Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-01 / 31. szám

I9G9 augusztus 1. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* Harcias békéltetés. Sattler Oszkár nagykanizsai festő három budapesti munkást szerződtetett, akiknek azt Ígérte, hogy két hónapig foglalkoztatja őket. Sattler azonban egy heti munka után elbocsátotta a munkásokat,_ amiért ezek feljelentették őt az ipartestületnél. Összeült a békéltető bizottság, megjelentek a munkások és Sattler jogász fia. A tárgyalás alatt az ifjú jogász annyira dühbe gurult, hogy az egyik munkást megütötte. A munkások az ifjú Sattlemek támadtak, de szerencsésen sikerült az általános verekedést megakadályozni. A tárgyalást csak rendőri assistenoiával lehet tovább folytatni. Eltűnt Őrült. Zserdén István nagypalinai lakósnak István nevü 27 éves őrült fia a mult napokban a szülői háztól eltávozott 4s azóta hírt nem adott magáról. Az apa állítása szerint az őrült fiu nyúlánk termetű, nőtlen, barna arcú, szőke hajú s bajuszu, szakála nincseu. Hazulról történt eltávozásakor fekete kalapot, fehér durva vászODinget, ugyanilyen vászongatyát, fekete mellényt és sötétkék kötényt viselt. A fiu csendes természetű, magába zárkózott. Uj telefon kapcsolatok. A pécsi pósta- és távirda-íguzgatóság értesítette a soproni kerületi kereskedelmi ós iparkamarát, hogy julius 20-tól kezdve Nagykanizsa távbeszélő központ Fehring, Feldbach, Gleísdorf, St. Ruprecht a. Raab, Radegund és Weiz, Zalaegerszeg pedig Feldbach és Weiz osztrák távbeszélő központokkal közvetlen csereforgalomba lépett. A díjszabás Nagykanizsa és Weiz vagy Radeguud, valamint Zalaegerszeg és Veiz között 3 peroig tartó közönséges beszélgetésért 3 K, a többi forgalomban 2 K. Sürgős beszélgetés díja a közönségesnek háromszorosa. Leesett a boglyáról. Fandl István öt esztendős béresgyerek Fakos pusztán felmászott egy magas szénaboglya tetpjére, megcsúszott s oly szerencsétlenül zuhant le, hogy rövid idő muivu meghalt. Erdészeti államvizsgák. A folyó év ő.s/ n erdészeti államvizsgákat tartanak Budaként n, amelyhez a kérvények 1909. évi augusztus hó vegéig az elnökség cimére (V. Zoltán-utca 16.) fölszerelten beküldendők s pedig bérmentve. Utóbb beérkező kérvényeket nem vesznek figyelembe. Tévedés a személyben. Petrovszky József dióskáli koosis alaposan elverte Farkas Sándor gazdalegényt. Farkas boszut akart állni s egy sötét éjszakán belopózott az istálóba, ahol Petrovszky aludt. A szuszogás irányába ment s egy hatalmasat ütött. Az ütés nyomán ordítás hangzott, de a hang nem Petrovszkyé volt, mert az ütést nem ez, hanem egy munkás kapta, aki aznap az istálóban hált. A szegény véletlenül került a csávába s 35 napig feküdt a kórházban. A bíróság ezért három hónapi fogházat szabott ki Farkas Sándor terhére. Elgázolás. Nadrai Vendel béres Dr Czinder István zalaegerszegi ügyvédnek az úgynevezett „Paterdomb" alján levő pajtájához gabnát szállított szekéren. Nadrai egy darabig a mezei dülő uton haladt és csak mikor a saját ingatlanuk vonalába ért, tért le az útról, hogy a saját földjükön érhessse el a pajtát, ahol a gabnát le akarta rakni. Ebben a pillanatban ért oda a botfai urodalomnak egy fiatal kocsisa kocsijával, aki olyan vigyázatlanul hajtott, hogy a szekér után ballagó Nadrait elgázolta. A szerencsétlen béres súlyos sérüléseket szenvedett és be kellett a kórházba szállítani. A vigyázatlan koosis ellen meginditották a bűnvádi eljárást. A vasúti kocsihiány megelőzése érdekében. A magyar államvasutak igazgatósága a soproni kereskedelmi és iparkamarához intézett átiratában annak a nézetének ad kifejezést, hogy az ősszel válható tömeges áru- és terményszállítások, továbbá a folyamatban levő vasúti nagy beruházási munkálatokhoz szükséges anyagoknak állandóan nagy tömegben való szállítása a vasút teljesítőképességét előreláthatólag rendkívüli mértékben igénybe fogják venni. A MÁV. vezetősége minden alkalmasnak látszó intézkedést megtett esetleges forgalmi zavarok megelőzésére, mindamellett a bekövetkezhető koeBibiánnyal s az ebből eredhető szállítási nehézségekkel számolni kell. A máv. igazgatóságának fölkérése folytán a soproni kamara tehát külön körlevélben azt ajánlja kerülete nagyobb ipari és kereskedelmi cégeinek, hogy a részükről elszállítandó s szál1 lítási időhöz nem kötött tömegáruk (épület ós I tűzifa, szén, só, érc, kő stb.) zömét még a nyár folyamán, mindensetre azonban az erősebb őszi forgalom bekövetkezte előtt, folyó évi szeptember hó közepéig, lehetőleg elszállítsák. Váltóhamisitó ügynök. Szuper József géplakatos Vasvárról származott Nagykanizsára. Miután jó ismerős volt Vasvár vidékén, időnként kirándulásokat tett a falvakban s mint ügynök járt a gazdák nyakára. Megrendeléseket gyűjtött gazdasági gépekre és eszközökre, a vételár biztosítására pedig kisebb összegű váltókat állíttatott ki. Eddig rendben lett volna a dolog. Szuper azonban egy kissé meg is reparálta a váltókat. Hol elől, hol hátul egy egy számot ragasztott az összeghez s így adta be a vasvári takarékpénztárba. A gazdák neve elég jó volt, tehát a váltókat leszámítolták. Feltűnt azonban, hogy ezek a váltók folytonosan szaporodnak. Kisebb összegekről szóltak ugyan, de olyan sok gyűlt össze, hogy a Szuper által felvett összeg meghaladta az 5000 koronát. Mostanában azután a váltók mind lejártak s amikor a gazdák megknpták az óvást, csodálkozva látták, hogy az összeg megnövekedett. Elmentek tehát a pénzintézethez, ahol kisült a tórpisság. Szupert tehát feljelentették. Az ügynök ur azonban megszökött, de a csendőrség hamarosan kézrekeritette. Szuper beismerte, hogy száznál több váltót hamisított. Egy uj növénybetegség fellépte. A terményeinket fenyégető külömböző betegségek most egy ujabbal szaporodtak. Ezúttal a kukoricán észleltek a délvidéken egy uj, eddig ismeretlen betegséget. Ez a nyavalya a kukorica gyökereit támadja meg és pusztítja ijesztő mérvben. Nálunk Zalaegerszegen meg az uborka gyökerein észleltek olyan pusztítást, a mitől a kertekben az uborka kiveszett. A Muraközből küldtek mintát a rovartani állomásra u betegség okának megállapítása végett. Ugyanezt kellene j az uborka gyökerével is tenni. Magdolna vá3arunkra fülhajtottak 2U0 db bikát, 445 db II hunét. 780 db üszőt, 970 d'. ökröt, 475 db uuót, 320 db borjút; és 181 db lovat, csikót, összesen tehát 3371 darabot. Ezek közül eladásra került 1318 darab, tehát az összes fölhajtott állatoknak 25.5 százaléka. Az árak következőképen alakultak: magyar fajta jármos ökör: első minőségű 800—1200 K, közép minőségű 700—800 K, alárendelt minőségű 600-800 K, hizlalásra I. minőségű 500—700 K, tarka jármos ökör első minőségű 850—1300 K ; közép minőségű 750—1100 kor., alárendelt minőségű 650—750, kimustrált hizlalásra 600—700 kor. Magyar fajú tinó 2 évesig 560—600, 3 évesig 600 — 700, 4 évesig 650—900 kor. Tarka tinó 2 évesig 600—700, 3 évesig 700—800 kor. Magyar fajú tehén fris fejős 90—220, borjas 100-300, levágásra 80—250 kor. Tarka tehén friss fejős 100—280, borjas 120—300, levágásra 80—260 kor. Magyar fajta üsző 2 évesig 90—240, 3 évesig 100—300, előhasu 120—310 kor. Tarka üsző 2 évesig 130—340, előhasu 140—360 kor. Borjú szopós 16—50, választott 15—35 kor. — Lovak : ígásló I. r. 160—550, II. r. 140—550, III. r. 130—300 kor. Nehéz kocsiló 150—500, könnyű 120—320, hátasló 500—1000, levágásra 30—80 kor. Csikó: 1 évesig 80—180, 2 évesig 120—300, 3 évesig 200—500, 4 évesig 300—600 korona. Állattenyésztésünknek az elmúlt esztendő, de az idei sem kedvezett. A szarvasmarha állománynak nem volt elegendő takarmánya s a takarmányínség következtében a szarvasmarha ára tetemesen esökkeut. A kis gazdának egyik fő jövedelmi forrását az állattenyésztés képezte mindig, most kényteleD állatállományát leszállítani, mert megint takarmányhiánynak néz eléje. Hazánk állatállománya a nagy kivitel következtében is tetemesen megosappant. Kivitelünk első sorbaQ Ausztriába, azután Olaszországba irányult. A mult 1908. évi augusztus hó 1-től 1909. március 1 ig kivittek tőlünk: vágó ökröt 8204, igás ökröt 1090, vágó bikát 4724, vágó tehenet 8823, tinót 23082, üszőt 21036, borjut 1040 darabot, összesen 67999 darabot. Hét hónap alatt tehát majd hetvenezer drb szarvasmarha korült Magyarországból külföldre. Ennek a nagy kivitelnek valószínűleg hatása lesz az őszre, amikorra jelentékenyen emelkedő árakra számíthatunk a a fogyasztóközönség alighanem drágán lesz kénytelen a hust megfizetni, főképp akkor, ha az idei sarjutermés az előző hetek esőzései következtében a mult évinél jobban sikerül. Időjárás. Rekkenő volt a forróság az egész héten. Az átizott levegő égetett, mint a fűtött kemence. Szélcsend uralkodott s felhőtlen maradt a láthatár szerdán estig. Szerdán este 8 óra felé rövid ideig tartó záport kaplunk, amely fel üdítette a növényzetet s lehűtötte a levegőt. Csütörtök reggelre teljesen kiderült s azóta újra rekkenő forróság uralkodik. Talált tárgyak. A zalaegerszegi piacon egy fekete bőrerszényt (6951 és 7852 számú zálogjegyekkel) és egy sátorponyvát ttláltak. A talált tárgyak a reudőrségnél vannak. Tömeges sertés elhullás. A sertések között mindiukább terjedő orbánc betegség ellen hathatós védelmet nyújt a sertéseknek védőojtása. Ott, a hol a gazdák az alig számottevő költségeket nem sajnálták s sertés állományukat beoltatták, ritkán fordult elő betegség még kevésbbé elhullás. Ezen tényből kiindulva, a vármegye alispánja rendeletet bocsátott ki a vármegyei tisztviselőkhöz, hogy figyelmeztessék a népet a sertésorbánc ellen való védőojtások hasznos és szükséges voltára és igyekezzenek odahatni, hogy a nép barátkozzék meg azzal a gondolattal, hogy sertéseit beoltatja. TÜZ. Talliándörögdön két kis gyermek játszott. Gyufát kerítettek s kenyeret akartak sütni. Tüzet raktak tehát a pajta mellett. A pajta teteje csakhamar lángokban állott s néhány perc alatt már lobogott néhány ház teteje is. A falu népe rettenetes erőfeszitéssel dolgozott, hogy a tüzet lokalizálja ; a szomszédos községek tűzoltói is a helyszínére siettek, de ennek dacára 14 ház égett le. A kár meghaladja a negyvenezer koronát. SÓSKÚT FORRÁS VASnE6YE alkalikus natron-lilhionos gyógyvíz. Orvosilag ajánlva: hugysavas diathesis, köszvény, cukorbetegség, gyomor-, veseés húgyhólyag bántalmaknál stb. Mint üdítő és borvíz páratlan. Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda: Budapest V. József-körut 60. Főraktár: Gyarmati Vilmosnál Zalaegerszeg Kapható : gyógytárak, drogériák és füezerüzletekben. Altiszteket keres a hadsereg. A hadseregben ezideig is nagyon kevés a továbbszolgáló altiszt s a hiány még érezhetőbb lesz akkor, ha a hatonai szolgálat két évre redukálódik. A reform az eddigi létszámnál több altisztet igényel, hogy a legénység a rövidebb szolgálati idő alatt intenzivebb kiképzésben legyen részesíthető. A miniszter tehát már most keresi a továbbszolgáló altiszteket. Az önkéntes jelentkezés előmozdításáig az anyagi ós társadalmi előnyök nyújtása s az a jövő kilátás szolgál, hogy az önként elvállalt katonai szolgálat elsőbbségi igényt biztosit polgári közszolgálatok elnyerésére. Az anyagi előnyök közé sorolható az a biztos kilátás is, hogy a továbbszolgáló altisztek nemcsak a saját személyüket, de családtagjaikat ért sorscsapások, (balesetek, súlyos betegségek, műtétek, elhalálozások) esetében oly mérvű pénzbeli segélyezésre számi ihatnak, amellyel a sorscsapások által okozott anyagi zavarokból kimenthetők. Ily célból létesült az 1906. évben a közös hadseregbeli s az 1907. évben a honvéd altiszti segély-alap. Mindezen szép biztatások dacára azonban nagyon kevés a jelentkező. Ennek persze sokféle okát lehetne találni, mi azonban azt hiszszük, hogy egyrészről a hadsereg ositrák szelleme, másrészről a silány javadalmazás azok a generális okok, amelyek miatt nem tud a hadsereg elég altisztet kapni. Áz altisztek helyzete nem olyan rózsás, mint a minister festi és bizony nem csoda, ha a magyar fiuk idegenkednek a tovább szolgáíástól. Először biztosítani kellene az altisztek társadalmi s anyagi helyzetét, akkor nem hangzanék el hiába a miniszter felhívása