Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

1909 augusztus 15. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 339 Hiába látjuk, hogy egyéb más foglalkozási ágaknak minden tagja mennyire összetart, mily eréllyel lép fel érdekei védelmére, a gazdatár­sadalmat ez sem buzdítja tettre, holott a mi súlyúnk minden ily fellépésnél sokkal nagyobb lehetne, mert hiszen a mezőgazdasággal az or­szág népességének 70 százaléka foglalkozik. Mintha csak az az átok fogta volna meg a magyar gazdatársadalmat, mely ezer év óta sújtja a magyart, hogy ez össze soha sem tart. Hát nem ébredünk fel soha, hogy az átok súlyát lerázzuk magunkról s kimentsük magunkat ha­tása alól? íme ott lobog a Magyar Gazdaszö­vetség zászlaja. Ennek lobogója van hivatva eiüzni fejünk felől az átkot, ámde osak akkor, ha minden gazda, kicsinyje-nagyja alája tér, felesküszik rája. Ne legyen tehát falu az egész országban, hol gazdakörbe, szövetkezetbe ne legyen tömörülve a falu népe s ne legyen falu az egész ország­ban, mely ne legyen tagja a megyei gazdasági egyletnek és ne legyen birtokos az egész or­szágban, ki ne lenne tagja a magyar gazdaszö­vetségnek. És ba majd ez az idő bekövetkezik, mert hiszem, hogy be kell következnie s a gaz­datársadalom akkor majd tudatára ébred aunak is, hogy érdekei megvédését az országházban is megnyugvással osak olyan emberekre bizhatji, akiknek a mezőgazdaság és annak érdeke szi­vükhöz, lelkükhöz vau nőve, s ezzel a mező­gazdaság is méltóképpen lesz majd ott is kép­viselve, akkor majd, — de előbb nem, feljön az égre a magyar, gazdák ragyogó napja is, amely csak boldog embert fog látni, szerte a hazában. Váljon ezt a szép, ezt a boldog időt meg­érem-e még én is ? A hadsereg-ellátás. (Az eleó közlemény megjelent a „Zalamegye 22-ik számában.) A hivatalos bizonyítványokat a községi elöl­járóságok, városokban a rendőrkapitányság állítja ki és az illetékes gazdasági egyesület láttamozza és az abban foglaltakat megerősíti. Az egyesü­let a megerősítési záradékban kitünteti, hogy az illető község határában egy hold művelés alatt álló földnek mily nagy az átlngos hozama. Ezen termelési bizonyítványnak az ajánlat be­nyújtási napjától számitva két hónapnál régibb keletkezésűnek nem szabad lenni, mivel ez a hadsereg részéről formahibának tekintetik, ami a termelőre nézve a legkedvezőbb esetben is, az ajánlata feletti döntést — annak pótlása miatt — 8—10 napra, esetleg többre is hátrál­tatja. (A termelői bizonyítvány kiállítását ille­tőleg forduljanak a gazdák a gazdasági egyesü­let titkári hivatalához.) Az ajánlatok továbbításánál különös gond for­dítandó arra, hogy az kellő időben, pontosan a hirdetményben kijelölt katonai hivatalban legyen, mert elkésett, vagy távirati uton beküldött aján­latok figyelembe semmi szin alatt sem vétetnek. Hasonló sorsban részesülnek az utóajánlatok is. Az ajánlatra a katonaság válasza nem két, hanem három féle lehet, ugyanis: elíogadja vagy visszautasítja, vagy pedig — végleges dön­tés előtt — visszaadja az árak leszállítása cél­jából. Minthogy a katonaság az ajánlattevőt árainak leszállítására csak beható mérlegelés, számítás, az árhullámzások és termelési viszonyok alapos figyelembe vétele után szólítja fel, kívánatos, hogy a gazda is mielőtt határozna, az ügyet szintén a legnagyobb körültekintéssel bírálja el s csak azután mondja ki az utolsó szót, nehogy indokolatlan követelés folytán elessék a szállí­tás elnyerésétől, óva intem a gazdaközönséget attól az esetleges felfogástól, hogy ily áraján­latnak árleszállítás végett való visszaküldését olybá vegye, mintha a katonaság minden áraján­latot elfogadna, mivel meg van szorulva síb mert a katona«ág, különösen a mai békés viszonyok között, nem nagyon jön oly kényszerhelyzetbe, hogy meg legyen szorulva s így az ilyen fölfo­gás mellett osak az ajánlattevő esik el a katonai szállítástól s igy attól, hogy terményeit közvet­lenül a fogyasztónak adhassa el. A szállítási feltételek füzetének 15. oikke kimondja a gazdára nézve, hogy ha nem saját terményeit, hanem vásárolt terményeket szállít, tehát a termelőknek nyújtott kedvezménnyel visszaélt, jövőben mint termelő nem pályázhat. Az esetben azonban, ha elemi csapás folytán jutott abba a helyzetbe, hogy nem képes a bér­leti szerződésnek eleget tenni, akkor ez a kizá­rás elmarad. Az ajánlatok szerkesztésére külö­nös gond fordítandó, mert ha ez nem felel meg a katonaság által előirt s általam felsorolt köve­telményeknek, akkor a gazda kiteszi magát annak, hogy ajánlata nem lesz elfogadva. Az ajánlatokban nagyon rövid szavatolási időt kitűzni nem oélszerü, mert mielőtt az ajánlat egyáltalán elintézhető lett volna, a szavatolási határidő lejárhat. A szavatolási határidő (impagno) tehát legalább oly hosszú legyen, hogy a posta­járatok figyelembe vétele mellett, az illetékes hatóságoknak elegendő idejük maradjon az elin­tézéshez. Szavatolási határidő (impegno) alatt ugyanis értjük azt az időt, amelyen belül az ajánlattevő ajánlatának elfogadásáról értesítést vár és ha ezideig erről nem kap értesítést, az ajánlat nem bír rá nézve kötelező erővel, vagyis akkor az ajánlattevő már nem kötelezhető az ajánlatában foglalt feltételek mellett a bérletet elfogadni. Megjegyzem egyébként, hogy 14 nap­nál rövidebb szavatolási határidőt kikötő aján­latok rendszerint érdemleges tárgyalás alá som vétetnek. Ha az ajánlatban, annak kötelező ere­jére nézve határidő kikötve ninosen, akkor az ajánlattevő a benyújtás időpontjától kezdve, az esetben pedig, ha a hirdetmény erre vonatkozó határozmányt nem tartalmazna, az ajánlat feletti határozatig marad kötelezettségben. Termelők, ezek szövetkezetei, községek a bá­natpénz és óvadék letétele alól, ha saját ter­mesztményeiket szállítják, fel vannak mentve. A szállított cikkek kifizetése a már ismertetelt leszámolás alapján, az illetékBzerü mennyiség­ben és kifogástalan minőségben szállított élelmi •ikkekért a II. és III. fokozat szerint bélye­gezett nyugtára történik. Az esedékes kereseti összeg felvételének, ép ugy, mint a leszámolás­nak elhalasztása több hónapra egyszerre, nincs megengedve. A „Szállítási feltételek füzetének"-nek: »a szállítónak meghatalmazott által való he­lyettesítése," »bírói illetékesség,* >a szerződés átruházása* és »a szállító elhalálozása vagy az üzlet folyta­tására törvény szerint képtelenné válása esetén követendő eljárás* cimü cikkelyei bővebb ma­gyarázatra nem szorulnak. Ha valamely szállítást ketten, vagy több jn társaságban vállalnának, illetőleg ny rnekcl, akkor a kincstárnak a szerződés pontoi teljesítéséért egyetemlegesen (in solidum) vagyis egy vala­mennyiért és valamennyi egyért szavatol. A társaság képviseletében, általa és már a tár­gyalásnál megválasztandó egyén jár el azután az ügylet lebonyolításának mindon fázisában a társaság nevében mindaddig, mig a társaság a közjegyaőileg kiállított nyilatkozatot vissza nem vonja és uj képviselőt meg nem nevez és erről uj nyilatkozatot nem nyújt be. XXIII. (XXVII.) Szerződéskötés. A bérletre (bérleti szállításra) vonatkozó szerződés a bizto­sítási tárgyalás alapját képezett és két példány­hun kiállított iSzállitási feltételek füzete* fel­használásával köttetik meg, amennyiben ez a füzet nyomtatott szövege után következő, eset­leg még rávezetett, az adott esetben szüksé­gessé vált pontozatok és kiállítási záradék (kel­tezés, aláírások stb.) alá a >Szerződési záradék* rávezettetik ós a szerződő felek : ajánlattevő és élelmező raktár, vagy valamely csapat, intézet kezelő bizottsága által aláirattatik. A szerződés az ajánlattevőre nézve már alá­irásával s a kincstárra nézve azonban csak a felsőbb jóváhagyás rávezetésével válik jogerőssé. A szerződés két eredeti példányban állíttatik ki, melyek egyike az ajánlattevő, most már vál­lalatnyertes fél részéről (az első iven keresztül, a többi iv egyenkint) egy koronás bélyeggel láttatik el. Ha a vállalatnyertes ajánlattevő a szerződés aláírását bármi okból megtagadná, ez nem menti fel őt az ajánlatában foglalt és annak benyúj­tásával már elvállalt kötelezettségek teljesítése alól, sőt ellenkezőleg, mert az ajánlattevő ezen kötelezettségekért már ajánlatának benyújtásá­val szavatosságot vállalt és a katonai igazgatás őt vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól fel nem mentheti. A szerződés aláiráaának megtagadása esetén a katonai igazgatás a tárgyalási jegyzőkönyvet hagyja „szerződés gyanánt" jóvá, melyhez a bizt03Ítási tárgyiratok — köztük a vállalatnyer­tes ajánlat is — hozzáfüzetnek. Ily esetben a katonai igazgatás jogosult vál­lalatnyertest vállalt kötelezettségének teljesitéeére esetleg bírói uton is kényszeríteni, vagy őt szer­ződésszegővé nyilvánítani, miáltal az aláírást megtagadott vállalatnyertes amellett, hogy a jövőre nézve minden kinostári szállításból kizá­ratik, még a kincstárnak okozott kár megtérí­tésére, ha szükséges, bírói uton is kötelezhető. A szerződés rendes körülmények között osupáu két tanú jelenlétében és ellenjegyzésével köttetik meg, de ha a vállalatnyertes szerződő fél a másik szerződő fél (élelelmezőraktár, csapat vagy inté­zet) előtt ismeretlen, akkor a bériő vagy meg­hatalmazottjának aláírása a katonai igazgatás birtokában maradó eredeti és bélyeggel ellátott szerződéspéldányon közjegyzőileg hitelesítendő. Ha a szerződés nem a szállítóval magával, hanem annak meghatalmazottjával köttetik, akkor a bérlő által egy külön, a kérdéses szállításra vonatkozó, közjegyzőileg hitelesítendő meghatal­mazás is bemutatandó, mely eredetiben a bélyeg­gel ellátandó eredeti szerződóspéldányhoz csato­landó. Egy már kiállított okiratban szükségessé váló helyeabbitések pótzáradék utján eszközöltetnek, melyek mindkét szerződő fél által aláirandók. A hadsereg igazgatás által jóváhagyott szer­ződés bélyegtelen eredetijének a szállító kezei­hez való jutása után már csupán az ügyletnek lebonyolítása veszi kezdetét. A megkötött bérleti ügylet lebonyolítása a kiszolgáltatandó oikkeknek felvételre való elő­készítésével veszi kezdetét. A felvételre való •lőkészités eszközölhetése céljából az élelmezőraktár, vagy a felvételező csapat parancsnoksága köteles minden felvételt megelőzőleg a szállítónak a tényleges szükséglet mennyiségét idejekorán tudtul adni. A felvételezendő oikkeket a szállító akként tfirluzik a kitűzött időre előkészíteni és szerző­désszerű állapotba helyezni, hogy a felvételezés az állomásparancsnokság által megállapított időben akadálytalanul és fennakadás nélkül eszközöl­hető legyen. A felvételre való előkészítés maga abban áll, hogy a cikkek szükséges mennyiségben kiszol­gáltatásra kész állapotba helyeztetnek. Ha a vizsgáló bizottság a kiszolgáltatásra elő­készített cikket vagy oikkeket kiszolgáltathatók­nak találja, vagy ha a szállító a bizottság által emelt kifogásokat elismerte és azokat nyomban megszüntette, akkor kezdetét veheti a kiszol­gáltatás és felvételezés a csapatok részéről. A kiszolgáltatás illetőleg felvételezés az állo­másparancsnokság által megállapított időben történik. A kiszolgáltatás és illetőleg a oikkeknek a szállító részéről a osapatoknak (intézeteknek) való átadása a szerződés határozványai szerint történik, még pedig ugy, hogy a szállító a rtidöbetegségek, hurutok, szamát ioges, s, elleu számtalan tanár é3 orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat fs kínálnak, kérjen mindenkor „ líoahc" eredeti csomagolást. F. HofTmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) Roehe Kapható orvosi rendeletre • crdgy«ertáfW» San. — Ara Qvegeofcfot «.— koron*.

Next

/
Thumbnails
Contents