Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-02 / 40. szám

2 • ^alamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 szeptember 11. támogatással fogja ellátni a szőlősgazdákat. A borértékesítő szövetkezetek működése széles területekre hat ki jótékonyan s gon­dos, odaadó vezetés mellett hivatva van a szőlőtermesztés módjait megjavítani s ezáltal a bortermelés mennyiségét és minő­ségét fokozni. Az elhagyatottságot a gazda kétszeresen megérzi, ha még a természet is mostohán bánik néha a földjeivel, a terményeivel. Az egyedül dolgozó gazdának elemi vészek idején különösen nincs semmi pártfogása s ezért elsőrendű érdeke, hogy a szövet­kezéssel megerősitse anyagi helyzetét, fő­ként a hitelképességét. Ha a magyar szőlősgazdák is összeál­lanak egy-egy szövetkezetbe, ugy a mos­toha évek veszteségeinek némi részét leg­alább vissza fogják kapni. De amig a magyar gazda nem kezd komolyan hozzá a borértékesítő és jöve­delem kárpótló szövetkezetek felállításá­hoz, addig az ilyen mostoha évek veszte­ségeiből semmit sem fog tudni visszasze­rezni magának. Az élelmiszerek hamisítása. Hovatovábl) tűrhetetlenné kezdenek válni a fogyasztó közönség bizalmával elkövetett vissza­élések. Az élelmiszer-hamisítások oly gyakoriak, hogy immár soh'se tudja az ember, hol és mikor követnek el egészsége ellen merényletet. Az idén még nagyobb mértékben fog elhara­pózni a hamisi'.ás bűne, mert az élelmiszerek drágaságától vérszemet kapnak a hamisítók. A hatóságok kötelessége megtorolni a lelket­len üzérek méregkeverésót. Ám a fogyasztó kö­zönségnek is, saját érdekében, a legnagyobb elővigyázatot kell tanúsítania ólelmioikkek vásár­lása alkalmával. Hogy ezt tisztelt olvasóinknak megkönnyítsük, ideiktatunk néhány utmutatást a hamisított élelmiszerek felismerésére. Többnyire a piacon legnagyobb fogyasztásnak örvendő élelmiszerek hamisittatnak. Ilyenek : a tej, vaj, sajt, méz, zsír, liszt, kávé, fűszerfélék, hurka, stb. A tejben a mész kimutatása következőképpen történik : egy rész hamisított tejet összekeverünk két rész vízzel és a keveréket jól fölrázva vá­szondarabon átszűrjük; ha a szűrőn pelyhes váladék marad vissza: akkor a tej mésszel volt hamisítva. Szappanos vízzel hamisított tejnél az eljárás ugyanilyen : egy rész tejhez két rész mész­víz keverendő és az eredmény ugyanaz lesz. Korpa-, árpa-, rizs-, keményitő-hamisitásoknal kevés tejhez néhány csöpp jód-festményre kék színű váladék keletkezik. A tejnek vízzel tör­tént szaporítása kimutatható, ha egyenlő meny­nyiségü tejet és borlángot (alkohol) összekeve­rünk ; természetes tejnél az összekeverés alkal­mával olvadék képződik, vizzel kevert tejnél azonban olvadók nem képződik. A vajban a kréta, gipsz, burgonya és liszt kimutathatók, ugy mint a tejnél. A krómfesték sárga por alakjában kiválik a vajból, ha abból csekély mennyiséget benzinben feloldunk. Ha­sonlóképp kiválik a kurkuma is, ha a vajat meleg vizzel kivonjuk. Sáfránnyal festett vaj ugy ismerhető fel, ha a besűrített vajról leszűrt vizhez cukrot és sósavat adva, a folyadék piros szint fog mutatni. A fagygvuval történt hamisí­tást ugy ismerjük fel, ha a felolvasztott vajban kanócdarabkát fogyasztunk s azt meggyújtván kis idő múlva eloltjuk: a faggyú kellemetlen szagát azonnal érezni fogjuk. A sajtfélék hamisítására teljesen ugyanoly módon jövünk rá, mint a vajhamisitásokra. A vizzel kevert méznek fölszinére tett tojás alámerül. Liszt, dextrin és keményítő jelenléte kitűnik, hí egy deka mézhez két deka borszeszt keverünk: ekkor ugyanis az emiitett anyagok kiválnak. Enyvvel kevert méz kevés borszesz­szel keverve is elpárologtatva, felismerhető, mert az enyv visszamarad. Tejjel kevert méz felfor­ralva megzavarodik, inig a hamisítatlan m^z megtisztul. A tifzta zsir legtölebb Vg 0/o vizet tartalmaz; a viz kimutatható, ha a zsirt erős tűznél hevít­jük, legalább két órán át; hevítés után ism^t megmérve a zsírt : a su !) veszteség a hozzá kevi rt vízmennyiséget jelenti. A lisztben a burgonyaliszt fölismerhető, mert egy rész vitriollal és két rész vizzel keverve kellemetlen, az uborkáéhoz hasonló szagot fej­leszt. Magnézia jelenléte pezsgésben nyilvánul, vitriol vagy erős ecet hozzáadásával. Gipsz vagy egyéb sulyszaporító keverékek kimuiatása végett bizonyos mennyiségű lisztet elégetünk s a ma­radványt lemérjük ; ha a maradvány az elégetés végett lemért liszt egy százalékánál több: akkor a liszt hamisított. Vízzel van a liszt keverve, ha markunkba szorítva, összetömörül. A gyárban »iermelt* kávénak legegyszerűbb próbája a viz, amelyben ugyanis a gyártott kávé felduzzad, szétm.í'lik s a festék lemegy róla. Pótkávé gyanánt egyedül a fiiggekávé ajánl­következménye, annak tragikuma és komikuma az örök tengely, mely körül a mester és tanít­ványainak képzelő tehetsége forog. A nő bukása bizonyára jogosult témája a drámairodalomnak, hogy azonban a nagytehetségű írók egész gár­dája erre az egy tárgyra pazarolja minden alkotóképességét., ez a francia géniusz betegsé­gének egyik szimptomája, melyet azóta már számos más, de rokontermészetű, a gondolkozó franciákat is aggodalomba ejtő szí mptoma köve­tett nyomon. A francia házasságtörő drámák éveken át ural­kodtak a fővárosi színpadon. Nagy külső siker­rel jártak. Ha elemeznők azonban a sikert, bizonyára ugy talál nók, hogy vegyi összetételé­ben vajmi kevés az igazi művészi elem. Emiitettem, hogy a főváros színészetének két­féle hivatása van, helyesebben volna. Kifelé a magyar kulturát kell képviselnie, befelé az európai művelődést közvetíteni. Teljesen mélta­tom a nagy nemzeti missziót, melyet fővárosunk végez, azt tartom azonban, hogy mint szinmű­vészetünk központja, hovatovább nemzeti vesze­delemmé kezdi magát kinőni. Kifelé, mint a francia trágárságok lerakodóhelye, hamis szín­ben tünteti fel a magyarság erkölcsi és műve­lődési kvalitásait; befelé pedig, — éppen a vidékre gyakorolt nagy befolyása következtében — rendszeresen továbbithatja a külföldről beléje oltott mérget, egészeu az országhatárokig. Egyes vidéki törvényhatóságok szükségét érez­ték annak, hogy kivételes intézkedésekkel meg­védjék polgáraik egészséges erkölcsi érzületét a fővárosból terjedő métely ellen; és üdvös volna, ha az államhatalom is élne felügyeleti jogával ama színházaknál, melyek állami segítségben részesülnek. A magyar drámairodalom, melynek munkásait tehetség hiányával és élhetetlenséggel szokás vádolni, nem kis részben a vázolt viszonyoknak tulajdoníthatja mostani szomorú pangását. Azok­nak az eszközöknek, melyekkel a most divatos külföldiek dolgoznak, magyar író uem veheti h tsznát. Ha akarná, sem tudná. A magyar főváros ma sok színházzal dicse­kedhetik. E<,'y színházat azonb.m ma is nélkü­löznünk kell. A magyar irodalmi színházra gon­dolok, ahol kizárólag csak magyar szerzők művei adhatók elő. Mig ez fel nem épül, addig, minden a magyar szinirodalom emelésére vonatkozó igyekezet csak jó szándék marad. Ilyen szín­házban kibonthatná szárnyait, ha ugyan vannak szárnyai. Oit megismerhetué önmagát éa a ma­gyar közönséget. Onnan könnyű podgyásszal, de teli szívvel vándorútra kelhetne, hogy meg­hódítsa újból az országot a magyar művészet számára. ható; ennek hamisitánát Ízlelés által, sőt sz.abad szemmel is észre lehetne venni : a hamisítás ennél tehát nagyon ritka. A fűszerféléket, mint: fahéj, szegfűszeg, gyöm­bér, bors stb. legcélszerübk mindig egészben és nem porrá tört alakban beszerezni, mert zúzott, darált állapotban, ha idegen anyagok vannak hozzájuk keverve, azokat csakis tüzeíes, górosői vizsgálat által lehet kimutatni. A főzelék-féléket, éppen ugy, mint a nyers kávét, agyagból és más haszontalan anyagokból állítják elő. A vizsgálat ezeknél is ugyanaz, mint a nyers kávénál. Ne restellje senki, hogy a felfedezett élelmi­szerhamisitást azonnal feljelentse az illetékes közegészségügyi hatóságnál. Ez az egyedüli módja annak, hogy magunkat és embertársainkat meg­óvjuk a pénzvágyó hamisítók turpisságai ellen. L Színház. Moluár Gyula dunántuli szinitársuiata Vasár­nap este Bakonyi, Kacsób és Heltai 'ó felvoná­sos daljátékát, a „János vitéz" t játszotta. Kukoiica Jancsi szerepében az igazgatóné Jászay Marinka nyújtott elsőrendű alakítást. Széles skálájú tiszta hangja oeeugve töltötte be az egész termet. A gonosz mostoha szerepebon Győrffy Mariska adott pompás játékot. Csupa termé­szetesség volt minden mozdulata. Iluskát Boross Gizi játszotta, de a gyenge, fénytelen hangja nem alkalmas énekeB szerepeknek betöltésére. Jóizü falucsősze volt Feleky Gábor. Dévay Boriska a francia királykisasszony, Bartos Ernő a strázsamester, Vámos Jenő a trombitás szere­pében állották meg jól a helyüket. Ezen az estén, mivel vasárnap volt, az olcsó helyeket valamivel többeu töltötték meg, mint az előző napokon. Hétfőn Faragó Jenő és Feld Mátyás 4 fel­vonásos pesti bohózatát, a „Schmock-család"-ot játszották. Szélesen elfolyó, értéktelen darab az egész, amelyben főszerepet egy hirtelen meg­gazdagodott pesti psrveuü osalád játsza, tele a pesti kültelki élet Ízléstelen, szegényes szellemű mókáival. Egy műveletlen ; sidócsalád életének számtalan groteszk helyzetképét karikírozza ki. A királyi tanácsos fakereskedő szerepében jó volt Feleky Gábor. A feleségét Győrffy Mariska játszotta, itt-ott erőltetett fogásokkal. A nevelő szerepében jó volt Vámos Jenő, mig egy léha ifjú szerepében Bartos Ernő gyenge alakítást nyújtott. Pardócz, főpino-r szerpót Fehér Ödön László játszotta, elég természeteR karakter képet nyitván benne. Dévay Boriska H inka menyasszony Alföldy Jenő egy önkéntes, László Ferenc egy olhsz énekes s Fekete Pái a konzul szerepében illeszkedtek bele az együttesbe. A darabban előforduló kis bt tétben kellt-meHeu táncoltak S/.alóky S/.idi, Jászay Margit és Boross Gizi. A teri m ezúttal is üresen ásított bele az elked­vetlenedett színészek játékába. Kedden Buchlinder Bernát és Sziklai Ottó 4 telvoi ásos énekes bohózatát, a »Postásfiu és a hugá<« játszották. A jóizü darab az egész estén harsogó kacagásban tartott:i a n v.őteret. A darab­ban nagyon jó kabinet szerepek vaunak, teie egészséges derűvel, mesterkéletlen vidámsággal. Báró Szilánczi szerepSben Fekete Pá!, a szín­igazgató szerepében Vámos Jenő, egy vén színésznő szerepében Győiffy Mariska adtak jól kidolgozott játékot. Bartos Ernő egy színházi lap szerkesztőjének szerepében idolt álmos, kedvetlen, egyáltalán nem b:p.s/,í rkesztőhöz iliő alakítást. Dá tekintetbe véve, hogy éppen a hírlapírói életet rajzolják a színészeink a leg­I hau.isabb vonásokkal a magyar színpadokon s j ezekbe a hibákba csak ugy beleesnek a leg­: nagyobb budapesti színházuk tagjai, mint a leg­I kisebb vidékiek is, ezt a sajtó kényszeredetten ! elné/.i nekik. Bartos Ernőnek pedig már voltak és lesznBk — más szerepekben — igaz, nagy sikerei is. A legtöbb szinész, ha újságírót ját­szik, elsmirirozza a szerepét. Felhő Muki levélhordó szerepében igen eleven volt ós ter­mészetes hatásokra törekedett Feleky Gábor. A hu_c», egy szende szobaleány szerepét kedve­sen játszotta meg DJvay Boriska, pedig ezen az estén betegen lépett fel s a hangja emiatt kissé tompa csengésű, színtelen voit. A játéba azonban elfeledtette ezt a nézővel s a darab végén már el is felejtették a legtöbben a/, ő indispozicióját. Pnyke sz rkosztőségi szolga sze-

Next

/
Thumbnails
Contents