Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-06 / 10. szám

4 >Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1910 március 6. város, ahol 100 százalék; 7 város, atiol 100 százalékon felül; 1 város, ahol 200 százalékon felül és 1 város, ahol 400 százalékon felül van a pótadó. Pótadómagasság tekintetében az egész ország­ban Csíkszereda áll az első helyen, ahol a város polgárai minden K állami adó után 4 K 15 fil­lér pótadót fizetnek, vagyis állami adójuk 415 százalékát. Utána mindjárt Szolnok következik, ahol a város adózó közönségére 229 száaalék pótadó van kivetve. Már most hogyan fejlődjék, a kor szellemé­vel hogyan tartson lépést az a váres, amelyik ily horribilis adókivetéssel tudja osak magát fenntartani ? Eb hogyan kívánhatta volna az állam, hogy ezek a nyomorgó városok az állam teendőit továbbra is minden ellenszolgáltatás nélkül lássák el. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete hétfőn délután 4 órakor, Dr Korbai Károly polgár­mester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tar­tott, a melyen kővetkező ügyek kerültek tár­gyalás és elintézés alá. Tudomásul vette a közgyűlés a város tulaj­donát képező pénzügyi palotának az államkincs­tár részére évenkint fizetendő 10.000 korona ha­szonbérért történt bérbeadását. Ez a bérlet az előbbi évekéhez viszonyítva évi 3600 koronával többet jövödelmez a városnak. Helyeslőleg vette tudomásul a közgyűlés el­nöklő polgármesternek a kisfalud-szentiváni fűtő­ház behozatala tárgyában tartott tárgyalás alkal­mával tett azon szóbeli kijelentését, hogy a fűtő­háznak Zalaegerszegre történő behozatala esetén a város hajlandó 50000 koronával hozzájárulni a felmerülő költségek fedezéséhez. A közgyűlés azonban ugy a hozzájárulási összegnek megsza­vazása, mint a fűtőház területének biztosítása és a vasúti alkalmazottak részére, lakbér illet­ményük ellenében lakások építése tárgyában való határozathozatalt, az 1886. évi XXII. to. ide­vonatkozó szakaszának rendelkezése értelmében ujabban 1910. március hó 31-én egybehívandó közgyűlésre halasztotta. A díjnokok, címzetes Írnokoknak fizetésük 25 0/ 0 _* D ak megfelelő drágasági pótlék iránt be­nyújtott kérvényére kimondta a közgyűlés, hogy ha a városi tisztviselők fizetése megfelelőleg ren­dezve leend, a címzetes írnokok javadalmazását is rendezni fogja. A városi rendőröknek azon kérelmét, hogy nyugdíjjárulékuk felét engedje el a város, eluta­sította a közgyűlés azon oknál fogva, mert ha­sonló kedvezményben a város ny agdíjjogosult­sággal bíró alkalmazottai közül senki sem része­sült. A nyugdíjba történt felvételük alkalmával a rendőrök a többi alkalmazottakkal egyenlő joggal ruháztattak fel, méltányos tehát, hogy ugyanosak egyenlő terheket viseljenek. Hasonló indokból utasította el a közgyűlés Pál Pál rendőrbiztosnak, Csiszár Lajos és Vizsy János címzetes írnokoknak nyugdíjjárulékuk felé­nek elengedése iránt benyújtott kérvényét. Orbán József városi kertész kérelmére kimon­dotta a közgyűlés, hogy 1910. évtől kezdődőle^ természetbeni ruha illetményben részesiti, tekin­tettel hosszú tevékeny szolgálatára s arra, hogy a többi szegődményes alkalmazottak ís termé­szetben kapnak a várostól ruhát. A tanáosnak a városi iskolai hozzájárulások elengedése és elemi iskola építése ügyében a kormányhoz intézendő kérvény küldöttség u'jáu leendő benyújtása tárgyában tett előterjesztésére a közgyűlés kimondotta, hogy a város kérelmét magában foglaló előterjesztés a kir. kormány­hoz felterjesztendő s utasítja a polgármesteri, hogy személyesen járjon el a minísteriumban és ha az idő alkalmas lesz, illetve a kormány vég­legesen megalakul, a küldöttség kiküldésére nézve előterjesztést tegyen. (A kultuszministeri tárca tudvalevőleg csak ideiglenesen van betöltve s ezért küldöttség me­nesztésének ezidőszerint nem is volna célja.) A rendőrlegénységnek baleset ellen való biz­tosítására nézve a tanács által tett előterjesztés egyelőre levétetett a napirendről azzal, hogy a az a legközelebb megtartandó közgyüléseu lesz tárgyalandó. A közfogyasztásra szánt sertések husvizsgála­tának pontos foganatosítása érdekében elhatá­rozta a közgyűlés, hogy addig, amig a közvá­góhíd megépül s a hentesek szétszórtan levő lakásaikon ölik le a sertéseket, a járási állat­orvosnak husvizsgáló gyanánt leendő kirendelése iránt teáz előterjesztést a földmivelésügyi minis­terhez ; mert a fennálló szabályok szerint rend. tan. városokban osak oklevéllel biró állatorvos teljesíthet husvizsgálatot, a városi helyhatósági állatorvos nem tudja ezt ellátni, szük»ég*s, hogy melléje még egy szakértő rendeltessék ki. A közkórház magántelefonhálózatának lebon­tása által a kórház által igényelt kártalanítási összeget a közgyűlés megszavazta. Eszerint kap a kórház 2316 koronát s ennek 1905. 1/ 1-től esedékes 5°/ 0-os kamatait. Ennek ellenében a város tulajdonába mennek át a telefon lebon­tása folytán megmaradt összes kellékek és mik­rofonok. A kórház ai állami távbeszélő hálózatba van ezidőszerint bekapcsolva ; tehát a városban levő összes telefonnal rendelkező hivatalokkal, orvosokkal és gyógyszertárakkal közvetlenül érintkezhetik. A vármegyei távbeszélő hálózat felállítása esetén pedig minden nehézség nélkül érintkezhetik a járási hatóságokkal é* körjegyző­ségekkel; tehát előnyösebb helyzetben van, mint volna a magán telefon fennállása esetén. A Vörösmarty-utcai lakósok kérelmére egy utoai lámpának a felállítását engedélyezte a köz­gyűlés, miután a most levő uteai lámpák a kü­lömben forgalmas utcát a közbiztonság szem­pontjából szükséges világítással nem látják el. Ellenben elutasította a Toldy-utoai lakosok­nak ez irányú kérelmét, mert az u'oa nagyon rövid, a sarkán levő lámpa fénye, ha ennek égőjét egy 50-es fémszálas égővel cserélik fel, az utoát kellőképon megvilágítja s igy egy uj utoai lámpa felállításának a szükségessége nem forog fenn. Elutasította a közgyűlés Németh György molnárnak azt a kérelmét, hogy a vágóhídi utoábau a gömbös malomhoz vezető uton egy utoai lámpa állíttassék fel, mert ezt a közérdek nem kivánja. Ha Németh György molnár mes­ter egy lámpának a felállítását óhajtja, 100 koro­náért hajlandó a város ezt felszereltetni, mely esetben az áramfogyasztásért évenkint 40 korona lenne a villamos üzem pénztálába fizetendő. Helyeslőleg vette tudomásul a közgyűlés el­nöklő polgái mesternek azt a bejelentését, hogy a megyei jegyzői nyugdijalapszabály módosítása tárgyában hozott 21480/ni 1909 — 1420. jkv. számú törvényhatósági bizottsági véghatározat ellen a város részéről fellebbezést adott be, miután a véghatározat a városra nézve sérelmes. A Hérich Tóth János féle alapítványhoz tar­tozó 4 darab zalaegerszegi takarékpénztári rész­vény után járó uj kibocsátású részvények ellen­értéke fejében a közgyűlés 2000 koronát kiutalt, hogy a takarékpénztár által kibocsátandó uj részvények annak idején kiidassanak a város­nak. Az > Arany Bárány* szálló vendégszobáinak villamos világítással leendő berendezése tárgyá­ban akkép határozott a képviselőtestület, h így Tot-ch Károly és neje jelenlegi bérlőkkel kötött szerződés rendelkezéseit egész terjedelmében ér­vényesíteni óhajtja, abban az esetben is, ha e célból a bíróság közbejárását kell is igénybe venni. Tosoh Károly fellebbezése folytán kimondta a közgyűlés, hogy tekintetbe véve az »Arany Bárány* forgalmát s hogy ez a forgalom feltét­lenül szükségessé teszi, hogy néhány darab ser­tés állandóan a fogadó udvarán készenlétben legyen, Tosoh Károly bérlő jogosított 5 (öt) darab sertést a szálló udvarán tartani, hogy a vendéglőt látogató vendégek szükségleteit kielé­gíthesse; köteles azonban a szükséges egészség­ügyiszabályok pontos megtartásáról gondoskodni. A városi villamostelep északi szomszédsá­gában levő üres teleknek megvételére 30 nap közbevetésével ujabbi közgyűlés kitűzése hatá­roztatott el. Végül tárgyalta a közgyűlés Varga Mihály, Brodonovica József, Tik Gábor, Molnár József, Balog Julis és Erzse, Börhöcz Mihályné, Dit­rich Sarolta és Orbán Józsefné Sinkó Erzse illetőségi ügyét. Mielőtt elnöklő polgármester a közgyűlést be­rekesztette volna, Tivolt János képviselő szólásra jelentkezett és felvilágosítást kért a polgármes­tertől arra nézve, hogy tény-e az: hogy Zala­vármegye alispánja a február 14-én megtartott törvényhatósági közgyűlésen, Zalaegerszeg város által felállítani szándékolt községi takarékpénz­tár ügyének fellebbezés folytán történt tárgyalá­sakor, nyíltan azt a kijeleutést tette, hogy a város gazdálkodása nem jő s ez érdemben a költségelőirányzat tárgyalásakor olyan előter­jesztést tétet, amely alkalmas less a községi pótadónak megfelelő leszállítására. Amennyiben a vármegye alispánja tényleg tett ilyen nyilat­kozatot, mi képezte annak alapját? Dr Korbai Károly polgármester ezen hozzá intézett, felszólításra kijelentette, hogy Tivolt János által felemlített uyilatkozat a vármegyei közgyűlésen tényleg elhangzott, azonban a nyi­latkozat okáról nyomban nem adhat felvilágo­sítást, mert a városnak 1910. évi költségelő­irányzata még a vármegyén van, az az ellen tett észrevételeket nem ismeri; ennek leérkezte után megtartandó képviselőtestületi közgyűlésen a kivánt felvilágosítást részletesen meg fogja adni. Polgármesternek ezen kijelentését a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a közgyű­lés véget ért. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel köz­hírré teszi, hi.'T az 1909-ik évre elkészített Zalaegerszeg r. t. varos házi s az ezzel kapcso­latos városi szegény és a többi egyéb vegyes alapok zárszámadása és vagyon kimutatásai az 1886. évi XXII-ik tc. 125-ik §. értelmében f. évi mároius hó 4-től bezárólag március hó 18-ig, azaz 15 napra a városi pénztári helyiségben közszemlére kitétettek, amely idő alatt azok a hivatalos órákban az érdekelt adófizető közön­ség által betekiuthötők s netáni észrevételük ugyanezen időn belül a város polgármesterénél szóval vagy írásban megtehető. Zalaegerszeg rend. tan. városnak 1910. már­oiui 4-én tartott üléséből. Dr. Korbai Károly, polgármester. H i r e k. Választási mozgalmak. Zalavármegye választó­kerületei kezdenek mozgolódni. Még egyelőre esak a néppárt mozdult meg Keszthelyen és L •tényén. Csendes értekezletek voltak csak, amelyek azonban nagyszabású akoió kiinduló pontjai akarnak lenni. Keszthelyen Zboray Mik­lós tapogatózik. Ugy lá;s«ik, eddigi kerülétéuek BITUMINA tetőfedűanyaj* tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kát­rányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUM1NÁ VAL fedett telő bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygye! ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Thumbnails
Contents