Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-16 / 3. szám

1310 január 16. Dohányjövedékben 1909 déceroberben 250 300 \ 48 f, i908 dtc mberben 239.916 K 17 f; 1909 e^éis rvbeu 2.897.927 K 01 i, 1908 >-pénz ívben 2.792.066 K 91 f volt a bevétel, amely ly08 évhez viszonyítva 105.860 K 10 fillér­rel emelkedett. Sójövedékben 1909. decemberben 8508 K, 1908 deoemberben 17.430 K 39 t; 1909 é.-bVn 80.199 K 59 f, 1908 évbea 112.987 K .0 f folyt be. A bevétel tehát 31.787 K 51 fillérrel ősökként. Leirtak 1909 decemberben 38.385 K 92 i egyenes adót és 17.528 K 18 f hadmonteu^égi díjat. FizetÓBÍ halasztást 6 esetben, ideigiones házadó menUsséget 99 esetben engedélyeztek. Közgazdaság. December hóban a?i időjárás inkább az físn jelleget viselte. Hellyel közi-.ol a hőmérséklet a fagypont körüli hőfokr.i siilyedt, azonban állandó télies jelleget aie időjárás az egész hóban nem tudott ölteni. Csapadók december hónapban uagyob m ay­nyiségbeu vnlt, melye! a puha talaj felszívha­tott ugy, hegy a téli nedvesség e hivi minyr nyisége nagy részben oonserválódh tóit. A fagymentes, olvadékban gazdag időiiá'ás lehetővé tette, hogy az elkésett szántási muiká­latok bevégeztessenek, azonban a trágyahordíst, mely o hób:tn egyike lett voina a főbb munká­latoknak, a talaj felázása nagyban akadályozta. A vetések állapota december hóban lényege­sen nem váHoxott. A kedvező időjárás b'öfifctftea alatt ugyan az egés/, hóban tavaszias szineiJtet mutattak a vetések, azoulvtn a fej'ődés fokozata változatlan maradt. A gabona kártevőinek, úgymint a fritlégynek, a drótférrgnek előbbeni kártételei észfelhetőic voltak, de azok terjedése elé e hóban akadályt gördített u fejlődésükre kedvezőtlen időjár r. Egyes helyeken az áüati kárlévők, az egerek kezdtek elszaporodni, azonban nagyobb mérvet ezek kártétele sem öltött. A gazdaságokban deoember hónapban részben még a szántási, részben a trágyahordási munká­latokkal voltak elfoglalva. Az állatállomány takarmányozása s így a teleltetés a hosszú ős/ folytán kedvezőbbé vrflt viszonyok következtében eléggü jól eszközölhető. Tekintettel srr", hogy ugy a szálas, mint az erőtakarmányok árai az őszinél jóval alacsonyabb színvonalra süiyedtek, a takarmányoknál felme­rülő hiányok, ezek alkalmazásával eléggé jól pótolh'.tók. Hiány a tele'tetéere szükséges anya­gok közül egyedül a szalmában mutatkozik, melyet a gazdák pótolni alig képesek. A több egymásután következő száraz évjárat okozta takarmány, főleg szalmahiány a trágya­készitést uiegneh zitette ugy, hogy minden gaz­daság a szokottnál kevesebbet termelt. Félő, hogy ennek k< dvezőtleu hatása, ha nem is tul­édes anyámnak vadvirágot szedjek, ugy jött utánam, mint egy kutya. Irigyelte tőlem valamennyi fiu, akit a nemes atyafiság csak kiérdemesült honvédlovakkal le­pett me^r. És ha végig lovagoltam a falun, sok muskátlis ablak nyilt ki utánam Hanem én még akkor nem törődtem sem a muská lis ablakokkal, eem a szőke, barna leány­fejekkel, melyek ott hajladoztak a sötét piros muskátli virágok között. Csak Zarifra volt gon­dom, másra senkire. Még arra a kis lányra sem, aki a bolt ajtó mögött leskelődött utánam ós el nem ment onnan, mig csak beért a tekinte­tével. Talán nem is találkoztam volna vele, ha egy szombat délután a kís erdő fülé rémüli ki­áltozás nem üti meg a fülemet. A kíváncsiság, no meg a lovagiasa gondolkozás féle arra vitt. S haragtól lángoló arccal ugrot­tam le a nyeregből a látványra, mely elém tárult. Vagy féltuoat velem egykorú siheder röhögve kapott közre egy fehér rubás gyermeklányt s ujjongva fogták le védekező kezeit. Egy szep­lős pofájú kölyök avas szalonnát tartott piszkos markában s minden áron azon volt, hogy a lányka szájába tömje. — Mit csináltok itt hé? Förmedtem rájuk abban a hitben, hogy megjelenésein is elég lesz szétrebl enteni őket. A mulatságukban zavart fickók félvállról uéz­»Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* ságos nagy mértékben, a jövő termelési idősza­kokban érezhető lesz. Az állategészségügyi viszonyok december hó­ban annyival kedvezőbbekké váltak, hogy a sertésorbáno és sertésvész esetei, melyek az el­múlt évben állandóan nagy számúak voltak, lényegesen csökkentek. Az állatárak deoember hóban, a mult hónap­hoz képest, javultak. Az árjavulás következté­ben a vásárok is eléggé élénkek voltak. A gabonaárak december hóban lényegesebb változást nem tüntettek fel. Időezeriileg némi ingadozásnak voltak ugyan az árak alávetve, mégis egy bizonyos, eddigi színvonalon tartot­ták magukat. Sajnos a nagymérvű mult évi búzaimport következtében, mely eddig mintegy 5 millió méter názsára rug, a juniua julius havi maga­sabb arak annyira devalválódtak, hogy azokhoz viszonyítva, a gazda osak 4—5 K veszteséggel képes terményeit értékesíteni. A borárak javultak s a kereslet a bor iránt némileg élénkült. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai kedvezők voltak, amennyiben egyfe­lől a hivatalból jel intendő fertőző betegségek kisebb térre szorultak, ugy hogy -az azokkal fertőzött községek száma a megelőző hónap óta 46-ról 27-re szállott le, éa másfelől egyébb betegségek tömegesebb előfordulása sem ész­leltetett. ,A hivatalból jelentendő betegségek közül a lépfene, a rühkór, az ivarszervi hólya­gos kiütés, a sertésorbáno és a sertésvész for­dultak elő. Ezen betegségek mikénti terjedését a következő ftdatok mutálják: Lépfenével a hó elején 3 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapiltatott 5 községben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt 4 község; ivarszervi hólyagos kiütéssel a hó elején fer­tőzve volt 1 község, melyben a betegság n hó folyamán megszűnt; rűhkórral a hó elején 4 község volt fertőzve, s hó folyamán megszűnt 1 községben, fertőzve maradt 3 község; sertésorbánooal a hó elején 16 község volt I rtőzve, a hó folyamán megállapíttatott 2 köz­ségben, megszűnt 14-ben, fertőzve maradt 4 község; sertésvésszel a hó elején 22 község volt fertőzve, a hó folyamán megállapiltatott 4 köz­ségben, megszűnt 10-ben, fertőzve maradt 16 kö/ség. Mindössze tehát 46 község volt fertőzve a hó elején, a hó folyamán 11 községben állapít­tattak meg ragadós betegségek, vészmentessé nyilváníttatott 30 község, fertőzve maradt 27 község. A tapolcai járás egyik gazdaságában novem­ber végén és deoember elején a lépfenének szo­katlanul heves előfordulása észleltetett. A be­ojtott állatállományban a védőojtás nyújtotta nagyobb eilenállóképesség előállott, ezen időtől kezdve ujabb megbetogegések ós elhullások nem fordultak elő. Azon betegségek közű!, amelyek nem képezik hatósági intézkedés tárgyát, lovakon az influenzia, mirigy kór ós fertőző gégehurut, szarvasmarhá­kon a sercegő üszök, továbbá a fertőző hüvely­hurut fordultak elő. Védőojtások 1 községben kisgazdák álla­tain, továbbá 11 gazdaságban eszközöltettek lépfene, sercegő üszök, sertésorbáno és sertés­vósz ellen. A decemberben megtartott állatvásárok for­galma legnagyobbrészt lanyha volt, közepes forgalmú volt az alsólendvai, csáktornyai, novai és nagykanizsai, elég jó a zalaegerszegi, végül a kedvezőtlen időjárás dacára is élénk a zala­szentgróti állatvásár. Dacember 14-én befejeződött Nagykanizsán a VII-ik husvizsgálói tanfolyam, amelyen 8-an nyerték el a husvizsgálói képesítést; az egész év folyamán 72 hallgatója volt a nagykanizsai tanfolyamoknak, képesítést nyert közülük 64. A m. kir. földmivelésügyi minister az önként jelentkező kovácsoknak a helyes és okszerű patkolásban való szakszerű kiképzése céljából Zalaegerszegen f. é. január 2-tól 6 hónapra ter­jedő lópatkolási tanfolyamot létesített, amely­nek szervezésével, vezetésével és felügyeletével' Trombitás Ignác szombathelyi m. kir. állat­egészségügyi felügyelőt, továbbá az elméleti ok­tatással Mayer Ottó törvényhatósági állatorvost, a gyakorlati oktatással pedig Adamik István helybeli honvédállatorvost bizta meg. A tan­folyamra, bár 60-nál többen jelentkeztek, osak 25 -en voltak behivhatók, akik közül azonban a január 2-án tartott megnyitáson osak 21-en je­lentek meg. Az előadások minden vasárnap és ünnepnapon tartatnak. Aktualitások. (Kivándorlási statisztika.) Egyre halljuk, hogy a kivándorlás csökkenőben van. Égyia emlegetik a tömeges visszavándorlást, az ame­rikai rossz viszonyokat, amelyek nyomorba ta­szítják, visszavezetik az Ooeánon túlra kerge­tett véreinket. Es íme a washingtoni bevándor­lási statisztika ráoáfol a magyar hatóságokra, mert azt mutatja ki, hogy még mindig 90000 ember ment ki Magyarországból egy esztendő alatt. Egy óv alatt Európából 680 ezer bevándorló lépett a szabad Amerika földjére. Ezzel szem­ben visszavándorolt 180 ezer ember, tehát a többlet Amerika javára 470 ezer ember. tek rám s a szeplős gazember durván vetette oda : — Mi gondja rá az úrfinak ? Ezt a leányt etetjük egy kis szalonnával, ha éppen tudni akarja. — Engedjétek el azt a láayt I — No, lesz? Nem lesz? . . . — Hát nem iesz 1 állott elém a szeplős. Nekem eem kellett több. Fejembe szállt a vér s egyet csikorgatva a fogamon, elkárom­kodtam magam : — Az irgalmát a paraszt szentednek, eresz­ted el rögtön ! A ficLók szeme összevillsnt. Megértették egymást. D-; én is megértettem. Most már majd mi kapaszkodunk össze. Hát igy is jó. Eleresz­tettem a kantárt a lovagló vesszőmmel a szep­lős aroába vágtam. Pompás vessző volt az. Egy darab bőrből vágva. A deszkán is ujnyi vastag mélyedést hagyott, ha ráütöttem, hát még a paraszt bőrön. Bár az is vastag, da os­torom bőre se kutya. Ugy pattant ki a szep­lős pofa, mint a parancsolat! Aztán nem néz­tem, kire ütök, hová vágok, csak ütöttem. És aki egyet kapott, az nem kért még egyet be­lőle. Repedt a sok gatya, retkes lábszár, szap­pant nem látott bőr egyr j másra. Ma nem merném megtenni ezt a kis tréfát, akkor nem gondoltam még, hogy félni is lehetne. Csak mikor kettőn maradtunk a félelmében remegő lánykával, akkor gondoltam rá, hogy ezért még bieskahegyre is juthatok. Mindegy. A fő, hogy a szegény gyerek megszabadult az egy­szer. Nézek rá. Ejnye be ismerős. Persze, nem is lehet más. Megemeltem a kalapomat. És azt hiszem elpirultam. — Maga az Sárika ? Bólintott koszorúba font hajú fejével éa re­megett a szája széle. — Hogy került ide ? — Virágot akartam szedni — rebegte sírás­tól fojtott hangon. — És megtámadtak a legé­nyek. Csúfoltak, rögöt dobáltak utánam, meg­húzták a hajamat és szalonnát akartak a szájamba tömni. Pedig én sohase bántok senkit. Zokogásba fulladt a hangja. És az a keser­ves sírás, mintha egy egész üldözött faj minden fájdalma visszhangzott volna benne, megremeg­tette a lelkemet. Megfogtam remegő kis kezét. — Ne sirjon Sárika, .jöjjön, Ijaza kisérem. Engedelmesen jött oldalamon. Kezét is ott feledte az enyémben. .Zarif jött mellettünk a réten keresztül. És amint kezemben éreztem azt a puha, meleg kezecskét, valami láz fogott el. Valami édes, zsibbasztó érzés. És lelkemben rajzani kezdettek az álmok himes pillangói. Hősnek

Next

/
Thumbnails
Contents