Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-19 / 38. szám

1909 szeptember 19. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap< nem adna más város, ha ilyen szép sétatere volna. — Látod Egerszegnek meg nem kell! Jöttünk aztán befelé. — Hát ez micsoda ízléstelen, tarkára festett épület ? — Ez a megyeháza. Vittem lefelé Ólának. Egy ember tűnik a szemébe Ott állott egy korosma előtt. Iparos ember, feltűrt ingujjban, de az inge elől egészen tárva ugy, hogy látni lehetett az egész meztelen mellét. — Na és egy városban megtűrik az ilyet! Hát ha egy intelligens uri asszony jönne szembe vele. Hisz ez valósággal felháborító! — Na csak ne tüzelj. Ez az ember amellett hogy tekintélyes városatya, még élénk vezérszerepet is játszik. — Na gratulálok a városodnak 1 Hát ez micsoda óoska hodály ? — Ez a huszár kaszárnya ! — És ilyen épületben tartják a katonákat? — Hiszen már nem sokáig tartják. Vagy építtet a város kaszárnyát vagy elviszik a katonákat. — Na ós? — Hát a közgyűlésen keresztül is ment, hogy épit a város, de egypáran, a déli vasút építését megakadályozó elődök méltó utódai megfelebbezték a határozatot. —- Ugyan ne mesélj, hisz ezt el sem lehet hinni! Szerencsére befejeztük a látni valókat, mert egy erős szél roham ugy telefujta barátom szemét porral, hogy jó óráig tartott mig látni tudott vele. Persze, hogy nem hagyta szó nélkül. — Na ha Egerseeg elpusztulna a föld színéről, egész bátran újra építhetnék a Szaharán. Leviszem aztán a rétre, hogy ne bosszantson annyit olyanokért, a mikért magamban is eleget bosszankodom. Az ördög hogy vitte volna el, mikor már a penetráns bűz megcsapott, veszem észre, hogy a vágóhíd mellett viszem le. Persze hogy nem hagyta szó nélkül. — Irgalmas Isten! ós ilyet itt, azt lehet mondani, hogy majdnem a város közepén, eltűrnek ! Te barátom, hisz egy utolsó faluban mások az állapotok 1 A rét zöldje, a pompás levegő aztán elvette epéskedő kedvét. Én meg tartottam szóval, mert folyton féltem, hogy eszébe jut még a gőzfürdőnkről kérdezősködni. De a végén aztán csak tovább folytatta. — Igazán lehet titeket intelligens embereket sajnálni, hogy ilyen helyen valóságos csendes bululásra vagytok elkárhoztatva. Csak azt csodálom, hogy nem osináltok semmiféle mozgalmat, hogy a megye központot innen más, arra méltóbb helyre helyezzék át. Hát legalább szórakozásban van e részetek ? — Hogyne! — és leadtam neki ötölve-hatolva olyan dolgokat, a mikben ezelőtt 4—5 éve volt részünk. Hát még akkor mit szólt volna a cimbora, ha megmutattam volna neki a Szt.-Vendel szobrát, a melyről csak pár éve hogy kaparták le azt a felírást, mely uikor felállították még rajta volt: »Szent Vendel, barmok patrónusa ! Könyörögj érettünk !« Egy ciprus ág. A forró láz kiverte ajkamat, Szomjas vagyok nagyon. Lüktető vérem pirosra festi Gondterhes, sápadt homlokom. S míg tünö évek szárnya lebben, Elszáll a bűbáj, el az ifjúság A temetőből integet felém . . . Egy ciprus ág . . . egy ciprus ág .. . Kínálhatnak bár uj szerelmeket S éghet csók ajkamon, Simítsa egy másik kéz szintoly lágyan, Gondterhes, sápadt homlokom — A mult emléke mégis visszajár. Az én szerelmem nem akácvirág, A temetőből integet felém . . . Egy ciprus ág .. . egy ciprus ág . . . Özv . . . P. Olga. Felhívás Zalaegerszeg munkás ifjúságához! A zalaegerszegi ipartestület, a város és a vármegye segítségével Zalaegerszegen is megalakult a munkás-gymnázium intézménye, mely országszerte fejlődésnek indult már s a tudomány és műveltség terjesztésében jelentős eredményeket ért el mindenütt. Ennek az intézménynek oélja az, hogy segítségére legyen a munkás ifjúságnak ismeretei gyarapításában és műveltségének fokozásában. Korunkban már mindenki meg van győződve arról, hogy tudomány és műveltség nagy érték, amelynek megszerzése mindenkinek érdekében áll, Sokan azonban, akik korán megszakítva iskolai tanulmányaikat már kora ifjúságukban megkezdik kenyérkereső munkájukat, s az ismeretszerzés terén egész magukra vannak utalva, nehezen juthatnak hozzá ezekhez az értékekhez. Ezt a hozzáférhetést akarja megkönnyíteni a munkás-gymnázium azokkal a sorozatos vetített képekkel kisért előadásokkal, melyeknek hallgatására felhívjuk az ifjúsági egyesületek tagjait, az összes iparos ós kereskedő ifjakat. Ezek az előadások kifognak terjedni a tudományok majdnem valamennyi ágára s meghallgatásuk minden egyes ifjúnak erkölesi, sőt gyakorlati hasznát is fogja eredményezni. Az előadásokat október 1-én kezdjük meg. Hetenkint 4 előadás lesz az^első ciklus tárgyai és előadói: magyar, földrajz, Szalay S., egészségtan, dr Halász M., magyar irálytan Benosik J., számtan Pásztor I. Ez az első sorozat 3 hónapig fog tartani azután a következő előadások kerülnek sorra : magyar történelem, ipartörténet, könyvelés, számtan. Ezek előadása szintén 3 hónapot vesz igénybe. Az összes tárgyak három éven át 6 hónapi időben adatnak elő. Azok akik valamennyit szorgalmasan végig hallgatták bizonyítványt kapnak, amely egyrészt mint szorgalmuknak maradandó dokumentuma, önérzetüknek állandó forrásává válik, másrészt a gyakorlati életben kenyérkereső pályájukon is különféle előnyöket fog számukra nyújtani. Az előadásokra beiratkozni lehet szept. 19 és 26-án (vasárnap) az ipartestület helyiségében Klosovszky E. urnái. Megjegyezzük, hogy valamennyi előadás este 8 órakor fog kezdődni. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a munkás-gymnázium hallgatása senkit ne akadályozzon mindennapi munkájában. Az előadások hallgatása teljesen ingyenes, semmiféle anyagi áldozattal sem jár. Helyisége az ipartestület nagyterme. Végül megjegyezzük, hogy amilyen hasznos intézmény egyesekre, éppen olyan üdvös a közre, az egész nemzetre is. Mert a közös műveltség összehozza az embereket, megértést, a megértés pedig egyetértést szül, amire az egész nemzetnek oly nagy szüksége van. Közös műveltség nélkül a sokat emlegetett egyenlőség is csak holt frázis, a közös műveltség fogja azt a holt frázist élő valósággá átvarázsolni. Munkás ifjak jöjjetek tehát minél számosabban 1 Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. A hasonló tárgyban tartott árlejtési eredmény megsemmisíttetvén, a kereskedelemügyi m. kir. minister ur folyó évi augusztus hó 30-án 63227/1909 szám alatt kelt rendoletével a Pécs— varasdi állami közút kanizsai szakaszán a kőpálya mindkét oldalán 1—1 méter szélességében cyklopszerüleg fektetett bazalt kőval való burkolást 7739 K 52 f. összeg erejéig újból engedélyezte s arra pályázatot hirdetett. A versenyezni óhajtók zárt ajánlataikat folyó évi október hó 2-ik napjának d. e. 11 órájáig a zalaegerszegi m. kir. államépitészeti hivatalnál adják be. Ugyanott a részletes feltótelek megtekinthetők. I i Zalavármegye alispánja a folyó évi julius hó 29-én kelt 12295/1909 számú rendeletével a Zalaegerszeg—Bak—becsehelyi tvh. közúton épi- l tendő 53. számú fahíd újból építését 1475 K < 13 f. összeg erejéig engedélyezte. A munka kivitelére pályázók ajánlatának be- | adási határideje folyó évi október hó 2-ik nap- . jának délelőtti 11 órája. A részletes feltótelek a zalaegerszegi m. kir. államépitészeti hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Sopron, 1909. évi szeptember hó 14-ón. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Hivatalos rovat. Közhírré teszem, hogy a közös hadsereg ós a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a folyó évben nem tartatnak meg. A tartalékos tisztek és a legénység állományából kivett s tisztjelölteknek tekintendő tartalékos (póttartalékos) zászlósok, hadapródok és hasonló állásoknak bemutatásai azonban az eddigi módon a folyó évben is megtartatnak. Zalaegerszeg, 1909. szeptember 17-én. Dr Korbai Károly polgármester. H i r e k. Egyházmegyei hir. Kovács Sándor gersei administrator az illetékes kegyúrtól, gróf Festetich Taszillótól a gersei plébánia javadalomra bemutató levelet nyert. Uj plébánia betöltése. Az újonnan szervezett Ukki plébánia javadalmat a veszprémi megyés püspök dr Ott Mihály veszprémi papnevelőintézeti lelki igazgatónak adományozta. Áthelyezés. A magy. kir. igazságügyminister Vadlya István szigetvári járásbirósági irodatisztet a letenyei járásbírósághoz, Német Károly téti járásbirósági Írnokot a zalaegerszegi királyi törvényszékhez helyezte át. A magy. kir. pénzministerium Keserű Imre zalaegerszegi pénzügyi titkárt hason minőségben a szegedi kir. pénzügyigazgatósághoz helyezte át. Eljegyzés. Mráz Kálmán a Mráe Testvérek csáktornyai oég beltagja, f. hó 18-án jegyet váltott özvegy Abrahány Károlyné szül. Vukios Teréz földbirtokosnővel. — Kranyetz József szabó eljegyezte Simon Erzsébet kisasszonyt, Simon József szép leányát Zalaegerszegen. — Keszler József cégtulajdonos fia, Keszler Sándor Pakodról, eljegyezte özv. Kostelitz Miksánó bájos leányát Kostelitz Gizit Zalaegerszegről. Kaszárnyánk ügye. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete — mint olvasóink ismerik az uj kaszárnya építését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a minister 150.000 K erejéig uj födött lovarda építését engedélyezi s a vármegye az évi hozzájárulást 23.000 K állandó összegben állapítja meg, mely esetben az eddigi évi kártalanítást 4000 K-val kellene felemelni. Ez érdemben a kérvény elő is került a szeptemberi törvényhatósági közgyűlésen, de mivel a kártalanítás nagyságát a vármegye évről-évre a decemberi közgyűlésen tárgyalja, a közgyűlés a beadott kórvény érdemleges tárgyalását a deoemberi közgyűlésre tűzte ki. Ugyanezen a közgyűlésen tárgyalják majd a kaszárnyaépitós ellen beadott felebbezóst is. A vármegye monográfiája. Négy évtizedet meghaladó ügyben hozott a szeptemberi törvényhatósági közgyűlés uj határozatot, amellyel Holub József középiskolai tanárt s a Széchenyi könyvtár őrét megbízta a vármegye monográfiájának megírásával s vele e tárgyban a szerződést megkötötte. Az iró öt év alatt tartozik elkésziteni a művet, mely 30—40 ives három kötetre terjed és a régi megbízásoktól eltérőleg magában fogja foglalni a vármegye tisztikarát visszatérőleg a legrégibb időre továbbá a vármegye községeinek, valamint a vármegyei nemesi családoknak a történetét is. A vármegye öt éven át évi 1000 K-át fizet az Írónak kutatási célokra; a mű megírásáért a tiszteletdijat a mű befejezésével fizeti, még pedig nyomtatott ivenként 80—80 koronát. Mint halljuk, a fiatal tudós nagy ambícióval fog a munkához s remélhetjük, hogy a kitűzött időre nagy vállalatával készen lesz. Névmagyarosítás. Neufeld Margit söjtöri illetőségű zalaegerszegi lakos vezeték nevét belügyministen engedólylyel Nemesre, Lackovios István nagykanizsai lakos Bátorira, Stern Zoltán kővágóőrsi lakos Polgárra magyarosította.