Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hir)ap« 1909 május 30. nem érdemel ilyen jó társulatot, mert nincs minden nap zsúfolt ház. Pedig hogy ez utóbbi nagyon gyakran fordul elő, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Szalkay a saját költségén akar Keszthelyen nyári azinkört építtetni. A társulat jeles tagjainak jó hírneve Keszthelyt túlszárnyalja, mert egyesek, mint Verő Janka, Fábián Linka, Borbély Lili Tapolcára, Déri Béla pedig Nagykanizsára jártak be vendég­szerepelni. A tervezett szezont is két héttel hosz­szabbitották meg és így mennek át B.-Füredre, hogy onnan szeptemberben megint Keszthelyre térjenek vissza. A társulat szeptemberben ujjá lesz szervezve ós a megizmosodott teljes társulat teljes zenekarral novemberben hozzánk is bevonu 1. Lesz-e akkorára valami a sziupártoló egye­sületből? Vármegyei közgyűlés. Zalavármegye törvény­hatósági bizottsága hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott. Gróf Batthyány Pál főispán akadályozva lévén, a gyűlésen Árvay Lajos alispán elnökölt, A tárgysorozat első pontja volt a Balaton­parti vasút segélyezésére megszavazott összegnek fedezése céljából kölcsön felvétele. Az alispán a bankoktól ajánlatokat kért, de a bankok által szabott feltételeket a közgyűlés nem tartotta el­fogadhatóknak, miután remélhető, hogy a javult pénzviszonyok folytán a vármegye olcsóbb köl­csönt is kaphat. A közgyűlés Arvay Lajos alis­pánt, gróf Batthyány József és Eitner Zsigmond biz. tagokat megbízta, hogy a bankokkal köz­vetlenül tárgyaljanak s lehetőleg kedvezőbb fel­tételeket eszközöljenek ki. Az alispán beterjesztette a földadó kataszter­ről szóló törvény alapján az osztályozásra vonat­kozólag elkészített javaslatokat, amelyek a kor­mányhoz felterjesztetnek. Néhai Szabó Lajos volt vármegyei iktató öz­vegyének nyugdiját a közgyűlés megállapitotta. Vonyarcvashegy község képviselőtestületének a községi iskola átalákitása oéljából kölosön fel­vételére vonatkozó határozata jóváhagyatott. A pacsatüttősi és damásai biróválasztások ellen beadott fellebbezések, valamint Kurucz József gógánfai községbiró felmentése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok ellen beadott fellebbezések elutasittattak. A damásai biróválasztás ellen beadott felleb­bezéssel kaposolatban Dr. Tamás János felhívta az alispán figyelmét arra, hogy a főszolgabirák a törvényben biztosított kijelölési joguk gyakor­lásánál nincsenek figyelemmel a közönség óha­jára. Igaz, hogy a kijelölési jog a főszolgabirák discretionális joga, de közérdekből kívánatos volna, hogy ez a jog a közönség kívánalmaival összhangban gyakoroltassák. Arvay Lajos alispán utal arra, hogy a kije­lölés a főszolgabíró joga s a kijelölést indokolni sem tartozik, mégis a főszolgabirák részére a kijelölési jog gyakorlására vonatkozólag tájékoz­tatást fog kiadni. Gyakorlat. A Körmenden állomásozó 20. hon­védgyalogezredbeli zászlóalj Nagykanizsára me­netel és e közben holnap, julius hó 5-én 14 tisztből, 160 emberből és 7 lóból álló különít­ménye Zalaegerszegre érkezik, ahonnan 6-án, kedden reggel tovább megy. A Nagykanizsa körűi tartandó gyakorlatokon részt vesznek a pécsi 19-ik honvédgyalogezrednek Pécsett és Kapos­várott állomásozó zászlóaljai s a fiumei század. A gyakorlatok julius 19-éig tartanak. , Necgrády-képkiállitás Keszthelyen. Neogrády Antal a hírneves fővárosi festőművész képkiál­litást rendez Keszthelyen, a kiállítás julius 7-éig tart. A művész 62 db szebbnél-szebb képet állított ki, a melyek a lélekben jóleső derültsé­get keltenek. Neográdynak rendkívül kedves iránya van, a mely a festőművészetben egyedül áll. Képei igaz gyönyörűséget okoznék a láto­gatónak. Egy-egy képtől alig tudunk megvá'ui, annyira fogva tart bennünket a varázsa. Neog­rády a kiállitás belépő dijait gavallériával a balatoni múzeumnak ajánlotta föl. A kik érdek­lődnek a komoly művészi eszmények iránt, jól teszik, ha meglátogatják a keszthelyi képkiálii­tást, a hol felejthetleu műélvezetet találnak, | Nyári mulatság. A zalaegerszegi muakásegye­f-nlot betegsegélyző pénztára junius hó 27-én a Barossiigeiben sikerült nyári táncmulatságot ren­dezett. Az egyesület tagjai délután zeneszó mel­lett vonultak végig a városon a ligetb<>, ahol tekeverseny és amrrikai árverés rerdrzésével mulattatták a szép számban megjelent közönsé­get. Csakh&mar táncra perdült a fiatalság és hévvel táncolt egész kora hajnal hasadásáig. A mulatság anyagilag is szépen sikerült, amenyiben a pénztárt nevezetes fölösleggel zárták le. A mulatságon felülfizettek: Bíró Solymossy Ödönné 10 K, Páslek Lajos, Kasztéi- Sándor 5—5 K, Dr Kele Antal 4 K, Legáth Kálmán 3 K, Pollák Ede 2 K 40 f, Forintos Péter, Mayer Károlyné 2—2 K, Füleki József 1 K 20 f, Mayer Ottóné, Kakas Ágoston, N. N., Hegyi Károly, Horvát József, Nagy Juli, Farkas Lajos 1 — 1 K, Simon Jtfzsof, Wipper Ignác, Ku'csár József 80—80 f, Fercsel Imre, Ekler József, Német István, Gángier József, N. N. 40—40 f, Horvát István, Bakos József, Pálfi István, Szűcs György, Huber Sándor, Pallas József, Farkas Sándorné, Ciráki István, Német József, Lehárt János, Púpos József, Fülöp Ferenc, Rózsa Károlyné 20—20 f, Portenánt Antal 10 fiillér. Befolyt összesen: 171 K 20 f, ebből kiadás: 6 K 40 fillér. Mezőgazdasági tanfolyam. Folyó évi julius 19-étől aug. 14-ig több földmives iskolában, hozzánk legközelebb a pápaiban 20 néptanító részére mezőgazdasági tanfolyamot rendeznek. A fölveendő néptanítók 100 korona átalányban részesülnek. A kórvények az illetékes kir. tan­felügyelőség utján nyújtandók b", de a ra. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz cim­zendők. Uj számológép. Buda Béla rigácsi r. k. kántor tanító egy elmés uj pzámológépet szerkesztett. A-számológép (a kisebbik az I osztály 1 — 20 ig, a nagyobbik 1 — 100-ig) pontokkal és huszáralakokkal, vagy ezek helyett más beilleszt­hető alakokkal szemlélteti a számokat és műve­leteket; az egyes h&lyiériékü számok szemlólte­tésével együtt mutatja azok kópét is. Már az összeadásnál és kivonásnál is meg van az az előnye a legelterjedtebb orosz számo'ógép felett (más gépről alig beszélhetünk), hogy elevenebb, kétféle képet szemléltet s hogy a tízes körben mindkét eredményt számképben is mutatja. Nagy előnye mutatkozik a gépnek a többi hasonló gépek felett a soksorozásnál, amelyet egyszerűen és gyors könnyűséggel szemléltet. Megbecsülhetetlen előnye a találmánynak az, hogy állandó szemléltelője a törtszámoknak. Igaz, hogy csak a tizedrészekig, de ez nem hátránya, mert 15-öd, 25-öd, 1000-edrégzek szemlélhetése nem szükséges s nagyon nehézkes is lenne. A méterből 50 cm. állandóan sze nlóltetésre van rajzolva a gépen, a másik föléből szükség szerint akár 1 dm., 1 cm., 1 mm. h >zhjtó elő, ami a tized, század, ezredrészek szemléltetésére nagyon alkalmas. A gép előlapján egy fél négyzetméter külön­böző szinü dm 8-es kockákra van festve. Ez egy egy terület megbecsülésére állandóan irá­nyító terület, amely a szabályos és szabálytalan területek felmérésére is nagyon használható, azután erre idomokat is lehet rajzolni. E gép, mint idáig a legtökéletesebb szemlél­tető eszköz, nemcsak a számtan, bűnein az ol­vasás tanításánál is sikerrel használható. T. i. betűk illeszthetők bele s bármely szó olvasható. Kényszerítve van a gyermek mindig annyit han­goztatni, mig jónak nem látja a tanító a mási­kat előrehozni, hogy hozzákapcsolja. Eltűnt tanuló. Simon János, egy bééi föld­birtokos fia, a helybeli állami főgimnázium III. osztályába járt. Nem tartozott a legpforgalma­sabb tanulók közé, azért sejtette, hogy a vizsga nem a legjobb eredménnyel végződik. Jónak látta tehát még a vizsga előtt odább állui. Egy szép napon bucsut vett a kapufélfától s laká­sáról ismeretlen helyre távozott. Azóta nyoma veszett. Városi tisztviselők vasúti kedvezménye. A kereskedelmi minister elhatározta, hory a városi tisztviselőket is részesiti a féláru vasúti jegy kedvezményében. A jogosultak arcképes igazol­ványt hapusk, amelyért az államvasutak igaz­gatóságához folyamodhatnak. A kedvezmény julius l - ét ő I érvényes. Családi békétlenség. Miilei József kiskanizsai lakos vadházasságban élt egv asszonnyal s emiatt anyja nem tűrte meg a házánál. A legény kéíőbb mfyuLita a boldogságot a vissza szeretett volna térni anyja házába, do ez oeiu fogadba vissza, j A fiu boszut forralt anyja ellen s orozva ráró- 1 hant egy nagy késsel. Szerencsére ebben a pil- j lanatban toppant oda Nagy István, akinél tőrös bot volt. A tőrt kiráütotta s a merénylőt lusba szúrta. Miileit súlyos sebével kórházba szállí­tották. Tanulók gyalog utazgatásának korlátozása. A vallás- és közoktatásügyi minister rendeletet adott ki, melyben felhivja az összes polgári iskolák, gimnáziumok és reá'iskolák igazgatóit, hogy a tanuló ifjúság erkölcsi önérzetére hatva, a veze­tésükre és nevelésükre bizott tanulókat a kol­dulás természetével biró kéregetésektől és az előre jól meggondolt útiterv és pénz nélkül való utazásoktól a legszigorúbb fegyelmi büntetések alatt tiltsák el. Hasonszellemü rendeleteket a mult évben is adott ki a minister és így ez az ujabb rendelete csak a régi felujitására szolgált. Uj nótás füzet. Medvesi Medvey Lajos ba­latou-füredi polgári iskolai tanár »Balatoni emléke oimen bocsájtotta a könyvpiacra saját szerze­mÓDyü balatoni dalsorozatát. A fiatal tanár szövegét és dallamát is maga szerezte nótáinak és hogy azok mennyire fülbemászók, mennyire szívhez szólók és kedvesek, igazolja az, hogy a cigányok Kolozsvárott, Szegeden, a főváros­ban stb., már javában gyönyörködtetik velük a nóta kedvelő közönséget. A 16 nótát tartalmazó díszesen kiállított füzet 3 kor. 60 fillérért Breisach Sámuel könyvkereskedésében szerez­hető meg. Agyonlőtt vadorzók. Két csendőr egy csavar­gót kisért Nagylengyelből Novára. Amint sötét este a paizsszegi erdőn mentek keresztül, a csendőrök gyanús neszt hallottak. Az egyik osendőr bement az erdőbe s néhány vadorzóra bukkant. A meglepett emberek menekülni akar­tak, de a csendőr útjukat állotta, mire az egyik vadorzó rálőtt, Alig hallatszott el a lövés, ott termett a másik csendőr is, aki a foglyot az uton hagyta s megbilincselte. Szemben állottak a vador/ók ós a csendőrök. A két osendőr tü­zelt s Kováca József paizsszegi lakós holtan rogyott össze, a többi vadorzó pedig elszaladt. A csendőrök vissza akartak térni az útra, ami­kor jajgatást hallottak az erdőben. A hang után menve egy megsebesített vadorzóra találtak. Ez a szerencsétlen a lövés után még elmene­kült, de később összerogyott. Mire a csendőrök segítséget küldtek, ez is meghalt. Postagalamb. A nagykanizsai kefegyár ud­varára egy szürke tollazatú galamb száilt le. A kis állat ki volt merülve s lábain ezüst gyürük látszottak. Hamar elfogták és egyik szárnya alatt a bécsi katonai hatóság bélyegzőjét talál­ták meg. Gondos őrizet alá vették s miután ellátták szegénykét élelemmel, elküldték Béosbc a katonai hatósághoz, pontosan megjelölve az időt ós helyet, amikor és ahol leszállott. Gyilkos részeg ember. Hétfőn vásár volt Kis­komáromban, amelyre ellátogatott Simon Gyula komárvárosi gazda is, az élete párjával együtt. Simon már több mint tíz éve bagolyhiteu él Lengyel Máriával 8 jól megfért az asszonnyal. A két ember délben beült egy pecaenyés sátorba ebédelni. Simon a cigánypecsenye után meg­kívánta az italt és hordatta a bort. Hiába kérte az asszony, hogy ne igyók, Simon hamarosan tökrészeg lett. Mit tel etett szegény Lengyel Mária ? Vez< tte, vonszolta a részeg embert haza­felé. Az uton megmondta a véleményét a részeg emberekről és nem sok becsületet hagyott az urán. Simon egy darabig csak dohogott, de később megelégelte a szidást ós perelni kezdett ő is; majd elővette a bicskáját a rávetette magát az asszonyra. Addig szurkálta a azeren­caétlen teremtést, amig meg nem halt. A gyilkost elfogták. Magas munkabér. Drága a napazám — panasz­kodnak a gazdák. Sőt sokszor drága pénzért sem lehet munkást kapni, mert mindenki el van foglalva. Ezt azonban osak azok hiszik, akik hiába futnak munkáa után. Mi azonban tudjuk, hogy sok kéz van munka nélkül, osak azért, mert nem akar dolgozni oiosóbban, miut amennyi egy nagyságos urnák a napidíja. A zalaeger­szegi pisc >n mindig akad egy osomó munka­nélküli ember. Kísérelje meg valaki közöttük kapásokat toborozni napi 2 koronáért. Azt a bolondot nem teszik, hogy kapáljanak. Holmi könnyebb fajta munkát, küldönc megbízást vál­lalnak, még p dig nagyon busás fizetségért. O hat kor ina napi kereseten alól nem tartják erd'imesnuk di'go/.ni. Inkább elbeszélgetik a napot a/. „Arany Bárány" s irkán, vagy a szent­háromság mel'ett. Es szidj ÍU a drágaságot, az urakat, akik többet dolgoznak mint ők s viirják a szociális állami rendet, amily a szegény ember_

Next

/
Thumbnails
Contents