Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-10 / 15. szám

1910. április 10. » Zalamegye Zalayármegyei Hírlap* 9 orvoslása iránt a bizottság teljes ülésében javas- j latot tesz. A külföldi és hazai szakoktatási ügy ' fejlődésének megfigyelése alapján a szakoktatási intézmények szervezése, fejlesztése tárgyában a bizottságnak kedvezményezőleg javaslatot tehet. Az állandó választmány hatásköréhez tartozik továbbá mindazon tárgyak előkészítése, amelyek az egész szakoktatás ügyét érdeklik. A bizottság határozatainak végrehajtását figyelemmel kiséri s erről esetről-esetre a bizottsághoz jelentést tesz. Ezenkivül tanácskozik mindazon ügyek felett, amelyeket a bizottság hozzá utal s amelyek tüzetes megvitatására a teljes ülés nem alkalmas. A földmivelésügyi minister az állandó választmányt az elnök utján bizottsági tárgyalást nem igénylő, illetve sürgős teimószetü teendők ellátásával közvetlenül is megbizhatja. A szakbizottság egyes olyan szakkérdések előkészítésére szolgál, amelyek megvitatása főleg az összetartozó szakmabeliek közreműködését igényli. 5. A bizottság, az állandó választmány és szakbizottságok ülései. A bizottság és az állandó választmány ülésének időpontját az elnök, a szakbizottság ülésének időpontját ennek vezetésével az elnök által kijelölt bizottsági tag tűzi ki s arra a tagokat meghívja. Az ülésből való távolmaradás lehetőleg előre bejelentendő. A bizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok legalább egyharmad részének jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök szavazata dönt. Az előadói tisztet az állandó választmány és a bizottság ülésében a jegyző vagy az állandó választmánynak azon tagja teljesíti, akit arra a bizottság elnöke az állandó választmány tagjai közül kijelöl, vagy pedig a bizottságnak azon tagja, kit az elnök erre az állandó választmány javaslatára felkér. A szakbizottság előadóját szükséghez képest maga választja, vagy az elnök jelöli ki. A fbldmivelósügyi minister ugy a bizottság, mint az állandó választmány, vagy a szakbizottság üléseire a ministerium tisztviselőit kirendelheti, kiknek ily esetekben a részvételi dijakra van igényük, de szavazati joggal nem bírnak. 6. Az elnök jogai és teendői : A bizottság elnöke a bizottság és az állandó választmány akadálytalan működéséről gondoskodik. A bizottsághoz érkező ügyeket azok természete szerint tárgyalás végett az állandó választmány vagy a szakbizottsághoz utasítja s azután ezen szervek határozatait átveszi s ezeket a bizottság elé terjeszti vagy a bizottság elé nem tartozó ügyekben intézkedik. A bizottsági és az állandó választmányi üléseket összehívja, azokon elnököl, szavazás esetén ennek módját megállapítja, a bizottság határozatainak végrehajtásáról gondoskodik s a bizottság, illetve az állandó választmány részéről teendő felterjesztéseket, intézkedéseket és megkereséseket kiadja. A szakbizottságok ülésein megjelenhet s tanácskozásaikban részt vehet. 7. Az előadók jogai és kötelességei : Az előadók a hozzájuk utalt ügyeket feldolgozzák s azokat az ülésben élőszóval vagy írásban előterjesztik, az állandó választmány vagy a szakbizottság megállapodásait jelentés alakjában feldolgozva, az ügyre vonatkozó iratokkal együtt a bizottság elnökének átadják, az ülésen jelenlevő tagok kívánságára azok esetleges külön véleményét a jelentésben felvenni tartoznak. 8. A tagok jogai és kötelességei: Az előadottak felett tanácskozni és szavazni, szakügyekben az állandó választmány utján vagy közvetlenül a bizottsághoz vagy elnökéhez indítványokat és javaslatokat benyújtani. 9. A jegyző kötelességei: A bizottság jegyzője a beérkezett ügyekről jegyzéket vezet s az elnök által kiosztott ügydarabokat az illető előadókhoz küldi, az ülések jegyzőkönyveit vezeti, ezeket, valamint az ülésben elintézett ügydarabokat felülvizsgálat végett az elnöknek bemutatja és felülvizsgálat után azok kiadásáról gondoskodik. Ezenfelül az elnök által esetleg reábízandó ügyekben mint előadó működik, tanácskozási joggal bir, de szavazati joggal nem, minden év végén a bizottság működéséről a földmivelésügyi ministerhez teendő jelentés tervezetét a kellő időben a bizottságnak bemutatja. 10. A bizottsági ügyek kezelése és elintézése : A bizottsághoz érkezett ügydarabokról jegyzék vezettetik, melybe az ügydarabok beérkezési napja, iktató száma, tárgya bejegyeztetik. Az elnöknek bemutatott ügydarabok, miután az elnök a tárgyalás, illetőleg elintézés határidejét ós az előadó nevét rávezette, ez utóbbinak kiadatnak. Az ülésen kivül elintézendő beadványok az előadónak való kézbesítéstől számított 14 nap alatt, az ülósi tárgyak pedig a beérkezést követő legközelebbi ülésen elintózeudők, az elnök azonban az előadó megokolt előterjesztésére halasztást engedhet. Az egyes előadók fontosabb előterjesztései 'egész terjedelmükben, vagy pedig csak javaslataik — a mi felett az elnök határoz — a bizottság egyes tagjainak a meghívókkal együtt szétküldetnek. Az ügydarabok rendesen a bizottság ülésében intózendők el ; a bizottság vagy az állandó választmány határozatát nem igénylő ügyeket az elnök az ülésen kivül intézi el. Ha a bizottság az előadó véleményét változatlanul elfogadja, ez a körülméuy, a jegyzőkönyvben csak egyszerűen megjegyeztetik, ha azonban az előadó határozati tervezetén a bizottság változtatást eszközöl, ugy ezt az ülés által megállapított szöveg szerint az előadó sajátkezüleg irja le ós ez vétetik fel a jegyzőkönyvbe és kiadmányba. Amennyiben az előadó véleménye egyáltalában nem fogadtatnék el, hanem ellenkező vélemény válik határozattá, ugy a határozat az indítványozó szövegezése szerint a jegyzőkönyvbe szó szerint felveendő. A különvélemény két tag hozzájárulása esetén a jegyzőkönyvbe egész terjedelmében felveendő. 11. Az ülések jegyzőkönyvébe a jegyző a jelen voltak neveit, a tárgyalás és a tanácskozás menetét röviden bevezeti, az esetleges szavazás eredményét, amennyiben az előadó véleménye változatlanul elfogadtatott, a jegyzőkönyvben egyszerűen megjegyzi, amennyiben az előadó indítványán módosítások történtek, ezeket egész terjedelmükben a jegyzőkönyvbe iktatja. Az ekként szerkesztett jegyzőkönyv a következő ülésen felolvastatván — az elnök által kijelölt két tag által hitelesíttetik. A hitelesített jegyzőkönyv az irattárban helyeztetik el. A jegyzőkönyveket a bizottság tagjai bármikor megtekinthetik. 12. Felügyelet és a bizottság érintkezése más hatóságokkal és magánosokkal: A bizottság a m. kir. földmivelésügyi minister felügyelete alatt áll és működéséről minden év végén jelentést terjeszt a minister elé. A bizottságnak a földmivelésügyi minister fenhatósága alatt álló intézmé.iyekkel szemben a szervezetet és költséget érintő rendelkezési joga nincsen, felmerülő szükség esetén intézkedés iránt a felettes miniszterhez tesz előterjesztést. Ugy a m. kir. íöldmivelésügyi minister hatáskörébe tartozó hatóságokkal, valamint a többi ministeriumokkal, vagy esetleg ezek alárendelt hatóságaival a m. kir. földmivelésügyi ministerium utján érintkezik. 13. A bizottság elnöke 40 K, a tagok, valamint az esetleg meghívott szakfórfiak és a jegyző minden bizottsági, állandó választmányi és szakbizottsági ülés után 20 K részvételi tiszteletdijat kapnak. A tagok azon ülés után, melyen előadóként szerepeltek, valamint a helyettes elnök, amikor az elnököt helyettesíti, 40 K részvételi tiszteletdíjban részesülnek. 14. Jelen szervezeti szabályzat és ügyrend 1910 évi március hó 1-én lépett érvénybe. 28520/IX. 3. sz. Jóváhagyom. Budapest, 1910 február 4-én. Gróf Serényi 8. k. Háziipari tanfolyam Garaboncon. A folyó évi február, március hónapokban Garaboncon megtartott háziipari tanfolyam a hó végén szép ünnepélyességgel nyert befejezést. A tanfolyamon résztvett 48 kiválóan szorgalmas és ügyes munkás a tanfolyam oktató mestere ós Lendvay Imre községi biró vezetése mellett a községi biró házánál csoportosult, a hol a készített munkadarabok is félkörben öszszerakva elhelyeztettek. A tanulók a felhalmozott munkadarabok mellett akként állottak, hogy minden tanuló a saját készítményeit az érdeklődőknek megmutathatta. A kószitmények megszemlélése után Strausz József merenyei plébános, Starzsinszky György körjegyző, Szenteh Dezső gazdasági szaktanár, Kerner Arthur uradalmi intéző, Györkös István tanitó, a községi elöljáróság ós Sárközy Viktor g. e. titkár jelenlétében a téli gazdasági tanfolyamon hallottakból és előadottakból vizsgáztak le a tanulók. A gazdasági dolgokból Szenteh Dezső szaktanár, a gazdákat és mezőgazdaságot érdeklő törvényekből Starzsinszky György vizsgáztatta le a tanulókat, a kik a jelzett tárgyakat nekik elő is adták. Gazdasági előadásokat a tél folyamán tartott még Sárközy Viktor egyesületi titkár, szőlőszöti előadásokat pedig Tuss Antal a tapolcai vincellériskola igazgatója. Utóbbi akadályoztatása következtében a záróünnepélyen nem jelenhetett meg. A jó eredménnyel végződő vizsga után Starzsinszky György köszönte meg szép beszéd keretében a község érdekében kifejtett munkásságot s arra kérte a tanfolyam körül munkálkodókat, hogy Garabonc községet pártfogásukkal a jövőben is tüntessék ki, amelynek lakói szorgalmukkal és munkásságukkal igyekezni fognak a rájuk fordított figyelmet ós költséget hasznosan értékesíteni. Egyúttal köszönetet mond a földmivelésügyi miniszternek azért, hogy anyagi áldozattal lehetővé tette a tanfolyam megtartását. Ezután Sárközy Viktor egyesületi titkár egy beszéd kíséretében bezárta a tanfolyamot. Vázolta a háziipar fontosságát s buzdította a tanulókat, hogy tovább képezve magukat oly módon sajátítsák el a háziipari tárgyak készítésének módját, hogy azzal bármikor nemcsak saját házi szükségletük fedezésére, de piacképes áruk előállítására is képesek legyenek. Végül megköszöni Starzsinszky Györgynek azt a fáradhatatlan tevékenységet, mellyel a tanfolyam sikerét előmozdította s Szenteh Dezső szaktanárnak az elméleti előadás körüli buzgólkodásait s a megjelenteknek köszönetet mondott a szives érdeklődésért, valamint a községi elöljáróságnak áldozatkészségeért s rendkívül meleg érdeklődésóért. A két jelzett beszéd elhangzása után Lendvay Imre és Szabó József tanulók léptek elő és a következő beszédekben köszönték meg a háziipari tanfolyamon és gazdasági tanfolyamokon elsajátitottakat, illetve a vezetők fáradozását. Lendvay Imre beszéde: Mélyentisztelt vendégek I Széchenyi István, akit közönségesen a legnagyobb magyarnak szoktunk nevezni, azt mondotta: »Magyarország nem volt, hanem lessz!< — Talán látnoki tehetségből, talán mert ismerve nemzetének életrevalóságát, jól tudta, hogy semmiféle tehetségben más nemzetek fölül nem múlják a magyarnemzetet. — Igen, de minthogy maga-magától senki sem tanulhat okszerűen, ennélfogva kell, hogy legyenek oktatók, utmutatók bizonyos dolgoknak elsajátitására. Minden országot az ipar, kereskedelem, okszerű gazdálkodás tehet naggyá és virágzóvá. A midőn a magas kormány megengedte, hogy községünkben háziipari s gazdasági szakelőadásokat lótesit, ezzel azt akarta, hogy a földmivelő népnek tehetségeit fejlesztve, az elsajátítások által jövedelmeinek forrásait nagyobbíthassa. A midőn tehát országunknak nemesen gondolkodó vezetői szerény községünket tüntették ki azzal, hogy nekünk alkalmat nyújtottak több hasznos dolgos elsajátitására, nem mulaszthatom el, hogy e mai napon községünk nevében köszönetet ne mondjak. En tehát szivemből kívánom a magam ós társaim s az egész község nevében, hogy a jó Isten tartsa meg mind azokat, akik nekünk ezt az áldozatot meghozták és mindazokat, kik nekünk ebben utmutatóink voltak. Szabó József beszéde : Mélyen tisztelt vendégek! Isten megengedte, hogy az 1910. évben Garabonc községünkben létesített gazdasági szakoktatás és kosárkötő tanfolyamot szerencsésen befeztük. Amint kinek-kinek szorgalma és tehetsége engedte, iparkodtunk is azon, hogy időnket a hasznos tanulással eltölthessük. Ugy