Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-01 / 18. szám

1910 május 1. v slumegye, vármegyei Firíap* most a harcba vinni, nem azért, hogy pusztítást végezzünk, hanem, hogy uj életre készüljünk és megedzve legyünk arra. Minden téren, akár politikai, akár közgazdasági, akár társadalmi téren, mindenkitől, kinek kezében a vezérlobogó lengett eddig, vagy lengeni fog ezután, követelnünk kell, u^y az ország, úgy a nemzet, mint az országot és nemzetet alkotó nép érdekében, hogy vessék félre a régi, korhadt eszméket, az aprólékos, az ország és nemzet, erejét, életét pusztító és osak önös érdeket tápláló egymás elleni harcot és vegyék kezükbe t;z uj élet zászlaját és az igazi szociális eszmékkel álljanak harosorba, hogy ki küzdjek Magyarország és a magyar nemzet jólétét, boldogulását és teremtsék meg az uj, a nagy és hatalmas Magyarországot. Jólétet kell »dni a népnek, emelni a* ország kulturáját, egyenlően részesíteni mindenkit a jogokban; testvériességben összefűzni mindenkit, aki e hazában él és e haza gyermekének tartja magát; munkát adni, aki dolgozni akar és a henyélőkre reá róni a munka terhét; ipart és kereskedelmet teremteni, nemosak virágzót, hanem gazdagot és erősct. Ezekért harcoljon minden veeér és osak ezeket kövessük. Mert bizony mondom, hogy szétomlunk ós elvérzünk az uj eszméket méhökben hordó szociális viharok között, ha a korhadt, elvénhedt és mit sem érő eszmék ingó épületét fogjuk tovább is támogatni, amelyet úgy sem lehet már a szétomlástól megmenteni. Uj élet, uj vér: uj egészség! A vásárok. Képviselőválasztások idején minden községnek van valami óhajtása, amit a jelöltnek szivére köt. Természetesen a képviselőnek kötelessége is a jogos és méltányos helyi érdekeket előbbre vinni, támogatni, hiszen a kormány nem kérdezheti meg minden falutól, hogy mi a szive vágya. Közvetítő, jóakaró, támogató, aki a figyelmet a jogos helyi szükségletre felhívja, tehát keli. A községek kívánságai százfélék; a leggyakoribb azonban a vásár, az iskola, vasút, közút; a nagyobb községekben valamiféle hivatal, pl. járásbíróság, szolgabiróság, adóhivatal stb. Most csak a vásárokkal foglalkozunk. Alig van elsvultabb intézmény, mint a magy írországi országos vásárok intézménye, amelynek rendszere neiu felel mw a közgazdasági érdekeknek, nem szolgálja sem a mezőgazdaság, sem aE ipar és kereskedelem érdekeit. Az iparosra bizonyos tekintetben sérelmes is, a kisgazdákra pedig sokszor valóságos átok; nem is szólva arról, hogy a nagyobb gazdaságoknak sem használ az a rengeteg apró oseprő falusi vásár, amelyek egymást érik minden vidéken. A vásár célja már azt hozná magával, hogy osak olyan helyeken tartaseék, ahol nagyobb piao kifejlődésének természetes előfeltételei megvannak. Vagyis a vásárt magának s forgalmi életnek kell kifejlesztenie, nem a konoessiónak, amelyet ujabban már nem is osztogatnak valami bőven, meri az összos faktorok : gazdasági egyesületek, kereskedelmi és iparkamarák, közigazgatási hatóságok ellene vannak a vásárok szaporításának. Nem keil azt hinni, hogy ahány közeég vásár u'fln töri imgát, az mind a közgazdasági érdekeket akarja szolgálni. A kérelem egyedüli indoka a helypénz és mindig csak a helypénz, amely igen jól esik a pótadóval megterhelt községeknek. De bármennyire méltányos is, hogy a községeken segítsen a kormány, a vásárok folytonos szaporításának mégis útját kell vágni, mert a vásár ritkán hoz igazi hasznot. Ami böjön a réveu, elvész a vámon, sőt legtöbbször oktalan munkaidő pazarlásra vezet. A vásárok fejlesztették ki és növelték meg a kupecek tiszteletreméltó osztályát. A vásározó nép egy része ezekből áll. És hogy mennyi az apró oseprő visszaélések és beosapások száma, aat csak az Isten tarLhatja számon. A vásár a nép szórakozása és mulatsága, sokszor elhagyja érte szorgos muukáját s elmegy a vásárba — érdeklődni. A mezőgazdaságra nézve ae a fontos, hogy csak nagyobb piaookon tartassanak vásárok, ahol természetesen nagyobb a kereslet és biztosabb a vevő. Ae apró falusi vásáron legfeljebb c^-y másközt csereberél a nép s uralja a helyzetet néhány kupeez. Az iparosok szintén nem rajonghatnak a vásárszuporitásért. Valamikor a vásár persze az iparos érdekét szolgálta. Amikor még a primitív közlekedési eszközök miatt az eladónak kelb tt a vevőt keresnie minden zugban. Ma már a helyi iparnak nem kell a vásár, mert káros versenyt kelt ; a vásározó ipart pedig sanyargatja a fuvar és egyéb költség. És mit szóljunk a kereskedelemről, amelyet a ponyván áru!t bécsi rongy, a nürnbergi selejtes éruk bazárja, » más országokból kidobott portékával károsít a csavargó kereskedő, a házaló, a bosnyák árus, az olasz cukros, a gyorskikiáitó ós a soktéle svindler. A vásfirügy megérett a reformra, amit egyébként különösen a gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekképviseletek már régen hangoztatnak. Ki kell nyomozLi : hol jogosult a vásártartás a forgalmi igények miatt s ott meg kell adni a jogot, a többit pedig még állami kártalanítással is beszüntetni. Azért, hogy 50—60 állatot eladjanak, a gyerekek márcoí ihassanak s a legények bábszivet veh*ssenek a babájuknak s a gazda beülhessen a sátorkorcsmába, ezért nem érdemes váRárt rendezni. Tényleg vannak községek, amelyek egy nagyobb vidék központjai és ninc^ vásárjuk, mert fellendülésük az ujabb időre esik; mig apróbb, elesenevésr.edelt községek régi jogon vásárt tartanak. Ezt az anomáliát meg kell szüntetni s kiegyenlíteni a forgalmi élet igényeinek megfelelően A hétről. Az események szálait még egy vármegyében is bajos összeszedni, annál nehezebb a helyzet képét megrajzolni, mert a tudósítások homlokegyenest ellentmondók. Mindenki a maga szemüvegén keresztül nézi a doigok menetét. A pessimisták aggodalmaskodnak, a vérmes reményeket táplálók tele vannak bizakodással. Aki azonban a néppel közvetlenül érintkezik, annak lehetetlenség észre nem vennie, hogy a nép felfogásában és politikai látásában alapos az átalakulás, kezd a radikális irányzat felé hnjolni és a se hideg, se meleg politikát megelégelte. Ma már nem elég a népnek azt mondani, hogy ezt vagy amazt nem lehet kivívni, mert nem engedi a esászár és Ausztria. Most már megkérdi a polgár ember: miért nem lehet, ha egyszer a nemzet akarja? Éa elkezd gondolkodni afelett, hogy miért is választ képviselőket, ha azok nem akarnak egyobet cselekedni, mint a császárnak engedelmeskedni ? Ae bizonyos, hogy a néppárti politikából egyebet nem ért meg, osak azt, hogy keresztény irányzat, hogy a púpok a vezérei én a esidók az ellenfelei. Ezekkel a fegyverekkel tud hatni, mert a mi népünk vallásos és emellett könnyen beleugrik egy kis antiszemitizmusba, amivé ugyan nyiltan nem biztatják, csak ugy a sorok között adogatják be neki azok, akik a vallásból politikát csinálnak. Dolgozik azonban a pénz is. Legalább azt irják, hogy a zalaseentgróti kerületben annyi » néppárti pénz, hogy csoda. Hogy honnét vették ? Hozták, kapták, küldték. Egy dúsgazdag főúr bőkezűségéről beszélnek, aki nem szereti, ha az urodalmában 48-as jelszavak hangzanak. Ápolja a uiajtényi sík emlékeit. De hát hiába költik a pénzt. Robitsek Szentgróton megbukik. Eitner Zsigmondot nem hagyja el a nép, mert érzi, hogy a szive az övé. Csáktornyán vajúdik a jelöltség kérdése. Egyik oldalon van a lelkesedés, másik oldalon a pénz. A horvát választók jóérzésű negyvennyolcasok, de hiába, a választás alkalmával mégis szeretnek jól élni. Azt irják, hogy a kerületnek lesz munkapárti jelöltje Terbócz István személyében. Vagy ha ő nem, hát más. A nagykanizsai kerületben Bosnyák Géza jelölésének hirére megmozdult a néppárti agitáoió. A legkörmönfoutabb kortesfogásokkal ámítják a népet. A 48-asoknak azt sugdozzák, hogy a néppárt a választások után úgyis bemegy a függetlenségi pártba. Pedig a köztudatban inkább az él, hogy munkapárti lesz a kisded társaság, vagy legalább is kooperálni fog Khuennel és az erősen kálvinis a Tiszával^s Hazai Samuval, csakhogy része legyen egy kis hatalomban. Bosnyák Géza hivei — amint a kerületből irják — napról napra szaporodnak. A kiskanizseiak 60—80 választó kivételévei Bosnyák hivei s a házakon a függetlenségi párt zászlói lobognak. A községek népe egymásután jelentkezik a párfvezetőségnél, hogy Bosnyák Géza táborához csatlakozzék. A mult héten a nagykanizsai Szent Ferenerendi zárdában a néppárt vezető férfiai értekezletet tartottak, amelyen gróf Zichy Aladár is részt vett. A néppárti kortesek hallatlan erőlködést fejtenek ki; a kiskaniesai korcsmákban folyik gróf Ziohy Aladár bora. Kiskanizsán népgyűlés is volt, amelyre Dr Kuthy budapesti ügyvéd és Buttykay r. kath. pap jöttek le Budapestről. A népgyűlésen kevés szavazó polgár vett részt s a szónoklatokat ugyancsak megzavarták a közbeszólások. A Szent Ferene rendi szerzetesek erősen agitálnak a {néppárt mellett. Pacsin Szentmihályi Dezső elnöklete alatt értekezlet volt, amely egyhangúlag Bosnyák Géza mellett foglalt állást. Paosa és vidéke Bosnyák Géza zászlója alatt áll. Kiskanizsa teljesen elfordult a néppárttól s Nagykanizsa város polgársága körében szintén lelkes a hangulat. Azt reméljük, hogy azok is, akik nem függetlenségi pártiak, de nem is reakoiósak, Bosnyák Géza jelöltségét fogják támogatni. Bosnyák Géza május hó 5-én tartja meg programmbeszédét Nagykanizsán. A zalaegerszegi kerület a néppártra nézve elveszett. És pedig egyszer és mindenkorra elveszett. A nép csendes flegmával bólogat a néppárti igékre, de eszébe jut az apák hagyománya s büszkén gondol arra, hogy visszatérhet az elhagyott zászló alá. * * * Iskola, mint kortestanya. Hogy milyen visszaélések követtetnek el a választási mozgalmak alait, legjobban bizonyítja a következő nyilt levél : Nyilt kérdés Dr Ruzsioska Kálmán kir. tanácsos úrhoz, mint Zalavármegye tanfelügyelőjéhez Zalaegerszegen. Ismerem Nagyágodnak a tanügy iránti lelkesedését és tudom, hogy tanügyünket féltve őrzi. Ezért tisztelettel kérdezem: van-e Nagyságos Tanfelügyelő urnák arról tudomása, hogy a ceabrendeki állami iskola a néppártnak nyilt kortestanyája lett, hol nemosak a néppárt jelvényeit, azok kortesdalait, hanem olyan füzeteket is osztogatnak, melyek a más telekezetek iránti gyűlöletet terjesztik és igy már a zsenge gyerBiTU tetőfedőanyai tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőUm z t ,rtós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozási vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMiNÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nvujt a nap melege ellen. ===== BiTUB/NNA BÉG! ZSINDELYTETÖK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVALÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ íakereskedésébeii ZALAEGERSZEGEN