Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-13 / 7. szám

2 » Zalam egy p, Zalavármegyei Hírlap* 1910 február 13. Közigazgatás. Zalavármegye alispánja a december—februári évnegyed közigazgatási viszonyaira vonatkozólag jelentést terjesztett a törvényhatósági bizottság elé. A jelentésből az alábbi fontosabb adatokat közöljük. A keszthely—hévizi h. ó. vasút engedélyezési tárgyalása a kereskedelemügyi minisztériumba mult bó 30-ára kitüzetvén, a vármegye közön­sége felhivatott, hogy a tárgyaláson magát kép­viseltesse. Minthogy a közgyűlési intézkedés az idő rövidsége és az ünnepek miatt nehézségbe üt­között s a közigazgatási bejárás már megtörtént, sz alispán maga jelent meg a tárgyaláson, amelyen az engedélyokirat feltételei részben véglegesen megszövegezve, részben pedig az alapelvek szerint és a nagy közönség érdekei figyelembevételével megállapíttattak. A vasút vonala az 1907. év­ben megtartott közigazgatási bejárás szerint a keszthelyi vasúti állomástól kiindulva a vasúti hozzájáró ut, a keszthely—fenéki törvényható­sági, a nagykanizsa—tapolozai állami és az alsópáhok—hévizi megyei közút rövid érintésével a Héviz patakon átvezető közúti hidig terjed. A büntető törvénykönyvnek és a bűnvádi per­rendtartás kiegészítéséről és módosításáról szóló 1908 : 36. tcnek a fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezései f. é. január hó 1-én hatályba léptek. Ez a törvény a fiatalkorú bűntettesek erkölosi védelme és a munkás társadalom részére leendő megmentése érdekéből a büntető törvónyköuyvek eddigi rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapit meg, amennyiben kimondja, hogy azt a gyer­meket, aki a bűntett, vétség vagy kihágás elkö­vetésekor életének 12-ik évét meg nem haladta s ez okból ellene sem vád nem emelhető, sem bűnvádi eljárás nem inditható, a hatóság a házi fegyelem gyakorlására jogosított egyénnek vögy az iskolai hatóságnak adhatja át, vagy ha eddigi környezetében romlásnak lenne kitéve, a gyám­hatóság gyermekmenedékhelybe adhatja ; ha pedig oly egyén követ el büntetendő cselek­ményt, aki életének 12-ik évét már meghaladta, de 18-ik évét még nem töltötte be: ez a fiatal­korú az esetben, ha a osslekmény elkövetésekor a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggel még nem birt, büntetőjogi felelős­ségre nem vonható, a hatóság azonban elrendel­heti, hogy a fiitalkoru házi felügyelet alatt tartassák vagy iskolai fenyíték alá vétessek, avagy javító nevelésbe adassék ; ha pedig a bün­tethetőséghez szükséges érte'mi és erkölosi fej­lettsége megvolt, a büntető bíróság dorgálást, próbáraboesátást, javító nevelést, figház- vagy államfogház büntetést alkalmazhat ellene. A dorgálás abban áll, hogy a bíróság nyilvános tárgyaláson az elítélthez ünnepélyes komoly < intelmet intéz és figyelmezteti őt, hogy ujabb büntetendő cselekmény elkövetése esetében szi­gorú büntetést feg kapni. A próbára bocsátás abban áll, hogy a bíróság a fiatalkorút ítélet hozatala nélkül egy évi próbaidőre, felügyelet mellett feltételesen szabadlábon hagyja és a felügyeletet a fiatalkorú törvényes képviselőjére, ha pedig annak erkölcsi fejlődése szempontjából kívánatos, állami gyermekmenhelyre vagy más e végből szervezett hivatalra, valamely gyer­mekvédő egyesületre, vagy erre alkalmas egyénre, pártfogóra bízza és a fiatalkorú megfelelő el­helyezése felől is intézkedik. — Javító nevelés­nek általában véve akkor van helye, ha a fiatalkorú eddigi környezetében romlásnak, zül­lésnek van kitéve, vagy értelmi és erkölcsi fej­lődése érdekéből a javító nevelés szükséges; különösen p^dig helye van akkor is, ha a fiatal­korú a próbaidő alatt ujabb büntetendő oselek­ményt követett el, iszákos, erkö'ostelen, osavargó életmódot folytat, a felügyeleti szabályokat meg­szegi vagy a züllés jeleit mutatja. A fogház­büntetés a fiatalkorúak részére felállított külön fogházban, de a mennyiben 1 hónapot nem halad meg, más letartóztató intézet magánzár­kájában is végrehajtható. A belügyminiszter ur életbeiéptetési rendele­tében ar, összes rendőri büntető bíróságoknak szigorú kötelességökké tette, hogy a törvény nagy oéljának megfelelően, a reájuk rótt felada­tokat mindenkor pontosan teljesítsék és a fiatal­korúak erkölosi védelmét minden rendelkezésükre álló eszközzel előmozdítsák. Az uj törvény — ezen rövid vonásokban előadottak szerint — a gyermekek és fiatal­korúak megmentésében és ezzel a társadalom védelmében oly nemes, sőt magasztos és üdvös eszméket ír elő megvalósításra, amelyeknek nemosak emberbaráti és valláserkölcsi, hanem társadalom- és állampolitikai szempontokból is mulhatlsnul és mielőbb testet kell ölteniük. Azonban ehhez oly társadalmi intézmények kellenek, amelyek még niuosenek meg és oly társadalmi tevékenység szükséges, amely még nincs szervezve. Ezért és mi vei ezen intézméuyek és szervezet létesítése időt igényel s a már úgyis kimerülő társadalom anyagi erőire van utalva, előre láthatólag hosszabb idő eltelik addig, amig a törvény minden tekintetben végrehajtható és annak célja teljesen elérhető I lesz ; sőt mivel a talaj a törvény végrehíjtására m^g ninos kellőleg elkészítve, attól tarlhatni, hogy annAk félszeg és káros következményei is lesznek. A m. kir. belügyminiszter a csendőrség lét­számának a zalaegerszegi szárny területén levő határszéli őrsökön : nevezetesen a belatinei őrsön 3, a stridóvári őrsön 4, a miksavári őrsön 4 és a Csáktornyái őrsön 2 fővel leendő megerősítését elrendelte. Az orvvadászat ós engedély nélküli fegyver­tartással elkövetett kihágások száma jelenté­kenyen emelkedvén, sőt az orvvadászok maga­tartása már a vadászterületek őrzőinek személy­biztonságát is veszélyeztetvén, a legutolsó köz­gyűlés feliratilag kérelmezte a vadászati kihágá­sokra meghatározott büntetések mérvének szigo­rítását, valamint az orvvadászok kinyomoaására s az orvvadászás megakadályozására a általában véve a megyei szabályrendeletbe ütköző kihágá­sok elkövetésének meggátlására hivatott csend­őrség létszámának szaporítását. Azonban addig is, amíg ez érdemben a tör­vényhozás, illetőleg a m. kir. kormány részéről általános érvényű rendelkezés tétetik, az alispán megkereste a zalaegerszegi m. kir. csendőrségi szárny parancsnokságot az iránt, hogy a vadászatról szóló törvénybe s a lőfegyver ós lőszerek forgalma tárgyában alkotott megyei szabályrendeletbe ütköző kihágások elkövetői­nek erélyes nyomozása, följelentése, a bűnjelek elkobzása és as egyes vadászterületek őrzésével megbízott személyzet támogatására a vármegye területén működő csendőrőrsöket megfelelően és saját hatáskörében a szükséges utasítással ellássa. A belügyaairiazter ur a trachoma elleni véde­kezés érdekéből többször tett s a közigazgatási bizottság által legutóbb megismételt előterjesz­tés folytán a közegészség ügyről szóló törvény alapján felhatalmazást adott arra nézve, hogy a vármegyének trachomával fertőzött járásaiban a kötelező általános számvizsgálatot az alispán évenként elrendelje, aminek következtében a szemvizsgálatok a nagykanizsai, letenyei, Csák­tornyái, alsólendvai és perlaki járasoknak tra­ohomával fertőzött községeire nézve elrendeltet­tek. Azon munkálatok, amelyek Hévíz fürdőnek — egészségi viszonyai emelése érdekéből — ivó­vízzel való ellátása és csatornázása czéljából megkezdettek, folyamatban vannak. A felnőttek egészségi állapota az elmúlt év­negyedben eUg kedvező volt, amennyiben a szórványos és könnyű lefolyású typhus meg­betegedések járvánnyá nem fajultak és közepes betegforgalom mellett leginkább osak a légzési utak hurutos bántalmai és a csúzos megbete­gedések különféle alakjai jelentkeztek kedvező kimenetellel. A gyermekek közegészségi állapota általában jó volt, a heveny fertőző bántalmak közül szór­ványosan dypteritís és vörheny észleltettek leg­inkább, továbbá kevés légzőszervi hurutos meg­betegedés. Az aranyborjú. Irta: Elek Márton Egyike volt ama szép tavaszi napoknak, me­lyeken szív és lélek, érzés és gondolat egyaránt felszabadul és kénye-kedve szerint engedheti át magát az -ember a természet nagyszerű vará­zsának. Bandi megittasulva a levegő üdítő fris­seségétől és tisztaságától, fedetlen fővel haladt napnyugta irányában. — De miért menjek arra, ahonnan a sötét­ség, az éjszaka, a természet halála köszönt be — mormogá lehorgasztott fejét felkapva ; inkább arra tartok, ahonnan a fényt, a világosságot és reményt kapjuk — s átvágva a réten, kelet felé vette útját. Meggyorsított léptekkel, mint ez, akit vala­miféle vágy vagy ellenség kerget, sietett tovább a csendes országúton, a beállott szürkületben. Hirtelen egy nyúl futott át előtte az úton. Nem volt babonás természetű, de mégis, mint olyan, akit a sors már sokat próbára tett, rossz jelnek tekintette. Álmodozásából az út szóién ű!ő ci­gányasszony rikáosoló hangja verte fel : — Kezsit csókolom nagyságos úr, áldja meg a devlá sok esztendővel, meg sok egészséggel, hadd jósoljam meg a nagyságos úr boldogságát és szerencséjét, — és már keverte durva, fe­kete kezeivel a piszkos kártyákat. Bandi különösnek, érdekesnek találta a hely­zetet. Soha kártyát nem vettetett, de most hir­telen elfogta a vágy, hogy jövőjébe bepillantson, bárha a módját ifelvilágosodottságával össze­egyeztethetőnek nem találta. Mialatt az anyóka rakosgatta és számlálta a kártyákat, Bandi végig futott egész életén. Ezernyi-ezer esetet élt át néhány pillanat alatt, s megállapította, hogy élete eddig elég érdekes, változatos volt. De nem volt ideje tovább fűini gondolatait, mert az anyóka nagy bőbeszédűjéggel, de mindég világosan és okosan kezdett beszélni. Bandi nagy figyelemmel hallgatta. — A nagyságos Úr szerencsés csillagzat alatt született. — Sokat küzdött, szenvedett, de ez a kártya azt is mutatja, hogy még nagyon gazdag és boldog lesz. Most mintha nagyon fontos dolgot akarna mondani, okos és ravasz szemeivel hosszasabban nézett Bandira. — Van egy nő, kivel egymást igen szeretik. Nsgy eset fog még köztük történni, ami a nagy­ságos úrnak sok szenvedést és bánatot fog okozni, de egy levél azután mindent jóra fog hozni. Band in ideges borzongás futott végig, talán a hűvös alkonyati szellő okozta. Az asszony folytatta : — Van még azután egy másik kisasszony is, ki jó szívvel van a nagyságos úrhoz, de az hiába vár, inert a nagyságos 6r sorsát a devla már elintézte. Bandi elégnek találhatta a sok feesegést, mert egy pénzdarabot dobva az anyóka elé, viaszafelé indult a városba. Kerülő utakon ment haza, hogy gondolataiban senki meg ne zavaija. Bal­jóslatként csengtek füleibe a cigányasszony sza­vai : hogy sok szenvedései és bánaton kell még keresztül mennie, hogy oélját elérje. Tatán még nem volt elég ?! Nem telt még meg csordultig a pohár? A következő napok a cigányasszonynak adtak igazat. A városka ifjésága műkedvelői színiolőadísra készülődött. A darab címe: Az arany borjú, egy három felvonásos szellemes vígjáték. Az van benne elmesélve, hogy a szép és gazdag leányt hogyan rajongja körül az ifjúság egész hadserege. Civakodnak, marakodnak, gyűlölköd­nek, párbajoznak, hogy egymást legyűrve az imádott nő kezét elnyerjék ; de amikor egy szép napon azt olvassák az újságokban, hogy Nánási Gábor gyáros esődbe került, anyagilag teljesen tönkrement, valamennyi hős lovag elpárolog, mint a kámfor és osak egy férfi marad a két­ségbeesett Iluska mellett, az eddig figyelembe és számba se jövő Mogyorósy Gáspár, fluská­nak végtalenül jól esik Gáspár kitartó hűsége,

Next

/
Thumbnails
Contents