Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-15 / 20. szám

1910. május 8. • Zalamegye, Zalavármegyei Birlaf « 4 varii, széesiszentlászlói, galamboki, gyulakeszii, balatonhenyei, monoszlói iskolákat; — jelen voltak a Tapolcán tervezett magán polg. iskola szervezési ügyében összehívott városi értekezleten. Közegészségügy. A t. főorvos jelentette: Az időjárás a hó első felében derült tavaszi időjárás, normális hőmérséklettel, a hó 2-ik felében erős szelekkel, esős, hűvös időjárás. A felnőttek közegészségi állapota kedvező volt, leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai (influenza) észleltettek. A gyermekek közegészségi állapota a mult havinál kedvezőtlenebb volt, mert a kanyaró a gyermekek között járványosán lépett fel Nagykanizsán, miért isazl—V. kerületben az ovodák s az elemi iskolák bezárattak, járványosán jelentkezett a vörheny továbbá Egyedután — letenyei járás — s a hökhurut Kerkabarabáson — alsólendvai járás — mindkét helyen az iskola a járvány tartamára lezáratott. Zalaegerszeg városában enyhe jellegű hökhurut megbetegedés szórványosan fordult elő. Fertőző bántalmak közül volt: ronosoló toroklob 31, hasihagymáz 5, vörheny 23, kanyaró 418, hökhurut 40, fültőmirigylob 1, gyermekágyi láz 1. Rendőri boncolat teljesíttetett 1 esetben; külső hulla8*emle volt 13; súlyos testi sértés bejelentetett 15. Öngyilkosságot 2 egyén követett el és pedig: Biró Lidia 43 éves szentgyörgyvölgyi lakos felakasztotta magát és Hoohsommer Imréné 27 éves pórszombati lakos gyufaoldattal mérgezte meg magát. Véletlen szerencsétlenség által 3 egyén halt meg. Kalmár Antal petendi lakos vizbe fuladt, Rádi Vendel nagybakónaki lakost a villám sújtotta agyon és Bognár János 52 éves földmives komárvárosi lakost fakidöntés közben a fa agyonütötte. Szerencsétlen szülés 7 esetében volt orvosi beavatkozásra szükség, ránggöros, keresztfekvés, előfekvő lepény és méhruptura következtében, melyek közül 2 esetben az auya elhalt. Elmekórnak 3 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát, kik közül 2 a zalaegerszegi közkórház elmeosztályába vétetett fel, 1 pedig megfigyelés alatt házi ápolásban hagyatott. Hát évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatása 36 esetben lett elmulasztva, emiatt az elsőfokú egészségügyi hatóságek 11 felmentő és 15 elmarasztaló ítéletet hoztak, a többiekre nézve a megfelelő eljárás folyamatban van. A vármegye tiszti főorvosa a Keszthelyen újonnan épített közkórházat egészségügyi szempontból, a műszaki vizsgálat céljából kiküldött államépitészeti hivatal szakközegével egyetértőleg felülvizsgálta s a talált hiányok és szükséges pótlások iránti javaslatait megtette, úgyszintén megvizsgálta a keszthelyi 2 nyilvános gyógyszertárt s azokat rendben s az egészségügyi követelményeknek megfelelően találta. Közgazdaság. A kalászos tavaszi terményeknek a mult hóban történt elvetése után a kapás növények elvetéséhez fogott a gazdaközönség. A vetési munkálatok e hóban is jól, minden fennakadás nélkül voltak folytathatók és befejezhetők. A vetések állására vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy amig az őszi buza kielégítő eredménnyel biztat, addig a rozs több helyen nem felel meg azon várakozásnak, melyet őszi állásánál fogva a gazdák hozzá méltán fűzhettek. A rozsok több helyen megritkultak, ami részben a rovarkároknak, de legnagyobb részt a rozsok túlságos legeltetésének, máshol pedig azok tulbujaságának és az ennek következtébeni kirothadásnak tulajdonitható. A tavaszi kalászosok általánosságban szépen kikeltek, azonban fejlődésük az április hó első felében beállott erősebb fagy következtében némileg visszamaradt. A takarmánynövények, ugy a mesterséges, mint a természetes kaszálók növényzetei elég szépen fejlődnek, azonban mig a búzában és rozsban a fejlődés eléggé kedvezően előrehaladott stádiumát állapithatjuk meg, addig a takarmánynövények, habár állásuk elien kifogáe nem emelhető, fejlődésükben vissza vannak némileg maradva. Április hó utolsó részében a rozsok vágásában a takarmányozás is kezdetét vette. Az állatállomány táplálása e hóban eléggé jól volt eszközölhető. A zöld takarmányok felhasználásával s a legeltetés megkezdésével a takarmányozási viszony kedvezőbbre fordult s könnyebbé vált, azonban a takarmánynemüek fent emiitett fejlődési vísszamaradottBága okoz némi gondot a gazdáknak, amennyiben a zöldtakarmányozás folytatására nem áll kellő menynyiségű takarmány rendelkezésre. A még mároius és részben április hóban elvetett répák több helyen kikeltek s azok fejlődése ellen eddig kifogást emelni nem lehet. Sajnos, hogy a főbb kapás növények közül a répáról kedvezően nyilatkozhatunk, addig a burgonyáról osak a legpessimistikusabb nyilatkozatot lehet megtenni. A mult és előző évben a burgonya gyürüs betegsége és a levélfodrosodás által megtámadott burgonyák habár oly gumókat szolgáltattak, amelyek eliarthatók, takarmányozhatók és élelmezésre felhasználhatók voltak, a betegség által megtámadva oly egészségtelen gumókkal szolgáltak, amelyek osiraképessége a legnagyobb mértékben meg van támadva. Félő, hogy a sok helyen elvetett burgonya egyáltalán nem fog kikelni s az emberek valamint az állatállomány ezen főtáplálkozási anyaga teljesen sikertelen termést fog szolgáltatni. Gazdáink egy része felismerve a burgonya betegségét s felismerve a veszélyt, mely az egészségtelen gumók elvetéséből származhatik, gondoskodott arról, hogy idegenből egészséges burgonyát szerezzen be a vetés céljaira. A szőlőkben, melyek fejlődése eddig kifogástalan, a munkálatok tovább folytattattak. A gyümölcsfák ez évben sok termő bimbót s szép termési. ígérnek, hacsak az áprilisban uralkodott hűvös, szeles időjárás a virágzáskor bennük kárt nem okozott. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hóban eléggé kedvezőek voltak. Ragályos betegségek lényegesebb mértékben nem léptek fel, csupán a tavasszal mindig fellépni s részben terjedni szokott betegségek jelenléte nem volt konstatálható. Az állatvásárok forgalma az elmúlt hóban mérsékelt volt. A felhajtások sem öltöttek túlságos mértéket s a forgalom, tekintettel a magas árakra, szintén korlátolt volt. A* állatárak, habár e hóban lényegesebb változást nem tüntetnek fel, mégis inkább az emelkedő tendentia felé hajolnak. A szarvasmarhák tar'ott árai mellett a sertések árai az előbb elért magas színvonalon megmaradtak s némileg emelkedtek. A sertésárak ily csaknem abnormális magas színvonalon való maradására nagyrészt befolyással bir azon körülmény, hogv a sertészvész által sújtott vidékek állománya a piacokra nem hozható s igy a szabad forgalmi helyeken az árak a szükséglettel arányban erősen emelkednek. A gabonaárak a márciusi hanyatló tendentiát, követve e hóban lényegesen estek. A mult évinél jobb termési kilátások s a börze manőverei az árakra oly deprimálólag hatottak, hogy azok egész 24 koronára visszamentek. Tekintettel azonban a fogyasztási igénnyel szemben álló szükségletre, az áraknak a készárura vonatkozólag az aratásig még feltétlenül emelkedni kell. A bor forgalom e hóban már lényegi lenebb volt B változások annak árában nem voltak. Közgazdasági állapotunkra lényegesebb befolyást gyakoroló tényező az elmúlt hóban nem fordult elő. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi viszonyai a megelőző hónap óta alig változtak és egészben kedvezők voltak. A hivatalból je— Ebben már van valami. Akkortájt épp rossz idők jártak Veér Miklósra. — Nem tudom mért — mondogatta — minden megrendelőm nagyra nőtt-e a cipőimben, vagy a kaptám kopott el. Roppant fogy a megrendelés. És az átkozott filloxera! — A bor is drágul. S csakugyan, mintha a vármegye összes akarnokai mind megnőttek volna, senkinek sem kellett sem védő, sem szűz, sem programmbeszéd és Tallós Döme, az Igazmondó szerkesztője, mintha végképp belégárgyult volna a koronaszámításba, fél summákat fizetett a cikkeiért mindig és ezt is forintok helyett koronákban. Igy aztán rászánta magát Diogénea Miklós sok szép rábeszélés után, hogy — isten neki — fölcsap a vármegye betegének. Ne beszéljetek nekem többé a vármegyei — panamákról. Gyönyörűség volt nézni a szegény Diogénest, a mióta >beteg* volt. Külön szobát kapott a kórházban s a nagy betegek csibesültes kosztját. Reggelre konyakot (amelynél egyébként többre becsülte Veér Miklós a becsületes gabonapálinkát) s ebédre meg vacsorához egy-egy fél liter jó bort. Nem is kellett feküdnie. Kijárhatott a városba is, vendégeket is láthatott. Szóval maga volt a tökéletes boldogság az ő „korházi áponc"-eága. Néha, mig a betegápoló orvosoknak a feje főtt azon, hogy miosoda ujabb jelunségét is írják be a betegnapióba Veér Miklós „sorvadásának," a derék haiálos beteg a Betekintsbe bizonykodott erős muzsika szó mellett, hogy: — Sohse halunk meg. ÉH akkor sem tudta meg Veér Miklós, hogy kutya jár a kertben, a mikor már komoly oka lett volna megijedni a betegnapló komor bejegyzéseitől Egy fagyos, deres tavaszi hajnalban, a mikor kissé kapatosan ténfergett haza a korházba a vármegye betege, beleharapott a tüdejébe a halál kutyája. ősszel ágynak esett és a bor sem ízlett többet. — Most már nem mondhatja senki, hogy vármegyei panamából élek. Ezzel köszöntötte a kórház főorvosát, araikor kétesztendei betegeskedése után először találta ágyban az orvosi vizit. Valami fekete májú ember besúgta a minisztériumban, milyen cifra beteget ápolnak a vármegye pénzén. Nosza gyorsan kiruccant a központból egy szigorú szmokingos tanácsos ur, s egy módfelett fürge fogalmazó, aki nagy pályát futhat még be a fogalmazás terén, mert csodamód előzékenyen nyitogatta, c^ukogatta a vasúti koosi ablakait, s a nagyságos ur kézi táskája annyit járt a kezében, mintha adogató lenne a lougamétázás közben. i A panama irtó vészbizottság ravasz taktiká! val nem látogatott meg egyetlen hivatalos urat ' sem a városban, hanem a vasúttól egyenesen a ! kórházba hajtatott, hogy a hallatlan „közvagyon ! csorbítást," a melyet szívesen türt a legmakaosabb adóhátrálékos is — leleplezzék. A mint odaértek a szürkére mázolt kórházhoz, a kapugádorból csöndes, panaszos halottas ének szűrődött ki a ködös utcára. A vészbizottság azonban nem olyan lágyszívű jószág, hogy a hivatalos küldetésében holmi sirató nóta megakassza. A kapu felé tartottak tehát. Elől a tanáosos, mögötte, tisztes távolságban a fogalmazó ur, kezében a tanácsos ur fenntisztelt táskájával. Éppen ahogy be akartak surranni a kórházba, akkor hoztak ki a kapualjból egy koporsót, a mely mögött a vármegye urai, a helybeli jogászság és korcsmáros ipartestület lépkedett. A koporsó födelén arany betűkkel ez volt a fölirás: Veér Miklós, élt 42 évet. A tanácsos uroak megnyúlt az ábrázata és természetesen a fogalmazó uré is. A tanáosos ur nagyon szerette volna, ha a főispán nem ismert volna rá. De ráismert, hogyne ismert volna rá és a tanácsos ur módfelett nagyon restelte ezt a nyilvános felsülést. De csak merjen kitüntetést kérni az a besúgó! Palásty Marcell.