Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

506 • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 szeptember 26. elmélkedik a m. kir. csendőrségnek a Zalaegerszegen október hó 17-én megtartott népgyűlésen való jelenléte miatt. Jelen soraimnak korántsem oólja, hogy a »Zalá*-val vitatkozzam, — dehogy . . . Nem érek én arra reá . . . inproduktiv dolgokkal nem foglalkozhatom, ezért nem is térek ki a 238. számbeli vezércikként szereplő teljesen academicus értékű stylus gyakorlatra, bár érdemben ahhoz is fűzhetnék néhány megjegyzést. A 239. számbeli cikk az, mely e tárgyban az első s egyúttal utolsó megszólalásra késztet. S ez alkalommal ismét nem célom az, hogy a »Zalác-nak a csendőrszuronyok látásától még mindig libabőrös hátát enyhitőleg simogassam, s neki megnyugtatólag megsúgjam, hogy a népgyűlésen csak ijedtében láthatott 56 csendőrt, az sem célom, hogy a népgyűlés alkalmára tett intézkedéseimet magyarázzam, vagy pláne mentegessem, — de még az sem célom, hogy a »Zala« állítólagos »hozzáértő forrás«-ának kiváló szakvéleményét kritizáljam. Jelen soraim kizárólagos célja, hogy a jóhiszeműen tévhitben levőket megnyugtassam, tájékoztassam s egyúttal a m. kir. csendőrséget, ezt a minden izében kitűnő ós érdemes intézményt a bár félénk, de azért célzatos érintésekkel szemben is megvédelmezzem. Tisztában vagyok azzal, hogy a csendőrség nem szorult az én védelmemre, de védelmeznem őt kötelességem akkor, mikor az én segédletemre volt kirendelve. Visszautasítom tehát — ugyancsak a nagy nyilvánosság előtt — a »Zala« által épugy a csendőrségre, mint — elismerem — az én intézkedéseimre vonatkoztathatólag is az ép oly célzatosan, mint tudatlanul használt sineszteticus* jelzőt oda, a honnan származott, visszautasítom ugyanoda a »comicus« jelzőt is. A m. kir. csendőrségnek a rendezett tanácsú városok területén való fellépési, működési jogosultságát illetőleg ugy látom nemcsak a »Zala«, hanem, a mi ennél sokkal rosszabb, még a »hozzáértő forrás*-ok is vastag tévedésben vannak; azt hiszik, mintha az önkormányzat szenvedne sérelmet akkor, mikor a csendőrség ily város terülotén szolgálatot teljesít. Mily gyermeki naivság. Nem akarok arra kitérni, hogy Zalaegerszeg város helyzete lényegesen más mint Nagykanizsáé, ahol gyalog zászlóaljak segítségét veheti igénybe a hatóság, s ahol a rendőrségi létszám is lényegesen nagyobb, — mig Zalaegerszegen csekély rendőri létszám mellett, egy honvédbuszár osztály állomásozik, amelynél igy október tájékán bizony nagyon kevés a nem ujono huszár ; azt is csak mellesleg említem, hogy nem Zalaegerszeg város akaratán mult, hogy a városi közbiztonsági szolgálatot nem a csendőrség teljesiti, de tételes jogszabályok alapján mutatom ki, hogy a m. kir csendőrség rendezett tanácsú városok területén nemcsak jogosult, hanem köteles közbiztonsági szolgálatot teljesíteni, sőt bizonyos feltételek és körülmények esetén nemcsak jogosult, de köteles ezek területén bűnügyi nyomozásokat is végezni. Hivatkozom itt a 130.000/1899 sz. belügyministeri körrendelettel kiadott nyomozati utasításnak nemcsak 222. §-ára, hauem ugyancsak 220. 2. bekezdésére is, mely határozottan kimondja: »A rendezett tanácsú városokban azonban az egyéb közbiztonsági szolgálatot, ugy mint tddig, a m. kir. c«endőr«ég teljesíti.* Do hivatkozom magára a csendőrségi szolg. utasításra is, főleg pedig annak 82. és 84. §-aira, melyeket hely- és idő kímélés szempontjából nem idézhetek szósztrint, e a mely szakaszokat, kérem szépen, világért se ft régi kifcdásu szolgálati utasításban, hanam a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése után kiadoH utasításban — mert ilyen is van ám — teBsék keresni és megtalálni. Tehát nemcsak jogosult, hanem köteles. Ugyanezen szolgálati utasítás 54. §-a nagyon szépen előirjn, hogy a csendőrség rnikép teljesít szolgálatot országos vásárok, bucsuk stb. felügyelésénél, hogy »osak akkor lép fel, ba a helyi rendőrség a netán támcdt zenebona, vagy kihágás elnyomására elégtelen s a közbelépés iránt megkeresi; a rendes szolgálati teendőket azonban ily alkalommal is teljesiti.« Ugyanezen §. 3. bekezdése pedig azt mondja : snépgyüléseknél, vagy nagyobb embertömegek j más alkalomból való összejövetelénél a csend- ' őrség a közigazgatási hatóság külön intézkedései szerint jár el.« Hoppl Álljunk meg egy kissé I Meg vagy inestetikus hiba 1 A csendőrség tehát népgyűlések alkalmával a közigazgatási hatóság »külön* intézkedései szerint jár el. Tehát ha a hatóság nagyobb csendőri karhatalomról gondoskodik is, mégis módjában és hatalmában áll intézkedni, hogy a segédletül kirendelt csendőri készültség villogó szuronyaival a gyengébb idegzetű polgárokat ne izgassa. Tévedés, mekkora tévedés. Csak néha sikerül a hatóságnak intézkedéseit érvényre juttatni, azonban nem mindig, s ennek se a karhatalmi segédletül kirendelt osendőrség, se a hatóság nem oka. Á hatóság nem oka, mert a csendőrséget ugyebár karhatalommal nem kényszeritheti a külön intézkedések respektálására, másrészt pedig a osendőrségi kirendeltség sem oka, mert oda áll, ahová parancsnoka állítja. Hogy a népgyűlés alkalmával »külön* intézkedtem-e vagy sem, feleslegesnek tartom előadni és pedig azért, mert akkor roszmáju emberek ezen soraimat nem magyarázatnak, hac •\a p

1 sakodásnak minősítenék. A külön intézkedések érvényesitése egész más rubrikába tartozik, ezt a rubrikát azonban, jobb lesz, hagyjuk békében. Ne bántsuk tehát a mindenkép derék csendőröket, a személy- és vagyon biztonság eme kipróbált őreit, nem inesthetikus azok megjelenése seholsem, még akkor se, ha népszerűtlen szolgálatot kell is teljesiteniök, — inesthetikus azonban a minden áron való és jogosulatlan tendentiosus kritika, mely önkéntelenül eszembe juttatja Petőfi Sándornak »Egy kritikushoz* cimü költeményét, melyben van cadentia az ilyen bírálatra. Ságy Uj

0

8 rendőrkapitány. A legnagyobb ellenségről. Amióta az orvostudomány rájött arra, hogy a betegségek nagy részét az emberi szervezetben élősködő bscillusok okozzák, a búvárkodás nagyrészben oda irányul, hogy ezeket az élősdieket akként irtsák ki a szervezetből, hogy ez magának az emberi szervezetnek meg ne ártson. Több ilyen kórt okozó baoillust már le is győzött az orvosi tudomány, csak egyet nem tudott legyűrni, épen azt, amely legnagyobb veszedelmét képezte az emberiségnek: a tüdővésznek s egyéb tuberkulotikus megbetegedéseknek bacillusát, a Koch-féle bacillust; pedig jó nagy könyvtárt tenne ki az a szakirodalom, amely tanulmánya tárgyává tette a Koch-féle bacillust. Most, hogy egy magyar orvos, Wettensteiu József dr. feltalálta a Koch-féle bsoillusokat megölő szert, a kutatás ennek nyomdokain indult meg. Augustini Béla dr. tanár, hirneves bakteorologusunk vizsgálja mostanában a Dr Wettenstein—Szanatórium Részvénytársaságnak budapesti Rákóczi-ut 18. sz. a. levő rendelőintézetében és margitligeli szanatóriumban kezelt betegek bacillusait és tapasztalatairól a következőkben számol be : A vizsgálatok során azt észleltem, hogy a Comainnal való kezelés következteben a bacillusok a betegek spu!urnában sajátságos elváltozáson mennek kérésziül. Ugyanit az először tömör pálcikák olyanokká alakulnak át, mintha apró gömböcskékből lennének összetóve, amellett számban megcsökkenaek, amint az a mellékelt táblán látható. Esek a gömböcskók az ultrjmikro?zkop látmezejón erős féayben láthatók, mig a b»oillu8uak a götnbőcskék között levő része sötét. Ilyen alakú bsoillusokat már régebben megfigyeltek és némelyek azon véleményen voltak, hogy a haoiHusokuük a göaiböcekék között levő része spóra, tehát egy védekezésre való berendezkedés. Mások ellenben, igy Kooh és néhány tanítványa azt a nézetet vallották, hogy a baoillusok azon része, amely nem festődik és amely az ulramikroszkopban sötét, az vaooula. A vizsgálatok alapján feltétlenül az utóbbi nézet helyességét kell elfogadnunk. Valamint az összes gombáknál, ugy a baotériumoknál is a spórák sürü, plazmatikus anyagból állanak, mely anyag az ultramikroszkopban fénylik, különösen ha megfestettük. A vaooula vagy viztér a baktérium nem élő része ós a vaooula szaporodása a bacillus pusztulásával magyarázható. Ezen nézetemnek helyességét azon betegek állapotának megfigyelése is igazolja, akiket Wettenstein József dr. kezelt. Ezek szervezetük ellenálló hépessége szerint a Comain oltásokra gyorsabban vagy lassabban javulnak, lázuk csökken, majd elmúlik, a köhögés megszűnik, az étvágy fokozódik ós erős hízásnak indulnak. Emellett a baoillusokban a vaoou'.ák nagy mértékben szaporodnak, ugyanakkor a bacillusok számban fogynak, majd pedig egészen eltűnnek. A beteg közérzetének javulásából ós ezzel kapcsolatban a baoillus számbeli csökkenéséből j feltétlenül a kárt okozó baoillus pusztulására kell következtetnünk. Augustini tanár dr. ószleleteit a Dr Wettenstein-Szanatórium Részvénytársaság rendelőintézetében és szanatóriumában megforduló sok száz betegen most is folytatott vizsgálatai folyamán szerezte. Augustini dr. tapasztalatairól még csak ezek után fog részletesen beszámolni. Nyilt-tér. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen dráp halottunk CSUPOR ARANKA elhalálozása alkalmával részvétükkel felkerestek bennünket, ezúton mondunk hálás köszönetet. Zalaegerszeg, 1909. október 22. A gyászoló család. ") E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Felelős szerkesztő: Dr Gsák Károly. Laptulajdonosok: Dr Gsák Károly és Udvardy Ignác* 7177/1909. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Nagykanizsai takarékpénztár végrehajtatónnk Kováts Lajos és neje Cserecsics Erzse végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében az árverés a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő, a pö!ö«kei 886. sztjkvben I. 254. hrsz. alatt korábban Kováts Lajos és neje Cserecsioa Erzse, joknleg Csereogios József tulajdonául felvett, szántóföldre 285 kor., Ií. a pölöskei 1038. sz. tjkvben f 592/a hrsz. alatt ugyanennek tulajdonául felvitt szántóra 221 kor., III. a pölöskei 1050. sztjkvben f 588/i>/2 számú szántóföldre 118 kor., I 181/o/l hrsz. rétre 49 kor., IV. a poiöskei 1062. sztjkvben I. 40/a és 55/b hrszátnu ház, pijiás kert és kertre együttesen 1160 kor., f 589/b hrszámu szántóra 210 kor., f 673/a hrszámu kenderföldre 97 kor. kikiáli ANATHER <®> <®> <«3V •'<&> i®> <®> <®> ®> w •<£>» <£>) i®> <i» ®> i®> .®> <®> c®» <<£>> «2>> <®» i®> «35)> (•£»'<s>> <<r» <@> c«g>> <•.<&> <<2>><®> <<3>> <<&?> <®» <<g>» I

1 Oppolzer, Drasche, Schniizler, Kainzbauer tanárok ajánlják Dr. J. G. P0PP cs. és k. udvari fogorvos § | 59 év óta egyedüli leghathatósabb j I fogszereit, | o a szájat, fogakat, foghust, torkot rögtön meggyógyítják, csaknem szagtalanok és megszabadítanak a legkínzóbb ] ^ fájdalmaktól és szenvedésektől. Gyomorra, belekre igen jótékony hatásúak. Valódi csak az cn oégemmel, § f á K 2.S0, 2. , 1 — Anatherin fog-créme-tubus — 00, üvegben 1.40, csomagban —.70. Fogpor 1.2ó. Nem ® l§ habzik, a fogakat nem rongálja. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, illatszer-üzletekben. ^ <®» <®> «5b <®> I®0 l®> «®D (®) 0®> (<&>!®> <®M<£>) <©> (<&> <0> ($>, <®> <<&> «®> C®, 0®, (ijy, afgf, (®Ö,®»<®H<©>«®><®>C®>I«®>