Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-10 / 15. szám

1910. március 27. >Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 11 újdonságokat foglalják magukban. Tervbe van véve ugyauis a következő premiérek bemutatása: Luxamburg grófja. — A cukros. — Liliom. — A kuruzsló — Egy asszony, aki mindenhez ért. — Tiios a csók. — A király. —Jaok, a senki. — A pesti zsidó. — Sári biró — stb., stb. Reméljük, hogy a társulatot, mely Henry Batnile nagyhatású színművével „A botrány «-nyal kezdi meg előadásait, közönségünk régi jó hírnevéhez méltóan támogatni fogja. Bacsányl emléktábla. A veszprémi főgimná­zium lelkes ifjúsága elhatározta, hogy Bacsányi Jánosnak, a sokat szenvedett zalamegyei szüle­tésid költőnek emlékét a főgimnázium falába illesztendő emléktáblával fogja megörökíteni. Bacsáuyi, ki Tapolcán született s kinek sírja Linzben domború', a veszprémi gimnáziumban is járt. Ennek az emlékére is szolgáland az em­léktábla, melyet a bizottság elhatározása foly­tán, a jelenleg Bruxellesben tartózkodó Csikász Imre fog elkészíteni. Gyászhír. Dr Ludányi Béia zalaegerszegi kir. törvényszéki jegyző neje, szül. Druga Sarolta úrasszony, hosszú betegség után meghalt 30 éves korában. A korán elhunyt fiatal asszonyt nagy részvét mellett temették el. A balatoni vízlecsapoló társulatok miniszteri biztosa. A m. kir. földművelésügyi miniszter Igaz Lajos műszaki tanácsost, a póosi kultúr­mérnöki hivatal most kinevezett vezetőjét a Balaton anyaviz szabályozó társulat, a Balatou keleti bozót leosapoló, a Balaton nyugoti lecsa­poló, valamint a Marétvölgyi vizlecsapoló tár­sulatok miniszteri biztosává kinevezte. Ügyvédek száma. A zalaegerszegi ügyvédi kamara által kiadott névjegyzék szerint a kamara területén összesen 193 ügyvéd és 136 ügyvéd­jelölt van ez idő szerint bejegyezve. Feloszlanak pedig a következő városok és községekben, és pedig ügyvéd van : Kaposvárott 36, Nagykani­zsán 34, Zalaegerszegen 20, Marcaliban 11, Keszthelyen 10, Tapolcán 9, Alsólendván 7, Csáktornyán 7, Szigetváron 7, Nagyatádon 6, Lengyeltótiban 6, Sümegen 6, Perlakon 5, Igaion 5, Tabon 5, Lotenyén 4, Barcson 3, Somogy­uámsonban 1, Zalaszentgróton 1, Pusztamagya­rodon s Balatonboglárou 1. Ügyvédjelölt van Kaposvárott 37, Nagykanizsán 27, Zalaegersze­gen 9, Csurgón 9, Nagyatádon 7, Lengyeltóti­ban 7, Sümegen 6, Keszthelyen 4, Csáktornyán 4, Alsólendván 4, Perlakon 4, Szigetváron 4, Tabon 4, Perlakon 4, Tapoleán 3, Marcaliban 3, Barcson 2, Pacsán 1, Iglón 1. Selyemtermelés. Bezerédj Pál orsz. selye»n­tenyésEtési biztos megküldötte lapunknak Z ila­megye 1909. évi selyemtermeléséről szóló jelen­tését, melyet a miniszterhez intéseit. A jelentés szerint az egész országban egy millió 735 ezer kiló gubót termeltek, ami a korábbi évekhez képest emelkedést mutat. A selyemtermeléssel foglalkozók keresete 5 millió 517 ezer korona volt. Az átlagos kereset 20 K volt. 3 vándor­tanító 22 községben tartott előadást a selyem­termelés fontosságáról. Az Aísólendva—muraszombati vasútról a következőket írják : Nagyon nehezen ütik nyélbe ezt a vasutat. Most, hogy a regedei csatlakozás nehézségén túlestek s az utólagos tárgyalások az Albólendva—tegedei vonal teljea kiépítését kilátásba helyezték, ujabb akadályok tornyosul­nak, melyek az építés megkezdését hátráltatják. A zavart ezúttal a zalavármegyei érdekeltség i dézte elő, mely késedelmeskedésével a vasút kiépítését komolyan veszélyezteti. Miután a vas­vármegyei érdekeltség attól tart, hogy a hosszú huza-vona következtében az osztrákok részéről eddig tapasztalt érdeklődés esetleg lelohadt s a radkersburgi csatlakozást veszélyeztetheti, a napokban Muraszombaton gyűlést tartott s ki­mondta, hogy eltekintve attól, hogy Alsóler.dva és Muraszombat között kiépiii-e a vasút, a Mura­szombat-regedei vasút kiépítéséhez mégis hozzá­fog s az 59 ezer koronát, mit a teljes vasút kiépítésére megszavazott, magára a Muraszombat­regedei vasút épitésére is forditja. A késedelem és sürgetés ilyenformán konfliktust idézett elő, mely valósziuüleg a zala- ós vasvármegyei ér­dekeltségek között való szakításra fog vezetni. Helyreigazítás. A karáosonyfa egyesület szám­adása lapunk 13. számában tévesen közöltetett, amennyiben az egyesület külön tőkéje nem 2736 K 63 f, hanem 1736 K 63 f. Az egyesület pénztárnoka. Mintagazdaság. Az Ujnépi Elek-féle puszta­; ujnépi minlagazdaság ismét jelentékeny sikerrel gyarapította eddig femutatott komoly és szép eredményeit. Ugyanis az Omge vasárnap Buda­pesten megnyilt tenyészállatkiállításán az ujnépi gazdaság Bugris nevü telivér simmenthali bikája 600 K értékű első díjat nyert, ezenfelül a gaz­daság 11 hónapos Gyurka nevü telivér bika­borjuja elismerő díszoklevelet, A kiállítás zsűrije általában o legnagyobb elismerés hangján emlé­kezett meg az ujnépi gazdaság kiállított állatjairól. Jön az Üstökös. A csillagászok már látják a Halley-féle nagy üstököst. Az ágyú nagyságú távcsövek már mutatjuk a rengeteg égi testet, amely irtózatos sebességgel rohan a föld pályája felé. Szabad szemmel osak április hó közepe felé lesz majd látható. Az üstökös veszedelmes voltáról felállított hipotéziseket a tudomány kellő értékükre szállította le. Ma már senki sem hisz azokban a veszedelmekben, amelyeket hirdettek. Az üstökös nem fogja elpusztítani a földet, a légkörét sem mérgezi meg, hanem elrohan mel­lettünk a világűrbe, hogy 715 év alatt újból be­fussa mérhetetlen pályáját. Legfeljebb az a kel­lemetlenség érhet bennünket, hogy május 18-án, amikor az üstökös farka végig söpri a földet, egy kissé melegünk lesz. A tudósok ugyanis azt következtetik, hogy a súrlódás tetemes hőt fejleszt s májusban ízelítőt kaphatunk a kániku­lából. Csáktornya a magyar katonaságért. Csáktor­nyáról irják a következőket.: Már évek óta sür­geti a csáktornyai társadalom, hogy magyar katonaságot kapjon. A kérdés tulajdonképen azóta van napirenden, hogy a lovaskaezárnyát Csáktornyán felépítették. Ugy látszik azonban, hiábavaló mindjn érvelés. Mindig az az argumen­tum a döntő, melyet katonai szempontból állíta­nak előtérbe. Ez alapon utasították el Csáktornya képviselőtestületét is abból kifolyólag, hogy mult évi októberi gyűlésén hozott határozata alapján á horvát ulánusoknak huszársággal való kicse­rélését kérte. A honvédelmi minister száraz ar­gumentuma: hogy csakis a katonai érdekek azok a szempontok, melyek a csapatok elhelye­zésénél szem előtt tarthatók. Két halász pusztulása. A keszthelyi halász­telep egyik hajóján halászó négy ember csenni akart egy kis jó halat. Midőn este a jó halfogás nlán Keszthely felé eveztek, Gyenesdiás alatt zsákba kötve, néhány szép fogast és süllőt a vizbe eresztettek zsinegen és felül pótával — a viz felszínén uszó jellel — melyet többnyire összefűzött gyékényből készítenek, ellátták Arra számítottak, hogy este, midőn hazajönnek, va­lami privát hajóval az éj leple alatt visszaevez­nek a halért. Egyik társuk, Gombás János nem­csak a társaságtól, hanem társaitól is el akarta lopni a letett halat s míg a másik kettő távol volt, ő bement egy hajóval a halért. Midőn társai lejöttek, nem volt ott hajó, elvitte Gombás. Dühükben elszántan társai utána eveztek, a Ba­laton közepén összevesztek s a kisebb hajó lett a vesztes a tengeri csatában. A tülekedésben felborult, két hajósa a Balatonba fordult s a dermesztő hideg vízben, bár jó úszók voltak, nem tudtak rozoga hajójukra felkapni, segítsé­gükre pedig nem ment a harmadik, akinek biz­tosabb csónakja volt s rövid haláltusa után el­merültek. Mi történt a vizén, azt senki sem tudja. Csupán az a szomorú valóság, hogy a két halászt péntek este hiába várta a családja, nem jöttek azok haza. Vásárátheiyezés. A kereskedelmi miniszter | megengedte, hogy Zalamegye Tapoioza község­j ben május hó 3-ára eső országos állatvásárt ki­vételesen május hó 4-én tartsák meg. \ Iskolai kirándulások a Balatonhoz. A Bala­toni Szövetség felhívást intézett az ország kö­zépiskolái igazgatóihoz, hogy a folyó évi tervbe vett nagyobb iskolai kirándulásokat a Balaton­hoz irányítsák. A Szövetség egyúttal 3 napra terjedő kirándulási programmot is közöl, amely felöleli a Balatonvidék szebb és nevezetesebb pontjainak meglátogatását. Az életre való eszme bizonyára készséges fogadtatásban és pártolás­ban fog részesülni az iskolák igazgatóságainál. Agyonszúrták. Káptalanfán nagy táncmulat­ság volt. A szomszéd Gyepükajánból is átment több legény, hogy a mulatságon résztvegyen. A káptalanfai legénység azonban nem akarta, hogy a vidéki legények is résztvegyenek a mulatság­ban s kiszorították őket a korcsmából. Mikor a korosmáros zárórakor kiürítette a helyiséget, a káptalanfai legények még az utcán érték a gyepükajániakat. A találkozásból heves össze­tűzés, verekedés támadt. Egyszer esak felkiált Székely Kálmán gyepükajáni legény: Istenem, megszúrtak. A kiáltás végét szakította a háború­ságnak, a gyepükajáni legények közrevették meg­szúrt társukat s indultak hazafelé. A megszúrt legény azonban a vérveszteség miatt annyira elgyöngült, hogy tovább menni nem tudott. Erre társai karjukba vették 8 ugy vitték hazafelé. Mire azonban hazaértek volna, a legény kiszen­vedett, reggel felé holtan szállították haza. A boncolás megállapította, hogy Székelyt 2 szúrás érte, ezek egyike halálos volt, mert a lapocka alatt a tüdőbe hatolt s ezt keresztül szúrta. Tüz a komárvárosi állomáson. A komárvárosi vasúti állomás épületében kéménytüz támadt a mult napokban, mely a nagy szélviharban villámgyorsan terjedt, ugy hogy pár perc alatt az egész állomási épület lángokban állott. Az állomás személyzete a szomszédos kiskomáromi, komárvárosi ós galamboki önkéntes tűzoltókkal minden lehetőt megkíséreltek, azonban legna­gyobb igyekezetük dacára sem tudtak mást el­érni, mint hogy a tüzet lokalizálhatták. Az ál­lomásépület minden berendezésével odaveszett. Az állomási irodát a raktárban kellett elhelyezni, a személyzetet pedig a szomszédban szállásolták el. Az épületekből semmit sem lehetett meg­menteni, a fildig leégtek. Miután az állomási épületre nagy szükség van, a vasúttársaság rög­tön megkezdette az épitést. Serényen folyik a munka s rövid idő alatt ismét helyreállítanak mindent. A kár jelentékeny összeget képvisel. Vásárnap áthelyezés. Zalalövő községben a folyó évi junius hó 13-ára eső országos vásár ez évben kivételesen junius hó 16-án fog meg­tartatni. Szerencsétlenség az erdőn. Bognár János komárvárosi gazdaember Győző nevü fiával ki­ment az erdőre, hogy ott egy hatalmas fát le­vágjanak. Előbb ásni kezdték a gyökereit, hogy könnyebben döntsék le. Mikor már annyira megszabadították a fa gyökereit, hogy kevés tartotta a földben, hirtelen nagy reccsenéssel eldőlt a hatalmas, terebélyes fa s Bognár Jánost maga alá temette. A szerenosétlen em­bernek eltörte a combját. Fia átszaladt a szom­szédban dolgozó munkásokhoz, a kik beszállí­tották a faluba, mielőtt azonban orvoshoz jut­hattak volna, a halálos sérülést szenvedett em­ber meghalt. Csalá3. Egy Küzma novü muramelencei ille­tőségű ember, mult héten Alsólendván csava­rogva »Balazsics József* álnév alatt a Korona­szállodában volt szállva. Küzma tudomást szer­zett arról, hogy Basa József, Basa István zala­bagony i plébános édes-atyja valami ügyes-bajos dolga miatt a városban tartózkodik. A délelőtti órákban Küzma megjelent a postán, ott Basa Józsefnek adta ki magát ós egy Basa Iván névre kiállított sürgönyt kért továbbítani. A sürgöny­Sirolin Emeli tt étrágyit és * tcitsútyt, megszűn­teti a kW,Ujéít, váladékot, éjjelt Izzadást ellen számtalan tanár és orvos álta) naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boahe" ereded esomagoláat. F. IfefflniMiu-Idi Hoehe ét €•. B«se! (Wje)

Next

/
Thumbnails
Contents