Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-09-25 / 39. szám

1910 szeptember 25. > Zalamegye, ZiJ "ármegyei Hírlap* tábornagy leányának, Feleky Gábor Wallerstein tartalékos hadnagynak, Fekete Pál a?, intézőnek B Fehér László a béresgazdának szerepében adtak külön-külön jó zsánertanulmányt. Dévay Borosa hangja minden szük terjedelme ellenére is kedves, megnyerő. A szebbnél-szebb dalokat szívesen hallgatta a közönség. Az ensemble-ból kivált Molnárné—Jászaynak pompás Riza báró­nője s behízelgő énekét sokszor tapssal köszönte meg a közönség. Jenőfy Jenő Lohnyay altábor­nagya meg egészen elütő alakítás volt azoktól, amelyeket ebben a szerepben más színpadokon eddig láttunk. Jenőfy. jól kidolgozta a szerepét s Ízléssel tartózkodott attól, hogy az egész jele­nése egy végtelen arlikulátlan ordító beszéd legyen, amint legtöbben ebbe a hibába esnek be|p. Több kisebb szerepben jók voltak Varga Béla, Áos József, László Fereno és Bartos Ernő. Kedden Ahőnyi Árpád 4 felvonásos színművét, íLaczkovios kapitány«-t játszották. Ezen az előadáson alig volt tizenöt ember a nézőtéren. A fiatalabbkoru közönségben sokan vannak olyanok, akik a magyar színművészet európai nívójának megszaporodott igényeit mind itt szeretnék látni, ami kisebb igényű színházunk játékának, játékoskarának, zenéjének és soeniká­jának körében. Ez a néző hiúsága és nagy téve­dése és ez a türelmetlenség semmiképpen sem födi a kulturember önmérsékletét. Ezek az urak aztán érdemetlenül a társulatunk játékát, a darabok kiállítását, mindent, amit egy előadás perspektívájában meg lehet találni, — sokkal alacsonyabb nívón ismertetik odahaza vagy baráti körben, omint ez az elfogulatlan valóság­nak megfelelne s innen van, hogy az előadásokra olyan kevesen mennek el. Ezek az emberek nem tudják még szeretni magát a színészetet a színészetért. Csoda-e hát, ha pl. Feleky Gábor, Ihász Gizi vagy Fehér Ödön nem tudnak olyan lelkesedéssel és odaadással játszani azelőtt a 15 ember előtt, mint pl. Pethes Imre, J.ászay Mari vagy Szaosvay Sándor egy igazán művészetsze­rető teltházu közönség előtt. Ezeket abból az alkalomból mondtuk el, hogy Abonyinak ez a darabja annyira tiszta, világos korkép a mából, tehát igaz művészet, hogy már magáért a darabért is el kellett volna sokaknak menni oda, meg­nézni ezt a színművet. Egyébként a darabban jó karaktermunkát adott Bartos Ernő, a megyei főjegyző, Feleky Gábor, a földbirtokos, Fehér Ödön, a Laezkovics kapitány, Alföldy Jenő, a bankár, Ihász Gizi, a földbirtokos leánya, Varga Béla, az ügyvéd, Szalóky Szidi, a földbirtokos leánya és László Ferenc, Gorszky kapitány szerepében. A közönség egy-egy nagyobb hatású jelenetnél lelkesen tapsolt. Szerdán Bakonyi Károly és Kálmán Imre pompás magyar ízü daljátékát, „Az obsitos"-t játszották. Á szinlapon operettnek nevezték a darabot, ez azonban nem fedi a műfaj minőségét. Bakonyinak és Kálmánnak ez a darabja egészen ui színpadi műfaj, igazi irányműfaj, mert benne szerencsésen ölelkezik a régi magyar népszín­műnek és a mai kor felkapta operett-iránynak minden esztetikai kelléke. És ezt az újítást a szerzők ugy teremtették meg, amely külömben hivatva lesz a letünőben levő népszínművet modern esztetikai alapon megreformálni, hogy a régi népszínmű komoly magyar életirásának tömör érzelmi momentumokkal tele egységes vezető tónusába ízléssel, szerencsés ötlettel szőt­ték bele a vidám operett-műfaj ének- és tánc­számait. Ezek a betétek tarkítják az uj irány­darab előadásának öszhangját s veszik el élét a tiszta népszínművekben előforduló gyakori tragikus jeleneteknek. A darabban jó zsáner­alakitásokat nyújtottak Győrffy Mariska a nem­zetes asszony, Feleky Gábor a házaló zsidó, Dévay Boriska a boltos leánya, Fekete Pál a Buzogány Márton, Ihász Gizi a szakácsné, Vámos Jenő az obsitos vitéz és Szalóky Szidi a Málcsi leány szerepében. A közönség erről a jó darab­nak jó előadásáról is tüntei<", n lávolmar.idt. Csütörtökön Meilhack, Miliandés H< rvi francia szerzők 4 felvonásos vidám operettjét, a »Nebánts virágc-ot játszották. Mindjárt az első felvonás elején megülte a színpadot a mai modern francia szini irodalom pompás szellemessége, amely az egész előadáson át tartott megszakítás nélkül s nem egyszer hangos, derűs kacagásba fulladt egy-egy hatásosabb jelenetnél. Ez a d irab külön­ben ma is chef-d' ouevreja a párisi színpadoknak. Dévay Boriska ezen az estén különösen elragadó Flaviguy Denis volt s az énekében is tisztán csengett az ő kedves behízelgő coloraturája. Lorio őrmester szerepében elsőrendű alakítást nyújtott Vámos Jenő. Stílszerűen játszott Fekete Pál a színigazgató, Fehér Ödön az őrnagy, Győrffy Mariska az apácza fejedelemasszony, Feleky Gábor Celestin és Bartos Ernő Samplatrő szerepében. A darabban van két kar-kup!é, amelyben igen kedvesen énekeltek a szereplők. Pénteken a társulat kabaré-estélyt tartott. Ez a változás a színpadon a közönség körében is változást idézett elő, mert amig ezelőtt alig voltak egynéhányan, addig ezen az estén leg­alább félig-meddig megtöltötték a kicsiny néző­teret. Az estélyen Fehér Ödön konferált nagyon gyengén. A műsor első száma egy érdekes bemutatkozás volt. Egy csinos fiatal zalaeger­szegi leány lépett szinipályára, Molnár Irmuska, néhai Molnár József pénzügyi tisztviselő leánya. A konferanszié rávette a leánykát arra, hogy egy hosszú monológot tanuljon be kabaré estélyre s a leányka egy kevés kis lámpaláza 2—3-szori gikszert leszámítva, elég szépen csevegeit a t-zin­padon, az előadása után hatalmas tapsot kapott az ifjúságtól s ő ettől a perctől fogva eljegyezte magát a rivaldának. Vámos Jenő Carmen ope­rából énekelt szépen. Boross Gizi couplékat adott elő, Varga Béla, Teleky Gábor és Alföldy Jenő szintén. A kabaré-estélynek legnagyobb művészi száma „A kuvik" francia melodráma volt, amelyet Ihász Gizi idott elő. A rövid drámai költeményt oly.in magas művészettel adta elő, hogy azzal nemes ik Nigy Bndre szín­padán, de Párisban, a kal> r őshazájában is, francia közönség előtt a m gyár előadásával is, igaz, nagy sikert aratott volu . Ihász Gizi intel­ligens, kiforrott művész a — kabnré színpadon. Ezen az estén Dévay Boriska isehőraDgu dívának bizonyult. Az előadásában eleven, egészséges temperamentum nyilatkozott meg. Mellette még Bartos Ernő énekelt szépen és szavalt értelmesen. Kár, hogy a kabaré-rstély műsora csupa rég­ismert számokból állott s szép volna tőlük, ha a legközelebbi kabaré-estélyen csupa uj számot játszanának. A közönség az ensemble-ból épen Jászay Mariskát nem látta a színpadon, akit pedig már a régi ismeretségnél fogva is szívesen látott volna. Szombaton a társulat Szávay Gyula, Vágó Géza és Szabados Béla 3 felvonásos énekes játékát „Szép Ilonkát" adta. Az estén Molnárné Jászay Mariskának Mátyás király, Dévay Boris­kának Szép Ilonka, Bartos Ernőnek egy pápai küldött szerepében volt jól megérdemelt sikere, mig mellettük Jászay Margit, a szép juhászné, Ihász Gizi egy lantos diák szerepében tetszettek. Szalóky Szidi hercogkisasszonya és Vámos Jeuő öreg nemese emelkedtek még ki az előadásból. Vasárnap „Ja'nos vitéz" nagy operettet játszák. Revőr. A gazdák közgyűlése. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület, úgyis mint a vármegye központi Mezőgazdasági Bizott­sága szeptember 19-én Keszthelyen a városháza nagytermében rendes évi közgyűlést tartott. A Gazdasági Egyesület ülése előtt a Mező­gazdasági Bizottság tartotta meg az ülését, amelyen Hertelendy Ferenc, főrend elnökölt. Az állatdijazások helyének és idejének végle­ges megállapítása kérdésében a bizottság azt a határozatot hozta, hogy mivel a tervbevett he­lyek, Zalaapáti és Nyirád községek ezidőszerínt a hasított körmű állatok között a megyében kiütött vész következtében blokadirozva vannak, az idén nem tart díjazást, ezt felfüggeszti, ha­nem kérni fogja a minisztert, hogy az erre a célra adott összeget a tavasszal megejtendő vizs­gálaton használhassa fel. Az ülésen hozzájárultak az 1908 és 1909 évi költségvetési összegek utalványozásához. Az állategészségügyi ebadóalap felhasználá­sára vonatkozólag határozatba ment, hogy felir az egyesület a miniszterhez, amelyben kérni fogja, hogy az alapnak ezidőszerínt csak a felét használja fel, míg a másik felét gyümölcsöztetni kívánja, ugy hogy ha netalán állatbetegségek lépnének fel a megyében, akkor ebből az alap­ból a kisgazdáknak védőojtásokra fognak segélyt adni. Ezután a Gazdasági Egyesület folytatta az ülést. Az állatdijazások idejének és helyének vég­leges megállapítása tárgyában az egyesület ugyan­olyan határozatot "hozott, mint fentebb a Mező­gazdasági Bizottság. A szarvasmarha és sertéstenyésztésről alkotott vármegyei szabályrendelet egész módosítását nem taríja ezidőszerint szükségesnek, csak a lóvizsgálatra vonatkozó szabályrendelet megvál­toztatását kívánja. A földmivelésügyi minísternek az egyesület államsegélye és adminisztratív költségeinek állandó rendezése kérdésében azt határozta a közgyűlés, hogy az eddig élvezett 1000 korona segélyt fel­emelni kéri s az adminisztratív kiadások rende­zésére egy uj normál költségvetést készíttet, amelyet az Egyesületnek október 24-iki rend­kívüli közgyűlésén fogja tárgyalni. A földmivelésügyi miniszternek az állatállo­mány felszaporitása tárgyában adott leiratára javaslatot fog készíteni, amelyet az október 24-iki közgyűlésen fognak tárgyalni. Ifjú Stádel János indítványát egy uj egye­sületi lap kiadása iránt elvben már most elfo­gadta, A javaslat szerint a gazdák csak a bélyegköltséget térítenék meg. Az egyesületi tagok a lapot ingyen kapnák, a nem tag gaz­dák pedig egy jelentéktelen kiosiny előfizetési díjért. Az Egyesület ezt a kérdést is az október 24-iki közgyűlésén fogja behatóan tárgyalni. A hatósági munkásközvetités tárgyában az I Egyesület már korábban kidolgoztatott és elfoga­dott egy uj tervezetet, amit most már a törvény­hatósághoz terjesztett föl. Pestvármegye Gazdasági Egyesületének a gaz­dasági munkások és cselédek biztosításának tovább kiépítése tárgyában adott átiratára el­határoz'a, hogy felir a miniszterhez, hogy a munkás és cselédsegélypénztári szabályrendele­tet ugy módosítsa, hogy adjon erre a célra ujabb segélyt. Az Egyesület képviseltette magát a Veszprém­megyei Gazdasági Egyesület fennállásának 50 éves fordulóján. Reichenfeld Gyula indítványát, hogy a beszün­tetett nagykanizsai magviísgáló állomást állít­tassa vissza a miniszter, a közgyűlés ebben az értelemben nem tette magáévá, hanem azt fogja kérni, hogy a magvizsgálás idejére kirendelt­séget állítson a miniszter. Miután még elhatározta az Egyesület, hogy hivatalos helyiségébe bevezetteti a telefont, a közgyűlés déltájban véget ért. B1TUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kát­rányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETÖK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Thumbnails
Contents