Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

» Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* ] 1 1909 október 3. Mindnyájunknak kell néha egy erősi lőszer, mert a folytonos munka fárasztó. Kitűnő erősítő szernek bizonyult a »Soott-féle Emuisió*, mely főleg osukamáj-olajból áll, csakhogy igen jó izü és a leggyengébb gyomor is könnyen emésztheti. A »Sc >tt féle Emulsióc minden gyógyszertárban kapható. Az ŐSZ. Beköszöntött az ősz, a természet csendes haldoklásának ideje. Ezideig még nem lehet rá panaszunk, mert elég szép napok jártak, az idő enyhe s ragyog a napsugár. Csak reggelenként ködös, borongós az idő. Az időjósok szerint október elég változatosuak Ígérkezik, de inkább enyhe jellegű lesz. 12-én — a jóslat szerint — némileg hűvösebbre változik az idő, csapadék azonban kevés lesz. 19 ikén melegebb időjárás várható, amely 26—28-iks között egészen ősziesre változik. Ekkor már dér és fagy is lehet. A „Borászati Lapok", Magyarország ezen ismert szaklapja egy „Oltványtelepek" cimü cikkben fölötte elismcrőlpg foglalkozik a Caspari Frigyes tulajdonát képező Kisküküllőmenti első sző őoítvány teleppel, Medgyesen (Erdély) és több fényképfelvételt mutat be, mely fényképek ezen telep oltványainak pompás fejlődését igazolják. A telepet, melynek gyönyörű árjegyzéke előttünk fekszik ós amely ezen árjegyzéket ingyen és bérmentve megküldi, legjobb meggyőződéssel a legmelegebben ajánlhatjuk. Apró hirek. Magai István 8 éves kerkakutasi fi u hétfőn a Kerka mellett játszott, játék közben a patakba esett s belefúlt. — A keszthelyi gazdasági akadémia szolgája, Szalai János, észrevette, hogy a kerítésen kivül hajló diófaágakról néhány gyermek diót ver. Iji sztgetés végett elsütötte a revolverét. A. golyó Virág Juli lábaszárába luródott s összetörte a szárosontot. — Körmendy János tapolc i luvaros borszállítás közben a szekér alá esett. A szekér keresztül ment rajta s a szerencsétlen ember oly su'yos sérüléseket szenvedett, hogy néhány nap múlva meghalt. — Sebők Regina egeraraosai 19 éves leány Keszthelyen szolgált. Egy huszár altiszttel volt viszonya s a leány anyai örömök elé nézett. Az altiszt kiszolgált s haza készült. Sibők Reginát ez annyira elkeserítette, hogy egy kútba ugrott 8 ott lelte halálát. — Vinetics Pál ós Plevják István drávaszentmihályi gazdák a koicsmában összeszólalkoztak s később verekedni kezdtek. Plevják verekedés közben Yinetieset kidobta az ablakon. Ez oly szerencsétlenül esett ki, hogy a nyakát szegte s azonnal m'-ghalt. — Grefflin György báafihegyi lakos háza, pajtája és istállója vasárnap reggel kigyulladt s teljesen leégett. Oltás közben Pintarics György súlyos égési sebeket szenvedett. — Pap Katalin gyepükajáni leány nagy vihírban igyekezett h ,za felé. A hülye leányt elütötte a vizár s egy árokba esett, amelybe belefulladt. Zalaegerszeg város bajai. Községi takarékpénztár. III. Ennek az indítványomnak a megokoláaára legypn Bzabwd azt a kérdést intéznem a tisztelt képviselőtestülethez, hogy akkor, amikor a pénzügyi palotát, a postaépületet megkészíttette és amikor az uj lovassági kaszárnyát megépítteti, nem kellett-e, s nem kell-e majd milliónál többre menő kölcsönért folyamodni? Ugy-e hogy kellett ? Szaporodik-e tehát a város adóssága? Természetes, hogy szaporodott, de vagyona azért mégse fogyott, m^rt, hiszen a lovas kaszárnya, a pénzügyi palota és postaépület a város közönségének a vagyona s eddig még nem kellett ezek jövedelmeire a városnak ráfizetnie. Ugyanígy állunk a községi takarékpénztárnak adományozott 200.000 kor. alaptőkével is. A város adóssága 200.000 koronával nagyobb lesz, de ez a vagyon megvan a város tulajdonában maradó községi t ikarékpéüztár vagyoniban. A város házi pénztárát terhelni fogja a 200.000 kor. évi törlesztési részh te, de ez bőven megtérül a községi takarékpénztártól remélhető jövedelmek által. A város által kezelt alapok készpénzeivel ugy állunk, hogy azokból ma alig valami áll a város rendelkezésére, mivel azoknak a legnagyobb részét a város a saját oéljaira az alapoktól kölosön vette. Ugy, hogy a kölcsön tőkét vissza fizeti az alapoknak, s fizeti okvetetlenül az alapok tőkéjének a kamatait. Ezeknek az alapoknak az összege körülbelül 150.000 koronára megy. Ugyanennyit tesznek ki az árva alapok. Amennyiben készpénzben megvannak, a képviselőtestület évenként hozott határozatai érteimébon a helybeli takarékpénztárakban nyernek elhelyezést s 4

0/

0-os kamatot hoznak az illető alnpok javára. Magának a városnak, mint jogi személynek, illetve a nagyközönségnek semmi haszua belőle ninos. A fent javasolt indítványok elfogadása esetére a 200.000 koronán felül még körül-belül ez a 300.000 korona is a takarékpénztárnak fog rendelkezésére állani s ebből sem a takarékpénztárra, sem a város közönségére veszedelem vagy kár nem háramolhat, mivel abban az esetben, ha a takarékpénztár tervszerű forgalmában a hitelt kérőknél kihelyezni nem tudná, s addig amig nem tudná, a takarékpénztárnak módjában áll a felesleges készpénztőkét egy másik pénzintézetben gyümölcsöztetni éppen ugy, amint ezt a város tette eddig. A város kezelése alatt álló ezeket az alaptőkéket s az árva alapokat ' tehát a községi takarékpénztár, mint más egyéb betétjeit kezelné, a többi várható betéttel pgyütt, amelyért a dolog természetéhez képest az egész város közönsége tartozik felelősséggel. Ebből az okból, biztonság tekintetében, nagy mértékben felülmúlja a többi pénzintézetet. Ezeknél csupán a részvényesek a rendszerint bifizetett részvény tőkéjükkel felelnek az esetleg szenvedett károkért. Az igazgatóság és a íelügyelő bizottság a saját vagyonukkal csak abban az esetben, ha bűnös manipulációkkal, vagy vétkes gondatlansággal kezelték az ügyeket. De mi vei sok esetben ezeknek a felelőssége sem teljesen kielégítő, mivel megtörténhetik, amint a kisoelli és a soproni takarékpénztárak bukásainál láttuk, hogy az igazgatóság ós a felügyelő bizottságnak az összes vagyona sem volt elégséges az elveszett betétek kielégítésére, a részvényesekből fclakult takarékpénztárak törvényben meghatározott felelőssége mellett sem nyújtják azt az abiolut biztonságot, amit a községi takarékpénztár nyújthat. Messzire kalandozás jellegével birna annak a feltevése, hogy megtörténhetnéd az, hogy egy város minden lakója teljesen elszegényedhetnék. E mellett is osak az a helyzet állhatna elő, hogy a vagyon, különösen a fekvő birtok és a ház az elszegényedett, tönkre jutott osztály kezéből egy másik, jobb módú osztály kezébe jut. De bárkinek a kezébe jutna is a vagyon, természeti lekötöttségénél fogva ki nem költözhetik, el nem vihető s ez a vagyon sok, sok millióra menő összegre nézve kielégítési alap. Ugyanezen kielégítési alapot képező vagyon tulajdonosainak javára szolgál a községi takarékpénztárnak minden haszna is. Erre a haszonra a város közönsége a legnagyobb bizonyossággal számithat. Ebhez alig férhet valami kétség, forgalmi tőkéről egyenlőre külön gondoskodni nem kellene, mert ehhez bőséges alapot nyújtana a város által adott 200.000 korona alaptőke és a 800.000 koronát kitevő városi alapok tőkéje. Az emiitett biztonság mellett igen szerény számítással a betétek összege hamarosan elérné a félmillió koronát. Az elképzelhető rövid idő alatt tehát a városi takarékpénztárnak rendelkezésére állana gyümölcsöző kihelyezésre egy millió korona. Fentebb már felhívtam a tisztelt képviselőtestület figyelmét az Udvardy Vince képviselő ur által leszögezett tényekre, arra, hogy az újonnan nem kisszámban felállított pénzintézetek mellett a legrégibb takarékpénztár pénztári forgalma és az évi nyeresége öregbedett. Ez a példa szemünk előtt van: ennek igazságáról bárki meggyőződhetik, ha meggyőződést szerezni hajlandó. Semmiféle okunk nincsen arra a feltevésre, hogy a létesítendő községi takarékpénztárt a hitelt keresők nem fogják majd felkeresni. Erre őket legelső sorban a kamatláb ocsóbbsága fogja csábitani. Az igazgatóságnak rtem áll majd érdekében bokros érdemeket szerezni az aránytalun sok nyereség elérése által, tehát egyrészt nem fognák hitel engedélyezésénél befolyások érvényesülését megengedni, hanem igazságosan és tárgyilagosan fogják a hitelt keresők hitel képességét megítélni s másrészt ezzel az eljárásukkal a könnyelmű hitelt kérőket is elfogják riasztani. Udvardy Yinoa képviselő ur terjedelmes dolgozatában kimutatott sok példa közül figyelmet érdemel a köv«tk9ző városok takarékpénztárainak jövödelmezősége: Nagykőrös városa községi takarékpénztárának alaptőkéjére 200.000 koronát adott. Az 1905. évh en ez a tőke a tartalék tőkékkel együtt 293.349 koronára szaporodott. A város vagyona tehát, — a kétszázezer korona is a városé, — az alapítástól kezdve 93 349 koronával szaporodott. Ugyan ebben az esztendőben a tisztviselők és a személyzet fizetésére és egyéb kiadásokra a takarékpénztár elköltött 11.978 koronát, az igazgatóság és felügyelő bizottságnak jutalmazására felhasznált 12.188 kor. s átadott a város házipénztárának 60.233 kor. 52 fill. tiszta nyereséget. Hogy tiszta képét nyújthassam annak a helyzetnek, amit ez a takarékpénztár elénk tár, hozzá kell tennem, hogy Nagykőrös városának évi zárszámadása nem áll rendelkezésemre, csak a takarékpénztár mérlege és zárszámadása. Nem tudom megállapítani azt, hogy a városnak készen volt-e a takarékpénztár alapításához szükséges 200.000 koronája, vagy akként fedezte-e ebbeli szükségletét, amint azt én tervezem: kölosön utján. Tételezzük fel ez utóbbi esetet; ebben az esetbeu a város a kölcsön vett 200.000 koronának az 5"35°/

0 kamatja fejében a hitelezőjének fizet évenkint lO.700 koronát évi annuitás fejében, s igy a város közönségének a tiszta nyereségből a saját céljaira 49.533 kor. 52 fillérje marad meg. Fogyott azonkívül a tartozása a törlesztett tőke részlettel és szaporodott a vagyona a 93.349 koronára emelkedett alap és tartalék tőkének 1905. évi 4°/

0-os kamatai fejében 11.731 kor. 96 fillérrel. Mindehhez még hozzá kell adnom, hogy a városnak adott 437 365 kor. 97 fill. kölcsönt előleg cimén s ennek a kamatait, az év végi jelentése szerint, 3'/a°/o"

r

a szállította le. Nagykőrös városa ahelyett, hogy egy budapesti banknak fizetett volna 5-35°/

0 kamat fejében 23.196 kor. 92 fill., a saját takarékpénztárának fizetett 3-5 °/

0 fejében 15.287 kor. 77 fillért s igy megtakarított 7909 kor. 15 fillért, az 1905. évi tiszta nyeresége tehát minimálisan a város javára ténylegesen 69.176 kor. 63 fill. volt, nem is számítva a kölosön szerzéssel járó költségeket s az árfolyam differenciáit. Minő tündéri perspektíva nyílik a város közönsége előtt, ha arra gondol, hogy mi is enynyire vagyunk a községi takarékpénztárunkkal 1 Nagykőrös városának a 200000 koronája egy évben 69176 K 63 f jövedelmezett; egyszázezer koronája tehát 34588 K 21 f s igy minden 100 koronája 34 K 58 f, vagyis 34'6°/

0-ot hajtott, pedig az évi jelentése szerint : a kölosönöket a lefolyt évben is a lehető mérsékelt kamatra folyósították és oly alacsony kamatot szedtek, hogy ezzel ügyfeleik hitelszükségleteit igen olcsó kamattal elégítették ki. Meg kell még jegyeznem, hogy Nagykőrös községi takarékpénztára az 1905 évben több mint 20 millió korona forgalmat csinált. Nagybánya város közönsége a községi takarékpénztár létesítésére 500000 koronát adott. A takarékpénztárt 1868 évben tulajdonképen semmiből, a gyámi biztosításokkal ellátott 44000 K értékű kötelezvényekből alapította s a regále váltság kötvényeinek értékéből emelte fel az alaptőkét 1895 évben az 500000 koronára. Az 1906 évi takarékpénztári zárszámadás szerint az 500000 K alaptőke 54074 K 14 fillérrel gyarapodott. Ha ma Nagybánya város közönségének eszébe jutna az, hogy gyakorolja azt a jogát, hogy bármelyik pillanatban beszüntesse a községi takarékpénztárt, nem is szólva az évenként húzott jövedelmekről, az 500000 koronája helyett vissza kaphatna 554074 K 14 fillért. Józan okot a takarékpénztár beszüntetésére nem találhat, mert habár az 1906 óvvégi kimutatás szerint a pénztári forgalma nem csekélyebb összeggel mint 415636 K 56 fillérrel apadt, több mint 5 és fél millió pénztári forgalom mellett kimutat 62286 K 74 f nyereséget, s ezt akként osztotta fel, hogy a tartaléktőkének 3114 K 34 f, a városi nyugdíj alapra 1868 K 66 f, jutalékokra ós költségekre 11443 K 1 f, a városnak nyereségére 45860 K 79 f juttat.