Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

•Zalansegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 október 10. tett leírások egy erre szolgáló jegyzőkönyvbe egész terjedelmükben bevezettetnek s a kiadványoknak a jegyzőkönyvvel való megegyező voltát a bizottság elnöke hitelesíti, 7. A kiküldött tag által elkészített munkálatot az elnök a megkeresőhöz juttatja s értesíti őt a kiszállásból és a szakműködésből származott költségekről, melyeket a megkereső fél tartozik viselni. 8. Ezen költségekre nézve megjegyeztetik, hogy a kiküldött tag osak az őt állami szolgálatban megillető útiköltségeit és napidijait számíthatja fel; utinaplóját a m. kir. földmivelésügyi minister előbb érvényesítteti; a kocsifuvart a meghivó fél tartozik teljesíteni. 9. A m. kir. földmivelésügyi minister által megállapított útiköltségeket és napidíjakat a megkereső fél tartozik az értesítés vétele után 8 nap alatt a szakbizottság elnökének beszolgáltatni. A megkereső fél viseli a fölmerülő postaköltségeket is. 10. Az Írásban adott tanácsok és vélemények, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetések készítését a bizottsági elnök előterjesztésére az ezen célra rendelkezésére álló hitel keretén belül a m. k>r. földművelésügyi minister díjazza. 11. Az egyes m. kir. gazdasági akadémiákon fennálló gazd. tanácsadó bizottságok illetékességi köre a vármegyékre nézve a következőleg állapíttatik meg: a) magyaróvári m. kir. gazd. akadémia: Sopron, Moson, Győr, Komárom, Esztergom, Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars, Hont, Nógrád, Turóc, Árva, Liptó; b) keszthelyi m. kir. gazd. akadémia : Zala, Vas, Veszprém, Fejér, Pest Pilis-Solt-Kiakuu, Bács-Bodrog, Somogy, Tolna, Baranya; c) kassai m. kir. gazd. akadémia : Zólyom, Gömör-Kishont, Szepes, Sáros, Abauj-Toroa, Borsod, I leves, Zemplén, Ung, Bereg, Ugecsa, Szabolcs, Máramaros; d) debreceni m. kir. gazd. akadémia: Szatmár, Hajdú, Bihar, Jásznagykunszolnok, Békés, Csanád Csongrád, Arad, Temes, Torontá!; e) kolozsvári m. kir. gazd. akadémia: Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszteroe-Naszód, Kolozs, Maros-Torda, TordaAranyos, Csik, Udvarhely, Kis-Küküllő, AlsóFehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Síében, NagyKüküllő, Fogaras, Brassó, Háromszék. Ezen szervezeti szabályokat a földmivelésügyi m. kir. minister 1909. évi 31803. sz. rendeletével jóváhagyta. A szörplé, mint takarmánycikk. A takarmányfélék legtöbbjének elsősorban a gyomorban lévő savak által kell feloldódva, feltárva lennie, hogy azok tápanyagtartalma sz állati testbe átmehesgen. Ez az emésztésnek nevezett procsdura az állat szervezetétől bizonyos időt és munkát igényel. Vannak azonban olyan takarmánynemek is, amelyek már feloldott, az állat organismusa által azonnal felvehető tápanyagokat tartalmaznak. Ezekkel tehát a szervezetnek foglalkoznia nem kell, s igy az általuk igénybe nem vett gyomorsav a többi feloldatlan takarmányfélék feltárására és megemésztésére engedtetik át. Az ilyen takarmányok azután az éhes állat szervezetébe minden emütésre érdemes emésztési munka nélkül beléphetnek és működésüket nyomban megkezdhetik. Ennélfogva azok az emésztést bevezető, az emésztési eti: rgiát előmozdító és a gyoaaor fokozott mű úkléeót elősegítő csekély számú takarmánynemek nagy jelentőségűek és közöttük első helyen áll a szörplé. A szörplé összetételére vonatkozó aditok a legtöbb takarmányéikk-tabellában helytelenek ée anuak megítélése épen ezért sok esetben téves. Elvitázhatatlan azonbuD, hogy a cukrot tartalmazó szörplét — étvágygerjesztő éd s izénél fogva — az e'ső hely illeti meg, de nagy értéke van a benne levő más anyagoknak is. Ra mm és Momsen Poppelsdorfban megtartott takarmányi zási-kis' rléteiből, valamint más kutatók vizsgálódásaiból kétségtelenül kitűnik, hogy a szörplé alakjában adott ugyanolyan menyriyiségü cukornak összehasonlíthatatlanul nagyobb hatása van, mint a nyerscukor formájában felhasználtnak. Sőt még sók hozzáadásával sem sikerült a nyerscukor hatását a szörplében tartalmazott cukor h tására emelni. A kísérletezők ily módon elvitázh itatlanul megállapították, hogy a szörplének — mint takarmánynak — hatása nem csupán cukortartalmában, hanem egyéb alkatrészeiben is keresendő. A kitűnő, semmi más takarmányban hasonló mértékben elő nem forduló tulajdonságok azon körülménynek tudhatók be, hogy a szörplében lévő alkatrészek a legkedvezőbb arányban és a legkönnyebben hasonuló, illetve megemészthető formában vannak felosztva és hogy a beunfoglalt sók helyes adagolásnál oly hatással bírnak, melyek kóros bántalmak ellen a legjobb biztosítékot nyújtják. Amint számtalan takarmányozási-kisérletből kiviláglik, a melasse (szörplé) nemcsak a tejtermelésnél, hanem hizlalásnál, igás állatoknál és lovaknál is kitüuően bevállt. Többek között Márcker tanár »Takarmányozástan «-ábau igy nyilatkozik a szörpléről : »A szörplét, ahol csak lehetséges, minden etetésnél alkalmazni kéne. Könnyen emészthető szénhydrát tartalmánál fogva vonóiállatok munkabírását nagyban emeli és megőrzi őket a kimerüléstől. Kitűnő ize lehetővé teszi a legsilányabb értékű gazdasági termékek feletetését. Még rosszul eltartott szalmát, sőt savanyu szénát is szívesen megeszi az állat, ha az szörplével meg van öntözve.* Stutzer tanár körülbelül ezt mondja: »A cukor és szörplé oly eszközök, melyek a takarmánykeverékeket Ízletessé teszik és az állatot nagyobb mennyiségű takarmány felvételére késztetik. Ennélfogva ugy a cukor, mint a szörplé a hizlalás menetét nagyban meggyorsítja. Sajnos, a gazdálkodásban még mindig nem tulajdonítanak' nekik akkora értéket, mint amilyent tényleg megérdemelnének*. Kellner tanár, a takarmányozástan terén egyike a legnagyobb szaktekintélyeknek, azt mondja a melasseró'l: >Axon körülménynél fogva, mely szeriot a szörplé hatása — sokoldalú tapasztalatok bizonysága értelmében — kitűnőnek bizonyult, egy takarmányozási-cikk sem érdemel annyi figyelmet, mint ez a belföldi termék*. A szörplé értékelése. Tudjuk, miszerint a takaruaánycikkeket jobb és megbízhatóbb methódus hiányában mind a mai napig a bennük foglalt tápegységek szerint értékelik. Amint az elmélet és gyakorlat bizonyitja, ezen számítási mód c?ak segédeszközül szolgálhat arra nézve, hogy magunkat valamely takarmánycikk jutányos volta iránt tájékozhassuk. Ez a tisztán technikai számítás azonban nem lehet mérvadó a takurmánycikkek megválasztására, mert az ilyképen kiszámított érték nem mindig fedi a használati értéket. Pott müncheni tanár az ő hires munkáiban gyakran felhozza az emiitett methódus megbízhatatlanságát és ráutal arra, hogy az ilyet) értékeléseknél a legfinomabb vegyi összetételeken alapu'ó különös táphatások figyelmen kivül higyatnak. Az ilyen számításnál azután nem lesznek tekintetbe véve azok az »izgató anyagok«-uak nevezett takarmányaikat részek sem, melyek az emésztést, anyagcserét, s ezek által az állat munkabírását befolyásolják, mert azok számokbani >'rtékének feltüntetése lehetetlen. Nos, a szörplé ép olyan takarmánycikk, mely könnyen emészihítő tápanyagokon kivül még azoknak az anyagoknak is egész sorozatát tartalmazza, melyek az emésztést nagyban elősegítik és a takarmányt ízletessé teszik. De nem szabad azt sem elfeledni, hogy a cukornak — kellemesen izgató izénél fogva — több érték tulajdonítandó, mint bármely más szénhydrátnak. Folyékony szörplé tartalmaz nagy átlagban: 81°/

0 protein-t és 63°/„ nitrogénmentes voűatauyagot. E/sen tápanyagot 3 ős 1 tápegységgel számúvá, megkapjuk, hogy a melasse 87 tápegységet tartalmaz. D: ha már ettől eltekintünk és az értékelést Mercker tanár szerint számítjuk, ki a szörplében 70 emészthető táp 'gységet állapit meg, ugy az eredmény következőkép fog alakulni. A ma használatban lévő takarmányozási cikkek, mint repce-, napraforgó-, s tökmag-olajpogácsa, malátacsira, sörtörköly, buzakorpa és zab tápanyag egységének legolcsóbb értéke átlagj bsu miulegy 12'5 fillérre tehető. Minthogy a szörplét 70 emészthető tápegységgel vettük fol, tápértéke 100 kilogrammonkint. 8 75 koronában állapítható meg. De evvel a szörplének értéke mig nincs teljesen kimerítve, mert takarmányozási értékén kivül a melassenak, valmint a molassirozott takarmányoknak még jelentős trágyázási értékük is marad. A szörplé körülbelül átlag 6% kálit és l-25°/

0 légenyt tartalmaz. Ha a káli kilópercentjéáek értékét 25 fillérrel, a légeny kilóperoentjéuek értékét pedig l-20 koronával jelöljük, akkor a szörplé 6 kg. á 25 fillér = K 1 50 káliértékét és 1-25 kg. á 1 -20 kor. = K 1-5

0 légeny értéket, igy tehát K 3— trágyázási értéket rejt magában. A takarmányozási értéket és trágyázási értéket összeadva megkapjuk, miszerint a szörplé gazdasági értéke 11-75 korona, holott még kitűnő fő- és páratlan melléktulajdonságai figyelembe sem vétettek. A melasse trágyaértékét illetőleg utalunk Mercker tauár egy levelére, mely a Wiener Landwirtschaftliche Zeitungban jelent meg és melyben Mercker tanár a szörplé tápértékén kivül a trágyázási értéket 100 kilonkint, 2 M 65 pfenningben állapítja meg; ezt 117'40 árfolyammal átszámítva 3'07 koronát kapunk, mely fenti számításunkkal teljesen egyezik. Ha most még tekintetbe vesszük, hogy kapásnövéDyeknél, — különösen cukorrépánál és burgonyánál — katasztrális holdankiut 150 métermázsás termésnél körülbelül 200 kg tiszta kálit vonunk el a talajtól anélkül, hogy annak műtrágyák utján történő pótlásáról gondoskodnánk : ismét nay:y jelentőség jut a melassenak, mert általa a felh isznált kálimennyiségeket a földnek nagyrészben — úgyszólván teljesen ingyen — visszaadjuk. Üd vös volna tehát, ha gazdáink a szörplét — ismertetett kitűnő tulajdonságainál fogva — minél intenzivebben alkalmaznák. Tenyészbikák elárverezése. A kisbéri m. kir. ménesbirtok központi majorjában 1909. évi október hó 13-án délután 2 l/

t órakor eladásra kerül 12 db 1

1/

a—2 éves tuberkulinra nem reagált tenyészbika. Árverési feltételek: 1. Ar. árigéret minimális tétele 10 K. 2. A vételár után esedékes bélyegilleték vevőt terheli. 3. Vevő minden megvett tenyészállat után 4 K darabpénzt fizet. 4. A ménesbirtok igazgatósága az eladott tenyészállatok után a vevőnek kedvezményes szállítási díjtétel alkalmazására jogositó szállítási igazolványt szolgáltat ki. Kívánatra a tenyészállat szállításához, vevő költségére, kísérőt rendel. 5. A megvett áilat az ár verés után, a vevő veszélyére, öt napig díjmentesen a ménesbirtokon hagyható. Az öt nap letelte után a kiszolgáltatott takarmány értékét vevő az uradalomnak megtéríteni tartozik. 6. Minden megvett tenyészállatról vevő törzskönyvi kivonatot és a legutóbbi tuberkulinkezelés eredményét feltüntető kimutatást kap; ezen kimutatásból vevő meggyőződést szerezhet arról, hogy az eladásra kerülő állat güuaőkórra nem reagált. Ezért semmiféle későbbi tuberkulinreakcióért vagy gümőkóros (gyöngykór stb.) megbetegedésért a ménesbirtok igazgatósága szavatosságot nem vállal. 7. Vevők kéretnek, hogy a megvett tenyészállatok elszállítására vonatkozó ad ltokat a reudelkez%ükre adandó blanketták felhasználásával írásban megadni szíveskedjenek. Ennek hiányában az igazgatóság a helyes szállításért felelősséget nem vállal. Mintaszüret. A földművelésügyi minister az ország különböző borvidékein az idén is rendeztet mintaszüreteket. Zalavára.egyében a badacsonyvidéki szőlősgazdák szövetkezetének Mogyoróehegyi szőlőtelepén lesz mintaszüret, amely október 18-án kezdődik. A szüreten minden érdeklődőt szívesen látnak. Gabonaszállítas a hadsereg részére. A cs. és kir. 5. hadtest pozsonyi had biztossága arról értesítette a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy az 1909. évi termelési vételekre megállapított áralapok átnézetében hirdetett 7°/

0 pótlék a rozs raktárszerü miuőségének helyreállítására a komáromi állomásra vonatkozólag 3 5°/

0-ra szállíttatott le. Kenyér és zabszállítás a honvédség részére. A Sopron, Kőszeg, Péo-ü, Keszthely, Nagykanizsa, Körmend, Pápa és Zilaegers eg állomá-