Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

502 • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 szeptember 26. lyet 8 őrömmel nézte a rengeteg embertömeget. Az égésé gyűlést lelkes, emelkedett hangulat uralta. A nép valóságos áhítattal hallgatta a beszédeket. Egyetlen egy ember sem mozdult el a helyéről, amig az emelvényről az utolsó szó ia el nem hangzott. Az éljenzésből, tüntetésből alig akart kifogyni a hallgatóság. Mielőtt a gyűlés elkezdődött volna, a zalaegerszegi Dalkör, Kuruoz János vezetése alatt elénekelte a Himnuszt. A szabatos éneket zajosan megéljenezték és megtapsolták. Ezután Bosnyák Géza, a vármegyei függetlenségi és 48-as párt elnöke megnyitotta a népgyűlést. Beszéde során a következőket mondta: A vármegyei függetlenségi párt egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy az önálló nem•eti bank felállítása érdekében legszélesebb körű mozgalmat indit, s e célból az összes választókerületekben népgyüléseket tart. Igy jutottunk ma önök elé, ide kértük önöket, hogy lelkesedésükből erőt, kitartást meríthessünk további küzdelmünkhöz, melyben elbukni nem szabad. Újra felszakadtak alig behegedt sebeink ós újra haroba kell szállnunk letipróink ellen. Nem újság ez nekünk, mert ezek a harci állapotok négyszáz óv óta mindig előálltak, ha törvényben gyökerező jogainkat akartuk érvényesíteni. Most sem akarunk egyebet, mint törvényes jogaink érvényesítését, nem akarjuk meghosszabbítani a közös bank szabadalmát, mert ma a képviselőházban a függetlenségi párté a többség s ez a párt szakítani akar az eddigi megalázkodó kormányzási politikával. Nem azt keresi, ami Ausztriának jó, hanem azt, ami a mi országunknak üdvös. Ennek első követelménye az önálló bank felállítása, mert ez az első lépés ahoz, hogy az országot gazdaságilag függetlenné tehessük. Ehez törvényben biztosított jogunk van és inkább törjünk le, de jogunkból egy porszemet sem engedünk I Legyen vége a szemfényvesztésnek ! Vagy van alkotmányunk és akkor teljesüljön a többség akarata, vagy ha nincs, akkor a császár kergesse szét a parlamentet és uralkodjék nyíltan, puskákkal és szuronyokkal. ítéljen a nemzet. Bármily nagy is a császár hatalma puskákkal és szuronyokkal, de akkora hatalma nincs, hogy belőlünk kiölje a szabadság vágyát és azt a gyűlöletet, melyet bennünk maga ellen a német uralom keltett. A nemzeti eszme túléli a zsarnokságot, mert a nemzeti eszmét sem golyó, sem börtön, sem bitó meg nem ölheti. Végül köszönetét fejezi ki a megjelent képviselőknek és küldöttségeknek. Ifj. Ciukelter Lajos, a népgyűlés jegyzője, a következő határozati javaslatot olvasta fel: A zalamegyei függetlenségi és 48-as párt a Zalaegerszegen 1909 október 17-én tartott nagyarányú népgyüléséből kifolyólag üdvözli az országos függetlenségi és 48-as pártot az önálló bank felállítása körül lefolytatott, hazafias küzdelméért, egyúttal, mivel a gazdasági önállóság kivívása az önálló nemzeti bank nélkül lehetetlen, és mivel a nemzetnek elsőrendű érdeke, hogy pénzügyileg Ausztria gyámsága aló) felszabaduljon : követeli, hogy az önálló magyar nemzeti bank 191 l-re felállíttassák és 1917-ben a külön vámterület tényleg megvalósíttassák. Az orsz. képviselők közül első szónok volt Mádi Kovách János, aki legelső sorban a lelkes fogadtatást köszönte meg. Nem önmaguknak, hanem a függetlenségi elvekhez való hűségnek tudják be a lelkes hangulatot, a megtiszteltetést, a melyben Zalaegerszeg város a képviselőket részesítette. — Ismertette az önálló bank felállítására irányuló küzdelem oélját s a bankönállóság életbe vágó fontosságát. Az önálló bank pínz és hitelügyünknek az osztrák befolyás alól való felszabadulását jelenti. Ez pedig létkérdés h nenpzetre nézve, nemcsak azért, hogy elvégre gazdasági viszonyainak szabályozását önmaga vehesse kezébe, hanem hogy ezáltal oly errőíorrásokat nyisson, amelyek az államháztartás fokozódó szükségleteinek kielégítésére képesitik. A költségvetés kiadási oldala évről-évre magasabb számokat tüntet fel; az államhatalom mindig nagyobb igényekkel lép fel a polgársággal szemben. Ha e> Demzet jövödelmének gyarapodásáról nem gondoskodunk, ha a polgárság jövödelmei nem szaporodnak, összeroskadunk a közterhek súlya alatt. Ha a nemzet kitart jogai mellett, az önálló bank felállítását senki meg nem akadályozhatja. Azért járnak a függetlenségi párt tagjai hétről-hétre ki a nép közé, a kerületekbe, népgyülésekre, hogy kitartásra buzdítsák a nemzetet s maguk is erőt és lelkesedést meritsenek a további küzdelemhez. Fájdalom, a nemzet nem tart ugy össze, mint nagy érdekei megkívánnák. Egyesek és pártok azzal vádolják a függetlenségi pártot, hogy idő előtt vetette fel a bankkórdéat s ezzel az országot bonyodalmakba viszi bele. Mások a gazdasági kérdéseket politikai kérdésekké teszik s ezzel megakadályozzák a nemzetet abban, hogy a gazdasági célok mellett egy táborban tömörüljön. Arra kéri a népet hogy SZÍVÓS kitartással álljon a függetlenségi eszmék és törekvések mellé, el ne engedje magát tántoríttatni s akkor az eredmény nem lehet kétséges. Sümegi Vilmos orsz. képviselőt feltörő éljenzés fogadta, amikor az emelvényre lépett. A népszerű szónok azzal kezdte beszédét, hogy szegény ország, koldus ország osak gyarmat lehet ; a függetlenség, önállóság osak gazdag országokban virágzik. A magyar nemzet függetlenségi küzdelme évszázadokra nyúlik vissza. Egyszer Booíkay, azután Rákóozi, majd Kossuth Lajos állottak a függetlenségi harc élén, amely meg nem szűnhet mindaddig, amig ez a nemzet teljesen önálló és szabad nemzet nem lesz. Ennek a hosszú küzdelemnek egyik epizódja az önálló bankért folyó haro. (A hallgatóság soraiból egy hang: a választói jogról szóljon.) Sümegi Vilmos áttért a választói jog kérdésére. A függetlenségi és 48-as párt tagjai — úgymond — sokkal régibb katonái az általános egyenlő választói jognak, mint a közbeszóló és társai. Mindenki tudja, hogy nem rajtunk mult, hogy az még máig sincs megvalósítva. Nemzeti szempontból nem is lenne annak semmi haszna, ha a gazdasági kérdések kikapcsolásával megalkotnák a választói reformot. Vajon jelentene-e az a nemzetre valami vívmányt, ha Bécsben a több millióra menő választó akaratát nem respektálnák, amint ma nem respektálják az egymillió választót. Andrássy Gyula gróf javaslatát nem tartja elfogadhatónak s a pluralitásos választói jogot elítéli. Úgyis elég sok az egyenlőtlenség az életben, azt tehát legalább a politikai jogok gyakorlatánál ki kell küszöbölni. Támadja azokat a lapokat, amelyek nem szállanak sikra a gazdasági önállóságért s a 67-es pártokat, amelyek a sikert akadályozzák. A néppárt, amellett, hogy 67-es, még társadalmilag is bomlasztó hatással van a nemzetre, mert olyan szempontokat visz a politikába, amelyek oda nem valók s a gyűlölködés magvait hintik el. Kitartásra és lelkesedésre buzdítja a nemzetet, amely céljait csak a negyvennyolcas eszmék szolgálatával érheti el. Éber Antal orsz. képviselő nagyhatású beszédet tartott a bankkérdés körül folytatott küzdelemről, a függetlenségi párt a 67-es pártok viszonyáról. — Nagy szerencsétlensége ennek a nemzetnek — úgymond —, hogy nagy harcait nem csak az elnyomóval és külső ellenségeivel, hanem a belső ellenfelekkel is meg kellett vívnia. A 67-es pártok ugy jártak, mint Buridán szamara, amely addig gondolkodott afelett: vajon igyék, vagy egyék-e, amig az étel és ital között megdöglött. A 67-es pártok előtt is ott volt egyik oldalon a népszerűség, a másik oldalon a császári kegy. Addig haboztak, hogy melyiket válasszák, amig a népszerűség is eltűnt, a kegyből is kiestek. Nem kellenek sem a császárnak, sem a nemzetnek. — A bankönállóság ellenzői azzal ijesztgetik a nemzetet, hogy nagyon nagy árt kell fizetnie az önállóságért, mert Ausztria a magyar papírokat visszadobja. Ettől a fenyegetéstől azonban nem kell félni. Kettőn áll a vásár. Hiába akarja Au-ísiria visszaadni a mi papírjainkat, ha mi nem akarjuk visszavenui. A oigánylegény is kijelentette, hogy elveszi a grófkisasszony), de a kisasszonnyal mág nom beszélt, hogy hozzámenne-e ? Mi nket sím kérdeztek niég meg az osztrákok, hogy kellenek-e a papírok, tehát nálunk nélkül csinálták a saámadáet. Ausztriának e

r 'nt, mint a legnagyobb hitelezőnknek, -x . .-ei is megkövetelik, hogy bennünket löuira ae tegyen. Nagyon találó a mi viszonyunkra egy kereskedőről szóló anekdota. A kereskedő, amikor azzal a rémliirrel ébresztették fel, hogy ég az üzlete, nyugodtan befelé fordult s csak annyit mondott, hogy értesítsék a szomszédban lakó hitelezőt, az majd eloltja a tüzet. — Hiába ijesztgetik azzal is a nemzetet, hogy magasabb lesz a kamatláb. Ez is bécsi hang, tehát hitelezőinktől származik. Már pedig olyan hitelezőt, aki sirva fakadt volna afelett, hogy a kamat magasabb lesz, még nem látott a világ. Attól félnek Bécsben, hogy elveszítik a szolid és jó adóst. — Azt is mondják, hogy először a nemzetnek meg kell erősödnie s csak azután gondolhat gazdasági önállóságra. Ezzel meg ugy jár a nemzet, mint az az ember, akit nem engedtek addig a vizbe menni, amíg úszni meg nem tanul. A szárazoD pedig úszni még nem tanult meg senki. Épugy nem erősödhetik meg a nemzet gazdaságilag, ha az osztrák nyomás és zsákmányolás alól meg nem szabadul. — A függetlenségi ós 48-as párt nem keresi a harcot, de ha a nemzet jogai nem érvényesülhetnek, az elől ki nem tér. A harcra el kell készülnünk. Ha kitartunk, biztos a siker; ha elbukunk, önmagunk leszünk az okai. Lovászy Márton orsz. képviselő volt a népgyűlés utolsó szónoka. Átadja a függetlenségi párt nagynevű vezérének, KossHth Ferencnek s a képviselőház törhetetlen lelkű, erős derekú elnökének, Justh Gyulának üdvözletét, amelyet a sokaság riadó éljenzéssel fogadott. — Függetlenségünk büszke palotáját akarjuk felépíteni — igy folytatta a szónok,.— tehát először az alapokat kell lerakni. Egyszerre palotát építeni a semmiből nem lehet. Fokozatos fejlődésre, kitartó ós következetes munkára van szükség, hogy függetlenségünket kivívhassuk. Ennek első alapköve a gazdasági önállóság. Gazdasági önállóság a bankközösség mellett el nem képzelhető. Az önálió bankhoz törvényekben elismert jogunk van. Ha a királyi esküvel szentesített törvény idegen érdekek miatt nem érvényesülhet, akkor az alkotmányosság csak hazugság. Az alkotmány a nemzetnek drága kincse, amelyet vérrel a küzdelmekkel tartottunk fenn. De kincse ez a trónnak is, mert erre támaszkodva szerezheti meg azokat az eszközöket, amelyek a trón fényét emelik s hatalmát biztosíiják. A király esküt tett az alkotmányra, tehát azt meg is kell tartania. A császári paraűcitól nem ijed meg a nemzet, mert a nemzetek jogát nem lehet elkobozni és megölni. A nemzet túléli az embereket s kivívja jogait minden szuronnyal és paranosszóval szemben. Csak kitartás ós erős akarat kell hozzá. L >vászy Márton beszéde után Bosnyák Géza elnök a népgyűlést bezárta, a Dalkör elénekelte a »Nemzeti zászlót cimü dalt, majd elkezdte a Kossuth nótát, amelyet a közönség folytatott. A népgyülésről táviratilag üdvözölték Kossuth Ferenoet, Justh Gyulát, Holló Lajost és gróf Batthyány Tivadart. Az ebéd. Egy órakor közebéd volt az »Arany Bárány* szálloda nagytermében, ahol 120.-an gyűltek össze. Ebéd alatt az első felköszöntőt Dr Thassy Gábor főorvos mondta. Lelkes beszédében rámutatott a nemzet hosszú küzdelmeire s éltette azokat, akik a ma folyó küzdelmet vezetik és annak önzetlen haicosai. A népgyűlésen megjelent képviselőkre ürítette poharát. — Lovászy Márton orsz. képviselő gróf Batthyány Pált, Magyarország leglelkesebb főispánját, a törhetetlen magyar érzésű férfiút köszöntötte fel, a közönség pedig falrengető éljenzésben tört ki. •— Eituer Zsigmond orsz. képviselő Bosnyák Gézára, a vármegyei függetlenségi párt elnökére, a fáradhatatlan szervezőre, Sümegi Vilmos orsz. képviselő pedig Zalavármegye lelkes honleányaira ürítettek poharat. A képviselők délután három órakor visszautaztak Budapestre. A táviratok szövege a következő: Nagyméltóságú Kossuth Fereno kereskedelemügyi minister urnák Budapest. „A zalavármegyei függetlenségi és 48-as párt Zalaegerszegen 1909. okt. 17-ón tartott népgyülése a legnagyobi) lelkesedésaei üdvözli Nagy móltóságodat, Magyarország önállóságú körül kifejtett hatalmas küzdelméért; rendületlen bizalommal követi <?begyüttért Nagyméltóságoddal abban, hogy gazdasági önállóságunk megteremtése érdekében az önátló magyar nemzeti bank felállítása a nemzetnek legelső feladata. Zászlaját hiven követjük." Nagyméltóságú Ju-íth Gyula urnák, a képviselőház elnöke Budapest. „A zalavármegyei függetlenségi ós 48-as párt Zalaegerszegen 1909. okt. 17-én tartott népgyülése igaz hazafias lelkesedéssel üdvözli Nagyméltóságodat azért »z önzetlen, fáradtságot nem ismerő hatalmas tevó-