Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-06-19 / 25. szám

1910 junius 19. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 5 A „Korona" szálló bérletét november 1-től Lelovios Boldizsártól Nagy Dezső vendéglős vettte át 10 évre terjedő szerződéssel. A haszonbér évenkint 4450 K, ezenkivGl fiaeti a bérlő a bérlet után járó adót és tüzkárbiztosítási dijat, óvadéka a bérlőitek 2000 koronája van letétben. Az uj bérlő kérelmére a szálló jókarba helyeztetett, a mi 1414 K-át vett igénybe. Bevétele volt a hitközségnek az elmúlt évben j 29414 K átmenetileg, illetve elő nem irányzott bevétele 5114 K 67 f, összesen 34529 K 27 f. Ennek ellenében volt kiadása 31635 K 71 f átmenetileg, vagyis elő nem irányzott 4986 K 82 f, összesen 36622 K 63 f, kiadási többlete tehát 2093 K 26 t. Ezt a többlet kiadást a különböző ingatlanok fentartása és kijavítása, valamint az utánuk járó illeték egyenérték fizetése idézte elő. A templomalap javára befolyt: templomadományokból 11914 K 86 f, templomszékek vásárlásából törlesztések óimén 983 K 48 f, kamatokból 3969 K 64 f. Kiadások: 8026 K 58 fillér. A pénztárt Mondsohein Samu takarékpénztári főkőnyvelő kezeli pontosan, lelkiismeretesen és céltudatosan; a miért neki elismerését nyilvánította a közgyűlés. Elismeréssel adózik a hitközség ügybuzgó ellenőrének Pfeiflor Henrik bádogos mesternek is. Hitközségi adó óimén befolyt gabellával együtt 13466 K 13 f. Hátralék van 2442 K adó, s 304 K 66 gabella járandóság. Örvendetes jelenség, hogy a hátralékok évről évre csökkennek, a mi Büohler Jakab hitk. alelnök buzguságának nz eredménye. Büohler Jakab alelnök immár 10 év óta az adóhajtás körül eröiylyel párosult tapintatossággal jár el ugy, hogy mind kevesebb az elmaradó hátralék. A felülvizsgált leltár szerint nz aktivák 344429 K 27 f, passivák 186788 K 96 f, a tiszta vagyon tehát 157640 K 31 f. Elismeréssel emlékszik meg a jelentés a hitoktatás eredményéről. Hitoktatásban részt vett 296 gyermek üeti 30 órában. Az évzáró vizsgák alkelmával jutalmakosztattak szét u tanulók közt s pedig Stern Henrik 600 K, Stern Sándor 600 K, Fiecher László 400 és Gráner Lipót 200 K-ás alapítványának kamatai, valamint Deuts Fereno 6 K és Deuts Hermán 10 K-ás adományából befolyt összegek. Jótékonyság terén sem maradt el a hitközség az előző évekéhez képest, kiosztott összesen 1426 K 56 fillért. E cimen befolyt 1842 K 50 í, Talmud Thora pörsöiyözésből 121 K 65 f, esketések alkalmával 50 K 96 f. Ezekből látható, hogy a hitközség kebelében fenálló jóté konysági egyesületek méltóan megfelelnek annak a valláserkölcsi kötelezettségnek, melylyel a kultusz, humanitás s jótékonyság tekintetében rájuk háramolnak. Az ügykezelést is kifogástalannak dektarálja az előljárósági jelentós. A bitközség adófizetőinek száma volt 289 helybeli ós 89 vidéki, összesen 378. Az elmúlt évben születés volt 21, házasságot kötött 12, meghalt 13. Elnök megemlékezik a folyó év folyamán elhalt Dr Obersohn Mór hitközségi tagról s indítványozza, hogy a hitközség körül kifejtett ügybuzgó tevékenysége eüsmeréseül jegyzőkönyvileg fejezze ki a közgyűlés részvétét s emlékét igy őrizze meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Balassa Benő számv. biz. elnök felolvasván a bizottság jelentését, az helyeslőleg elfogadtatott. Az adókivető bizottság tagjaivá megválasztattak : Dr Berger Béla, Breisaoh Sámuel, Dr Fürst Béla, Fuchs Samu, Gráner Géza, Dr Gráner Adolf, Dr Jámbor Márton, Pfeiőer Henrik, Rosenberg Zsigmond, Reisinger Rezső; továbbá Haás Miksa, Gyarmati Vilmos, Dr Kaiser Emil, Löbl Dávid, Mautner Jenő, Rechnitzer Miksa, Schvaroz Mór s Mondsebein Lajos. — Számvizsgálókká megválasztattak: Balassa Benő, Elek Márton, PragerSamu, Pataki Gusztáv s László József. Községkerületi képviselőkké Boschán Gyula, Dr Gráner Adolf és Rosenberg Zsigmond. A közgyűlés elhatározta, hogy a hitközség tulajdonát képező „Korona" s/áüó épületet örökárban eladja. Felhatalmazta az elöljáróságot, hogy az fcíadás iránt szükséges lépéseket tegye meg. Épp igy felhatalmazta az elöljáróságot, a régi templom épületének eladásával. A tárgysorozat kimeritletvén, miután tárgyalás alá kerülhető indítvány senki részéről sem adatott be, elnök megköszönte a megjelentek- • nek türelmét s a gyűlést berekesztette. Frázisok. Irta: Nagy Zoltán. Azt olvastam valahol szó szerint, hogy „meddő a közélet méhe." És ebből az alaphangból kiindulva egy hosszú dissertáoiot, mely azt akarta volna bizonyítani, hogy miért meddő a közélet méhe. Elolvastam merő kivánosiságból, mert magam is azt tartom, hogy okulásul — s osak másodsorban szórakozásból olvas az ember. No hát mit sem okultam : a szórakozásról, hogy ne essék szó. A felvonultatott érvek, bizonyítékok, hogy miért „meddő a közélet méhe," nem voltak egyebek, mint szólam, szavak halmaza, frázis. A minthogy frázis volt az egész. Szavaknak mondatokba való fűzése bizonyos gyakorlottságra valló módon, olykor fej és láb nélkül összedobva, de lényeg, essenoia, tartalom, vajmi kevés, mondhatnám semmi. Ilyen és hasonló frázisok azok, melyek kapósán politikai, társadalmi kérdésekről szóluuk és beszélünk. Sokszor nem is tudjuk, hogy frázis. Ugy vagyunk vele, mint az adomabeli becsületes oaizmadia mester, ki cimtáblájára neve és foglalkozása után a „kéjgázt szót pingáltatta fol. Egyszerűen azért, mert tetszett neki. Pedig van-e olyan tárgy széles e világon, amelyhez hozzá ne szólanánk. Persze mindenkor az aktualitás kapósán. Mert az is jellemző, hogy első sorban az alkalmiság körében mozog gondolatmenetünk. Kikap az ember egy eseményt, témát, gondolatot, ahhoz fűzi eszmemenetét s ily módon gyártója lesz maga is a frázisoknak. Hát persze, persze. Gondolatot, eszmét teremteni kevés ember képes. Képesebb talán tüneteket, jelenségeket ugy, ahogy megfigyelni. De mivel azzal tetszeleg első sorban, nagyon természetes, saját magának, hogy eredeti legyen : aggódó féltékenységgel, valóságos majom szeretettel babusgatja feltoluló gondolatait. Pedig valójában az ő gondolatlüzése éppen ugy, mint a mit kapiskált s tovább ad: frázis, frázis. Érthető, miért van ez a helyes felismerésen alapuló megfigyelés ekként ós meg is magyarázható, hogy miért nem lehet másként. Keleti express-sebességgel halad körülöttünk az élet s mi gyarló teremtményei az élő lények legtökéletesebbjének, belekerülünk a forgatagba. Tulajdonképen nem is élünk, hanem sodortatunk ; visz, ragad magával az áradat. A testi szükségletek kielégítése után a lelkiekre ha gondolunk is, azt keressük, ami önkényt feltoluló gerjedelmeinket kielégíti. Szórakozni, élvezni és pihenni vágyunk. Ez az irány visszahatásként akként nyilvánul meg, hogy a szórakozás, élvezeth <jhászattá válik, mely az idegek tub-jgatásával*s végső eredményként a test elgyengülésével jár. Ha volna is ép, egészséges gondolatunk, érett és élni képes eszménk, ninos időnk a megvalósítására, nom érünk rá. S mert tudjuk ezt, lelkünk tovább azzal foglalkozik, ami illúziókba ringatja, legenyhébben szólva, a mi illúziónkat táplálja. Az emberi nyelv pedig elég bő, szókinose elég változatos s szükségesnek felismert, de tudva meg nem valósítható eszmék, gondolatok kifejezése megterem a frázis. A frázis, amely annyi szép, annyi nemes gondolatot ölt meg csirájában. A frázis, amely tombolva diadalát üli közéletünk minden irányú megnyilatkozásánál. A frázis, amely hatalmába kerít s a kigyóbűvölő fakir módjaként fogva tartja, lenyűgözi minden erőnket. Hogy tenni is kellene valamit, az világos mindenki előtt és minden téren. Éhhez azonban elengedhetetlenül szüksége lenne, hogy akarjunk is. Da éppan ez a bökkenő. Akaratunk abban meriil ki, hogy profilaxisként ismét frázisokat dobunk a közvélemény forgatagába; frázisokat, melyekről mi magunk tudjuk legjobban, hogy megvalósításukat nem is akarjuk. Hány társadalmi szükségletet intézünk igy el frázisokkal. Hány, a társadalom, családi, egyéni élet körén belül feltoluló, megoldásra váró problémát ütünk el csak frázisokkal. A politikáról nem is s/ólok, hÍ6zen a politikai élet nálunk valójában frázis. Hány felmerülő önként kínálkozó esetről beszélünk szóval, Írásban s be is fejezzük egy frázissal. De akarni, komolyan akarni s ehhez képest eselekedni is, nem a mi ken)erünk; inkább nem is foglalkozunk vele: egy frázis, egy kijelentés ós be van végezve a dolog. Hová lyukad ki tehát az, amit a felvetett s kezdőpontul szolgáló tétel mikénti megoldásaként az okulásra tudni szeretnénk ? Rövid a felelet. Azért akarjuk első sorban, mert tudjuk, hogy meg is tehetjük. Lehet, azt mondják erre is, hogy ez is . . . frázis. Hivatalos rovat. i. Közzéteszem, hogy a közös hadsereg tényleges állományú legénysége, amennyiben a katonai szolgálat, a kiképzés ós a véderő érdekei megengedik, a gabna learatására, a takarmány lekaszálására és behordására, a szőlőművelés munkálataira, a szüret és kukorioatörés, valamint a selyemhernyótenyésztés különleges munkálatainak idejére három hétre szabadságoltatnak. Ezeket a szabadságolásokat osak a gyalogságnál s a vadász csapatoknál, a nehéz tarackosztálynál, valamint a hegyi és vártüzérségnél szolgáló legénység veheti igénybe. Bővebb felvilágosítások a városházán, a hivatalos órák alatt nyerhetők. II. Felhivom a város területén levő ebtulajdonosokat, hogy a birtokukban levő ebeket a rendőrség által szétosztandó bejelentő lapokon a rendőrkapitányi hivatalnál folyó évi julius hó 15-ig okvetlenül bejelentsék. Az ebeknek ezen határidőig leendő bejelentésének elmulasztása által az ebtulajdonos kihágást követ el, amely 10 K-ig terjedhető pénzbüntetést vonhat maga után. Zalaegerszeg, 1910 junius 10-én. Dr Korbai, polgármester. H irek. Szerkesztőségünkből. Lapunk felelős szerkesztője, dr Csák Károly, a családban váratlanul bekövetkezett haláleset miatt a városból elutazott s a lap aktív szerkesztésétől egy időre megvállott. Távollétében s további rendelkezésig lapuuk szellemi vezetését Enyedy Barnabás hirlapiró, több előkelő fővárosi lap munkatársa vette át. A „Patronage" egyesület megalakulása. Holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a városháza nagytermében az országos „Patronage" egyesület zalamegyei fiókteslületónek alakuló gyűlése, amelyre az országos egyesület nevében dr Angyal Pál pécsi jogakadémiai tanár fog ideérkezni. A holnapi alakuló ülésre dr Czinder István ideiglenes elnök és dr Fülöp Imre titkár az előkészitő munkálatokat már befejezték ugy, hogy a gyűlésnek a tisztikar megválasztásán kivül csak az az agitatív határozata várható, hogy ezt az igen érdemes társadaloméleti mozgalmat minden helyesen gondolkozó fő ós melegen érző szív igyekezzék a maga ismeretkörében terjeszteni. Jótékonyság. Gróf Batthyány Pálné született Inkey Valéria urnő a zalaegerszegi izr. aggápolda alapjajavára 100 K-át voit kegyes adományozni, őméltósága Demes lelkének jóságáv?! azokat kivánta adományával segélyezni, akik aggkoruk következtében kenyérkeresetre képtelenek s embertársaik támogatására és istápolására szorulnak. Őméltósága kegyes adományával egy lépéssel előbbre vitte az aggápolda létesítésének eszméjét, ha a társadalom jótékonysága elég bőkezűen nyilatkozik meg, rövid idő múlva megvalósítható lesz, akkor több olyan szegény szerencsétlen elöregedett, munkaképtelen nyerhet elhelyezést, a kik most reszkető szívvel gondolnak egyik napról a másikra, mert ninosen biztos otthonuk, a hol nyugodtan hajthatnák le fejüket. Az 0. 0. Szövetség zalavármegyei flókszövetséfle évi rendes közgyűlését 1910 junius 25-én, d. e. 7

a 12 órakor Balatonfüreden a gyógyteremben tartja.