Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-30 / 5. szám

1910 január 30. >Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 3 kiviil alig tudtak mást angolul. Ha pedig — mondják — a szlávok továbbra is tömegesen bevándorolnak, saját alsóbbfoku életviszonyaikat fentartva, az amerikai muukásosztály magasabb színvonalra való felemelkedését lehetetlenné teszik. Iga/, némely idegen meggazdagodott ott, hiszen csak Sárosvármegyét nézve, tudjuk, hogy sokan tekintélyes pénzösszegeket küldtek haza, de igen sokan koldusok maradtak s ujabb időben a nagy verseny és nagy munkahiány folytán egyáltalán nem gazdagodnak, ellenkezőleg, rongy.okba öltözve térnek vissza hegyeik közé, melyek közt most már terjesztik a kint megtanult pánszlávizmust és szociálizmust. Mi nem tidtunk okot az amerikaiaknak panaszra, mert a magyar állam nem mozdítja elő azon kivándorlást, melynek súlyát azáltal érzi, hogy némely vidékeken teljes a munkáshiány. Az északi megyékben ma már alig kapnak nőcselédet, mert tizenhat éven tul a legnagyobb része Amerikába vándorol, hol sokat közülök nagy csalódás vár. A nagy népvándorlást az olcsó munkásokat kereső amerikai vállalkozók és a hajózási társaságok szítják, melyek nagy haszonnal dolgoznak. A magánvállalkozók nem törődnek azzal, hány munkás veszti ott el életét és miiy félelmetes nyomorral kell megküzdenie, lényeg marad az aljas nyerészkedés. Hogy pedig eddig a bevándorlást tiltó törvényt meg nem alkották, mely törvény nekünk, magyaroknak, csak használna, éppen azon uzsoráskodó nagy magánvállalatok ellenállásán múlt. Ezek mellé csatlakoznak a forradalmi szooia listák, akik azért harcolnak a korlátlan kivándorlás mellett, mert ez lehetővé teszi az amerikai munkások elzüllését, amikor aztán igazi forradalmárokká lesznek. A bevándorlók — mondják az amerikai demagógok — megrontják munkásaink megélhetési viszonyait, csakhamar eljön tehát az idő, mikor késsel kezükben lemészárolják elnyomóikat, e gazdagokat. És a munkanélküliek, a nyomorgók milliói máris a dinamit alkalmazásán ik útjára léptek. Gondolják meg tehát kivándorlóink : mily rettenetes jövő vár rájuk azon Amerikában, melynek földjén annyi sötét ellenség várja őket. A tót átlagos hetibére négy dollár (20 koronaj, de annál kevesebb is; már most, hogy gyűjtsön ebből tőkét, hát még mi a helyzete, ha munkanéikül marad ! Ekkor nyomor üt nála tanyát. A koloniák az elmebajosok és tuberkulózusok tanyái. A rosszul táplált gyermekek hitvány alakokká válnak s mivel az anya is kénytelen munkát keresni, az elhagyott gyermekekből prostituáltak, koldusok, csavargók és gonosztevők lesznek. És ezen általános nyomor óriási terheket róván az államra, a legszigorúbb bevándorlási megszorítások utolsó órája ütött. Az 1890-ki népszámlálás kimutatja, hogy kétszer annyi nyomorgó idegen lakik ott, mint belföldi, AZ Unió az utolsó tiz év alatt 50 millió dollárt költött azon elmebeteg idegenekre, kiket elmegyógyintézetekben ápoltak. És az elmebetegek rengeteg számát a végtelen nyomor és a családok kétségbeesése okozza. A műveletlen és nyomorban tengődő munkások kínaiakból, görögökből, tótokból, ruténekből, lengyelekből, oroszokból, horvátokból és olaszokból kerülnek ki, kiknek feleségeik apró pénzért elvállalják a legundokabb munkákat. Ezen különböző nemzetiségek munkásai közt a kegyetlen konkurrencia folytán, gyakran végzetes faji harcok dúlnak, melyekből a szerencsétlenek oly nagy száma keletkezik. Már a negyvenes évek óta dúlnak az irtó hadjáratok, melyekben kezdetben amerikai és idegen, ma idegen és idegen munkások közt folyik a vérontás. Ha prdig ez igy fog tovább fejlődni, veszíteni fog Amerika, mert a forradalmi elemek szaporodása a drága véren szerzett ősi alkotmány alapkövét teszi tönkre, mi pedig évről-évre siratni fogjuk ezreit azon derék munkásainknak, kik a haza dicsősége ós gazdagságáért nem lesznek képesek áldozni, családjaikat pedig a fekete nyomor poklába kergetik. Dr. Nagyiványi Fekete Gyula Hivatalos rovat. i. A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság 371 /V. 910. valamint az 1910. évi január hó 1-én megjelent pénzügyi közlöny 1. számában ! közzétett 130139. számú m. kir. pénzügyministeri körrendelet értelmében- közhírré teszem, hogy a mívelési ágban beállott állandó jellegű változások 1910. évi január hó elsejétől az érdekelt birtokosok által a változást követő 30 nap alatt a városi adóhivatalnál bejelentendők, mert a bejelentésnek elmulasztása pénzbüntetést von maga után. II. A városi tanács, mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Zalaegerszeg r. t. város területére 1910. évre 20 iparhatósági megbízott választása az 1894. XVII. 122. §-a értelmében folyó évi február 6-án (vasárnap) d. e.- 9 órakor a városház nagytermében fog megtartatni. Felhivatnak a legalább 20 K egyenes állami adót fizető iparosok, kereskedők, hogy a kitűzött helyen megjelenve választási jogukat gyakorolják. III. Közhírré teszem, hogy minden gazdasági gép tulajdonosa köteles a gép mellett alkalmazott munkásokat az országos gazdasági munkás- és cseléd segélypénztárnál baleset ellen biztosítani, mert aki ezen kötelezettségének nem tesz eleget, ezen mulasztásából eredő teljes kárért a munkásnak illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a muuka közben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle mulasztás nem terheli. Figyelmeztetem a géptulajdonosokat, hogy az összes munkásokat — ideértve a gépészt is — tartoznak biztosítani. A biztosítás történhetik névszerinti beiratással vagy átalányban való biztosítással. A feltételekről és átalában az egész biztosításról s annak különböző módozatairól bővebb felvilágosítás Kucsera István városi aljegyzőnél nyerhető. IV. Közhírré teszem, hogy mindazok, akik köztenyésztésre szánt állatokat (mént, bikát vagy sertést) tartanak, ezen állataikat szám szerint 1910. év február 10-ig a városi iktató hivatalnál jelentsék bt. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1910. január 2-án tartott üléséből. Dr Korbai, polgármester. H i r e k. Megjöttek a leiratok. A kormányok hivatalba lépésük alkalmával mindig üdvözlik a vármegyéket s biztosítják a jóakaratról, amellyel a törvényhatóságokkal szemben viseltetnek. Persze ehfz a nagy jóakarathoz szó is fér, különösen akkor, amikor az uj kormány reakciós alapon áll. Mert a vármegyék hangulata sohasem kedvezett a reakciónak s nagyon sokszor ezek emeltek gátat, a törvénytelen törekvések elé. De mindegy. A leiratok azért pontosan megérkeznek s a mostaniak következőleg szólnak : O cs. és apostoli «ir. felsége Wekerle Sándor dr. urnák, hivatali elődömnek miniszterelnöki állásáról való lemondása következtében f. évi január hó 17-én kelt legfelsőbb kéziratával engem magyar miniszterelnökévé legkegyelmesebben kinevezni s előterjesztésem folytán, ugyanazon napon kelt legfelsőbb elhatározásával — Lukács László dr. urat pénzügyi, Hieronymi Károly urat kereskedelemügyi, Serényi Béla gróf urat földmívelósügyi, Székely Ferenc dr. urat igazságügyi és Hazay Samu vezérőrnagy urat honvédelemügyi miniszterévé legkegyelmesebben kinevezni s egyúttal engem a belügyminisztérium, valamint a legmagasabb személye körüli és a horvát-szlavon-dalmátországi minisztérium ideiglenes vezetésével, az igazságügyminiszter urat pedig vallás-és a közoktatásügyi minisztérium vezetésével legkegyelmesebben megbízni méltóztatott. — Midőn erről a törvényhatóságot állásom elfoglalása alkalmával ezennel értesítem, azon várakozásomnak adok kifejezést, — hogy engem és minisztertársaimat legkegyelmesebb Urunk ö felsége bizalma által elénk tűzött föladataink megoldásában törvényes hatásköréhez képest hazafias buzgalommal ós eréllyel támogatni fog. Budapest, 1910. január 19. Khuen-Héderváry gróf. Ö cs. és apostoli királyi felsége folyó hó 17-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a m. kir. miniszterelnök ur előterjesztése alapján engem kereskedelemügyi miniszterré legkegkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Midőn ezt a cimmel ezúton is tudatcám s közölném, hogy a kereskedelemügyi minisztérium vezetését mai napon tényleg átvettem, egyszers-' mind fölkérem a törvényhatóság közönségét, hogy engem a reám váró fontos közérdekű föladatok teljesítésére irányuló törekvésemben törvényes hatáskörében támogatni szíveskedjék. Budapest, 1910. január 18-án. Hieronymi. Lukács László pénzügyminiszter a vármegye közigazgatási bizottságához intézte beköszöntő leiratát, amely így hangzik : Midőn a m. kir. pénzügyminisztérium vezetésének általam történt átvételéről a közigazgatási bizottságot értesítem, van szerencsém nehéz kötelességem és felelősségem tudatában, a közigazgatási bizottság tisztelt tagjait ismert hazafias érzületükbe helyezett bizalommal fölkérni, hogy hivatalos működésem érvényesítésében a törvények értelmében közrehatni ós engem a pénzügyi törvények sikeres foganatásítása körül eddig is tapasztalt odaadó készséggel támogatni szíveskedjék. Budapest, 1910. január 20-án. Lukács. Serényi Béla gróf, földmüvelésügyi miniszter a következő [leiratot intézte Zala vármegyéhez: »Ó császári és Apostoli Királyi Felsége folyó évi január hó 17-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával engem magyar földmüvelésügyi miniszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván, a reám bízott minisztérium vezetését átvettem. — Midőn erről a t. törvénykatóságot értesítem, egyben azon reményemnek adok kifejezést, hogy a földmivelési érdekek előmozdítására irányuló működésemben a törvényhatóság részéről mindenkor készséges támogatásra fogok találni. Részemről biztosíthatom a tisztelt törvényhatóságot, hogy mindig örömmel fogom megragadni az alkalmat, amidőn a törvényhatóságnak a gazdasági jólét emelését célzó törekvéseit előmozdíthatom. Budapest, 1910. január 19. Gróf Serényi Béla s. k. Gróf Batthyányi Pál képviselő jelöltsége. Iglóról írták, hogy az ottani függetlenségi 48-as párt nagy lelkesedéssel gróf Batthyány Pálnak, Zalavármegye volt főispánjának ajánlotta fel á Bartsch Gusztáv lemondása folytán szabaddá lett mandátumot. Gróf Batthyány Pál, aki épen Budapesten időzött, a táviratilag felajánlott jelölést elfogadta s ma már ott lengenek a zászlói az iglói házakon. — Budapestről arról értesítenek bennünket, hogy gróf Batthyány ma utazik a kerületbe s utján több képviselő kiséri. A jelölés híre a vármegyei függetlenségi 48-as párt körében általános örömöt keltett. Gróf Batthyány Pál elvhűségére, a nemzeti eszményekért való rajongására szükség van a parlamentben s az iglói kerület olyan képviselőt választ, akire büszke lehet. Patronázs egyesület Zalaegerszegen. A büntető novellának fiatalkorú tettesekre vonatkozó rendelkezései január hó 1-én életbe iópvén, megindult a munka, hogy a térvény intenciójának megfelelően a fiatalkorúak védelme, illetőleg a kriminalitás elleni védekezés céljából a társadalom is szerveztessék. Dr. Degré Miklós, a zalaegerszegi kir. törvényszék elnöke megindította az akciót s vasárnap délelőttre értekezletet hivott össze a patronázs egyesület megalakítása céljából. Az értekezleten részt vettek : dr. Degré Miklós, Odor Géza kir. pénzügyigü/,gató, Legáth Kálmán apátplébános, Király Mátyás ev. lelkész, Trsztyánszky Ödön vármegyei árvaszéki elnök, dr. Czindar István ügyvédi kamarai elnök, Boschán Gyula és Hajik István ügyvédek, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, dr. Thassy Gábor megyei főorvos, dr. Korbai Károly polgármester, Medgyesi Lijos főgimnáziumi igazgató, Goszleth Lajos főmérnök, az államépítészeti hivatal főnöke, dr. Fritz József kir. törvényszéki biró, dr. Szász Gerő kir. ügyész, Moizer Imre kir. aljárásbiró, Fülöp Jenő törvényszéki jegyző, Borbély György főgimnáziumi tanár és