Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-20 / 12. szám

1910 március 27. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 133 mennyiséget, sikert tehát a zöldtrágyázással osak akkor foguok elérhetni, ha a talaj ezen szükségleteit mesterséges trágyafélékkel pótoljuk. Ezen tápláló anyagokat homoktalajokon 40

0/

0 káli és szuperfoszfát alakjában, — kötött talajokon ellenben osak szuperfoszfát alakjában adjuk meg. A xöldtrágyással a homokon elért kitűnő eredmények ugyanis arra késztették a gazdákat, hogy kötött talajokon is kísérletezzenek a zöldtrágyával, s mely kísérletek azután épen oly kedvező eredményre vezettek, mint a homoktalajokon. Kétségtelen tehát, hogy az istállótrágya kötött agyag- és vályogtalajokon is helyettesíthető műtrágyázássá! kombinált zöldtrágyával, sőt bizonyos, hogy a légeuyt illetőleg még haszonnal is helyettesíthető, mert kedvező időjárás mellett a zöldtrágyául szolgáló növények légeny gyűjtése és fejlesztése még kedvezőbb lőhet a kötött talajokon, mint a homokon. — A zöldtiágya szervesanyaga az istállótrágya szí rvesanyagát is teljesen pótolja, a miről mindenki meggyőződhetik mindazon gazdaságokban, a melyekben zöldtrágyázást folytatnak. Hssánkban neta tudok olyau kötött talajú gazdaságot, mely talejának termőerejét zöldtrázással tartaná fenn, de Ausztriában, Németországban számos ilyen gazdaság van, s például Arudt németországi gazda obervarti kötött talajú gazdaságában több mint 20 éve jóformán kisárólag csak zöldtrágyával tartja fenn talajának termőerejét, amennyiben épen csak a legsziikségesobb igás-erőt tarijn gazdaságában s oly kitűnő termésátlagokat H egyenletes terméseket ér el, aminőkkel más gazda alig dicsekedhetik. Világos dolog tehát, hogy a zöldtrágyás gazdálkodás az a^yag- vályogtalajokon is kivihető s bátran felállítható a tétel, hogy az intenzív toldmivelés alapját nem egyedül az istállótrágyázás képezi. A mesterséges trágyafélek jelentősége. Tisztában vagyunk azzal immár, hogy kizárólag mesterséges trágyafélékkel e talaj termőerrjét állandóan fentartani azért,nem lehet, mert az istálótrágyn, avagy a nöldtágyával nemcsak a növényi táplálóanyagok mennyiségét fokozzuk, hauern a humuszt is, mely tníndiddig míg ninci tulsok belőle a talajban, annak fizikai tulajdonságaira kedvező befolyással van. Műtrágyákkal csak a talaj tápanyag mennyiségét növelhetjük, s a fentiekből önként következik, hogy esakis olyan talajban lesz hatásuk, melynek fizikai tulajdonságai kedvezők, melyben tehát elegendő a humusz, vagy amelynek hiányzó humuszát más trágyafálével adjuí meg. Az ily talajon azonban a műtrágyáknak számos előnye vaa az istáliótrágyával szemben. A noestei-ságes trágyafélékkel annyi és olyan táp'álóanyagot juttathatunk a talajba, a mennyi ós a minő a haszonnal előállítható termésmaii niumok előállításához szükséges. Az istállótrágyából ritkán áll anuyi rendelkezésre, amennyi elegendő volna a talajerő fentartáBa és növelésére, mert a piaei termények által nagyon sok tápláíóanyag vouatik el a talajtól s vitetik ki s gazdaságból. A szemes termények által a talajból kivont, s a gazdaságból kivitt táplálóanyag csak olyan gazdaságokban pótolható némileg is, a melyek nagyon sok rét.területtel, nagy állatállománnyal rendelkeznek, s a melyek állatállományukkal sok korpát, malátacsirát s egyéb erőtakarmányt etetnek fel. Ám hány olyan gazdaság van az országban, a mely ilyen módon van berendezve, a mely tehát ilyen módon kizárólag istáliótrágyával képes talajának termőerejét lentarcani ós fokozni. A gazdaságok kilenctizedrésze forgótőke hiány s egyéb okok miatt nem kép s ily módon berendezkedni, istállótrágyát nem vásárolhat, mert nincs honnan s igy ha talajának termőképességét fentartani és fokozni akarja kell, hogy műtrágyákat alkalmazzon, a melyekből a trágya piacon bármikor annyit vehet, amennyire talaja termőképességének fokozására szüksége van. A mesterséges trágyafélékben a gazda a szükséges növényi táplálóanyagokat egyenként vásárolhatja és azon tápanyagokkal gazdagírhirja talaját, amelyre épen szüksége van. Az istállótrágyában ugyanis nem olyan arányban adjuk vissza a talajnak a tápláló anyagokat, mint a minőben azokat a növények kivették s különösen a foszforból adunk sokkalta kevesebbet, aminek azon esetben, ha csak istállótrágyával tr.ígyázunk, az lesz a következménye, hogy különösen a buzafélék termése, ha lassan ! is, de folytonosan csökkeni fog. A talajban lévő i tápláló anyagok helytelen aránya fog beállani, í s mert a foszfor mennyisége megapad, a felesí legben lévő káli és nitrogén sem használtatik I ki a növények által olyan mértékben, mint a minő mennyiségben kihasználtatnék, ha a foszfor mennyisége arányban volna a többi tápláló anyaggal. Mennél kevesebb valamely gazdaság rétje, annál hamarább bekövetkezik ez az állapot. Ilyen esetekben a mesterséges trágyák kitűnő szolgálatot tesznek, mert ha azon tápláló anyagot, melyből a növénynek legkevesebb áll rendelkezésre, mesterséges tápláló anyag alakjában adjuk rendelkezésére, a feleslegben lévő tápláló anyagokból is többet vesz fel a növény s igy bizonyosan nagyobb terméseket ad. Az országos növénytermelési kisérleti állomás azon nézetből indulva ki, hogy hazánkban a túlsók gabonatermelés folytán a foszforsavból tártál maz a talaj legkevesebbet, nagyszámú olyan kísérletet végzett, a melynél osakis foszforsavtrágyát ós pedig legnagyobb részt szuperfoszfátot alkalmazott, amely kísérletek igazolták is feltevését, mert többnyire nagy terméstöbblettel zárultak. Ai istáliótrágyával szemben tehát igen nagy előnye van a mesterséges trágyának akkor, a mikor osak egyik-másik tápanyag pótlásáról vau szó s épen ezért a* iatállótrágya sohasem teszi feleslegessé a műtrágyák használatát, bármily mennyiség álljon is rendelkezésre belőle. A mesterséges trágyák egyik további előnye, hogy bennük könnyen olvadó ós gyorsan ható tápanyagokat juttatunk a talajba, holott az istállótrágyában osak nagyon kevés azonnal olvadó tápanyag vau, pedig' a gazda nagyon sokszor van abbau a helyzetben, hogy növényeinek fejlődésén gyorsan ható tápláló anyaggal kell segítenie. — Szállításuk is sokkalta könnyebb, kevesebb munkaerőt, kevesebb kiadást igénylő, mint az istállótrágya. Termésfokozó hatásán kivül tehát a műtrágyázásnak számos egyéb előnye is van, melyek miudig kiterjedtebb használatát teszik indokolttá. Sertés apaallatok kedvezményes beszerzése tárgyában a földművelésügyi minieier a következő rendeletet adta ki : Tekintettel a husfogyasztó nagy világpiaookon a sertéshúsban mutatkozó szükségre és a rendkívül magas sertésárakra, melyek minden valószínűség szerint a közeli pár év alatt aligha fognak lényegesen osökkenni, kívánatos és különösen mezőgazdasági érdek, hogy sertéstenyésztésünk lehető gyorsan nagyobb lendületet vegyen és mentül több értékesíteni való anyagot ssolgáltathasson. E célból egyidejűleg utasítottam valamennyi kir. gardasági felügyelőséget, hogy a sertéstenyésztés fejlesztésére különös gondot fordítsanak 4s felhatalmaztam a felügyelőségeket, hogy a köztenyésztési oélokra szolgáló kanok vételárából egyharmadot állami tá nógatásként ezen év folyamán kivételesen elengedhessenek, továbbá, hogy mindazokban a kisközségekben, ahol a koaák csekély létszáma miatt a kan tenyészképessége teljesen ki nem használható, illetve ahol a tartási költségek ennélfogva nz anyaállsttulajdonosokat aránytalanul terhelnék, a kantartás terhének csökkentése végett évi 50 koronáig terjedhető állami segítséget hozzanak javaslatba. H i r e k. Jt Hazafias ü A szabadság napját a nagy hagyományokhoz méltó módon ünnepelték meg ugy a vármegye székvárosában, mint többi városaiban és községeiben. Zalaegerszegen a házak fel voltak lobogózva s a nemzeti zászlót kitűzték a középületekre is. Ünnepélyek voltak az összes tanintézetekben; a társadalmi körök nyilvános ünnepélyeket rendeztek s ezen kivül az Isten szabad ege alatt, a főtéren is szép és emelkedett ünnepség zajlott le. A főtéren tartott ünnepélyen dr Kardos Jenő hatásos megnyitó beszédet, dr Dubay István pedig szép ünnepi beszédet mondott. Kováos Károly Ábrányi Emilnek egy költeményét szavalta s a közönség nagy lelkesedéssel elénekelte a Kossuth nótát. A főgimnáziumi ifjúság ünnepélyén Sohuster Oszkár tanár tartott megnyitó beszédet, az ifjúsági énekkar hazafias dalokat énekelt s több tanuló szavalt. A felsőkereskedelmi iskolában szintén szép ünnepély folyt le, amelynek műsora gazdag volt hazafias számokban. Az ünnepi beszédet Kiss Luj os tanár tartotta. A Kereskedő Ifjúk Önképző Egylete és az Iparos Ifjak Önképző Köre » Daloskör közreműködésével rendkívül sikerüli nemzeti ünnepélyt rendezett az Arany Bárány nagytermébeu. Elsőnek Pásztor József alkalpai színjátékát adták elő. Zsömbölyi Rózsika bájos megjelenésével közvetlen kedves játékával általános feltűnést keltett; Fanglor János otthonosan, sok szinészi készséggel mozgott a szinen. Balaton Sándor már régi kedves ismerőse közönségünknek, de az öreg honvéd szerepében, bár haugja fiatal hévvel csengett — kiváló alakítást produkált, Az ünnepi beszédet Elek Márton felsőjkereskedelmi isk. tanár tartotta.A beszéd nagy hatást keltett. Utána Heincz István szavalt, végül a Daloskör adott elő Kecskés Dazső vezetésével, igen szépen, meglepő összhangban kurucz nótákat. A sok száz főre rúgó közönség a Kossuthuóta hangjai közötte hagyta ott a mindenképen sikerült ünnepélyt. Ez alkalommal a Csányi szoborra k. b. 32 koronát juttatott a közönség áldozatkészséggé. A Zalaegerszegi Irodalmi és Művészen Kör az állami főgimnázium tornatermében tartotta meg az idén is márciusi ünnepségét. A tornaterem zsúfolva volt. Az ünnepély valóban méltó volt a márciusi nagy napok emlékéhez. A Z. I. ós M. K. oly magas színvonalú programmal állt a közönség elé, hogy ezen után nem osodálhatjuk, hogy ezen valóban munkás és nemes hivatást betöltő egyesület minden ténykedését a közönség a legmelegebb érdeklődéssel kíséri. Pontban 5 órakor délután a kör fáradhatatlan karnagya Sándor Zsigmond vezetése mellett a kör hatalmas zenekara nyitotta meg az ünnepséget a Himnu«z előadásával. Azután Szalay Sámuel szavalta Hantke Emilnek ez alkalomra irt, igazán szép és értékes költeményét gyújtó hatással. Ezt követte Tuciy János főgimn. tanár ünnepi beszéde, melyben a szónok meggyőzően fejtegette a mároiusi napok eredményének néhány történelmi fontosságát. A Daloskör Kecskés Dezső vezetésével kuruo dalokat énekelt meg! lepő sikerrel. Ezután izmét a zenekar gyönyörködtette a közönséget rumek előadásával. Boldis Ignáo „Talpra Magyar" oimü zonei költeménya, melyet Sándor Zsigmond karnagy hangszerelt nagy zenei tudásával, szűnni uem akaró éljeazést és tapsvihart váltott ki a jeleavoltakból. A műsor következő pontja Gross Viima polg. isk. tauárnő nagy hatást keltő szavalata volt. Végre az ünnepséget a kör zenekara zárta be Kéler B. Rákóosy nyitányával és a szózattal. A következő hazafias ünnepélyekről kaptunk még hirt : Kustánszegen a raf. iskolában nagyszabású ünnep volt, amelyen ötszázan vettek részt, Szíjj Berta tanítónő hazafias felolvasása után a közönség a temetőbe vonult s megkoszorúzta Baroza Boldizsár 48-as ezredes, László György és Kuslán János 48-as honvédek sírjait. A zalaegerszegi kath. legényegylet ma délutáu 4 órakor üli meg mároius 15-ikének emlékezetét. Perlakon a Társaskör rendezett nagyszabású ünnepélyt, amelyen a férfi dalkör énekelt, dr Tamás János ünnepi beszédet mondott, Mágics Fererc és Budináoz Mihály szavaltak, Várallyi Dezső B Schmied Ferenc melodrámát adtak elő. A hahóti izraelita népiskola szintén megülte mároius idusát, hazafias szavalatokkal, dalokkal és Deutseh Endre tanító alkalmi szónoklatával. A növendékek nemzeti kokárdákkal jelentek meg; az iskolán nemzeti lobogó lengett. Türjén máreius 15-ét az elemi iskolában ünnepelték meg. Az iskolai ünnepélyt szentmise előzte meg a Hymnus éneklésével. A valóban hazafias érzéstől ál hatott, tartalmas és szép ünnepi beszédet Hajdú János főgimn. tanár, premontrei rend-házfőnök tartotta. A tanítói kar közreműködésével a tanulók szépen szavaltak s énekeltek. A hazafias ünnep fényét a szereplőkön kivül az intelligencia különösen emelte szép számban való megjelenésével, de annak daoára, hogy köznap volt, a nép és iparosság is megmutatta érdeklődését, Március 15 Drávavásárhelyen. E napon igen