Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-13 / 7. szám

8 » Zalan? ef:y«, Zala várna egyei Hírlap « 1910 február 13. fölfegyverkezve osakis Mara vizsgálatokkal foglalkoznak, és tz erre vonatkozó észleleteknek máris olv rengeteg anyaghalmazát gyűjtötték össze, h< gy alapos a remény, miszerint azokból a való tények e csatornákat illetőleg is mi- • hamarabb ki fognak derülni. Ugy Schiaparelli, miDt Lowel ész'eleteik közben azt is tapasztalták, hogy a Mars-korong egyes részein, ahol addig csak egy csatorna volt látható, hirtelenül, egyetlen éjjel, az egyszerű csatorna helyett ikercsatornát lahet észre- j venni. A második csatorna az eredeti osatorna j iráoyában, ettől rendszerint több száz km. tá- ! válságban, de ezzel mindvégig teljesen párhuzamosan halad. E kettőzés nem minden, hanem osak egyes osatornákra nézve volt tapasztalható. Sohiaparelli meg is rajzolta a Mars kél félgömbjét azokkal a oeatornákkal, amelyek rendszerint kettőzni szoktak. E csatornák Lovel-nek legnagyobb valószínűséggel biró elmélete szerint mesterséges vízlevezetők, amelyeken az éjszaki sark fölölvadt vizei a déli félgömb terjedelmesebb tengereibe folynak. E nagyszerű csatornahálózatot, annak az éjszaki sark körül való elhelyezkedését ég az egész hóolvadás és vízelvezetés lefolyását érthető módon állítja elénk a milanói obszervatóriumban 1882-ben készült térkép. Mivel pedig a csatornák ilyenkor tetemesen megvastagodnak, élénk zöldes szint nyernek és kereszteződésük helyén kiterjedt foltok — oázisok — keletkeznek, ez esak onnét szármarhatik, hogy a csatornák mentén a viz által átáztatott tatajon ilyenkor igen élénk növényi vegetátió indul meg. Kell tehát, hogy a Marson növényi élet legyen. De hogy a Mars felszínén élet, és p»dig mozgalmas élet van, kitűnik abból is, hogy magán a felületen is jelentékeny változásokat lehetett már eddig is megfigyelni. így például a Herschel nevéről elkeresztelt II. számú o-iatorna környéke 1888-ban lényegesen másként nézett ki, mint 1890-ben. Még észrevehetőbb e változás a Nílus, Euphrates és Phizou csatornák környékén az 1877, 1879, 1882. és 1890. évek észleletei szerint. Lehetetlen foltétélesnünk, hogy ekkora változások puszta mechanikai erőktől származnának, és pedig annál kevésbbé, mert a Mars bolygó saját melegét — legnagyobb valószínűség sze rint — már teljesen, vagy legalább is annyira elvesztette, hogy belső feszítő erők felületén változásokat előidézni már képtelenek. Ha pedig a Marsról nem hiányoznak a növények, nem hiányozhatnak az állatok sem, mert hiszen «z egyik természetes folyamánya és nélkülözhetetlen foltétele a másikaik. De a legérdekesebb kérdés mégis csak az marad, hogy vannak-e a Marson emberek ? E kérdésre sem igennel, sem nemmel nem f lelhetünk. Hogy eszes és értelmes lények vannak, amellett legalább is 90 század rész valószínűség harcol, do hogy azoknak ember formájuk leune, az egyáltalán nem valószínű. Tudjuk, hogy mi testünk minden porcikáját a Fo

:dtől kapjuk kölcsön s annak is adjuk vissza. Súlyúnk a főid súlyával egyenlő. — Hasonlóképen áll s dolog a Marsra nézve is. — Ámde mivel a Marsot aikotó anyagok sűrűsége a Föld középsürüségének o*ak 0 71 részét teszi, másrészt mivel a Mars felületén a testek tulya a Földéuek alig '/,-», igen könnyen lehetséges, sőt valóÍZÍUÜ, hogy ott az állatvilág * szárnyasok irányában fejlődött tovább s az ottani értelmes lények gzárnyakon repülve szegdelik a levegőt anélkül, hogy nyakukat törnék, mint tökéletlen utánzóik a földi aeroplauokou ! De bármiként áll is a dolog, anuyi tény, hogy mivel a M ra néhány millió évszázaddal idősebb a Földnél, — hassak fejlődísi folyamata lejtőre nem ért már, — mindenrsetro sokkal tejlettcbb szellemi élet és magasabb kuli ura van rsjta, mint Földünkön. — Egy utazás a Marsra — természetesen a visszatérés lehetőségével — bizonyára a legérdekesebb kirándulás volna, amelyről csak álmodbstuuk, d" váljon megérjük-e valaha? ! Ma még kétséges, de végeredményben semmi sem lehetetlen. Sőt egyelőre még srró a reményünkről is la keli mondanunk, hogy a Marson valami emberi alkotást megláthassunk, mert mostani optikai eszközeink segélyével még akkora építményt sem tudnánk fölismerni r^jta, mint amikkora egész Olaszország. De ami késik, nem múlik. Eszközeink folytonos tökélye&ítése folytán sokat várhatunk még e (ren Is. Képesek leszünk-e valaha összeköttetést létesíteni a Marnlakókkal, vagy legalább tudunk-e nekik magunkról valaha életjelt adni ? 1 Olyan kérdés, ameiyre szintén nehéz megfelelni I E tekintetben azonban nemesak szemünktől és optikai eszközeinktől várhatunk sikert, mert hiszen ismerüok már drótnélküli távírót, amely a szabadon terjedő elektromos hullámokat száz és ezer mérföldekre megérzi, vannak műszereink, amelyek «z elektromos, mágneses, rádioaotiv hatásokat ezerszer, sőt milliószor nagyobb érzékenységgel fogják föl, mint testi érzékszerveink bármelyike. Nem lehetetlenség tehát, hogy auait a fény utján n?m érhetünk el, el fogjuk érni SE elektromosság vagy m-s, még ez idő sserint ismeretlen erő segítségével. A világűrt betöltő methernek * fényen kívül még sok mozgásjelenségét is ismerjük és ismereteink e téren napról-napra szaporodnak. Lehet, hogy egy szerencsés véletlen előbb, mintsem remélni mérnők, kezünkbe adja e nagy titok nyitját is. Sőt, hogy többet ne mondjak, abban a pillanatban, amelyben a naprendszert összetartó gr<ivitati<5s-erő mibenlétét megfejthetnők s arr* bármi módon észrevehető hatást gyakorolhatnánk, áronnál meg volna oldva a kérdés neiresik a Marsra, hinem a n/iprendsz-r valamennyi bolygójára nézve is. De válasszanak el bár bennünket e rejtély megoldásától évszázadok,

1 vagy tán évezred ik, ezért csüggednünk még sem szabad. Néz;ük Keplert, aki harmadik törvényét sokáig hiába keresvén, panasszal citálja Vergiliust: »Malo me Galath»» pe:it, laioiva puella, Et fugit ad silices, et se eupit ante viderí* Csintalan leányként incselkedik velem igazság, mégis midőn végre, smit krresett, magtalálta, rongyosan, fázva és éhezve is boldog volt szegény ! * * * K étked DÜnk jó, hogy na c»aIa;kozzuuk, do remélnünk kell, hogy logyőzhissiik az akadályokat! Hivatalos rovat. Felhívom a Zalaegrroreg város területén lnkó vendéglősöket, korcsmárosokat, mészárosokat, henteseket, kereskedőket s mindazokat, akiknek jégre szükségük van, hogy legkésőbb folyó hó 20 áig a városházán, Kucsera István aljegyző nél jelentsék be a következőket: 1.) Hiíny mázsa jég fogyasztását illetve rendelését biztosi

1 anák egy a város által még ez í év tavaszán felállítandó jéggyárnak. 2.) Hány évre h .jiaudó kötelez ttséget vállalni s mily összeget hajlandó wzen kötelezettségének biztosi ására letétbe helyezni. A jelentkezési határidő eltelte után annak eredményéhez képest fogok intézkedni sz értekezlet összehívása iránt. Zalaegerszeg, 1910. február 10-én. Dr Korbai, polgármester. H i r e k. Az Ál!snció választmány üiése. Az állandó választmány ülése reudsseriut nagyon kevés érdeklődéit szokott kelteni s leginkább osak a közel vidékiek vesznek részt a közgyűlés tárgysorozatának előkészítésében. A mult héten tartott állandó választmányi ülésre azonban többen bejöttek a vármegy 1 vezető férfiai köy.ül. Leginkább t raiészetesen az uj kormíny leiritaiaak sorsa keltett érdeklődést s ez alkalomműi értekezletet tartott az alkotmány védő bizottság is. Az állandó választmány az alispáni jelentés tudómásai vétele u'án áttért a távozott és az uj miniszterek leirataira, amelyeknek t-'lolvas 5 tatását azonban mellőzte. Kolitr István indít' ványára Darányi I^Litfc földmivelési miniszter i c> k, ?>z agr/r érdekek erélyes védelmezőjének a í miniszteri székbő való távozása felett a választmány P'jnálntát fejezte ki. A többi bueíu'.ó leveleket, továbbá Fehér ép Liptó meyyék átiratait, amelyekben Kossuth Ferencnek bizalmat szavaznak, irattárba tétette. Az uj kormány tagjainak értesítésére az állandó választmáuy a következő bizalmatlansági nyilatkozatot terjeszti a közgyűlés elé : A vármegye közönsége sajnálatát fejezi ki a parlamenttn kívüli kormány kinevezése felett és ! minthogy a kormány törvénybe ütköző eljárással I kezdte meg működését, — midőn az 1867. X. • t.-o. ellenére az országgyűlést elnapoltatta és j országos költségvetés és költségvetési felhaUlj mazás nélkül hagyta az állam háztartását, — ! nem viseltetik iránta bizalommal, egyúttal óvíst emel az országgyűlésiek az 1867. X. t.-c. ellenére történt elnapolása miatt. As alispán bejelentette, hogy a főispáni lakás elfoglalására vonatkozó közgyűlési határozatot a belügyminiszter jóváhagyta. Ezzel kapcsolatban az állandó választmány azt a határozati javr.slatot terjeszti a törvényhatósági Bizottság elé, hogy a főispáni lakás kiegészítő részét képerő, két szobából álló irodahelyiség szintén foglaltsssék le a vármegye oéljaira, mert ezen helyiségei re is szükség van. A főispánnak j tehát a jövőben irodája sem lesz a vármegye' házán. A választmány Miskolc város átirata folytán J javasolja, hogy az aradi gyászünnepéiyen a vármegye minden évben képviseltesse magát. A balatonfüredi Erzsébet szeretetház részére évi 600 K, a kaposvári tiketnéma intézet részére évi 1200 K segéiyt javasol a választmány. Zal»6gers?,eg város képviselőtestületének a községi takarékpénztár felállítására s a polgáimester fizetésének felemelésére vonatkozó határozataitól a választmány a jóváhagyást megtagadni véleményezte. Halálozás. Özvegy Dr. Géber Edéné született, Gráner H'dvíg urnő folyó hó 9-én Budapesten e halálozott. Ai elhaltban dr. Gráner Adoif, városunk közszeretetben álló tiszti orvosa nővérét gyászolja. Színészet. Fehér JeQŐ szinigszgató társulata március 1-én Zalaegerszegre készül bejönni, 4—6 h.jtes idényro. A társulat legutóbb Szekszárdon játszott s a közönség annyira meg volt eiégedve az előadásokkal, hogy az idény fényesen sikerült. Ugy írják, hogy bár a társulat nem nagy, de elsőrendű szinéssei kiváló erők s az előadások kielégítik a vidéki közönség jogos igényeit. Fehér Jeoő igazgatónak pz'dőszerint zenekari nincs ugyan s az ciőauások zongorakiséret mellett folynak, de megígérte, hogy mindent elkövet, hogy Z ilaegerszegre már saját zenekarral jöhessen be. Bővebb értesítést egyébkent : az előleges sámlid; i jöieutés ad. Fehér igazgató szeivénybérletet nyit g a bérietek gyűjtését legközelebb megkezdi. Esküdtszék. A nngj kanizsai kir. törvényszéknél hétfőn kezdődött az e.-,kűdtszéki ülésszak, amely a jövő hét köz-péig tart, rnírt sok bűnügy torlódott összo. E!pő nap Kolompár Sándor és Kolompár György zsidi cigányok állottak a bíróság előtt, rablás bűntettével vádolva. Az eset a keszthelyi országúton játszódott le. Egy zalaap.ttii k"r skedő koo.^isa árut szAiiított hazafolé. Amint a kocsi egy erdő szélén csend 'een döcögött, k e.-fis észrevette, hogy egy 13-14 éves eigányfiú felmászik a szekérre, lekap egy zsákot s azzal beugrik az erdőbe. A kocsis nem volt rest és a gyerek után iramodott. Dj amint az erdőb ) ért, egy oigácy férfi útját állta s egy hatalmas husánggal elütötte a lábát. A kocsis kénytelen volt meghátrálni, de az esetet feljelentette a sármelléki csendőröknek, akik csakhamar elfogták Kolompár Síndirt és Kolompár György • igány fiút. A bíróság Kolompár Sándort 6 évi fegyházra, a fiút pedig 3 évi fogházra ítélte. Második nap B i/.*ó J ínos ismert csavargóra került a sor. Eí a jeles alak egy kisVaniz^ai k<>rc«mábau meglátta, hogy Monda András vine lléruél sok pínz van, tehát a távozó Mondáho; csatlakozott, azt az országú oo megtámadta, revolverével m 'jrgebesíteite és kirdbo'tu. B zab 5 évi fegyházat kapott. H>rvá<h Páter picsái szolgalegény as árvaság kenyerén nőtt fel. Hányts, vetette a sors é» nem volt talán egyetlen jó napja ssrn. Elkeseredett, szótlan, magába zárkózott t -rmészet volt. Horváth Péternek a gardája n«m azt a ruhát vette meg, ame'yet a snolga szúratott volna » pt ú^y állott bosí.ú , hogy felgyújtotta a gazdi szalmáját. A gyujiogitót az esküdtek bűnösnek mondták ki s a bíróság 3 évi fegyházbüntetést mért rá.