Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

XXVIII. évfolyam. Zalaegerszeg, 3909. december 5. CtKMMIHSHSNBKW 49. szám. Előfizetési dij: Rgész évre . 10 K — f. eél évre . 5 K — / Negyed évre . 2 R 50 f F.p-yes szám ára 20 lüiír Hirdetések s = Megállapodás szerint. Nyilttér soronként l K Kéziratokat nem küldünk visiviT'.n Z A L A ¥ Politikai és társadalmi hetilap. El HÍRLAP iagjelenik minden vasárnap. Bizonytalanság. A mult hét politikai szenzációi isuiét csak arra voltak jók, hogy a bizonytalan­ságot növeljék s a béké.s kibontakozás, a tartós politikai alakulás esélyeit csök­kentsék. Hónapok óta minden héten halljuk, hogy a kormány távozni akar és felmen­tését sürgeti, de a király nem bocsátja el hűséges ügyvivőit, akiktől a békesség biz­tosítását követeli, anélkül azonban, hogy a legcsekélyebb engedményt vo'ina hajlandó adni, akár közgazdasági, akár közjogi, vagy katonai téren. Bécsben — ugy mondják a beavatottak — mereven elzárkóznak a nemzet minden óhajtásától, az alkotmá­nyos formákhoz azonban még szeretnének ragaszkodni. Szóval a régi nóta, amelyet 1867 óta dudorásznak. A huzavonából, a folytonos audienci­ákból és tanácskozásokból az látszik, hogy tényleg keresnek valamiféle alkotmányos formát, amely lefegyverezné a kuruckodást és holmi kijelentésekkel biztosítaná az államháztartás rendjét és szállitaoá Bécs­nek a feltétlen engedelmességet. Hogy hányféle terv és formula merült fel, ki tudná megmondani ! A király dol­gozó szobája légmentesen el van zárva a a ministerefc ajkai némák. Csak annyit mondanak, hogy szeretnének már eltá­vozni a puhának és kényelmesnek a mai viszonyok között épen nem nevezhető bársonyszékekből. Ha ez is igaz. Mert nem alaptalan az a feltevés sem, hogy nagyon is ragaszkodnak a hatalomhoz s keresik a módokat, amelyek lehetővé ten­nék a maradást. De ez természetesen nem megy. A nemzet megelégelte a komédiát s végre tiszta munkát, akar látni. Formu­lákkal, kijelentésekkel, végre nem hajtható Ígéretekkel nem lehet örökké az orránál fogva vezetni egy országot. Majdnem minden nap uj kombináció lép előtérbe. Alig múlik ki egy halva született terv, nyomon követi a másik. Csak egyről nincs szó: valódi értékkel biró engedményről. A mult héten gróf Tisza Istvánról be­szélt a fáma. Egyidcig a homloktérben állott, informált s azután elment vadászni. Tehát kivonta magát a gyakorlati politi­kából. És gróf Tisza Istvánt nem olyan politikusnak ismeri az ország, hogy — a múlt­ban szerzett, keserves tapasztalatai után — holmi kalandokba, vagy épen nemzetelle­nes merényletekbe bocsátkozzék. Azután következeit újra Lukács László és pedig Justh Gyula nevével kapcso­latban. A Budapesti Hírlap csütörtöki száma egészen határozott formában hozza a liirt, hogy Lukács László és Justh Gyula pártja között létrejön a megegyezés, még pedig elég olcsón. Megcsinálnák a válasz­tási reformot, a bank kérdésben a kor­mány kijelentené, hogy a közös banknak három évi provisóriumot ad s ezalatt elő­készületeket tes2. az önálló bank felállí­tására és a többség biztosításában az uj kormány a balpárt, a nemzetiségek és hor­vátok támogatására számit. Hogy főtt valami a politikai boszor­kánykonyhában, azt elárulta Wekerléuek Bécsben marasztása és Andrássynak az uralkodóhoz sürgönyileg való meghivatása. Könnyen meglehet, hogy mire ezek a so­rok nyomdafesték alá kerülnek, már eldől a válság sorsa és az ország elé áll a nemzetiségiekkel szövetkezett kormány. Lehetetlen ezt bizonyos keserűség nélkül tudomásul venni. A magyar ember meg­döbbenéssel látja, hogy a legádázabb el­lenségeket hogyan tolja a hatalom felé a politikai kényszerűség. Aggodalmasan kémleljük a jövendőt, amely a nemzetiségek prepotenciájat meg fogja növelni és szorongva kérdezzük: mi lenne az ára annak a barátkozásnak, amely a magyar állam kormányának biztosítaná az oláhok és pánszlávok támogatását? Szinte hihetetlenül hangzik, hogy azok, akikben a nemzet évszázados függetlenségi törekvéseinek letéteményeseit, a magyar­ország ideáljainak meg nem ejthető har­cosait látja, a gyakorlati politika terén elmenjenek a nemzetiségekkel való szövet­kezésig. <jstoba mese ez és roszakaratu ráfogás, amely ott született a hazugságok gyárá­ban, valahol Luegerék körül. Ott ková­csolták, ahol a magyar nemzettel és kor­mányával már hónapok óta a legcsufosabb játékot űzik. Szinte lehetetlen az, hogy ezzel a já­tékkal szemben is a puha megalkuvás győzödelmeskedjék. Hiszen beláthatta min­denki, hogy hiábavaló a lojalitás, a hig­gadtság, a gavalléroskodás; hiábavaló az elvek felfüggesztése is. Nincs olyan áldo­zat, amelyért Bécs engedményekre haj­landó. A kormány tagjai hónapokig állandóan uton voltak. Mint a vándorló legények, üres tarisznyával keltek útra, de vitték a reményeket, óhajtásokat, egyhangú meg­állapodásokat, formulákat és minimumra szabott kívánságokat. Az üres tarisznyát azonban vissza is hozták s újra kezdődött az alku, a puhitás, titkolódzás. Elmentünk már az önmegalázás határáig. Mind hasztalan. És most még a nemzeti­ségek előtt alázkodjunk meg? A magyarság aspirációi, vágyai és ide­áljai Bécsben ismeretlen fogalmak. A tör­fűszer, csemege, déligyümölcs, ásványvizek kereskedése Zalaegerszeg, = Fő-tér Ajánlja a n. 6. vevőközönség b. figyelmébe dúsan fel­szerelt raktárát: elismert j<5 kávéfajait, idei aratásu teáit, melyeket közvetlen a termelő cégektől szerez be. Külö­nösen felhívja a vevőközönség figyelmét London és Bré­mából különleges Angol-Jamaika rumfajaira, mindenkor friss teasütemény, déligyümölcs, tisztán kezelt, szavatolt fűszeráruira, budapesti és kaszaházi lisztjeire és a nagy­választéku karácsonyfadísz és cukorkáira. A cég, mely 36 év óta a legelőkelőbb beszerzési forrá­sok különös gonddal történt megválogatáBa által a n. ó. vevőköre bizalmát kiérdemelve, méltán elmondhatja, hogy üzletét odafejlesztette, hogy ma már a legkényesebb igé­nyeket képes kielégíteni; bizalommal kéri a vevőközön­Bég szives megrendeléseit. ——~~ "S* •I* I Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents