nem mint emberek, hanem mint uralkodók. Ma nekem, holnap neked ! Pedig bizony mondom, a ki jól vetette meg feje alját, jól is aluszik! Színház. Vasárnap „A muzsikus leány" oimü operett került először az egerszegi színpadra. A közönség megtöltötte a színházat s jól mulatott a sikerült előadáson. Buchbinder derűs, érdekes és élettel teljes librettót faragott. Igazi operettszöveget, amely sehol sem kívánkozik ki a keretből és sehol sem száll alá. A librettó a legjobbak közül való. Maga az előadás kifogástalan volt. A muzsikus leány szerepe M. Jászay Mariskának jutott, aki játékával és tiszta csengésű énekével nagy hutást keltett. Mellette szép alakítást mutatott be Fehér O. László, kinek színpadra való termettsége ebben a szerepében tűnt ki leginkább. Bartos Ernő a herceg, Győrfy Mariska a hercegné, Feleky Gábor pedig az udvari muzsikus szerepében nyújtottak elfogad ható alakítást. Dévay Boriska, Szalóky Szidi í-s Varga Béla teljes tudásukkal egészítették ki az összjátékot és valamennyien zajos elismeréobeu részesültek. Hétfőn ismételten „A muzsikus leány"-t adták. Kedden Bródy Sándornak világhírű színműve »A tanítónő* került a sziupadra. Mindenkiuek, még a szigorú, boncolgató hajlandóságú kritikusnak is el kell ismerni, hogy Bródy Sándor kitűnő szinpadi iró, aki d.irabjait élethűen építi fel, emberei igazi életet élnek, tudnak szeretni és tudnak szenvedni. És aztán még valamihez ért Bródy Sándor; ki tudja meríteni az életből a valót, az igazságot. A tanítónőben is e tényező szerepel. Hogy a csinos fiutal tanítónők, ki a zajos fővárosi életből elkerül egy eldugott faluba, rárohan az egyház, az állam, a társadalom, ez mind való, ez mind igaz. Maga a darab előadása elég jól sikerült. A oimszerepet Ihász Gizi töltötte be, az ő megszokott művészi játékával. Fehér O. László a fiatal Nagy szerepében eleiute nehézkes volt, de később, különösen az utolsó félvonásban teljesen beleélte magát a szerepébe. Varga Bélának ezúttal komoly szerep jutott s mégis voltak olyan mozdulatai, hogy komikusan hatott. Jelentős sikere volt az öreg Nagy szerepében Fekete Pálnak. Szerdán valami „Sötét pont* cimü ürességet adtak. Valaminek és ürességnek nevezzük, mert színdarab, pláne még vígjáték nevet meg sem lehet kockáztatni. Semmi humor, semmi művészet nincs benne. Ami csekély hatás volt s ez jóformán alig említhető, csupán a szereplők igyekezetének köszönhető. Csütörtökön Jókay Mór remekműve „Az arany ember" került a színpadra nagy közönség előtt. A szereplők teljes tudásukat vitték be a darabba. Fehér O. Lászlónak minden mozdulata elárulta hogy szivvel lélekkel színész. Kitűnő alakítást kaptunk Boross Gizitől, Szalóky Sziditől és Ihász Gizitől. Nagyon jól játszottak még Vámos Jenő és Feleky Gábor. Bartos Ernő különösen jól adta a fekete lelkű, a mindig boszura vágyó férfit s ezeu estéjét mindenesetre jelentős sikerei közé számithatja. Általában a darab rendezése és előadása kifogástalan volt. Pénteken Cabaré-estélyt rendeztek. Mint ilyenkor mindig, most is kellő számú közönség nézte végig az előadást. Dévay Boriska az ő megszokott kellemes hangjával adott elő néhány kupiét. Vámos és Bartos népdalokat énekeltek. Alföldi saját szerzeményű sziupadi tréfákkal tartotta hangulatban a megjelenteket, akik mindvégig elég jól mulattak. Ezzel aztán be is fejeződtek az előadások. Molnár direktor, három heti itt tartózkodása után, kellemetlen impressziókkal és még több anyagi sikertelenséggel távozik városunkból. Ősszel bizony nálunk szezon ninos. Az érdeklődés hiányának azonban nem csak a közönség az oka, hanem részben maga a társulat is. Ha kissé visszaemlékezünk a lefolyt színházi évadra, bizony arra az eredményre jutunk, hogy a három hét lefolyása alatt aiig volt három-négy premier. Znlaegerszegen pedig egy darab, legyen az bármilyen jó, kétszeri sőt többszöri előadása anyagi kockáztatásokkal jár. Továbbá a vidéki publikumnak is megvannak a maga igényei. Operetteket zongora kiséret mellett nem leh^t élvezhetőkké tenni. A színigazgató nagyobb publikumot, a közönség pedig jobb előadásokat vár s miután óhaja egyiknek sem teljesült, mind a közönség, mind a jó előadások el is maradtak. Finita la oomedia! Itt említjük meg, hogy Sz:slkay L íjos székesfehérvári színigazgató, ki jelenleg társulatával Losoncon működik, a tavassr

.nl, — mint biztos forrásból értesülünk — p«r hétre hozzánk is el fog látogatni. - 0. F. Hivatalos rovat. i. Zalavármegye alispánjának 18198/ui. 910. sz. körrendelete értelmében közhírré teH/,em : Minden községi lakosnak az 1876. XIV. törvénycikkbe ütköző és annak 7. § a alapján 600 koronáig terjedhető és behajthatatlanság esetén 30 napi elzárásra átváltoztatandó pénzbüntetéssel sújtandó kihágás elkövetésének terhe alatt kötelességében áll az, hogy addig, amig a vármegye területén egy községben sem állapíttatott meg kolerabetegség esete, mindenkit, aki idegen me| gyéből érkezve nála megszáll, azután pedig, | amikor a kolerabetegség a vármegye valamely | községében (puszta, major, lakott hely stb.) már t megállapíttatott, mindenkit, aki a vármegye más községéből nála megszállott, a rendőrkapitánynál azonnal bejelentsen. A gyümölcsfélék leginkább alkalmasak lóvén a kolera terjesztésére, figyelmeztetem a közönséget s különösen a kereskedőket, hogy kolerafertőzött községek vidékéről gyümölcsöt ne hozassanak, ne vásároljanak és általában véve jól megfontolják, hogy hol szerezzék be gyümölcsszükségletüket. alapján bizonyítják, hogy a kőbányai • & . J9 A gyakorlat emberei gyakorlati Kísértet szárított minden gazdasági növénynél fényes eredményeKeí érleli el. Minden gazda kérje saját érdsKében ezen szakvéleményeket B'JÖ PEST I Öí>Mii I T' Á Y VPITö -Y R tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a B san;i JcS struiM 1 T ru s».i) R«,lV.

e i, -X . JHfc V> 21 uíu 9ÍT Szíves figyelmébe s Minden hirdetéshez uj szaKvélernény van mtlitKelvö! A szárított sertéstrágya mindig jobban Kifizeti magát, mint aKár az istállótrágya, aitár más műtrágya. Nálam átlagban az őszön 1000 •-ölenKint 40 heKto bort adott minden szőlőm. Réten is tettem próbát, ott szintén igen meglátszott a határa Balogh Gyula bortermelő és földbirtokos, Balatonhenye Én a disznótrágya hatásával igen meg vagyoK elégedve, különösen dohánynál ott, a hol disznótrágyát használtam, legtöbb szivarboritéknak való doliáiiv termett. A legutolsó rozsvei ésym is disznótrág*, ázasba került, -ül.i.ti szebb mint a • korai vetések. Arthur, kiskorpádi bérgaz-