Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

4 •Zalamegye, Zalavánnegyei Hirlapc 1909 jalius 4. kell következnie, ők odaát pedig erősen, egy­öntetűen, szinte taktikával arra törekednek, hogy itt nálunk semmi változás, semmi olyas reform ne alkottassak, mely azt a szoros kap­csolatot, mely Ausztriával összefűz, a legcseké­lyebb mértékben is meglazíthassa. S akkor azután hiába vsnnak nekünk kiváló politikusaink. Hiába hangoztatjuk idehaza fen­hangon, hogy mi a nemzet kivánsága, akarata. Ameddig akadnak majd magyar politikusok s azoknak sajtóorganumai, kik az osztrák érdekek olőrevitelét segítik, addig mi eredményt még a legcsekélyebbet sem remélhetünk. Addig hasz­talan minden igyekezet, mely a nemzet és ki­rály közti ellentétet áthidalni akarja, nem fog célt érni, nem fog pedig azért, mert fenn Bécs­ben mindig hivatkozhatnak majd arra, mint őfelsége az audienenoziáknál is — hogy akadt magyar politikus, aki az önálló magyar bankot nem tartotta a magyar érdekek szem­pontjából szükségesnek. S ahogy akadt magyar politikus, aki a ki­rálynál azt merte hangoztatni, hogy az önálló magyar bank a magyar érdekekkel szemben áll, úgy fog akadni, mint ahogy skadt is, aki majd azt tanáosolja, hogy Magyarországnak nincs szüksége önálló vámterületre, de feltétle­nül megkivánja a létszámemelést és a német vezényazót. Ilyenek a politikai viszonyok nálunk. S ilye­nek voltak mindenkor, ha válságos idők vetették előre árnyékukat. Vájjon mikor fognak a mi politikusaink is eszükhöz térni és tanulva az osztrák példán, együtt ós egyöntetűen, közös elhatározással egyenesen s világosan a magyar függetlenség kivívásán közreműködni ? Adja Isten, hogy mielőbb bekövetkezzék ez az állapot, mert osakis akkor remélhetjük, hogy épen lábolunk ki ebből a feneketlen hínárból, melynek sem mélységeit, sem rejtelmeit nem is­merjük. (P. Á.) (Beküldetett) Vannak olyan ideálisták, a kik, a mikor pénz-ntézetekről esik szó, előszeretettel han­goztatják, hogy ámbátor a takarékpénztár is első­sorban üzlet, mégis kell, hogy minden, a helyzet ma­gaslatán álló pénzintézet bizonyos mérvben, bizo­nyos erkölcsi és közgazdasági motívumokat is kövessen. Ne mindig osak a maga és részvénye­sei hasznát tekintse, ne osak a nagy osztalék és még nagyobb elnöki és igazgatói jutalék lebegjen a szemeik előtt, hanem igyekezzenek hiven szolgálni és bizonyos összhangzásba hozni a« intézet érdekei mellett a közérdeket, a hitel­keresők érdekeit, sőt egy picinykét a betevők érdekeit isj A helyi lapokban, a »Zalavármegyei takarék­pénztárt* kivéve, — három pénzintézet hirdeti, hogy juüus hó 1-től fogva pedig leszállítja a 4'/i°/o betétkamatot 4 százalékra. És ezt is csak ugy, máról holnapra! Én ugy fogom föl, hogy ha nekem egy pénz­intézetnél 4'/j peroentes betétem van és ha az a pénzintézet junius 26-án adja tudtomra, hogy ő már julius elsejétől fogva csak négy százalék mellett hajlandó betétemet kamatoztatni, hogy ezen esetben a betevőket nem kötelezik a betét­könyvekben olvasható fölmondási föltételek ! Vagyis, hogy julius 1-én esetleg megtörtén­hetnék az, hogy — mondjuk — az > Egerszegi takarékpénztárnak* három millió korona betétig érdekelt felei a pénzüket követelik. És minden fölmondás nélkül követelik ! Nem valószínű, hogy ez megtörtéujék; de föltéve, hogy észre térnek a betevők s megunják a velük való packázást és az egyoldalulsg fölbontott szerződés folytán egy napon követelik millióikat, ugyan váljon mit osinálna az a tisztelt takarékpénztár? Jómagam — igaz — csak kis mértékben va­gyok a betét kernat leszállítása által érintve, mégis nem habozom kimondani, hogy ez a le­szállítás sehogy sincs indokolva. Az osz­trák-magyar bank, tudtommal, nem szállította le legutóbbi ülésén a kamatlábat. Noha a hitel­életre üdvös lehetett volna a leszállítása. Az 1908. évi takarékpénztári mérlegek pedig azt bizonyitják, hogy nemcsak hogy az egész or­szágban, (néhány zugbankot kivéve) hanem, a sok panasz dacára, sz egerszegi pénzintézeteknél is sokkal kedvezőbb hasznot értek el, mint pél­dául a 4°/ 0-©8 betétkamat mellett lefolyt 1907iki üzletévben! Hát hová akarják fokozni, hová fölsrófolni az évi tiszta nyereséget! ? Ilyen for­mán hol marad a cikkem elején említett erkölcsi motivum ? hol a közönség, a betevők, a hitel­élet méltányos szolgálata ? I A zalaegerszegi pénzintézateknél, — ugy tu­dom, — körülbelül hét nyolc millió korona be­tét van elhelyezve. Tehát tizszer annyi összeg, mint a mennyi az összes törzsrészvények lefizetett értéke! Ne feledjék el tehát ez intézetek, hogy ők túlnyomóan, nagy mértékben a betevők pénzé­vel dolgoznak; azzal a pénzzel, a mely nem kiván kezest sem, viszleszámitolt váltót sem; hogy az a pénz hozza, termi meg az általuk élvezett osztalék, jutalék és egyéb talékokat is! Hogy ha egyszer netalán a »betevők kara* is kedvet kapna a korszellemmel járó szövetkezésre, hát egyesült erővel biz' latén igen furcsa hely­zetbe hozhatnák a pénzintézeteket! Részemről még megtudnám bocsátani a betevők érdekeinek ilyetén fitymálását, ha arra nézve nyernék garanoiát, hogy most pedig a pénzinté­zetek azonnal minden felüket, váltó és jelzálog adósaikat, külön-külön értesitik, hogy tekintettel a fél százalékkal leszállít >tt betét kamatra, ők viszont, — minden viszonylatban — ugyanő wk fél százalékkal olcsóbban élvezik hitelüket. Ez még kiengesztelne ! Mert különben mi is gyűlé­sezünk és sztrájk tanyába megyünk!... Egy, (sajnos) kis betevő Hivatalos rovat. Hirdetmény. A foldmivelésügyi m. kir. iniuisterium 64200/ 909. számú rendelete értelmében közhirré teszem, hogy a borhamisítás ellenőrizhetése céljából a borkereskedők és 4 kataszteri holdnál nagyobb szőlővel rendelkező termelők f. évi julius 1-től kezdve tartósnak a IV. minta szerinti bornyil­vántartásokat vezetni. A bornyilvántartás erre a célra szolgáló meg­felelő mennyiségű lapszámozott nyomtatványból fűzendő össze. A nyilvántartásokat tartoznak a bortulajdonosok a polgármesternél lebélyegez­tetni. A nyilvántartásba az adatok mindig tin­tával, olvashatóan, a tételek időszerinti sorrend­jében jegyzendők. A nyilvántartásból lapot kitépni ós bejegyzé­seket törölni vagy olvashatatlanná tenni nem szabad. Véletlen tett téves bejegvzés olvat-ha­tóan áthúzandó. Az adutok sz ptemb-r 15-től november lb-ig terjedő időb( n 8 nap abitt, máskor 3 nap alatt vezetendők a nyilvántartásba. A bornyilvántartások minden évben lezáraudók és pedig a termelők ősszel a szürK megkezdése előtt, kereskedők pedig az ujbor vásárlásának megkezdése előtt, de legkésőbb d»o;im!>er 31-én tartoznak a lezárást eszközölni. A 4 kat. holdnál kisebb szőlővel biró terme­lők csak akkor kötelesek a fentjelzett nyilvántar­tást vezetni, ha törköly bort készítenek, bor, must, szőlőcafre és borkészítésére szánt szőlő vagy hordóseprő adásvételével, borméréssel és kismértékbeni árusítással foglalkoznak. Zalaegerszeg, 1909. junius 24-én. Dr Korbai Károly polgármester. II. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1900. évi XVI. tc. 6. § a alapján minden munkaadó köteles a szolgálatában álló minden egyes gazdasági (külső) cseléd után az Országos Gazdasági Munkás és cselédsegélypénztár javára a városi pénztárba évenkint előre 120 fillért befizetni. Ezen hozzájárulási díj minden év április hó 1-én esedékes. HÍ azonban a munkaadó 03elé­deinok személyében vrgy létszámában az általá­nos összeirás fogs^tosítása után változás áll be, akkor a változás az uj oseléd szolgálatba lépésétől számított 15 napon belül a városi adó­hivatalnak szóval vagy Írásban bejelentendő és a hozzájárulási díj ezen bejelentés alkalmával (tehát április hó l-e előtt is) azonnal befizetendő, a cselédek személyében beállt változás esetén természetcsen osak akkor, ha a munkaadó azt a szolgálatból eltávozott oseléd után még nem fizette be. AÍ Országos Gazdasági munkás és cseléd­segélypénztár igazgatósága a törvényben baleset esetére biztosított segélyeket csak akkor köteles kiszolgáltatni, ha a balesetet szenvedett gazda­sági oseléd után a 120 filléres hozzájárulási díj április hó l-ig vagy utóbb ugyan, de ez eset­ben légalább 30 nappal a baleset előtt tény­leg befizettetett. Zalaegerszegen, 1909 junius 26-án. Fülöp, h. polgármester. H i r e k. Gróf Batthyány Pál ünneplése. Áz a szeretet és ragaszkodás, amellyel Zalaegerszeg város közönsége gróf Bitthyány Pál főispán iránt viseltetik, impozáns tüntetésben nyilvánult meg Péter és Pál napjának előestéjén. Az egész város a vármegyeház elé vonult, hogy üdvözölje a főispánt névnapja alkalmával. Ezrekre menő embertömeg lepte el a teret s lelkesen tünte­tett gróf Batthyány Pál mellett. Diadalmenet volt az, amikor gróf Batthyány Pál Zilavármegye főispáni székét elfoglalandó, a székvárosba jött. Az a népszerűség és szeretet, amely akkor megnyilvánult, folytonosan erősö­dött, növekedett s amikor hira terjedt, hogy a kedvezőtlen politikai viszonyok miatt lemond, a közönség szükségét érezte annak, hogy a főispán iránt érzett ragaszkodásának a szokásos névnapi üdvözlet méreteit meghaladó tüntetéssel kife­jezést adjon. Este 9 óra előtt fáklyásmenet vonult a vár­megyeház elé. A menetben rengeteg ember vett részt. A dalkör, Kurucz János vezetése alatt, szerenádot adott s a főispánt Wapper Ignáo kőfaragóraester üdvözölte. Gróf Batthyány Pál meleg szavakkal köszönte m^g a tüntetést és biztosította Zalaegerszeg város polgárságát őszinte rokonszenvérői. Amíg ál Hsában marad, ezen a helyen, ha pedig eltá­voznék, a közélet terén mindig arra fog töre­kedni, hogy Zalavármegye székvárosának fel­virágzását előmozdítsa. Frenetikus éljenzés kisérte a főispán beszédét s a tüutető embertömeg lelkes ováoiók közben oszlott szét. Péter és Pál napján a főispán lakomát adott, amelyre 50 vendég volt hivatalos. Lakoma alatt Legáth Kálmán apátplébános a főispánra s Dr Kuzsioska Kálmáu kir. tauáosos tantelügyelő a főúri osalád tagjaira mondtak remek felköszön­tőket. Gróf Batthyány Pál lemondása. Mult szá­munkban megírtuk, hogy gróf Batthyány Pál főispán állásáról lemondott s lemondó kérvényét szombaton a késő délutáni órákban postára adatta. A függetlenségi főispánok már az előző BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tefőlemez tartós, tűzbiztos, szagtalan, kát­ráuyozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BiTüíliNA RÉSI ZSINOELYTETŐK ÁTFEDÉSERE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésébeu ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Thumbnails
Contents