Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

>ZalamRgye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 október 31. tett biztos s nemes terhe alatt soha nem remegő pillére. Szinte fájó szivvel állok ellen a kísértésnek, hogy tovább fűzzem hasonlatomat; csakhogy tartozni vélek e szép ünnep történeti hűségének, hogy ezúttal a sümegi állami elemi iskolái kullurális fontosságát illesszem abba a keretbe, melyből ez a szép iskolaház, mindnyájunk örömére, Sümeg örök díszére s a magyar közművelődés dicsőségére kiemelkedett. Ugy hiszem, mélyen tisztelt ünneplő közönség, hogy minden szivet, melynek ebben az iskolában és iskolaházban része volt, ugyanazon érzés mozgatott, mely Sümeg érdekeltségének államosítás iránti kér.ényét kisérő, 19U4 évi november hó elsején Miniszter úrhoz tett 3188. számú jelentésem indokolásának volt vezércsillaga. »Az eddig folytatott tárgyalásokból ismeretes lévén Nagyméltóságod előtt a város nyomasztó helyzete, egyben pedig kulturális buzgalma, mellyel szellemi és társadalmi boldogulását biztosító intézményeit nemosak fentartani, de a kor és törvény színvonaláig is fejleszteni óhajtja: részemről legmelegebben ajánlom a sümegi népoktatási tanintézetek sorsát Excellentiád atyai szivének kegyes és jóságos elhatározásába. Ajánlom nemcsak a helyi viszonyok égető igényeihez képest, de azon nagy jelentőségnél fogva is, melyet Sümeg nagyközség oktatásügyének fellendülésével, ezen határszéli vármegye magyarságának hatalmas védvonalaiban, a magyar faj szellemi fensőbbségét izmosító többi zalavármegyei városok, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Tapolca, Zalaszentgrót, Csáktornya ós Alsólendva szövetségében — méltóan képviselni fog*. íme, mélyen tisztelt ünneplő közönség, ebben a néhány rövid sorban van leszögezve az a két nagyfontosságú érdek, melybe a sümegi elemi iskolák államosításának szálai fonódnak. Már a reáliskola, felsőleányiskola és kisdedovoda nagy és gazdag örökségével is velejárt az a szintén igen nagy társadalmi kötelesség, hogy ezen iskolák és intézmények a kor és törvény színvonaláig fejlesztessenek. Az elemi iskolák fentartásának a népiskolai alaptörvények rendelkezéseiben gyökerező s a sümegi érdekeltséget már a régi keretben is legnyomasztóbban terhelő járulmányai azonban még a régi állapot orvoslására sem lehettek elégségesek. Személyi ós dologi fejlesztésre pedig, az adott viszonyok közt, gondolni sem lehetett. Igen érthető tehát, ha Sümeg város társadalma ebben a válságos helyzetben hálával ragadta meg az áldó kezet, mely az 1904. évi 34045, számú leirat kegyes biztatásával, uj fényt vetett a kulturális buzgósága s erőinek csekély volta közt leroskodásig kimerült közönség reménytelen útjaira. És ez a fény ki nem aludt mindaddig, mig Sümeg népoktatásügye méltó helyét nem foglalta el azon vármegye kulturális szervezetében, amely vármegye egykor a Balatontól Légrádig nyúló harcvonalban egyik legerősebb védvára volt a magyarságnak s a magyar hazának. Ezen dicső harcok apotheozisa Zrínyi Miklós csáktornyai emlékoszlopáról négy szóban ragyog felénk: Ne bántsd a magyart. Csakhogy, mélyen tisztelt ünneplő közönség, fajunk sérthetetlenségét ma már nem véres harcok, de a magyarságnak minden hazánkban élő nemzetiség feletti gazdasági, kulturai és erkölcsi felsőbbsége biztosíthatja. Ha majd a magyar faj kulturája és gazdasági ereje — mond a muzeumok és könyvtárak országos tanácsának elnöke 1909. évi nagyenvedi közgyűlésükön — ennek a magyar földnek társadalmi egyensúlyában a nélkülözhetetlenség értékének súlyát jelenti, akkor a magyar állami lét minden belső veszedelemtől megszabaduland. Vagy amint Széchenyi István gróf oktat bennünket: a magyar fajt a bukástól megmenteni és nagy, dicső, hataimps nemzetté tenni csak felsőbbség által, vagy sehogysem lehet! Igenis, mélyen tisztelt ünneplő közönség, a munka, erkölcs és önérzet felsőbbségével, melynek át kell hatnia egyéni, társadalmi és hivatalos életünk minden rétegét, szokásainkban, kedélyünkben, jellemünkben, tudományunkban, irodalmunkban, költészetünkben, művészetünkben s nemzetünk szent hagyományaihoz való törhetlen ragaszkodásunkban. A nemzeti létünket vagy enyészetünket eldöntő faji és szellemi felsőbbségnek alapját már az elemi iskolában kell elvetnünk, ösztöneit már itt kell felkeltenünk gyermekeink szivéb°r; ebben a szent csarnokban, molyet Németh János sümegi róin, kath lolkés" ur, szeriiszéki űiuök s a községi iskolaszék buzgó elnöke áldott meg ma szép és megható szertartások közt, amiért én neki legbensőbb köszönetemet fejezem ki. Megáldotta — bitem xz-rint — azon meggyőződésben, hogy a magyar népiskoláuak a magyar oktatásügy nagy szervezetében betöltendő fontos hivatását nem mindig a jelleg, de az iskola szel lem > d-'oti cl. A kövek tömegét csak az Isten félelmének, a lángoió houszerelemnek, a tiszta erkölcsnek és nemes emberszeretetnek eszményei avatják fel a tudás, boldogság és földi megnyugvás templomává. És itt a sümegi állami ellemi iskola tantestületéhez fordulok szeretetteljes intelmemmel. Önökhöz tisztelt hölgyeim és uraim, kik e templomban Isten ós a szülők felelősségteljes helyettesei. Az Önök lelkiismeretére van bizva a szülői sziv legnagyobb földi öröme és büszkesége. Önök fejtik meg naponta a nevelői hatás, a paedagógiai példa azt a nagy csudáját, hogyan tudja egy ember, egy rövid életben, egy szerény körben, a maga hivatásának szeretetével száz és ezer szívből kifakasztnni az élet ideáljainak első ragyogását; hogyan válik a jó tanitó dicsőségére önmagának, áldására a társadalomnak. Az önök muitj i után teljesen meg vagyok arról győződve, hogy az Önök példás életével, tudásukkal és kitartó törekvésükkel magas színvonalig kifejlesztendő sümegi állami elemi iskolák belső világából mindenki meg fogja érteni, miszerint Önök Kisfaludy Sándor » büszke és nemese fészkében töltenek be egy nagy nemzeti hivatást. Itt sz ő fészkében, hol négy év előtt Ssegedy Róza emlékének örökre feledhetlen üunepe alkalmából, az én ihletett lelkem is u^y érezte, miszerint Sümegen minden gyermek még a romokból is azt tanulja, hogy a hajdani sziklaszilárd, hatalmas királyi vár az idő és harcok nagy viszontagságai folytán enyészetnek indulhatott, de a magyar kultura szeretetének, a a magyar faj, a magyar agy erejének, a nyel vében, érzésében, művelődésében egységes Magyarország utáni igaz törekvésnek s nemes rajongásnak kialudnia, lankadnia soha, de soha nem szabad 1 . . . Mélyen tisztelt üuneplő közönség 1 Midőn a a sümegi állami elemi iskolákat a mai egyházi és társadalmi felavatás záró ünnepségével most már összes személyi és dologi viszonyaiban közvetlen felügyeletembe átveszem, tartozom a multaknak azzal a kijelentéssel, hogy a sümegi államosítás aktái az én szivem előtt lezárva nem lesznek. Nem bürokratikus akták ezek, mélyen tisztelt ünnep'ő közönség, hanem örök okmányai hmiak a valóban cs< dás és lángoló rajongásnak, mellyel Eitner Zsigmond országgyűlési képviselő és Lukoniob Gábor dr áilami iskolai gondnoksági elnök urak Sümeg szellemi és anyagi boldogulásán csüngnek. Nem tudom, nem birom pálmámat megosztani köztük; de ha visszatekintek mindenre, amit ők ezen iskoláért tettek, küzdöttek, fáradoztak és áldoztak; ugy érzem, nem osak a magyar tanfelügyelő, do a magyar ember is soha el nem muló hálával telik el irántuk. Kérem Isten áldását e szép iskolára, mely a szobrok és szent sirok közelségében örökké emlékeztessen mindenkit arra, hogy a város, melynek ily hűséges fiai és derék társadalma van, fényalakjaiban megfogyatkozni nem fog soha 1. . Az ünnep hatása alatt álló nagy közönség kitörő tetszéssel fogadta a tanfelügyelő beszédét. A növendékek kedves és szabatos karóneke után Bánfi Alajos igazgató tett a tantestület nevében lelkes fogadást, hogy az iskola szent céljait szivük teljes odaadásával fogják szolgálni. Egyben kérte a szülők buzgó támogatását a tanítók munkájához. Egy fiu és egy leány tanuló lelket megkapó szavalata után a növendékek karéneke fejezte be az ünnepséget, melynek fényébe beragyogott Kisfaludy Sándornak, Szegedy Rózának és Ramasetter Vincének, Sümeg varos nagyjainak, kegyelettel ápolt emlékezete. Csík igy képzelhető el, hogy nem volt Sümegnek hatósága, hivatala, intézete, nőegylete, egyesülete, ugy társadalmának bármely rétege, mely szeretettel ne hódolt volna a magyar közművelődés ujabb megizmosodásának. Táviratot intéztek H ministerhez, államtitkárhoz s főispánhoz. Tóth János államtitkár az ünnepélyen való képviseletére Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő; hivta fel. DSiben társaeebéd volt a kaszinó nagytermében. Lukonieh Gábor °dr Apponyi Albert gróf 1 miniszterre és Tóth államtitkárra, Polgár kir. \ közjegyző Dr Ruzsicska tanfelügyelőr -, a tanfV-!ügy>'!8 és Krisztink"-ieli Eitaor Zsigmond országgyűlési képviselőre ós Lakonioh Gábor doktorra, Eitner Zsigmond Tóth államtitkárra és Sümeg áldozatkész közönségére, Ruzsicska tanfelügyelő Németh János plébánosra mondtak lelkes köszöntőket. Ünnepelték még a hölgyeket, a vidéki vendégeket, az igazgatót, tantestületet, rendezőket. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város árvaszéke közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi 37. sz. tjkvben 47/a és 47/c hrsz. alatt felvett Cigány-utcai 12. népsorszámu, Lovonyák Oszkár, Lovonyák Matild éa kiskorú Lovonyák Antal, R<5za, Klára és László tulajdonát képező ingatlant a rajta levő házzal, folyó évi november 7 én, délután 3 órakor a helyszínén tartandó nyilvános szóbeli árverésen eladja 1. Kikiáltási ár 1000 korona. 2. Bánatpénzül 100 korona az árverés megkezdésekor a kiküldött Brenn Zoltán városi aljegyző kezére leteendő. 3. A kiskorúakat i'lető vételár 1/

s-ad része ;iz árverés napjától azámitott 30 nap alatt, ll

t-eá része 3 hónap alatt, l/

g ad része 5 hónap alatt fizetendő be a városi gyámpénztárnál. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. 4. A vételár után az árverés napjától kezdődőleg 5 százalékos kamat fizetendő. 5- Ha a vevő a feltételeknek eleget nem tenne, joga lesz az árvaszéknek az ingatlanokat a vevő veszélyére és költségére ujabb árverésen eladni. 6. Vevő tulajdonjogot csak a vételár teljes kielégítése után nyer. Kelt Zalaegerszegen, Zilaegerszeg r. t. város árvaszékének, 1909. október 10-én tartott ülésében. Árvaszéki elnök hiv. távol: Mezriczky, árvaszéki ülnök. Soproui kereskedelmies iparkamara köréből. i. A cs. kir. szab. Kassa-Oderbergi vaeut igazgatósága pályázatot hirdet az 1910. évben szükséges snyagok szállítására. Az anyagszükséglet a következő cikkükből áll: 1. Műhelyfák: tölgy munkafa. 2. I'ályafentartási fák: szurkos fenyőfa. 3. Különféle anyagok: kötélgyártó áruk, bőrnemüek, olaj és zsirnemüek, mozdony és kocsialkatrészek vasból és acáibói, vas éa aoél oikkek. Az ajánlatok beadásának határideje f. évi november hó 2l-ike déli 12 óra. Az általános valamint különleges szállítási föltételek és az ajánlati űrlapok a vasút anyagbeszerzési osztályánál (Budapest, V. Rudolfrakpart 6. szám) példányonként és csoportonként 80 fillérért megszerezhetők. H. A m. kir. nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred közétkezési bizottsága pályázatot hirdet a következő élelmi cikkek száiítására : Marhahús, disznózsír, 2-es liszt, 7-es liszt, rizs, dara, árpagyöngy, zs mlyemorzsa, bab, hagyma, só, paprika, cukor, mák, szilvaiz, sav, káposzta, eoet és tej. Az ajánlatok benyújtási batárideje f. hó 25-ikéuek délelőtti 9. órája. Részletes felvilágosítás a nagykanizsai honvédlaktanya ezred élelmező tiszti irodájában nyerhető. Hl. Az Osztrák-Orosz kereskedelmi és szállítási társaság egy könyvecskét bocsátott ki, mely a fontosabb orosz piacokon működő kereskedelmi meghatalmazottak és ügynökök — összesen 237-nek címét tartalmazza. Azon oégek részére,