Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)
1910-02-27 / 9. szám
• Zalansegye, Zalavárm egyei Hirlap« 1910 február 27. " Drámai és humoros estély. Sió Ferenc jóhírnevü recitátor ma a „Kereskedelmi és TársasKör" helyiségében előadást szándékozik tartani a következő humorisztikus és drámai műsorral: Az udvarias ember. — A légy. — Desperát ur. — Szeretem a nőket! — A rákok. — A kovácsok sztrájkja. — A hajótörés. — Shakespeare Julius Caesar-jából a forumjelenet, stb. — Ajánljuk a művelt családok pártolásába. Kotillion est. Mayersberg József tánctanár a „Korona" szálló nagytermében a délutáni tanfolyam látogatói részére mult szombaton kotillion mulatságot rendezett. A tanfolyamon nagy számban résztvevő növendékek, főképp a kis hölgyikék, egész virágerdőt és szebbnél szebb ragyogó szinü kotillionok óriási tömegét hordták össze, hogy élvezetessé és kedélyessé tegyék a mulatságot, amelyen ők dominálnak, lévén ők az est hősei és hősnői. És volt is olyan fesztelen, jókedvtől duzzadó mulatság a növendékek között, amely sokáig fog lelkükben kellemes emléket vissza hagyni. A boldogság örömérzete ragyogott a növendékek arcáról, a mint táncra perdültek, vagy körben sétáltak a sima parketten. Csodát művelt Mayersberg József tánctanár ügyes oktatásával s a kotillionok művészi rendezésével. A növendékek amilyen szívesen vettek részt a tánckurzuson az idén, hogy elsajátítsák a modern, szép, ritmikus tánookat, olyan szívesen állnak be ismét a tánoosok soraiba, hogy tanúságot tegyenek mesterük ügyességéről s a tánoktatásban elért bravúros sikeréről. A balatoni vasút mellett. Általános volt a panasz a Balatonvidéken, hogy a vasút építői télviz idején szedették le a tüztávlaton belül levő építmények tetőzetét, hogy azt a kisajátítási törvény rendelkezései értelmében tűzmentes tetővel lássák el. Mert a helyett, hogy a lebontott tetőzet helyett ujat készítettek volna, heteken át hagyták a bontott fedélzetet s az esős és havas idő kimondhatatlan károkat okozott a villákban és épületekben. Lebontatott a vasút többek között több villát is. A villatulajdonosok panasszal fordultak a kereskedelemügyi miniszterhez, aki a megkezdett tűzmentes födési munkát beszüntette. — Nagy a panasz a miatt is, hogy tűzmentes tetőként kátrányospapirt akar a vasút az érdekeltek házaira rakatni s e miatt is többen már a biróságkoz fordu'tak segélyért. A gyanú. Szóidat János oskolahegyi gazda elmúlt már hetven esztendős, amikor t;rra a merész lépésre határozta el magát, hogy még egyszer megházasodik. Elvett egy szemre való fiatal menyecskét, akivel boldogan éldegélt. Az asszonyról a falubeli éles nyelvek sok furcsaságot beszéltek. A mendemonda azt hirdette, hogy a menyecske megcsalja az urát, szerelőitel tart s alig várja az öreg halálát. Januárban Szóidat János rövid betegség után meg is halt. Eltemették az özvegy siirü könyhullatási közben. Alig hangzott el a halottas ének, a pletyka újra elkezdett dolgozni. Már nyiltan beszélték, hogy az öreg férjet a fiatal feleség és a szeretője tették el láb alól. A pletyka a bíróságig jutott. Szóidat János sírját felbontották s a holttestet felboncolták. Az orvosok azután megállapították, hogy Szóidat tüdőgyulladásban hllt meg s az özvegy megszabadult a gyanúsítástól. Hernyóirtás. A tavaszi időjárás közeledtével a hatóságok . fitrye'meztetik a gazdaközönséget az 1894. évi XII. törvénycikk 50. §-a alapján, hogy a belsőségekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, majorokban és kertekben lévő fáikat és bokraikat a hernyófészkektől, lepketojásoktól és darázs fészkektől folyó évi március hó végéig annál inkább megtisztítsák s az összegyűjtött hernyó és darázsfészkeket és lepketojásokat elégessék, mert az irtás a hernyók kikelése után csak nagyobb munkával és több költséggel lesz keresztül vihető. Akik őzen munkálatokat a f. évi március hó 21-ig sem teljesítik, azoknak költségére a fönt hivatkozott törvény b2. § a értelmeben az irtást a hatóság f.igja foganatosíttatni és ezen kívül a törvény 95. §-áuak k) p< ntja alapján 100 koronnig terjedhető pénzbüntetéssel vagy uiegfíle ő elzárással fognak büntettetni. Békétlenkedő hazaslársak. S/.abó Pál monostorapáti lakos örökké hadilábon állott a liiies feleségével. Mindenn; posak voltak a pöriéktd sek a háznál. Egyik házastárs sem akart a másiknak engedni ugy, hogy végre is a férj azt látta jónak, hogy elköltözött a háztól és a faluban külön vett magának lakást. A házasfelek külön lévén, nem folytathatták a perlekedést egymással s a házban elült minden lárma. Ámde a falu népe minden áron heccet akart, elkezdték tehát beszélni, hogy az asszony ugy verte el Szabót a háztól. Mikor ez Szabónak a füléhez jutott, bosszút forralt, megleste az asszonyt egyik este és ugy elverte, hogy napokig kénytelen lesz az ágyat őrizni s azzal megszökött. Budapest tündérkertje. A Rákóozi-uton a főrároB egyik légszebb és legforgalmasabb helyén levő és Grosz Ödön tulajdonát képező Oatende-kávéház a maga nemében valóságos exolicum. Fényes nagy terem pompás berendezéssel, keleti szőnyegekkel dúsan megrakva A kávéházi hideg ételek a franoia szakácsművészet remekei, a borok és a francia likőrök kitűnőek. Lapok a világ minden részéből. Specialitása a helybeliek találkozó helyét is képező kávéháznak az » Ostende-reggeli* (kávé, tea vagy osokoládé vajjal és mézzel 50 fillérért) mely immár közkedvelttéjett. Esténként Vörös Miska hirneves cigány zenekarának meghallgatására a legfényesebb közönség tölti meg szorongásig a kávéház ragyogó termeit. Az iszákos ember sorsa. Németh István kerkatótfalui lakos rengeteg italt elfogyasztott élete folyása alatt. Csak a bornak élt s italra keresett. Amint néhány hatosa volt, azt menten elitta. Nem volt olyan szent nap, hogy Németh István részeg ne lett volna. Végre azután tönkre meut testben-télekben. Dühöngött, mint az őrült s közel állott a deliriumhoz. Ilyen állapotban volt a minap is, amikor elővett egy rozsdás pisztolt és hasba lőtte magát. Nyomban meghalt. Horvátországi magyar fiuk, mint iparostanoncok. A horvát-szlavonországi magyarság védelmére alakult Julián-egyesület ujabban felvette működési keretébe a kis ipar fejlesztését, le utóbbi akoiójának egyik ága volna, hogy a szlavóniai magyar ifjakat magyarországi izakképzett iparosoknál, kereskedőknél tanoneokul elhelyezi. A kereskedelmi és iparkamara felkéri a kerületbeii iparos és kereskedő cégeket, kik szlavóniai magyar ifjakat tanoncokul lelvesznek, hogy e szándékukat és feltételeiket a kamaránál bejelenteni szíveskedjenek. Vizbe fulladtak. Bizsupios János drávafüredi molnár estefelé kiment a hajómalomból a partra, hogy a korcsmában egy ital bort fogyasszon. Társaságba keveredett • öreg este lett, mire a molnár a malmába visszatért. Kissé kapatos is volt s amint a malomba vezető pad,óra lépett, beleesett a vízbe. Holttestét osak másnap találták meg egy fűzfa gyökerei közölt. — Habus Lukáos hpnisfalvai lakos Horvátországból jött hazafelé. Éjszaka a Dráva partjára tévedt s a • ízbe bukott. Csak napok múlva találták meg a holttestét. m V Egy gondos háziasszony elóvigyázata abból áll. hogy a íKalhreiner-féle ZKneipp-malátakávé bevásárlásánál nem egyszerűen malátakávét kér, hanem mindenkor kifejezetten hangsúlyozza, hogy ÍXathreiner-félét kíván e's csak oly eredeti csomagot fogad el, mely ÍKneipp plébános arcképét védjegyül és a 3(athreiner nevet viseli, mert egyedül ezek a jelek nyújtanak biztosítékot, a valódi 9(athreiner-ért. € * Az „Ország-Világ" e heti (8-ik) számának főérdekességét képezik azok a képek, melyek Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert otthonában mutatják be. Az érdekes kisérő cikket e képekhez Szilágyi Miklós irta. D'Anounzio pescarai novelláihói egy újabb kezdődik Btlla Ignác szokott művészi fordításában. Még id. Szinnyei József, Sereghy Elemér és Reich Péter Kornél tollából találunk érdekes közleményeket az e heti számban, verset pedig Gyóni Gézától, Harsányi Lászlótól és Komjáthy Jenőtől. Az »Ország Világ« e heti számát is sok szép és művészi kép disziti. Ének közül kiemeljük Rubens egyik festményének reprodukcióját, egy szép fametszetet Velagqaez egyik festménye után. Maleozky Vilmosné énektanárnő és nevesebb tanítványainak arcképcsoportját, u párisi Chopin-emléket, fovábbá több képet a párisi árvizre, az angolországi nagy vasúti szerencsétlen»égre, valamint Rostand uj darabjára, a „Chanteoler-"r* vonatkozólag. A gondosan összeállított számot du» tartalmú rovatok és a húsvétra hirdetett nagy rejtvénypályázat egészíti ki. Megőrült. A múlt hét«n ismét egy szerenoaétlen elmebeteget hoztak a zalaegerszegi elmeosztályba. Herjavetz János hatvan éves, kis kanizsai gazda üldözési mániába esett. Attól félt, hogy kirabolják, tönkre megy s elveszti mindenét. Pedig a boldogtalannak semmi oka sem volt az aggodalomra, mert jómódban élt. Utoljára tört-zuzott, rombolt s környezetének életéi fenyegette. Ugy kellett lefogni « erőazakkal a kórházba hozni. Gyermekgyilkosság. Gombár Fáni zalaszántói leány cseledképpen szolgált Balatonföldváron. Ott összeszövetkezett egy legénynyel, mely viszonynak meg lett a gyümölcse. Mikor az anyaság jeleit észlelte magán, hazament Zalaszántóra atyjához, Gombár Mihályhoz és ott egy egészséges gyermeknek adott életet. A következményektől való félelmében megfojtotta az ártatlan gyermeket és egy elhagyatott kútba dobta. Véletlenül ráakadtak a hullára s jelentést tettek a csendőröknek, akik nyomozni kezdtek és nemsokára ki is derítették a lelketlen bűnöst, akit letartóztattak. Vallatás közben beismerte a leány, hogy ez a második ilyen tette, előbb is megölte egyik gyermekét, mely törvénytelen ágyban született. Rókalesben. A gutorföldi vadászterületen nagyon elszaporodtak a rókák s ezek nagy pusztítást vittek véghez a vadállományban. A vad.íszati jog I' r . i • ji-k 1 leegyezésével Tót János od-való erdőőr Simonffy István jegyzősegéddel elment a n ip >kban a határba, hogy lesbe álljanak s ha róka koma mutatkozik, azt lelőjjék. Sokáig álltak egy rókabarlang előtt, de eredménytelenül. Tót János tehát eltávozott, hogy egy más barlang előtt foglaljon állást. Amint ott ide-oda mozgott, társának szemébe ötlött, de a sötétben nem láthatta, vájjon ember, vagy állat lehet-e az, kapta a lőfegyvert, célzott és lőtt. A lövés után nagy jajszó hallatszott, Simonffy odarohant és rémülten látta, hogy lövése az erdőőrt ballábán érte. A su'yosaD sérült embert beszállították a helybeli közkórházba. Ex-lex és ipari ösztöndíj. A kereskedelmi minister évenként minden kamarai kerületben 600 K ösztöndíjat bocsát az iparosok rendelkezésére, küllö'di tanulmányul céljaira. Ez ösztöndíjra » pályázati hirdetés minden év márc'us havában szokott megtörténni. A kereskedelmi minister azonbnn most arra utasította a soproni iparkamarát, hopy a pályazathirdetéssel az állami költségvetés törvényerőre emelkedéséig várjon. Ezzel szemben a Goldberger féle alapítvány kamataiból tiz segélydíjra s a Voigtiiinder-féle Mária Valéria alapítvány kamataiból két ösztöndíjra hird ;t a minister pályázatot, minthogy ez alapítványoknak semmiféle összefüggésük si: es az állami költségvetéssel. A segélydíjak e^wiiA-ént 300, az ösztöndíjak egyen ként 1150 koronábál állnak. Az előbbiek fi italon elhunyt, de életükhon iparilag kivált iparos most rck s^ejfénysorsu özvegyeinek vagy szegénysorú, de 18 évet még el nem ért fiu, esetleg I a'ny árváinak, az ösztöndíj pedit; fi.ital kezelő ipirosoknak vagy idősebb segédeknek szúivák továbbképzés, forgótőke vagy műhelyberendezés o ;ljiir', ^mennyiben az iparii/.letet atyjuktól átv. tték vagy átvenui készülnek. Mind a segélydíjak, mind pedig az ösztöndíjak dolgában az i [»artestületek adhatnak felvilágosítást. ung.b.