Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

4 •Zalamegye, Zalavárni egyei Hírlap* 1909 október 81. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei Rendelet az álattenyésztés fejlesztéséről szóló 1908. évi XLIII. t.-c. végrehajtása tárgyában. I. FEJEZET. Állattenyésztés. 1- §• A köztenyésztésre használandó apaállatok beszerzésének megkönnyítése, valamint legjobb minőségüknek biztosítása céljából a földmivelésügyi miniszter megengedheti a beszerzések költségmentes állami közvetítését és a vételár egy évi kamatmentes előlegezését. Különös méltánylást érdemlő esetekben az állami közvetítéssel beszerzett apaállatok vételárának legfeljebb 20 százalékkal való leszállítása is engedélyezhető. A köztenyésztés oéljaira állami közvetítéssel beszerzett mindegyik bika a beszerzés napjától számítandó egy év tartamára sz állam költségén akként biztosíttatik, hogy tulajdonosa a bika elhullásának, vagy kényszervágásának esetére a biztosítási feltótelek keretében az ár, illetőleg kedvezményes ár nyolcvan százalékára, mint kártalanítási összegre igényt tarthat. 2. §. A köztenyésztés céljaira szolgáló apaállatok beszerzésére vonatkozó kedvezményben, illetve segélyekben részesülhetnek mindama községek (városok), közbirtokosságok, valamint jóváhagyott alapszabályokkal biró gazdatársadalmi testületek és szövetkezetek, melyek a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. törvénycikk 25. § ának rendelkezésével ily apaállatok beszerzésére köteleztetnek, illetve melyek erre alapszabályaik értelmében vállalkoznak. A kedvezmények elnyerése céljából a kérvények a törvényhatóságok területére illetékes m. kir. gazdasági felügyelőség utján a földmivelésügyi miniszterhez terjesztendők fel. A kérvénynek a kérelmezett állami kedvezmény, illetve segélyek pontos megjelölésén és segélyre vonatkozó kérelemnek részletes indokolásán kivül tartalmaznia kell: a) a köztenyésztás céljaira beszerzendő apaállatok fajának, fajtájának és számának megállapítását és az apaállatokéit szánt legnagyobb ár megjelölését; b; az átvételre legalkalmasabb idő meghatározását ; o) amennyiben kérvényezők az általuk előzetesen kiszemelt apaállatoknak beszerzését, vagy bizonyos tenyészetből vagy esetleg valamely tenyészállat vásáron való besserzését óhajtanák : az erre vonatkozó adatokat; d) a kérvényezőknek az apaállatok kiszemelésénél és megvásárlásánál való esetleges képviseltetésük iránti nyilatkozását és képviselőjük megnevezését. 3. §. A földmivelésügyi miniszternek a kérelmezett állami kedvezmény illetve segélyek ügyére vonatkozó határozatát folyamodókkal a törvényhatóságuk területére illetékes m. kir. gazdasági felügyelőség közli. Az állami közvetítéssel beszerzett apaállatok, amennyiben azoknak elszállítása vasúton eszközöltetik: a lerakó állomáson, egyébként származási helyükön, vagy a vásárlás helyén adatnak és veendők át. A szállítás költsége minden esetben a kérvényezőket terheli. Az átadást, illetve átvételt előzőleg kötelesek folyamodók az I. minta (l. a), b) és c) miuta) szerinti kellően kitöltött, aláirott é6 pecséttel ellátott nyilatkozatot kiállítani és az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőségnek átadni. Az ezen nyilatkozatokban megállapított vételárat adósok a beszedésre utasított m. kir. adóhivatalnál törlesztik. Ezen fizetés módozatairól az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőségtől külön értesítést nyernek. 4- §• A köztenyésztés céljaira szolgáló apaállatok beszerzésének állami közvetítésére és segélyezésére vonatkozó folyamadványok, valamint az I. minta szerint kiállított nyilatkozatok bélyegmentesek. 5. §• A köztenyésztésre szolgáló apaállatoknak állami közvetítéssel való beszerzését a m. bir. gazdasági felügyelőségek végzik el. Követendő eljárásukra nézve a földmivelésügyi minisztertől nyert utasításokon és felhatalmazáson felül a jelen rendeletben foglaltak, a beszerzendő apaállatok fajtájára és esetleges egyéb tulajdonságaira nézve pedig az illető törvényhatóságoknak a kérvényezőkre kötelező állattenyésztési szabályrendeletében megállapított feltételek mértékadók. A m. kir. gazdasági felügyelőségek az általuk köztenyésztósi célokra vásárolt apaállatok mindegyikéről II. minta (II. a) és b) minta) szerinti szemlejegyzőkönyvet vesznek fel. Ezen szemlejegyzőkönyvben foglalt kikötések ( szerint a megvásárolt apaállatot az átvételtől szá- j mitott négy héten belül beigazolt tenyészképtelenség esetén, vagyis ha azt tenyésztésre egyáltalában használni nem lehetett, az eladó visszavenni és annak teljes vételárát a kincstárnak megtéríteni köteles. Amennyiben ily eset előfordul: ezen körülmény az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőségnek bejelentendő, ki az eladóval szemben a kifogásolt apaállat visszavétele céljából a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni köteges. 6 §• A m. kir. gazdasági felügyelőségeknek kötelességük az apaállatok átadásakor az átvevő községet, közbirtokosságot stb. az apaállatok biztosítási feltételeit ismertető és a kártalanítási igények érvényesítésére vonatkozó nyomtatványokkal és űrlapokkal ellátni. 7- §• A jelen rendelet 2. §-ában felsoroltak részére — indokolt esetekben — az anyaállatok beszerzésénél is engedélyezhető a tenyészanyag beszerzésének költségmentes állami közvetítése s kivételes esetben ily célra államsegély is engedélyezhető, mely azonban nem lehet több, mint a tenyészanyag állami közvetitéssel eszközölt bevásárlására fordított s legfeljebb öt év alatt egyenlő évi részletben törlesztendő kölcsön után esedékes kamatteher összegének a fele. A kölcsön felhasználásával vásárlandó anyaállatok állami közvetitéssel való beszerzésének ' és a kamatteheihez való hozzájárulásnak enge- j délyezése iránti kérvényekben feltüntetendő: a) az igénybe vehető kölcsön összege, b) a kö

!csön után fizetendő kamatláb, c) az évek száma, melyek alatt a kölosön évi egyenlő részletekben törlesztendő, d) a hitelező neve és lakása, e) a beszerzendő anyaállatok f:ija, fajtája és darabszáma, f) a vásárlás helye, g) azon kistenyésztők, illetve kisgazdák névsora, foglalkozásuk és lakóhelyük, kik részére a tenyészanyag vásárlása terveztetik. Az ekként kiállított kérvény alapján a földmivelésügyi miniszter által kilátásba helyezett állami segély a kölosönnek csupán azon tényleg felhasznált része után fog engedélyeztetni, amely kölcsönből — az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőség közbenjárása és felügyelete mellett — kizárólag kistenyésztők és kisgazdák részére szereztetett be tenyészanyag. A kamatteherhez való hozzájárulás osak a megállapított évekre és az évente egy-egy részlettel csökkenő tőke után utalványoztatik, tekintet nélkül arra, hogy adósok törlesztési kötelezettségüknek megfeleltek-e, vagy nem. Ezen kedvezmények engedélyezésénél községek előnyben részesülnek. 9. §• Az apaállatok ápolásával megbízott cselédség, pásztorok stb. igyekezetének serkentése s az ápolás körül kifejtett fáradozásuk elismerése céljából a földmivelésügyi miniszter évente egy meghatározott összeget bocsájt a m. kir. gazdasági felügyelőségek rendelkezésére ós egyúttal felhatalmazza ezen hivatalok vezetőit arra, hogy az apaállat szemlék alkalmával, vagy egyéb alkalmakkor, a köztenyésztési célokra használt, jókarban tartott és kifogástalanul ápolt apaállatok gondozóit egyénenkit tiz koronáig, rendkívüli méltánylást érdemlő, kivételes esetben legfeljebb harminc koronáig terjedhető jutalomban részesíthessék. Az ezen jutalmak átvételéről szóló elismervények bélyegmentesek. Minden év végén a m. kir. gazdasági felügyelőség ezen nyugtákkal igazolt elszámolását a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez felterjeszteni köteles. 10. §. Az ország szarvasmarha, sertés- és juhállományának számszerű gyarapítása céljából az 1908. évi XLIII. t.-cikk a tenyészállatok díjazását teszi lehetővé és ugyancsak ezen törvény 6. §-a az állami díjazások szervezését, feltételeinek meghatározását a földmivelésügyi miniszterre bizza. Ezen kérdés, a gazdatársadalmi szervezetek meghallgatása után — külön rendelettel fog szabályoztatni. II. FEJEZET. Jjegelövételck és legelöjavitásolc segélyezése. 11- §• Községek (városok), közbirtokosságok ós oly gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek, melyeknek tagjai túlnyomó részben kisgazdák, állami kedvezményekben, illetve segélyekben részesülhetnek oly törlesztéses kölcsönök kamatterhének könnyítésére, illetve oly törlesztéses kölcsönök évi kamat és tőke törlesztéseinek (annuitás) részbeni fedezetére, mely kölcsönök célja: a) a közös tulajdont képező és közösen használt legelők létesítése, vagy karba helyezése (fűmagvetés, irtás, tisztítás, egyengetés, árkolás, alagcsövezet, lecsapolás, delelők, védőhelyek, kutak, kerítések, félszerek, istállók felállítása), b) ily legelőknek, vagy ilyenek létesítésére használandó földbirtoknak örök áron való váHA NINCS S Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyáK sohasem pótoljáR. A szárított kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és aján atot kér a BUDRPcsr.fvőBANYAI trrgyaszapíítogyAR Bosanyi, Sc.nejum^l ts Társa cégtőt Budapest, IX., Üllűi-út 21. szlro.