Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-09 / 2. szám

XXIX, évfolyam. Zalaegerszeg, 1910. Január 9. 2. szám. Előfizetési cJ• j: !• évre . i'él évre . . Negyei! évre . • 'gves szára iifa 20 fülét Hirdetések : Megállapodás szerint. Nyilttér aojonként i K Kéziratokat nem küldünk víhíz* ALAVARME Politikai és társadalmi hetilap. E Megjelenik HÍRLAP minden vasárnap. Kétes vállalkozás. Lukács László tehát miniszterelnök lett 8 miután Justh Gyulával és pártjával nem sikerült a megegyezés, most a többi pártokkal alkuszik. É* pedig eredménytelenül alkuszik. Nem támogatja Lukács László kalandját senki, még a nemzeti társaskör sem. Legalább ugy irták a lapok, hogy gróf Tisza István leintette a maga párthíveit a Lukácshoz való csatlakozástól, ugy vélvén, hogy az ő idejük még nem érkezett el. Először had kergessék el Lukácsot és társait, azután következzék a nagy zűrzavar, akkor majd akcióba léphetnek a szabadelvi) rendszer feltámasztó). Mindenesetre éleslátásra vall, hogy Lukács vállalkozását senki sem honorálja azok közül, akik csak némileg is jóhiszemű hazafiak és őszinte politikusok. Hiszen az egész átmeneti komédia nem egyéb gyatra szemfényvesztésnél, amellyel el akarják hitetni a nemzettel, hogy még mindig megvan Bécsben a tisztességes szándék s az alkotmányos érzület. Lukács a béke olajágát lobogtatva jön a kinevezésével. Szemforgató alakoskodással bizonyítgatji. hogy ő csak átmeneti alak, aki szorgalmas munkát akar végezni ; csak a választói reformot kivánja megcsinálni s ha az ennek alapján összeülő néppailament is akarja az öűálló nemzeti bankot, ő nem szegül ellene a világért sem, sőt garanciát keres arra nézve, hogy annak felállítását Ausztria meg ne akadályozhassa. Természetesen 191 l-re szó sem lehet már a bankról, amelynek szabadalmát néhány esztendeig tartó provizóriummal meg kell hosszabbitani s Lukácsnak és társainak az indemnitást, a hadseregnek az újoncokat s a magas diplomáciának az annexiós milliókat meg kell szavazni. Mindezzel szemben az összes vívmány Lukács Lászlónak az a kegyes Ígérete, hogy ő, aki a bankközösség elvi alapján áll, nem fogja megakadályozni a bankelkülönítést, ha azt a nemzet meg tudja csinálni. Ezt azonban csak Lukács ígéri és nem a korona. A király nem igér semmit és nem is ád Bemmit, álláspontja marad a régi s nem is törődik semmit azzal, hogy Lukács mit igér, mit fogad, milyen délibábokat fest a láthatár peremére b hogyan csapja be a nemzetet. Ehez a játékhoz egy párt sem adhatja oda magát. A függetlenségi é-j 48-as pártnak ilyen kalandos és ro?szhiszemü vállalkozáshoz való megnyerése eleve ki volt zárva. Lukács ugyan egy darabig azt a látszatot tudta kelteni, hogy a korona nevében Ígérget, de a mikor Justh Gyula önérzetesen megmondta az uralkodónak, hogy mik a nemzet kívánságai s elutasító választ kapott, Lukács szándékainak őszinteségéről nem lehetett többé beszélni. Kossuth Ferenc pártja a bécsi akarat respektálásában nem mehet odáig, hogy minden kiküldöttet támogasson. Egy olyan kormány mellé, amelynek nincs sem pártja, sem becsületes programmja, sem a nemzetben talaja, alkotmányosan érző és cselekvő politikus nem állhat. Az alkotmánypárt már Andrássy választójogi reform tervezete alapján is természetes ellenfele Lukácsnak s a néppártot a béc-ii megbízottak által fennen hangoztatott s fegyverül használt liberalizmus örökre elválasztja az uj kormánytól. De nem akad annak még a nemzetiségiek és horvátok között sem követője. Elvi ellentét, ellenséges magatartás tehát van elég. Ezekből már csak nem fog kikerekedni sem kooperáció, sem paktum, sem provizórium. Igaz, sok mindenféle politikai csodabogarat megértünk már ebben a szerencsétlen országban. Sok kiábránduláson, csalódáson mentünk keresztül. De azt mégis lehetetlennek tartjuk, hegy Lukács és társai célt érhessenek. És ezt tudniok kell nekik is. Miután pedig tudják, céljuk nemcsak hogy nem őszinte, hanem határozottan alkotmányellenes. A nagy zavarok, alkotmány elleni merényletek, erőszakoskodások kezdetét jelenti az, amikor néhány nagyravágyó, kapaszkodó politikus a nemzettel szembehelyezkedik csak azért, hogy hatalomhoz és szerepléshez jusson s mert a császár , akarja. Ha ereje van a törvénynek és alkotmánynak, akkor ennek a társaságnak a legelső parlamenti ülés után pusztulnia kell. Hiszen nincs egyetlen hang, amely mellettük szólna. És mégsem pusztul. Hanem viszi tovább az ügyeket egyoldalú uralkodói felhatalmazás alapján. A nemzetnek minden jogát felszívja a korona, amelynek megbízásából a parlamenti párt nélküli kormány dobálja az ország millióit, rendelkezik a nemzet erkölcsi és anyagi javaival, felelősség és ellenőrzés nélkül. Mindez egyideig megfelelő szemforgatással és hazudozással megy. Uralkodik a törvény, nincs erőszak; a kormány csak az ügyeket viszi, mert az ország kormány nélkül nem maradhat. De ha a nemzet ellenállásra mer gondolni; ha a vármegyék felemelik tiltakozó szavukat; ha az ügyvivők képzelt hatalmi körüket sértve látják, akkor elkezdődik az erőszak, az állam legfőbb érdekeire való hivatkozás és megindul a lavina, egyik erőszakoskodás a másikat szüli, míg végül elérkezik a darabontok ideje, akik — a múltban kapott megszégyenítés felett dühöngve — lesik várják az alkalmat, hogy újra felszínre kerülhessenek. Az első lépés a legnehezebb. És ugy látszik, Lukács kinevezése, a párt nélkül való, az ország közvéleményével szembe J helyezkedő kormány bevonulása az első lépés a nemzeti törekvések letörése s meglehet, egyszersmind a nyilt abszolutizmus felé. Arról ma már nem lehet szó, hogy a 67-es pártok túlsúlya biztosíttassék. A legerősebb korrupció s a legszélsőbb terrorizmus sem lehet képes arra, hogy gátat vessen a függetlenségi törekvéseknek és leigázza a függetlenségi programm alapján álló pártokat. Az általános választójog ' sem fogja a bécsi akaratot diadalra jutj tat ni. Ez a fegyver aligha visszafelé nem ! sül el. Ha tehát Bécsben mereven megállanak a közös intézmények dédelgetése és fentartása mellett, akkor az összeütközés elkerülhetetlen s el lehetünk rá készülve, hogy minden eszközzel kísérletezni fognak. Legelőször neki fognak rontani a vármegyének, a régi bástyának, amelyen a darabont erőszak is megtörött. Már hire is járt, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly az államosítás programm jávai fog az ország elé állani. Már pedig nem lehetetlen, hogy a jeles bánus egyszerre csak előtérbe toppan s abban a hitben, hogy Mygyarországon is ugy lehet kormányozni, mint Zágrábban, kíméletlenül nekiront minden olyan intézménynek, amely a kormányra nézve kényelmetlen. Meglehet, hogy ezek csak rémképek. Mai számunk 10 oldal-