Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

4 »Zalaraegye, Zalav&raegyei Hirlap« 1909 december 5. dalom berendezése lehetetlenné teszi a hivatásának megfelelő életmódot. * * * (A csikósok hazája.) A honfoglalástól kezdve büsake öntudattal és harcias tettvágygyal haladtunk előre évsiázadokig; addig ugyanis, amig lóháton, véres karddal a kézben mi parancsolhattunk Közép-Európának. A dicsőséges idők azonban elmultak. Még nyomunk se maradt a külföldön, úgyszólván letöröltek bennünket Európa térképéről. A műveltebb államok történelmi emlékeikben tudtak és tudnak valamiféle lovagias magyar nemzetről, amely csodálatosan kitartó távlovsglásával és %'akmerő harciasságával az első helyet vivta ki magának a többi nemzetek között. De amióta az ész, a munka, a technika éa magasabb teóriák fejlődése kezdett tért hódítani a világon s amióta a természeti és gazdasági erők tudatos kihasználásával az ipar, a kereskedelem kezd dominálni világszerte; a mióta ravasz gyarmatpolitikával az erősebb felszivja a gyengébb, a kulturátlau országok min den gazdaaági és természeti őserejét, azóta Magyarországot is elfeledték, hogy létezik. A külföldi államok történelme tud valamit a magyar nemzetről, de csak azt, hogy valahol a Közép-Dmna mentén tényleg él még a lovagias magyar nép és töpreng régi diosőségének öszszetöpörödött morzsáin. Azonban ez a nemzet elparlagiasodott. Csikós nemzet lett belőle s foglalkozása csupán állattenyésztés és papríkatermelé-s. Ur pedig fölötte az osztrák. S hogy magyar király is az osztrák császár, ezt már kevesen tudják. Tudják a külföldön azt, hogy egy birodalom létezik, malynek neve Ausztria s amelynek örökös tartományai között mint kihasznált, kizsarolt gyarmat ország ott van a diosőséges muitu, ezeréves, szegény Magyarország, Eszerint tehát a lovagias magyar nemzet elmaradt a többi nemzetektől, mart már rég idők óta a csodálatraméltó távlovaglással, buzogánynyal és véres karddal a kézben hódítani nem lehet. Sőt a régi dicsőséges küzdelmek jegyében sem lehet már többó önrendelkezéssel megtartani ezt a földöt, mert az ész s a szorgalmas dologtevée megteremtette a magyar nemzet önállóságát leigázó gyilkos fegyvert: a M.iunlichert, amely fölött ur az osztrák császár s a szuronyerdővel akkor semmisít meg bennünket, amikor neki tetszik. Szó sincs róla, voltak és vannak is Magyarország vezető köreiben olyan férűik, akik falismerték kétségbeejtő helyzetünket ós belátták, hogyha mindegyre csak régi dicsőségünk fölötti merengéssel töltjük el az elröpüiő évszázadokat, akkor tényleg felszív és megsemmisít bennünket az idegen erő. Alig néhány évtizede annak, hogy felébredt a magyar nemzet, évszázados letargiájából s nem lóra ült, hanem dolgozni kezdett. Hogy ez megtörténhetett, sok keserves küzdelm-ibe került ez a vezető köröknek, mert Ausztria és az osztrák nem akart íngedui évszázados, megszokott; ós meggyökeresedett, Magyarországot gyengítő gyarmati politikájából. Lassan bár, de mégis sikerült jogainkból valamit elismertetni Ausztria áltál. A megrökönyödés érzése fogta el az osztrák intéző köröket arra a tudatra, hogy végre majdnem négyszázéves seinmittavés után a msgvar nemzet is dolgozni akar. Természetesen jöttek a gánesvetések, az intrikák, a köztünk éiő idegenajku népek ellenünk való feíizg-itása. Ahogy uz h tvan évvel ezelőtt volt, ugy van a jelenben is. Rettenetes küzdelmek után végre a külföld is kezd érdeklődni a csikós nemzet iránt. De ezt az érdeklődést sem kapjuk ingyen s nem élvezhetjük zavartalanul. Drága pénzen kell megvásárolnunk azt, hogy a németországi világlapok egy-egy szám it Magyarország ismertetésének szenteltek. O yan reklámszc-rüen néz ki a dolug, amikor Magyarországról megjelenik egy-egy inm rtutés. Azonban ez is szebb, mint a régi módi, amikor kizárólag a bécei sjró szócsövein vett rólunk tudomást a világ. Hogy tnilyen tudomást, arról jobb nem beszélni. Zalaegerszeg város háztartása. A városi tanács egy terjedelmes füzetben mult héten tette közzé az 1910. évi köHségvetési előirányzatot. Amint előrelátható volt, a kiadások újra emelkedést tüntetnek fel, de mégis sikerült a tanáosnak — a takarékosság elvének az egész vonalon való érvényesítésével — a nagyobbmérvü adóemelést elkerülni. Elismeréssel adózunk a tanácsnak előrelátó és takarékos gazdálkodásáért, de mégsem tudunk nagyon örülni annak, hogy a takarékosságot kénytelenek vagyunk a legszélsőbb határig vinni, hogy a vároei háztartás egyensúlyát fentartbassuk. Mert biiony sok volna a tennivaló ós kevésbbó örvendetes, hogy anyagi eszközök hiányában mindent a jövőre kell halasztanunk. Szembetűnő az adminisztratív költségek folytonos emelkedése, ami azonban az áilarn állal a városokra hárított teendők folytonos szaporodásával van indokolva. Ezzel szemben áll azonban az a reménység, hogy egyszer mégis felosztják a városok segélyezésére megszavazott két milliót, amelyből Zalaegerszeg városnak is jut valami. A közrendéezet korszerű fejlesztésére természetesen gondolni sem lehet, mert az igények emelkedése nem tart lépést a rendelkezésre álló eszközök szaporodásával s különösen a polgárság teherviselési képességének oinelkedésével. Egyelőre tehát marad minden a régiben. A költségvetési előirányzat 292^108 K 39 f rendes és 47 874 K 30 f rendkívüli, összesen 339.982 K 69 f szükségletet tüntet fel, amely a kövstkező főbb tételekből alakul. Adminisztratív kiadások. — Tisztviselők, segéd, kezeiő személyzet, napidíjasok és szolgák illetménye 43.163 K 30 f. — Becsüsök illetménye 3228 K 40 f. — Szolgák ruhízata és felszerelése 800 K. — Rendőrségi tisztviselők ós személyzet fizetése 22,617 K 66 f. — Másológép kezelő fizetése 80 K. — Harangozó dija 104 K. Kegy és nyugdíjak 930 K 66 f. — Toronyóra kezelő díja 200 K. — Nyugdíjalaphoz való hozzájárulás 2500 K. — Rendőrség ruházata és falszerelése 3000 K. — Tűzoltó egylet segélyezése 1630 K. — Toloncok és letartóztatottak élelmezése 700 K. — Nyomtatványok, irodaszerek stb. 3478 K 48 f. — Posta és távirdi költségek 200 K. — Számvizsgálók tiszteletdíj i 120 K. — Napidíjak ó? útiköltségek 1013 K — Eiőfogatokért 70 K. — Házi szükségletek 2200. Összesen 86075 K 50 f. Vallási kiadások. Pléi áoos részére lélekpénz megváltás s a r kath. kántor ö'.etése 2004 K 70 f. Közoktatási kiadások. Eiemi iskola s főgimnázium fentartás?huz való hozzájárulás, iskolai épületek fentartás

1, tunonoiskolák segélyezése, ovodák fentartása stb. 31045 K 36 f. Gazdasági kiadások. Csemetekert fentartása, tenyészbikák gondozása, pásztorok, kocsisok, kertész, erdő és mezőőrök fi/ietése, erdősítés stb. 12703 K 37 f. Épületek fentartására 6915 K 41 f. Köztisztasági és közegészségügyi kiadások. Utcák tisztogatására, öntözésére, kutak fentartására, sétaterek fentartására, szemétkih .rdásra 17U0 K. Utcák megvilágítására 6280 K. , Csatornák fentartására 1800 K. Szegényügyi kiadások. Heti és agg-'poldai szegényeknek 5800 K. Adókra 7520 K. Katonai kiadások Timi lakások és beszállásolás 1574 K 80 f. Kamat és tőketörlesztésre 96 181 K 22 f. Hátralékokra 21 805 K 31 f. Különfélékre 4701 K 93 f. Rendkívüli szükséglet. (Asphalt burkolatok törlesztési részletei, bor és húsfogyasztás adó kezelési költségei, hét éven felüli elhagyott gyermekek tartási költségei, uj villamos lámpák felszereléss, vegyes této eb) 47874 K 30 f. Bevételek - Pénztári maradvány 5872 K 38 f. Házbérek 44.360 K 96 f. Helypénz után 30033 K 26 f. Mázaadíjak 979 K 52 f. Vadíszati jog bére 1500 ív. Szántóföldek urán 1614 K 65 f, — Rétek után 528] K 90 f — Kertészeti telep utáu 430 K — Katón .i (/yakor 6-fir u'án 2938 K 96 f. — Legeltetési díjakból 1627 K. — Cséplési (helyért 41 K. — S őlőielep bére 1300 K. — Ftdeztetési díjakból 530 K. — Erdők jövödnlme ^740 K. Tanügyi bevételek. Tandíjak, iparengedély i díjak, államsegély (2000 K) stb 5501 K 39 í'. t Alapítványok kamataiból 87 K 34 f. Különfélék. Marhalevél kezelésből 1750 K 55 f. — Adóbehajtási költségből 2000 K. — Szeraétkihordásért 67 K. — Ebadóból 1043 K 68 f. —

1 Pótfdó utáni késedelmi kamat 1276 K 89 f. — Vágóhídi és szemledíjakból 5579 K 40 f. — Nyári kíülőhelyak után 286 K. — Szónkéneg kezelési díjából 229 K 20 f. Katonabeszállásol isi díjakból 1514 K 80 f. Téritmények. Bér'őktől adó, tüibiztositási díj, befektetett összegek utáni kamatok, állampénztártól anyakönyvvezetői díj, katonabeszállásolási kártalanítás, a vilUmos üzem pénztárától kölcsön törlesztésére (15250 K) szolgáló téritmény, összesen 38.126 K 21 f. Rendkívüli bevételek. Bor és husfogyasztási adóból 48160 K. — Italmérási adó beszedése utáni jutalék 1600 K, ugyanabból részesedés 2750 K 96 f. Vegyes iövödelemből 1000 K. Az ös»z. s fedezet, 516.236 K 05 f, vagy's a hiány 113.746 K 64 f. Ezen hiányból 89709 K 64 f fedezetére az í összes 125137 K 09 f állami adóra 71 T/

1

0°/

0, a 1 32117 K hiány fedezetére a földadó kivételével | a többi vagyis" 109547 K 29 t állami adóra ' 29

S/io°/o. aí K mezőőri illetményre pedig ! tisztén 12928 K 26 f földadóra 14»/

1

0°/

0-o3 | pótadó vetendő ki. Mértékek hitelesítése az 1910. évben. A közforgalomban használt összes hosszméri tékek, folyadékok és száraz tárgyak mérésére való űrmértékek, sulyok és mérlegek, a tejes kannák (kivéve azokat, a melyeket tejszállitásra használnak) a jövő 1910. évben újra hitelesitendők. Ezen mértékek és mérőeszközök újrahitelesítése az e oélra kijelölt központokban," a körBégek áitnl- rendelkezésre bocsátandó helyiségekben, illetőleg a felek kifejezett kívánságára ezeknek a helyiségeiben fog elvégeztetni. Az állandóan felállított hídmérlegek és örműködő mérlegek újra hitelesítése ezintéu a mértékhitelesítők körútja alkalmával a helyszínén vég«»hető el. Azok, a kik a fent felsorolt mértékeket és mérőeszközöket a közforgalomban, adás-vétel alkalmával használják, a községi elöljáróságoknál (város <kban a polgármesteruéi) díjmentesen kapható üyomtatványokon az időszakos hiteie; sitésben való részvételre jelentkezői tartoznak. Az előzetes jelentkezésnek az a c^lja, hogy | az érdekeltek biztosítsák maguk részére azt az előnyt, hogy mórtékeiket és mérőeszközeiket a kijelölt mérték hitelesítési köíp >nóokban nyújthassák be időszakos hitetesitóere. Az időszakos bitelositési közp mtokb in megjelenő mértékbitelesi ők ugyanis elsősorbau azoknak a mértékeit és mérőeszközeit fogják újra hitelesíteni, akik a jelzett módin j^lomkezto'-c. A többi mérték használó felek mértékei a mérőí es/.közei c

jak abban az esetben vizsgáltAtaak j meg, hí a naénékhitelesitők előre megállapított j s meg nem váitoztathvtó u'iterve azt megengedi. Akik tehát az előzetes jelentkezést, elrnu, lasziják, nsok a inértékhitelesitésre kijaiölt köz• pontokban esetleg nem fognak sorra kerülui, í hanem liéuyteleuek lesznek mértékeiket és mérő! eszközeiket időszikos hitelesítés céljából a már: tókhitelewtő hiynlal állandó székhelyére bevinni, ! a mi jelentékeny Költséggel és időveszteséggel jár. i A jelentkezési nyomtatványon följ^gyzendo a I fél (cég) neve, az a hely (közság, utói, házszám) I a hol a fél üzletét vagy mesterségét folytatja, ' illetőleg a hol bejelentendő mértékeit és mérői eszközeit használja, a használt mértékek és | mérőeszközök szarna, valamint az is, hogy kij vánja-e a fél a bejelentett mértékeknek és méj rőeszközöknek saját helyiségeiben való megvizsj gáláflát. | A jelentkezési lapok folyó évi d-oembsr hó | 31-ig azoa hatóságnál nyújtandók bn, a melytől ; azok beszereztettek. | Időszakos hitelesítési közp,)ntokul a vármegyé: nek területére következő köisógek jelöltettek ki: ; Z ilaegersreg r. tan. város. Az alsólendvai járás| ban : Alsólendva, B.íntornya, Belatine?, Cserföld, j Csesztreg, Lendvavásárheiy, Rídic-, Resznek, Szentgyörgy völgy, Zilabiksa. A osáktornyai járásban : Belic/.a, B()ttoraya, Csáktornya, Dráva vásárhely, Muraszeiitmárton, Muraszerdaholy, S'.ridóvár. A letenyoi járásban: Bánokszent-