Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-20 / 12. szám

XXIX. évfolyam. Zalaegerszeg, IBI©. március 20 12. szám £IÓflz«tésl dlj: Egísi ívre . 10 K — f. fél érre . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 5Ü f b.^yes szám ára 20 fillér Hirdetések : - Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat nem küldünk visaza ZALAVARME Politikai és társadalmi hetilap, — iegjelenik minden AP vasárnap. e 427/1910. Meghívó. H B a a m is El n u B II A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület u^yis mint Zalavárme^ye Központi Mezőgazdasági Bizottsága folyó évi március hó 30-án d. e 9 érakor, illetve délelőtt 10 órakor ZALAEGERSZEGEN, saját házában rendes közgyűlési tart, melyre a t. tag urak ezennel tisztelettel meghivatnak. A március hó 30-án délelőtt 9 órakor tartandó mezőgazdasági bizottsági Ülés TÁRGYSOROZATA : 1. Az 1910 évben tartandó állatdíjazáaok tervezetének megállapítása. J. A bizottság; céljaira kérendő államnegély nagyságának megállapítása. 3. Folyó ügyek indítványok. A március hó 30-án d rendes közgyűlés e. 10 órakor megtartandó gazdasági egyesületi TÁRGYSOROZATA : 1. Elnöki jelentéi az 1909 éri műkődéiről. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 8. Darányi Ignác földmfivslísügyi minister búcsúzó levelinek bemutatása. 4. Gróf Serényi Béla földmüveléingyí mínúter kíneveztatését közlő leiratnak bemutatása. 5. Állásfoglalás a Balkán államokkal kötendő kereskedelmi szerződések tárgyában. 6. Titkári nyugdíjügy rendezése. 7. Az 1910 ávi állatdíjazások tervezetének megállapítása. 8. Az egyesületnek a badacsonyi borváeáron való képvíseltetése. 9. Az egyesületi külső kertnek a rolt lővásártérrel való elcserélése feletti határozat. 10. Folyó ügyek indítványok. A közgyűlést megelőzőleg — szükséghez képest — igazgatóválasztmáuyi gyűlés fog tartatni, melyre a t. igazgatóválasztmányi tag uraknak minél nagyobb számban való megjelenését kérjük. Zalaegerszeg, 1910 március hó 17-én. Sárközy Viktor g. e. titkár, m. b. előadó. Hertelendy Ferenc g. e. elnök, m. b. elnök. Elöcsatározások. A választási har« megkezdődött. A pártvezérek nagy kísérettel országszerte agitálnak a kerületek megszerzéseért. Szenvedélyes beszédek hangzanak e] itt is, ott is a vezérek ajkairól. E beszédek nagy része az ellenkező pártállásu vezérek személyének, harcmodorának és harci eszközeinek birálatával foglalkozik. Szóval régen nem látott kortes hadjárat folyik országszerte, most még csak a szónoklatokkal való meggyőzés tiszteletreméltó fegyvereivel. A pártok választási hadjárata azonban csak külsőleg viseli magán a nálunk jól ismert korteskedós ismérveit. A belső okok, melyek a vezéreket fokozottabb és nálunk is szokatlan agitációra kényszerítik, sokkal fontoaabbak, hogysem azokat korteskedéssel el lehetne intézni. A nemzet sorsáról, a nemzet jövendőjéről van szó. Ennek intézését, minden veszedelemmel szemben való biztosítását vállalják a pártok és azoknak vezérei akkor, mikor a megnyilvánuló kényszerítő szükség és a uemzet jól felfogott érdekei szem előtt tartásával harcba ezállanak. Az a kényszerítő szükség, mely a harcot felidézte és a választásokat a törvényes idő lejárta előtt involválja: a nemzet önállóságának, függetlenségének kérdése és jövőjének demokratikus alapokra való helyezése. A pártoknak elhelyezkedése ezen kérdések körül történik. A nemzeti önállóság és a demokratikus haladás mellett és ellene szólanak a harci riadók. A 67. és 48. eddigi harca átalakulni látszik a konzervativek és radikálisok harcává. Amazt, mint pártvezért, Tisza István gróf képviseli jobb ügyhöz méltó fanatizmussal, támogatva a császári hatalom minden eszköze által. A radikális irányzat Justh Gyulában van megtestesülve, támogatva a nemzet minden féltve őrizett vágyától, rég óhajtott, megvalósulásra váró álmától s mondhatjuk, hogy mellette és vele van a nemzet. Az uj nagy küzdelem tehát, mely előtt állunk: a konzervatizmu3 és radikálizmus küzdelme. Ám csak az egymással szemben álló irányzatok elnevezése változott meg. Az ismét divatba hozott irányzatok tartalmilag régiek. A múltban is, most is a császári és nemzeti akarat állanak egymással szemben. Tisza konzervatív zászlójára a nemzetnek a 67-es kiegyezéssel való leriyügötésének fenntartása van felírva. A teljes és változhatatlan gazdasági közösség, melyet Tisza az országra károsnak hirdet; a császár és Ausztria magára nézve hasznosnak és üdvözítőnek. Tisza a katonai kérdéseket megbolygathatlanoknak, a közös hadsereget örökre fenntartandónak hirdeti a 67-iki kiegyezésben engedélyezett felségjogok miatt. A választói jognak demokratikus és emberi szempontból is elvitathatatlan kiterjesztését nemzeti veszedelemnek tartja, de ugyanakkor kacérkodik a nemzetiségekkel. Mindezen nagy kérdések ilyetén rendezésének a nemzetre hasznos és célszerű voltát állandóan a császári i¥!al számunk 12 oldaS