Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

1909 december 5. sZalamegye, Zjdavármegyei Hírlap* Egy fővárosi cég jubileuma. Kertész Pál férfi és női divatáru üzlete Budapest, Rákóczi-ut 40 sz. alatt, me'.y egyik látványossága a fővá­ro»nak, most jubilál, amennyiben 15 esztendeje annak, hogy üzletét alapította. Ez alkalomból pazar kiállítású katalógust adott ki, melyet min­denkinek ingyen küld, ki ez iránt egy levelező lapon hozzá fordul. A buctu Vége. Bucsu volt mult vasárnap Bezeréden. A buceun megjelent a bezerédi aranyiQuság és a szomszédos községek lakos­sága s a falu korcsmájában vígan folyt a mulat­ság és a táno. Mikor a mulatók már kapatosak voltak, Varga Károly bezerédi cseléddel kezd­tek n körülötte ülők szóváltást. Mig Varga a korosmában volt, nem merték bántani, tartottak tőle, hogy legénytársai pártját fogják, azonban meglesték, a mikor hasa ment, a nyilt utcán leteperték, főjét több helyen beverték s ugy helyben hagyták, hogy a védtelen Varga a sok vér­veszteség folytán ájultan rogyott össze. Mikorra a járókelők észrevették a fagyos földön fetrengő embert, jobb oldala annyira meghűlt, hogy az megbénult s most élethalál között lebeg. Felhívás Magyarország valamennyi tanítótes­tületéhez. A szolnoki tanítótestület a következők közlésére kérte a szerkesztőséget: A Jász-Nagy­kun-Szo!nok vármegyei Tanítótestület folyó évi november 5-én megtartott gyűlésén Bozsik Béla egyesületi tag a következő előterjesztést tette : „Ha nyugdíj viszonyainkat a Magyarorszá­gon bármily hivatalban, vagy munkálatban alkal­mazottakéval összehasonlítjuk, kitűnik, hogy azok valamennyiénél mostohábbak és hogy a mai lehetetlenségig megdrágult életviszonyok között tűrhetetlenek. Avagy türhető-e tovább az, hogy a tanítónak — ki minden erejét, egész­ségét, az egész életét a mások gyermekei fel­nevelésének szenteli — elhalálozása után az árvái koldusbotra jussanak T Vagy, — hogy a számtalan súlyos sérelem köziil többet ne is említsek, — türhető-e a», hogy azon hosszú, bíOíüietes munkában kifáradt öreg tanítók, kik még a tanítói fizetésrendezés megtörténte előtt nyugdíjaztattak, s igy nyugdijukat a régi nyo­morúságos fizetés után húzván, az általános drágulás folytán öreg napjaikra meg legyenek fosztva a megélhetés legszükségesebb feltételei­től is? Nem ! Itt sürgősen s«giteni kell a bajon. És mi akadályozna meg bennünket abban, hogy megkíséreljük nyugdíj viszonyainkat elvi­selhetővé tenni most, midőn a saját garasaink­ból összehordott olyan nyugdíj alappal rendel­kezünk, melyhez hasonló nincs egyetlen fogial­kozásbeli alkalmazottaknak sem Magyarorszá­gon ? Mert íme: Szolnokon a leguióbbi 10 év itiatt 3 tanító élvezett hosszabb-rövidebb ideig csekélyke nyugdíjat. Ez volt a nyugdíj alap összes kifizetési kötelezettsége a szolnoki taní­tókkal szemben. Befizetést állandóan 60—70 en teljesítettün k. Ép en nem túlzás tehát, ha hozzá­vetőleges számítással azt mondjuk, hogy itt a kiadás a bevételnek 40—50 százaléka. És igy vau tz átlag a régebbi multakra nézve az egésí országban. Már most, ha közép BÁ.ímitáasal évente csak 25.000 tanitó után számítjuk is a befizetéseket, azon több nemzedékre kiterjedő időn át, mióta uz alap fennáll, ehhez hozzá­számítjuk a tőkésített kamatokat, vaiainint a tankötelenek és iskola fenntartók által befizetett summákat: bizony elég millió lesz kasszánkban ahhoz, hogy igi-zán szégyenletes helyzetünket — meglévő tőkénk csorbítása nélkül — leg­alább tűrhetővé változtassuk. Javaslom tehát: mondja ki Egyesületünk, hogy kívánja, mikép az országos tanítói nyug­díjalapot kezelő bizottság rövid idő alatt szá­moljon be nyugdíj alapuuk kezelési módozatai ról s annak vagyoni állapotáról, hogy sürgősen kiderüljön, mily mértékben segíthetünk a saját erőnkből önmagunkon. Közöije ezt a kívánsá­gát az Egyesület valamennyi magyarországi tanítóval, hogy biztosan remélt hozzájárulásuk által ennek a kívánságnak a megvalósuláshoz szükséges suly megadassék." Van szerencsénk felhívni t. Címedet, hogy ezen elfogadott javaslatot sürgősen a vezetése alatt áiló tantestület elé terjeszteni, & annak véleményéről bennünket — a további intézke­dés n-egtehetése % égett — azonnal értesíteni szíveskedjék. Kelt Szolnokon, 1909 évi november 14-én. Hazafias tisztelettel: Udvary Ferencz vm. egye­sületi jegyző. Polónyi Mátyás vm. tantestületi elnök. Törvényszék. Inndi Józsefné nagykanizsai asztalossegéd felesége anyai örömök elé nézett, de segített a bajon Horváth Jánosné varrónő. A bíróság Landinét 8 havi fogházra, Horváth­nét pedig 6 havi börtönre ítélte. — Englisoh Ferenc jegyzősegéd volt a drávanagyfalui kör­jegyzőnél. A faluban postahivatal nem lóvén, a postát a jegyzői hivatalba vitték s innét kézbe­sítették ki a feleknek. Englisoh a postán Habola Katalin oimére utalványon érkezett 31 koronát hamisított aláírással felvett9 s elköltötte. Eag­lisch Ferercet a kir. törvényszék 14 napi fog­házra ítélte. Katalin estély A zalaszentgróti ifjúság által a zalaszentgróti nőegylet javára rendezett Kaiin estély ugy erkölcsileg, mint anyagilag szépen sikerült ; különösen a vidék intelligenciája nagy Bzámb. n jelent meg. Felülfizettek : Oltay Guidó, Dr Adorján Gyula 7 50 • 7.50 korona, Berényi Jenő 5 korona, Paál Viktor 3 K 50 f, Kollner Győző, Szekér Jenő, Rium János, Viasz József, Rösler Gyula, Baronyi Ede, Veisz Lajos, Küb­lin János, Varga Károly, Zatburec.ky Márton, özv. Ross Lászlóné 2.50—2.50 K, Neumann Mór, Steíner Dívid, Misner Dávid, dr Kassay Győző, özv. Bsrger Jánosné, Stern Juliska 1.50—1.50 korona, Kurcz Lajos, B'-ck Zsigmond, Szűcs Imre, Krenn Rezső, Hirsohler Henrik, Dr Erdős József, Okoliesányi Rezső, Vatai Ferenc, Politzer Adolf, Dr Misner Antal, Kováes Síndor, Benkő Lajos, Németh János, Kis Imrp, Kreutzer Fereno, Bognár Jenő, Beok Zoltán 50—50 fillér. A felülfizetésekért ezúton mond hálás köszönetet a rendezőség. Epilepsziában (nehézkór) szenvedő betegek nagy érdeke fűződik azon nevezetes esemény­hez, hogy a lezajlott nemzetközi orvusi kong­resszus az epilepszia és kór gyógyítására nem­zetközi Ligát alkotott, melynek középpontja Budapest. A betegeket azonban az érdekelheti a legjobban, hogy az a gyógymód jelenti a leg­nagyobb haladást, amelyet Dr Szabó B. Sándor, Budnpest, Nagykorosa utoa 18. honosított meg, s mely gyógymód minden betegnek rendelkezé­sére áll, ha e kiváló spcoialista orvoshoz fordul. Egy kis gyomorrontás, melyet a kevésbé kényes ember fel sem vesz, az érzekeny embernél gyakran súlyos megbetegedést von maga után. Az ilyen embernek min­dig odahaza kell tartania egy palack ter­mészetes Ferencz JÓZ8ef-keserűvizel, mert az épp oly kiméletes, mint megbízható a gyomorból eredő rosszullét gyors meg­szüntetésére. Ha reggeli előtt fél pohárral beveszünk, valóban ideális módon szaba­dulunk meg fájdalmunktól és mindjárt nagyobb bajnak is eleiét vesszük. Országos vásár. A zalaegerszegi András napi vásár nagyon élénk volt. A kirakodó vásáron kevesebb volt ugyan a forgalom, de tíz állat­vásáron elég nagy volt a kereslet és sok eladás történt. Felhajtottak 480 drb lovat, 75 drb. apaállatot, 960 drb tehenet, 215 drb üszőt, 200 drb tinót és 310 drb borjut. Eladtak 124 drb lovat, 40 drb bikát, 197 drb tehenet, 68 drb üszőt, 3±0 drb pkröt, 169 drb tinót ős 214 drb borjut. Az árak nyomottak voltak. Tavasz a télben. A legszigorúbb zord "kideg után egyszerre enyhére változott az idő. Egy nappal előbb még 8 R. fok volt a hideg s más­nap már felengedett a fagy a dé!i széltől, amely az évszakhoz képest szokatlan meleg áramlatot hozott felénk. A hó fél nap alatt elolvadt, a jég felengedett a a hőmérő éjszakánként sem száll a fagypont alá. Megszűnt a Balatonon a hajó közlekedés. A balatoni gőzhüjós részvénytársaság a bekövet­kezett. téli időjárás folytán ugy a személy — mint az áruforgalomra nézve a gőzhajó közle­kedést illetve szállítást a Balaton egész terüle­tére beszüntette. A jövő tavaszig tehát osak akkor kelhet át a somogyi ember az innenső partra, ha a ló vize befagy. Ekkor ugyanis élénk gyalog és kocsiforgalom vau a jég hátán. Újoncok sorshúzása Zalaegerszeg r. t. város­ban született és itt illetőséggel biró, a jövő ; 1910 évben első korosztályba felhívott ujonc­j köteles ifjak sorshúzását 1910. évi január hó 10-ik napján, délelőtt 9 órától kezdődőleg tart­ják meg a városházán, (II. emelet, kis taná««­tanáosterem). A sorshúzáson minden ujono­köteles személyesen résztvehet, mely esetben joga van a sorszám húzására. Aki a sorshúzá­son nem jelenik meg, ahelyett a jelenlévő ható­sági személy húzza ki a számot az urnából. Az illető kérelmére a számot a hatóság közli vele. Zalaegerszegen a jövő 1910. évben sorozás alá kerülnek: az I. korosztályban 87, a második korosztályban 44, a harmadik korosztályban 47 ujoncköteles. Idegen illetőségű körülbelül 25 kerül sor alá, ugy, hogy a sorozó bizottság elé mint egy kétszáz ujonoköteles kerül. Varrógép ügynök. A nyár folyamán egy ügy­nök járta a falvakat s varrógépeket kináit meg­vételre. Potom olcsón kínálta a masinákat s a legkedvezőbb fizetési feltételeket helyezte ki­látásba. A zsebei tele voltak nyomtatványokkal, árjegyzékekkel s olyan határozottan lépett fel, hogy bizalmat tudott kelteni. Sok megrendelést kapott, amelyekről oifra írásokat adott s fel­vette az előlegeket is, amelyeket azonban nem tartott szükségesnek nyugtázni. A megrendelők azután türelmesen várták a gépeket, de azok osak nem akartak megérkezni. Néhányan gya­nakodni kezdtek, tudakozódtak a oifra papiro­sokra nyomtatott cím után, de nagy szomorú­ságukra azt a választ kapták, hogy a vigéo teljesen ismeretlen. Szóval egy ravasz szélhámos becsapta a hiszékeny falusi embereket. Vasmegye állásfoglalása a cigánykérdésben. Zalavármegye a cigánykérdésben tudvalevőleg erélyes határozatot hozott és ezt pártolás vé­gett megküldte a többi törvényhatóságoknak is. Zalamegye mindenekelőtt korlátozni kívánja a oigányok szabad költözködését és azt akarja, hogy a oigányokat még a belső utazásra is lás­sák el útlevéllel, vagy kötelező igazolvánnyal, ezenkívül tiltsák el nekik teljesen a ló-, sza­már- és öszvértartást. Szükséges azonkívül a cigányok illetőségének a megállapítása, de szük­séges az is, hogy azok a vármegyék, amelyek­nek területén nagyobb számban telepítenek •irá­nyokat, nagyobb államsegitségben részesüljenek. Zalamegye átiratát a mult heti ülésén tárgyalta a szomszéd Vasmegye állandó választmánya és azt hosszabb, beható vita után egész terjedel­mében magáévá tette. Tisztelt olvasóinknak szolgálatot vélünk tenni, ha az országban mindenütt híresnek ismert Kükül­lőmentí Első Szőiőoltvány Telepr-re, — tulaj­donos Caspari Frigyes, Medgyes, Nagyküküllő­megye — hívjuk fel b. figyelmét mely szőlőtelep azokat ia jól és lelkiismeretesen szolgálja ki, a kik a szőlőfajok ismeretében semmi tapasztalat­tal nem birnak s a cég jó hírneve szavatol arról, hogy általa mindenki teljes megelégedé­sére lesz kiszolgálva. Q szilva és törköly pálinka kapható literenként is a botfai urodalomban. Megrendelések posta (Botfai gazdaság, u. p. Zalaegerszeg), vagy telefon utján (telefonszám Zalaegerszegről 50) eszkö­zölhetők. Várandós anyák erősítő és az erősítéssel egyidejűleg üdítő szert tslíílöclií <1 SCOTT-féle csukamájolaj EMULSIÓ-ban. Gyors és erőteljes hatása meglep és gyö­nyörködtet mindenkit. Bevétele kellemes, emész­tése könnyű. Egy kísérlet meg fogja önt győzni, hogy az Ön esetében is mily jótékony hatású. Szoptatás esetében a SCOTT-féle Emuisió elejét veszi a bágyadtságnak, bő­ségesen biztosítja a tejet, rózsás és virágzó arouvá teszi a gyer­Ai Emnllló vásár- „„to­lásánál A SCOTT- menei. A SCOTT-féle EMULSIÓ a leg­kiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 K. 50 fillér. Kapható minden gyígytárbsn.

Next

/
Thumbnails
Contents