Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-17 / 42. szám

6 »Za!amegye, Zalavármegyei Hirlap« 1909 október 17. lati megvalósitása képezi, viszont ezzel ellentétes minden törekvés hiába való. Arról van ugyanis szó, hogy az önálló magyar jegybank felállításával gazdaságunkat ós iparunkat a szomszédos Ausztriának kiszipolyozó kapzsisága alól valahára felszabadítsuk, gazdasági életünket pedig önmagunk és saját hasznunkra rendezzük be. Pénzforrásaink fölött többé ne osztrák kufárok, hanem önmagunk rendelkezzünk 1 Ehhez való kétségtelen jogunk már törvénybe van iktatva, csak egyetértéssel és erővel kell azt követelnünk, hogy léptessék életbe 1 Reánk nézve hasznot hozó voltának épen az a legkiáltóbb bizonyítéka, hagy ádáz ellenségünk, a szomszéd ausztriabeli német sógor ezt engedni nem ak;,rj« 1 Ezen nagyjelentőségű cél előmozdítására törekszik az országos függetlenségi és 48-as párt, melynek zalavármegyei központi vezetősége f. évi október hó 24-én délelőtti 11 órakor választó kerületünk székhelyén — Alsólendván — a Korona nagyvendéglő előtti téren, vármegyénk közszeretetben áiló lelkes főispánjának és több országgyűlési képviselő részvétele mellett népgyűlést rendez, felvilágosításul az ország való helyzetéről. Nem izgatás, hanem a testvéri egyetértésnek barátságos felkeltése a hatásos együttműködésre, a haza üdvére képezi célját ezen népgyűlésnek, melyen minél többen gyülekezünk, annál nagyobb lesz a kilátás annak az eléréséhez, a mire törekszünk 1 Isten legyen velünk és Isten hozzon benneteket 1 Oltalma alatt gyülekezzünk minél többen az igazság zászlaja mellé 1 Hazafias ünnepély. Mult vasárnap a szabadságharc vértanúinak emlékére szép ünnepély volt az tArany Bárány* szálloda nagytermében, ahol nagy közönség gyűlt össze. Az ünnepéiyen Dr Hajós Ignác nagyhatású emlékbeszédet mondott, Szalay Sámuel és Heincz István szavaltak s a dalkör hazafias dalokat énekelt. A közönség adományaiból a Csány szobor javára — a kiadások levonása után — 41 K 60 f. maradt. Bírósági kinevezések. A nagykanizsai kir. törvényszékhez Székács Pál és Dr Mutsenbaeber Edvin járásbirák törvényszéki birákká, — a zalaegerszegi kir. törvényszékhez Dr Keresztessy József albiróvá kineveztettek. f Faragó Béla. Pénteken temették el Z ilaegerszegen Faragó Béla gyárost, a zalaegerszegi magpergető gyár tulajdouosát, aki gyógyíibatatlan idegbajával már évek óta szenvedett a Schwartzer-féle szanatóriumban. Szenvedéseitől megváltotta a halál s bolttetemét családja hazahozatta, hogy szülőföldjében aludja örök álmát. Mély megilletődéssel hallottuk halálának nirét s igaz részvéttel fordul a mólyen sújtott család felé az egész társadalom. Bír régen elvesztettük a tetterős, ritka tehetségekkel megáldott férfiút, mégis fájdalmas a megemlékezés, mert olyan ember poihüvelye szállott a sirba, akit alkotó képességgel, kimagasló szellemi erővel ruházott fel a gondviselés, a kegyetlen végzet azonban nem engedte teljesen befejezni munkáját. Faragó Béla már kora ifjúságától kezdve a munka embere volt. Erélye, SZÍVÓS akaratereje, kitartása nem akart korlátokat ismerni. Atyja, Fiecher Miksa, aki Zalaegerszegen köztiszteletben álló kereskedő voít, középiskolai tanulmányainak félbeszakításával üzletébe vette. S az iíju amellett, hogy az üzlet lekötve tartotta, folytonosan tanult, képezte magár, vizsgákat tett. Műveltsége, tudása oly sokoldalú, önálló alkotásokra való törekvése annyira kifejlett, hogy tehetsége nem szorulhatott sokáig egy kisvárosi üzlet szűk keretébe. Egészen fiatal korában megalapította a zalaegerszegi magpergelő gyárat. Amikor gyárát üzembe helyezte, már szakember volt ezen a téren, amely pedig semmifele vonatkozásban cem volt előbbi foglalkozásával. Utazásai közben tanulmányozott, s tapasztalatokat gyűjtött s teljesen a saját ereje és tehetségére támaszkodva kezdett önállóan dolgozni. A vállalat szerényen indult. Egy kis telep volt a kórház mellett s mit-dössze néhány munkással dolgozott. A G> ós ej Lől hordták a fenyőtobozt, mert Farfgó Béla megfizette az előbb teljesen értéktelen portékát; de a közönség úgyszólván azt sem tud'a, mit produkál a gyár s mit aűveinek abban a kis házban, amelyben 5 Faragó fáradhatatlanul dolgozik. És eleinte észre sem vettük, hogy a vállalat hirneve egyre női, egyik elismerés a másikai követi s Faragó Béla és gyára országos hirnévre emelkedtek. A szakszerű vezetés, a gyáros tudása, munkája és határt nem ismerő szorgalma néhány év alatt világcéggé tették a zalaegerszegi magpergetőt, amelynek fenyőmagvaiból az Északi tenger partján, a Kaukázus oldalán, Normandiában, a Balkán meredek hegyein sarjaznak a fenyőerdők. Majd megalapította Faragó Béla nagykiterjedésű híres faiskoláit, amelyekből ezerszám szállítják az erdei fák, exotikus fenyők, díszcserjék 03emetéit. A szerény vállalatból nagyon rövid idő alatt hatalmas üzem lett, a munkások százakra, tavasztól őszig ezrekre szaporodtak. A gyár és a faiskolák a szomszédos falvak népének rengeteg munkát adtak s ezreket kerestek előbb teljesen értéktelen fenyőtobozokért. A kiterjedt, nagy tudást és gondot igénylő vállalatot Faragó teljesen maga vezette. Nem engedett magának semmi pihenést, szórakozást. Amikor valami szabad ideje lett volna, akkor a város közügyeivel foglalkozott, teljes odaadással, lelkesedéssel. A rengeteg munka megroppantotta az erős energiát, megtámadta a túlságosan igénybe vett szervezetet. És ez a minden tekintetben rendkívüli ember már évekkel ezelőtt elveszett a családjára s a munkára nézve. Felemésztette önmagát. Szomorúsággal és részvéttel állunk meg a sírja mellett s hálával gondolunk munkás életének áldásaira. Mert hálával tartozik neki Zalaegerszeg város, köszönettel adósa neki a magyar ipar és vállalkozás, mert a kötelességtudás, a haladás útjait mutatta az utána jövőknek. Az úttörők tragédiája lett a sorsa: felá.dozta önmagát az elvállalt'munkának. Virrasszon sírja felett a kegyeletes megemlékezés ; adjon az örök Isten vigaszt és megnyugvást az özvegynek és az árváknak, akiknek gyászában osztozunk ós részt veszünk mindnyájan, akik Faragó Bélát ismertük és becsültük. Szabad licoum. A Zalaegerszegi Irodalmi- ós Művészeti Kör összeállította a szabad líceumi előadások sorrendjét, amelyet alább közlünk. A programmból látja a közönség, hogy a kör több tudományszakból vette az ismeretterjesztő előadásokat, amelyeknek érdekességét fokozni fogják a vetített képek és kísérletek. Emellett néhány zene előadás is lesz, a líceumi előadásokkal kapcsolatban. Ezek időpontjáról a közönség külön fog értesittetui. Az előadások délután 3 órakor lesznek a főgimnázium tornatermében. Felnőttek 20, tanulók 10 fillér belépődijat fizetnek a költségek fedezésére; a kör tagjai pedig 1 koronáért bérletjegyet kapnak az összes előadásokra. Reméljük, hogy a látogatottság nem mr<rad el a tavalyi mögött s a közönség szivesen használja fel az alkalmat, hogy az érdekes előadásokat meghallgathassa. A műsor a következő: 1. Október 17-én Szalay Sámuel el. isk. tauitó: Balaton, vetített képekkel. 2. Október 24 én Ispánovits Sándor fővárosi tanár: Lippország, vetitett képekkel. 3. Október 31-én Elek Márton felső keresk. ísk. tanár: A pénz. 4. Novei. í r 7-én Haerter Ádám főgimn. tanár: Az Alpesek és a R.jna völgye, vetitett képekkel. 5 November 14-én B ncsik János főgimn. tanár : Időjárás ós időjóslás, vetitett képekkel. 6. November 21-én Csiky György főgimn. tanár: Görög és római művészet, vetitett képekkel. 7. November 28 án Lázár Gyula felső keresk. isk. tanár: Az égés tüneményei, kísérletekkel. 8. December 5-én Vogel Richárd főgimn. tanár: Léghajózás és repülés, vetitett képekkel. 9. December 12 én Dr Halász Miksa orvos: Első segélynyújtás, vetitett képekkel. 10 D ©»mber 19 éu Spaits S.índor m. kir. honvéd huszár száz dos: Szomszédunk a B ilkin, vetitett képekkel. 11. Január 9 én Dr Tbassy Gábor vármegyei főorvos: Városok higiéniája. 12. Január 16-án Haerter Ádám főgimn. tanár : Utazás az északi sarkra, vetitett képekkel. 13. Január 23-án Dr Keresztury József ügyvéd: A Mars bolygóról, vetitett képekkel. 14. Jan. 30. Liux Rezső főg. tanár: Pompeji, az eltemetett város, vetitett képekkel. 15. Február 13-án Medgyesi Lajos főgimn. igazgató: R ffael, vetitett képekkel. 14. Február 29-én Vogel Richárd főgimn. tanár: A kísérleti fizika köréből. 17-én Dr Szász Gerő kir. ügyész: Társadalmi problémák ós a modern ember helyzete mai társadalmunkban. 18. Március 6-án Suszter Oszkár főgimn. tanár: Kossuth Lajos írásaiban. Anyakönyvvezetői kinevezések. Zalavármegye főispánja Kovács Mariska férj. Vajda Ákosnét Hévizszentandrásra, Nóvák Károly ny. körjegyzőt pedig Alsópáhokra teljes hatáskörrel anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. Adomány. A zalaegerszegi népkonyha részére Kaiser József ur (Bécs) 12 koronát adományozott, amelyért köszönetet mond a népkonyha vezetője. — Faragó Béla halála alkalmából az elhunyt családja a helybeli »Szent-Egylet« (Chevra Kadisa) elnökségének 150 koronát adott át abból a célból, hogy az elnökség ezt az összeget a segélyre szoruló hitsorsosok között ossza ki. E nagylelkű adományért ez uton mond hálás köszönetet a »Szent-Egylet* elnöksége nevében: Rosenberg Zsigmond elnök. Eljegyzés. Horváth Imre zalaegerszegi mőlakatos és fegyverműves eljegyezte özv. D. Horváth Győzőnó úrasszonyt. Uj községi jegyző. A Kovács Gyula elhalálozásával megüresedett légrádi jegyzői állásra Seregélyes Károlyt választották meg. Esküdtszék. A jövő hétfőn — október hő 18-án — kezdődik a zalaegerszegi kir. törvényszéknél a f. évi harmadik esküdtszéki ülésszak, amely alkalommal hét bünügy kerül tárgyalás alá. 18-án szándékos emberölés bűntettének kísérletével és súlyos testi sértés bűntettével vádolt Góczán Gyula, — 19-én gyújtogatás bűntettével vádolt Odor György, — 20 án szándékos emberölés bűntettével vádolt Szakolczai Ignáo, — 21-én gyújtogatás bűntettével vádolt Rácz István, — 22-én szándékos emberölés bűntettének kísérletével és lopás bűntettével vádolt Rafael József, — 23-án szándékos emberölés bűntettével vádolt Balog József és 25-ón gyújtogatás bűntettével vádolt Kovács József állanak az esküdtek elé. — Az ülésszakra a következő esküdteket hívták be: Ifj. Szekér Pál Salomvár, dr Ruzsicska Kálmán Zalaegerszeg, S^abó József (Tanár) Zalaistvánd, Fisoher Mór Sümeg, Szalai Gyula Megyer, Szalai József Felsőapáti, dr Horváth Endre Sümeg, Tőkési Ernő Bsssenyő, Somogyi József Sígod, Hladny János Sümeg, Simon István Nagypáli, Fatér Gyula Nagypáli, Hámos József Csáosbozsjk, dr Havas B ila Sümeg, Takács Eiidre Aiibánfa, Pauüni József Alnóbagod, Vizy István Zalalövő, Németh Lajos Sümeg, Vizsi D.ín'el B joföld, Jusztusz Izidor Zalalövő, dr Kadák Pál Zalaegerszeg, Lukács Gábor Sümeg, Vid Lijos Sümeg, Németh Rafael S^öpötk, Skublics Károly Zilaszentmihály, Vimláti Líírinc Ebergény, id. Komáromi János Alsónemesapáti, Vastagh János Tapolca, Lukács György Budafa, dr Kaiser Emil Bekeháza. Helyettes esküdtek: Varga György, Jáhn P\-renc, Weisz Ignác, Nagyfi József, Mérő Géza, S 'inossy Nándor, Udvardy Vtnc-), Vidóczy Pál, Ti volt János és Tóih János zalaegerszegi lakosok. A Csáktornyái járási gazdakör legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy a tagok közt leendő szétosztás céljából műtrágyát, pót takarmányt és lóh^rmagot szerez be, továbbá különböző gazdasági gépiket vesz, amelyeket tagjainak használatra átenged. Swnteh Dezső szaktanár, a gazdakör titkára a nép számára ismeretterjesztő füzeteket ír, amelyeket a kör kiosztat. Balatongyőrök díszpolgára. Dr Óvári Ferenc orsz. képviselőt, a Balatoni Szövetség elnökét Balatongyörök község díszpolgárává választotta s a diszpolgári oklevelet annak idején küldöttség adta át. Dr Óvári Ferenc képviselő az elmúlt héten visszaadta a látogatást. A balatongyörökiek igazi magyaros vendégszeretettel fogadták a község díszpolgárát. Balatonfüred látogatottsága. Balatonfüreden a f. é. idény alatt 2478 állandó és 3235 átutazó, összesen 5713 vendég fordult meg. Alaptőke felemelés. A Muraközi Takarékpénztár r. t. (Csáktorny ) alaptőkéjének 200000 koronáról 300000 koronára való felemelését határozta el oly módon, hagy 200 drb. egyenként 5l)0 korona névértékű részvényt bocsát ki 800 K árban. A részvényekre a jelenlegi rész-