Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-09-18 / 38. szám

1910 szeptember 408. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« H irek. Az élet esztetikája. A kulturélet fokmérője minden társadalomban az, hogy az ország lakosságának milyen hányada járt iskolába, hány Íróját milyen számban olvas­sák, a művészetét és saj óját milyen arányban támogatják s a közegészségügyi és közerkölcsi intézményei megfelelnek-e a haladó kor kívánal­mainak. Ezek mellett a generális kérdések mellett van­nak még fontos tekintetek, mint pl. a gyermek­védelem, jótékonyság, alkoholizmus, kártyaszen­vedély, lóversenydüh, börtönügy s más eléggé fontos tekintetek, de ha a fentebb említett etikai és esztetikai elvek megfelelő támogatásban ré­szesülnek a társadalomban, ugy arról a népről elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy a művelt nemzetek sorában él. Mi magyarok magunkról ezt a megnyugtató kijelentést még ma sem tehetjük meg. Általá­ban minket is művelt népnek tartanak elfogu­latlan külföldi bírálók, de a tömegműveltség megállapítása annyi, száz meg száz, látszólag jelentékteleu tekintettől is függ, amelyeknek általánosan elterjedteknek kell lenni országszerte. Magyarországnak kétségtelenül nagy szolgá­latai vannak az egyetemes emberi művelődésben. Vannak nagy elméink, világhírű íróink, tudó­saink, művészeink, vannak példás, minta intéz­ményeink, amik mind tiszteletet szereznek nekünk a világban, de vannak hibáink is elég szép szám­mal, amik miatt állandó támadásban van részünk kint és bent. S ezek a támadások nem mindig igazságtalanok. A magyar népnek a Keletről magával hozott tulajdonságai között a sok jó mellett sok rosz tulajdonsága is van s ezeket nem tudta levet­kőzni az 1000 esztendős európai életében sem. Ma a társadalom támasztotta közművelődési szokások pedig sok kötelezettséget, sok erkölosi és szépészeti törvényt állítanak elénk. Az élet esztetikája emlékezetben tarthatatlanul sok, úgynevezett kulturtekintetet szab elénk, amelyeket ugyancsak be kell tartanunk, hogy a műveltségünknek ne látszanak meg a szépség­foltjai. Igy egy-egy család műveltségét abból állapít­hatjuk meg leginkább, hogy sajtóbarát-e, van-e könyvtára, van-e egy-két művészi munkája a lakásában, jár-e színházba, ért-e valamely zené­hez, beszél-e legalább egy idegen nyelvet s a kötelességszerű jótékonyságot gyakorolja-e. Olyan kisvárosokban, mint Zalaegerszeg is, ahol nincsenek nagy irodalmi szalonok, képző­művészeti kiállítások, a műkedvelő ember kény­telen beérni a helyi társadalmi egyesületek alkalmi előadásaival s a rövid idejű szini-évaddal. De eze­ket legalább látogatni kellene, nem főként az ide kerülő színészek anyagi támogatása, hanem a magunk önművelődése miatt. Ennek kell lenni az irányító véleménynek, mert a mi családjaink leg­nagyobb részben nem járnak és nem járhatnak el nagyobb közművelődési gócpontokba, pl. Buda­pestre, Wienbe, Graz-ba vagy Trieste-be színházi és hangverseny-előadásokra. Ami jobb előadást pedig láttak már másutt, ezeknek az emlékeiből nem élhetnek el évekig. A mi családaink életének esztétikájához hát szorosan hozzátartozik a színházba járás és kulturünnepélyeinknek látogatása. Művelődési életünk harmóniájában ez olyan szükséglet, amely nélkül nem volna teljes életrendünknek az a beosztása, hogy a kínálkozó művelődési és lélek­szórakozási alkalmakat lehetőleg használjuk fel szürke, kevés kulturtartalmu kisvárosi életünk örömének gazdagítására. Nyugdíjazás. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága mult héten tartott közgyűlésén Vizy Géza vármegyei első osztályú aljegyzőt 3400 koronával saját kérelmére nyugdíjazta. Jogtanári kinevezés. A péosi megyés püspök dr Farkas Tibor oki. ügyvédet, Farkas József söj'öri földbirtokos kiváló képzettségű fiát, a pécsi püspöki jogakademiához tanárrá nevezte ki. Az ifjú jogtanár ezidőszerint a váltó és ke­reskedelmi jogi tanszéket foglalja el, miután ez volt üresedésben. Szakmája azonban a nemzet­gazdaságtan, amelyet már évek óta nagy szorga­lommal és tudással művel. A zalavármegyei muzeum segélye. Zalavárme­gye törvényhatósági bizottsága a Zalaegerszegen megalapított zalavármegyei muzeum segélyezésére a közművelődési alapból 600 K segélyt szava­zott meg és Medgyesi Lajos főgimnáziumi igaz­gatót a muzeum bizottságba beválasztotta. Államvizsga. Szeliánszky Nándor, a vármegyei árvaszék aljegyzője mult héten letette a jogtudo­mányi államvizsgát a pozsonyi jogakadémián. J Színészeink. Molnár Gyula dunáutuH színtár­sulata jól összeállított társulatával vasárnap kezdi meg előadásainak sorozatát. A társulat­nál minden színpadi zsánermunkának jó erői vannak s énekesei is fölötte állanak a vidéki nívónak. A helyek bérlése lassan halad előre, aminek más magyarázatot nem adhatunk, csak azt, hogy a társulatot a közönség nem ismeri és hogy az emberek nem szeretik eléggé a szín­házi előadásokat. Nem szeretik eléggé magukat s nem keresik a maguk szórakozásait. Mindegy. A színészek játszanak becsületből s a pályájuk iránt való szeretetből abban a reményben, hogy ha a közönség megismeri a tehetségüket, a mél­tánylás mégsem fog elmaradni. Eljegyzés. Hajmássy Ilonka kisasszonyt, Haj­mássy István zalaegerszegi mészárosmester leányát eljegyezte Rigler Mihály Zalaegerszegen. Házasság. A mai napon kötött házasságot Bölcsföldi János nagykanizsai építész özv. Réti Lajosné úrnővel, a volt Délzalai Takarékpénztár pénztárnokának özvegyével. Színházi mŰSOr. A zalaegerszegi színházban vasárnap az »Erdész leány", hétfőn »Luxem­burg grófja*, kedden »Lackovics kapitány*, szerdán „Az obsitos* — kerülnek szinre. A kolera. Amikor már azt gondoltuk, hogy ez a borzasztó betegség elkerül minket, akkor kapjuk néhány nap előtt a hirt, hogy már a Dunántul is szedi áldozatait. Baranya után, Győr, Fehér és Tolna megyékben ütötte fel a fejét s hiábavaló volna tagadni, ezeket a terü­leteket már inficiálta. Ezért mindennél előbb való kötelesség magunk iránt s általában egész társadalmunk javára, hogy a kolera ellen való védekezést mennél hathatósabban keresztül­vigyük. Itt, nálunk a városban semmi nyomát nem lehet megtalálni ennek a védekezésnek. A magyar ember indolenciája egyenesen megbotozni való. Tegnap délután is tanúi voltunk egy eset­nek, amikor egy tisztátalan udvarban, ahol heteken, hónapokon át rothad a szemét, a trágya­domb és az ürgödör leve befolyik a kutakba, a lakásban orditó piszok van, amelynek még a szaga ig messze bűzlik: egy jóravaló ember figyelmeztette a gazdát, hogy használjon mész­vizet s általában tartsa tisztán a házatájékát, mert könnyen kaphatnak valami betegséget. A ház gazdája ráförmedt a jóakarójára, sértegette, aztán ugyanez a magyar bement a legközelebbi korcsmába 8 ott inni kezdett. Inni paraszt gőg­jében azért, hogy »jól megmondogattam annak az urnák 1 < A városi orvosnak szigorúan ellen­őrizni kell, hogy betartják-e ezek a szerencsét len, elmaradt emberek a szükséges orvosrendőri intézkedéseket, mert ahol szép szerével nem mehetünk semmire, ott szigorú rendszabályokat s bírságolást kell alkalmazni. A műveltség ott kezdődik, hogy mindenki a legnagyobb tiszta­ságban tartsa a háza tájékát. Betegsegélyzőpénztár és orvosok. A nagyka­nizsai ker. betegsegélyző pénztár orvosai tudat­ták a pénztárral, hogy f. hó 15-étől kezdve beszüntetik pénztár orvoei működésüket, mert a pénztár az orvosok fiókszövetségével tárgyalni és megegyezésre lépni ismételt felszólításra sem akart. Most a legutolsó percben sürgönyileg kérte és kezdeményezte a pénztár, hogy a tár­gyalások újból vétessenek fel. Ezen kérésre az orvosok a tárgyalások folyamatára egyelőre pénztári orvosi funkcióikat akadálytalanul tovább teljesítik. Fölvétel a tapolczai vincellériskolába. Tapol­czán, a m. kir. vincellériskolába több növen­déket vesznek föl tanulóul, kik elvégezve a tanfolyamot, mint végzett vincellérek nyerhet­nek alkalmazást. A tanfolyam október 1-én keződik. Fölvételre jelentkezők kérvényüket szü­letési anyakönyvi kivonattal, vagy katonai iga­zolvánnyal, mely a 16 év betöltését igazolja, iskolai bizonyítvánnyal, egészségi orvosi bizo­nyítvánnyal, erkölcsi bizonyítvánnyal s szülői beleegyező nyilatkozattal tartoznak felszerelni s az iskola igazgatóságához benyújtani. A kér­vények bélyegkötelesek. A cigányzene. Kis városokban a zenei művé­szet egyedüli interpretálója egy-egy jó cigány­zenekar, amely időről-időre bemutatja az ujabb zenedarabokat. Nálunk Horváth László bandája az, amelyik időközönkint megismerteti az ujabb zeneműveket a közönséggel, nem dévaj-duhaj korcsmai múlatás közben, hanem osendes hét­köznapi vacsorautáni, vagy színielőadás utáni hangulatban. Horváth László bandáját ma is a játéka ajánlja a legjobban. Kibővítik a köztemetőt. Városunkban ez idő szerint használatban levő köztemető tudvalevő­leg annyira megtelt már, hogy a hatóságnak uj terület megszerzéséről kell gondoskodni, hogy a temetkezés akadálytalan lefolytatását -bizto­sítsa. Évek óta vajúdik már ez az ügy. A ki­szemelt „Általszegett" dülőbeli földek tulajdo­nosai nem szívesen engedik át földterületeiket erre a közcélra s most a város hatósága ujabban f. évi október 9. napjának d. e. 10 órájára, a városház nagytermébe egyezségi tárgyalást tűzött ki s arra az összes érdekelt feleket azzal a figyelmeztetéssel hivja meg, hogy bárkinek elma­radása az egyezségi eljárás elutasításának fog tek'ntetni s ellene a kisajátítási eljárást indít­ják meg. örült a vonatban. Tegnap reggel a Celldömölk­csáktornyai vonatba, Ukkon egy jól öltözött falusi asszony szállott be. Alig haladt a vonat az állomástól néhány kilométerre, az asszony, a kupéban ülők nagy bámulatára elkezdett han­gosan imádkozni. Aztán rövid időre elhallgatott, de később minden ok nélkül belekötött egy leányba s olyan súlyos becsületsértésekkel illette, hogy a leány elkezdett sirni. Később az asszony i kiáltott a kupé szük folyosójára s torkaszakad­tából kezdett kiabálni a robogó vonatról a mezőre, valami Jóska nevü emberhez, de az uta­sok, akik kinéztek az ablakon, nem láttak ott a mezőkön senkit. Végre az asszony elkezdett énekelni. Nagyon rosszul énekelhetett, mert erre már az utasok szóltak a kalauznak, akinek figyelmét felhivtáka gyanúsan viselkedő asszonyra, de a kalauz, aki be volt rúgva egy kissé, lein­tette őket, hogy ne törődjenek más bajával. Az ő dolga, figyelmeztetni valakit a kupéban s avval ott hagyta őket. Szerencsére az őrült asszony a harmadik állomáson leszállott a vonat­ról, de nem tudták meg eddig, hogy kicsoda. Újoncozás. Zalaegerszeg város részéről jövő pénteken, folyó hó 23-án tartják meg az ujonc­állítást a Baross-ligeti vendéglő helyiségeiben. Sor alá kerülnek azok az ujonoköteles iljak, akik 1889., 1888. és 1887. években születtek és Zala­BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített va'ódi rszfalt t'-tőlemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, k:ít­rányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő RI ríJMlNiVAL fedeti tető bemeszelve szép fehér marnd és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Thumbnails
Contents