Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

6 sZalaraegye, Zalavármegyei Hírlap« 1909 augusztus 15. Szőlősgazdák figyelmébe. Időszakonként felmerülő azon hirrel ijesztgetik a szőlősgazdákat, hogy itt vagy amott valami pusztító szőlőbetegség ütötte fei a fejét. Ilyenkor, mikor a szőlősgazdák a legérzékenyebbek, hamar talál hitelre az a híresztelés is, hogy az ország egyik-másik j vidékén már az u. n. fekete rothadás (black-rot) : is, ez a veszedelmes szőlőbetegség, mely ^ Franciaországban nagy kiterjedésű szőlőtelepe- < ket tett tönkre, már felütötte a fejét. Hát ez egyszerűen nem igaz. Mindazonáltal jó tudni a magyar szőlősgazdáknak, hogy ha, telepeiken valami gyanús szőlőbetegséget észlelnek, forduljanak az Ampelológiai Intézet igazgatóságához, mely minden egyos esetben díjtalanul ad felvilágosítást. Címe: Budapest, II. Debrői-ut 15. szám. Figyelmeztetés! Felhívjuk a t. olvasóközönség figyelmét a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek a mai számunkban foglalt hirdetésére. A bortermelők szervezkedése, A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete" kezdeményezésére és a m. kir. földmiveiési ministerium támogatása mellett megindult mozgalom folytán végre a szőlősgazdák is szervezkednek. Egyes vidékeken a bortermelők pinceszövetkezeteket létesítettek és a saját cégük alatt hozzák forgalomba saját termésű boraikat. A fogyasztó közönségre nagy előnyt jelent ez a mozgalom, mert bárki minden közbeeső közvetitő közeg nélkül közvetlenül a forrásból szerezheti be a legjutányosabb árban borszükségletét. Elsőnek a „Ceglédi Bortermelők Első pinceszövetkezete" alakult meg és működéséi már megkezdette. A pinceszövetkezeteket megalakulásuk után állami felügyelet alá fogják helyezni. Értesítés. Pozsonyban 1909. évi juuius 20-áo kelt 4833. számú hirdetmény megváltoztatásáról tudomásul adatik, hogy 1909. évi szeptember hó 1-től kezdve az alomszalma-illetmény a nyári hónapokban (áprilistól bezárólag szeptemberig) naponta 2000 q és a téli hónapokban (októbertől március hóig bezárólag) 2800 q-ot teszen. Ennélfogva az alomszalma a nyári hónapokban 5 adagos kötegekben á 9 kg.- és a téli hónapokban 4 adagos kötetekben á 11-2 kg. felkötendő. Az alomszalma a közösen állomásozó csapatoknak préselt állapotban (présszalma egész kötegenkint) kiadható. Az ajánlatokban a 2400 g-os alomszalma ára adandó meg és pedig külön préselt és nem préselt állapotban. Sopron, 1909. évi julius hóban. A C3. és kir. katonai élelmezési raktár kezelő-bizottsága Sopronban. A gazdák ellátása jó vetőmaggal. Darányi földmivelésügyi mioister rendelkezése szerint a kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi ménesbirtokok, valamint a gödöllői m. kir. korona urodalom gabona és egyéb terméaykéazletéből az erre alkalmas minőségű magvak velőmagul mindazoknak a gazdáknak kiadatnak, akik eziránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak. Az egyes termények csak készpénzfizetés mellett, engedtetnek át. Az eladási ár Kisbérre és Bábolnára, Mezőhegyesre és Gödöllőre nézve a budapesti tőzsdei, Fogarasra nézve pedig a fogarasi piacon jegyzett piaci árak szerint állapírtatik meg oly módon, hogy az elszállítást megelőző napon jegyzett tőzsdei, illetve piaci árakból száiítási költségre Kisbéren 83 fillér, Bábolnán 60 fi''ér, Gödöllőn 30 fillér, Mezőhegyesen pedig 100 fillér 100 kilogrammonkint levonatik, az ily módon megállapított árhoz azonban — mivel jól megrostált vetőmag engedtatik át — mindegyik birtokon mm-kéut 2 K hozzászámittatik. Egy gazdának egy és ugyanazon gabonanemből 100 q-ig, egyéb magvakból pedig 10 q-ig terjedő mennyiség engedtetik át. A vásárolt vetőmag kizárólsg psak vetésre fordítható, szért a megrendelő gazda kívánatra, a megrendelés teljesítése előtt hiteles községi bizonyítvánnyal igazolni tartozik, hogy a megrendelt vetőmagra tényleg szüksége van. A szállítási a legközelebbi vasúti állomásra miudegyiic birtok ingyen, illetve köitségfelszámítá3 nélkül teljesíti, a v-s- " uti szállítási költségeket azonban a megrendelő fél viseli. A szükségelt vetőmagvakra előjegyzéseket is kérhet lek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságaitól ós p dig őszi gabonára folyó évi október l-ig, tavasziakra pedig folyó évi dic mlx-r hó végéig, megjegyezvén, hogy az előjegyzett vetőmagvak kiszolgáltatása az ős/i, ill tve jövő tavi ízi vetési idő végéig fog eszközö telni. Minden előjegyzett vetőmag után előlegül (bánatpénz) métermázsánként 1 K az illető . birtok pénztárához beküldendő. Pályázati hirdetmény. A gödöllői m, kir. állami méhészeti gazdaságban a folyó évben szeptember hó 15-én megkezdődő két éves méhészmunkástanfolyamra pályázat hirdettetik. Fel fog vétetni hat olyan egyén, kik 16-ik élelévüket betöltötték, de 35-ik életévüket még tul nem haladták. A felvételt kérő és egy koronás bélyeggel ellátott folyamodványokat a m. kir. földmivelésügyi rainisterhez (Budapest, V. Országháztér 11) folyó évi augusztus hó 15-ig a következő okmányokkal felszerelve kell benyújtani. 1. Keresztlevél (születeai bizonyítvány), 2. az elemi népiskola négy osztályának elvégzéséről szóló bizonyítvány, 3. hiteles bizonyítvány arról, hogy folyamodó valamely mező,- kert,- szőlő vagy erdőgazdaságban mint segédmunkás vagy mint egyéb alkalmazott legalább egy évet gyakorlatilag töltött és használhatóságának s megbízhatóságának tanújelét adta. A földmives vagy kertmunkás iskolát végzettek előnyben részesülnek, 4. azoknak, kik szülői gondozás alatt nem állanak, kifogástalan magaviseletükről tanúskodó községi bizonyitváuyt, azoknak pedig, kik szülc'i vagy gyámi gondozás alatt állanak, az említett községi bizonyítványon kívül még a szülőik, esetleg gyámjuk oly beleegyező nyilatkozatát is kell mellékelni, mely az illetőknek a tanfolyamra való belépést megengedi, 5. osatolandó továbbá az ép, egészságos és munkára edzett testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány, a himlőolíási bizonyítvánnyal együtt, 6. a hadköteles sorban levők részéről szükséges annak feltüntetése, hogy a katonai szolgálat teljesítésének ideje a gazdaságban töltendő két év tartalmával nem esik össze. Előnyben részesülnek azok, kik hídkötelességüknek már eleget tettek. A tanfolyamra felveendő egyének a telepen szabad lakást és államköltségen teljes ellátást kapnak. A hallgatók betegség esetén ingyenes orvosi segélyben és gyógyszerben részesülnek. A szükséges könyveket, írószereket, a gyakorlati munkákhoz megkívántató felszereléseket ós eszközöket a tanulói használatra a gazdaságban kapják. Ezeken kívül évenként minden növendék 60 K ruhapénzben részesül oly módon, hogy a s/ükséges ruházatról ezen összeg erejéig a gazdaság vezetője gondoskodik. Mire ügyeljen a gazda a sörárpa cséplésnél ? A legtöbb gazda azon hiszemben, hogy a gyáros a legömbölyített árpát szereti, túlságosan letoklászolja, lekoptatja árpáját. Már pedig az árpa héja az erős tokiászolás, koptatás közben megsérül, megreped. I'yen árpa a m íláta készítésnél elpaoészasedik, nem kél ki, vagy hi ki is kél, gyenge csirát ad, amelyből nem lehet jó és tartós malátát készíteni. Ha tehát sértett wz"mü árpából jó maláta nem készíthető, ug>- * az ilyen árpáért a vevő sem fizethet jó árt. Ezért tehát mindenkor nagyon ügyeljen arra a gazda, hogy árpája a oséplés után is ép szemű maradjon. Ezt olyként éri el, ha az árpa cséplésnél a cséplőgép dobját ós a toklászolót, koptatót kellően állíttatja. Vájjon a dob jó muikát végez-e, az ugy ellenőrizhető, ha a szemet a páternoszter, m-igfelhordóban megvizsgáljuk. Hi a patc-rcoszterben törött szemet találunk, akkor a dobban vau a hiba. A dob a következő okokból sérlheti meg a j szemet : 1. Ha gyorsabban forog mint kellene. 2. Ht a doblécek nírcseuek egyenlő magasan állítva. 3. Ha a kosár közel áll a dobhoz. 4. Ha a kosár nincsen egyenletesen állítva. 5. Ha a doblécek ujuk és élesek. 6 Ha a dobléc k egyenetlenül koptak. 7. Hu az árp: cséplést siettetve, túlságos sok j árpát tesznek a dobba. Ha, ezen hibák bármelyike következtében i sérült a szem, ezek a dob, a kosár kellő álli- j t. síval, a doblécek egyenesre reszelésével ki- ! küszöbölendők. Hi a dobnál ezen hibák egyike sem fordul elő és a zsákba mégis törött, sérteti szem terül, ' ugy a toklászolóban van a hiba. A toklászoló ; által okozta sérüléseket ugy küszöbölhetjük ki, j ha az árpát csak oly rövid ideig hagyjuk a toklászolóban, koptatóban forogni, hogy a szemeket ezen készülékek ne sértsék meg. Nagy su'yt fektet a vevő még arra is, hogy az árpa egyenletesen legyen osztályozva. Ugyanis a gyengébb, vékonyabb szemek osirázása lassúbb mint az erőteljes telt szemeké. A maláta készítésnél, mint tudjuk, ez nagyon fontos körülmény. Ezért van azután az, hogy az egyenletes telt szemű árpát jobban fizetik, mint a vegyeset. Ha már most a gazda árpája osztályozását nem végezteti olyként, miut ahogy azt a vevő kívánja s a mellett még a szemek is töröttek, ugy a gazda árujáért egy két koronával kap kevesebbet, mint egyébként, ami ugy a kisebb, mint a nagyobb gazdánál már számottevő körülmény. Holott ha az osztályozás és oséplés szabályszerűen lesz végezve, ugy a gazda túlnyomó mennyiségben egy igen jó, magas áron értékesíthető minőséget és kisebb mennyiségben egy gyengébb, vékonyabb minőséget kap, amely utóbbi minőség egy-két koronával olcsóbban kél ugyan el, de még mindenesetre igen jól értékesíthető. A két osztályozott minőségért összevéve jóval magasabb árt képes a termelő elérni, mint átlagban a két felé nem választott, a hibás és vékonyabb szemek folytán keves :bbre értékelt vegyes terményért. így tehát azzal, hogy az árpa rendesen lett osztályozva és csépelve, a gazda számottevő nyereségre tehet szert a nélkül, hogy ezen muuka számottevő költségébe került volna. Hivatalos rovat. Hirdetmény. I. Zalaegerszeg város tanácsa közhírré teszi, hogy a városi közmunka összeirási lajstromot folyó évi augusztus hó 8-tól augusztus 23-ig a városházánál Kucsera István városi aljegyző hivatalos helyiségében közszemlére kiteszi. Erről a tanács az érdekelteket oly figyelmeztetéssel értesíti, hogy mindazok, akik az összeírást magukra nézve sérelmesnek találják, a közszemlére kitétel ideje alatt a tanácsnál szóval vagy írásban felszólalhatnak. II. Az 1890. évi I. tc. 23. §. alapján közhírré teszem, hogy az 1909. évi útadó kivetési lajstrom 1909. évi auguszlus 17-éig a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve vau, ahol az a hivatalos órák alatt betekinthető. Z ilaegerszeg, 1909. augusztus 3-áu. Dr Korbai Károly polgármester. Hírek. Zalavármsgye nemesi vá!a3ztmanya idősebb Tarányi Ferenc einöklésével e hó 11-éu Zalaegerszegen rendes üiést tart. Az ülés tárgya egy uj tagn.*;k a választása. Változások huszárezredünkben. A király Froreich-Szabó Ernő ezredest, a pápni 7. honvéd hussárezred parancsnokát, a 2. hoavéel lovasdandár parancsnokává; nagyjásai Tantosay Sándor pápai 7. honvéd huszárezredbőli alezred st pedig a kassai 5. honvéd huszárezred p rancsnokává kinevezte; vizeki Tallián András ezredesnek, a kassai 5. honvéd huszárezred parancsnokának hasonló minőségben a pipái 7. honvéd huszárezredhez és csicseri Orosz György őrnagynak a debreceni 2. honvéd huszárezredtől H pápai 7. honvéd huszárezredhez való áthelyezését elrendelte ; Spaits Sándor, a pápai 7. honvéd huszárezrednél létszám felett vezetett százados, a hon ved Ludovika Akadémia tanára, létszám felett való vezetésének beszüntetése mellett az ezred zslaegorszgi osztályának parancsnokává kineveztetett. Bírói kinevezés. Ő felsége a király Knorr Kálmán nagykanizsai kir. törvényszéki bírót a pécsi ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. Moiser Imre zalaegerszegi kir. törvényszéki albirót az ígiizságaigyanoiszter a zalaegerszegi kir. járásbírósághoz, miut végleges székhelyére rendelte ki. A dunántuli ág. ev. egyházkerület közgyűlése. A duuántuli ág. ev. egyházkerület augusztus hó