Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-19 / 38. szám

»Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 443 Ez üggyel kapcsolatban a szavazás után tett indítványra a közgyűlés megbízta a vármegye alispánját, hogy az alapító oklevelet esetleges felvilágosító javaslattétel végett a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába vegye fel. Á balatonparti vasút segélyezésére felveendő 437.000 K kölosön tárgyában a Magyar Jelzálog Hitelbank részéről küldött adóslevél felolvastat­ván, a közgyűlés azt egész terjedelmében elfo­gadta. Csesztreg községben gyógyszertár felállítása tárgyában beadott kérelem elutasítását javasolja a közgyűlés a belügyminiszternél. A vármegyei alapok és a gyámpénztár pénz­készleteit névszerinti szavazás alapján a köz­gyűlés az eddigi módon a postatakarékpénztár­ban, illetve az Országos Központi Hitelszövet­kezetnél helyezi el az 1910-dik évben gyümöl­csözés végett. A vármegye alispánjának jelentésót a hordó­jelző hivatalok felszerelése tárgyában a közgyű­lés tudomásul vette; a sümegi hordójelző hiva­tal részére szükséges kád beszerzését, az alsó­lendvai hordójelző hivatal részére szükséges helyiség kibérlését elrendelte. Komlóssy Kálmán nagykanizsai ős Klein Mór tapolczai hordójelzőknek fizetés felemelés tár­gyában beadott kérelmét a közgyűlés egyelőre elutasitotta; mert a fizetést megállapító köz­gyűlési határozat felsőbb jóváhagyást még nem nyert s a jelzett hivatalok évi forgalmáról még nem szerezhetett tájékozást. Lesenczetomaj és Lesenczeistvánd községek­nek, továbbá Zalaapáti és Hosszufalu közsé­geknek, valamint Robádihegy és Bánhegy köz­ségeknek közös bába tarthatása, Vashegy, Szent­orbánhegy és Határörs községeknek pedig szü­lésznői körbeosztás, valamint fizetés megállapí­tása tárgyában hozott képviselőtestületi hatá­rozatai közgyűlési jóváhagyást nyertek. A sümegi, nagykapornaki, zalaegerszegi, pákai, dobronaki, alsódomborui, csáktornyai és bottor­•nyai választókerületekben időközbon elköltözött, lemondott vagy elhalt törvényhatósági bizott­sági tagok helyeinek választás utján való betöl­tésére határnapul a közgyűlés november 4-ikét tűzte ki 8 a szavazatszedő küldöttségek elnökeit és helyettes elnökeit megválasztotta. Ligetvár és még 36 községnek a mult évi katonabeszállásolási dijakat b3adott kérelmükre a közgyűlés pótlólag a folyó évben utalja ki. Zalaegerszeg r. t. város által alkotott gyep­mesteri szabályrendeletet a közgyűlés pótlás vé­gett, visszaküldi. Közgyűlési jóváhagyást nyertek : Báea, Ke­retje, Tolmács és Vakonya községeknek kör­jegyzői lak vétel, Muracsány községnek aljegy­zői állás szervezése, Kisszabadka községnek regále tőkéjének feloldása és a feloldott összeg­ből 5100 K-nak a községház kibővítésére leendő felhasználása, Gutorföld községnek 4400 K köl­csön felvétele, Sümeg nagyközségnek pásztorház eladása, Nagykanizsa r. t. városnak kölcsönei után esedékes törlesztési összegeknek a katona tartási alapból történt előlegezése, Gyülevész és Kustány községeknek a község tulajdonát képe­zett ingatlanok kisajátítása, Szepetnek községnek a községi rendőr fizetésének felemelése, Kávás községnek a község tulajdonát képező regále kártalanítási kötvény eladása, Tapolcea nagy­községnek az osztálymérnökség elhelyezésére szolgáló épület telkének telekkönyvezése, az épület felépítése, valamint az épitendő ház költ­ségeinek fedezésére 50.000 K törlesztéses köl­csön felvétele, továbbá a tanárkert eladása, Lesentzetomaj, Lesenczeistvánd és Lesenczenémet­falu községeknek a vágatási szabályrendelet megalkotása, Tagyon és Zánka községeknek az esedékessé vált vasúti hozzájárulás fedezéséhez szükséges kölosön felvétele, Lendvaszentjózsef községnek a községi korostnaópület felépítésére szükséges kölcsön felvétele, Hahót községnek a községbiró napidíj és a községi jegyző irodai és napidíj általányának rendezése, Balatonfüred községnek az éjjeli őrök fizetésének felemelése, továbbá a községi kőbánya rendezése céljából kölcsön felvétele és a csapadék-vizek levezeté­séhez cement-csatorna készítési dijának feleme­lése, Drávaegyház és Murakirály községeknek a községi szülésznők fizetésének felemelése, Becsehely községnek kölcsön felvétele, Kámáncs községnek a községi közmunka megváltásából befolyó összegnek a harangtorony építésére leendő felhasználása, Eszteregnye községnek mezőőri állások szervezése, Monostorapáti községnek a községi szolga fizetésének megállapítása, Nagy­lengyel, Mindszentkálla, Tapolcza, Szentbékálla, Monoszló, Balatonhenye községeknek községi szervezési szabályrendeletük módositása tárgyá­ban hozott képviselőtestületi határozatok. Á beadott fellebbezések elutasításával a tör­vényhatósági közgyűlés jóváhagyta: Zalaegerszeg r. t. városnak a keleti telekföldeken eszközölt utcanyitások, Miksavár község tisztújító székének a községbiró megválasztása, Bak községnek az iskola udvarán létesítendő kut építésének meg­tagadása, Viziszentgyörgy község tisztújító szé­kének a községbiró választása, Murakeresztur községnek az ottani r. kath. felekezeti iskola részére adandó segély, Zalaegerszeg r. t. város­nak a Rákóozi-utcában a vizslahidi patak fölé épített bolthelyiség előtti aszfaltjárda építési 1909 augusztus|22. Barcza László, Nagy László, Bogyay Máté, Szentmihályi Dezső, Legáth Kálmán, Kroller Miksa, Udvardy Ignác, Csertán Károly, id. Tbassy Imre, ifj. Thassy Imre, Vizlendvay Sándor és Oltey Gnidó törvényhatósági bizott­sági tagokat választotta. A kiküldött bizottság, valamint az állandó választmány javaslatához képest a közgyűlés a ' vármegye szükségletét képező papír, irodaszerek, világító anyagok és kőnyomd .kellékek szállítá­sával Weisz Tivadar kereskedőt, a ruhanemüek szállításával Németh Fereno szabót, a lábbeliek szállításával Keszli György osizmadiát, a könyv­kötő munkákkal Fülöp János könyvkötőt, a kálykás munkákkal Pittermann István kályhást, a nyomdai munkákkal Kakas Ágoston nyomda­tulajdonost hat évre, a tűzifa szállításával pe­dig további egy évre Hűvös Ármin botfai föld­birtokost bizta meg s a szabályszerű árlejtést a a tűzifára az 1910-ik évben fogja az alispán utján kihirdettetni. A tapolczai és alsólendvai főszolgabirák hiva­talos helyiségeinek biztosításával a közgyűlés a vármegye alispánját megbízta. A belügyminiszter rendeletének megfelelőleg a közgyűlés a dijnokokról alkotott vármegyei szabályrendeletet módosította. A vármegye főorvosának utiátalányát a köz­gyűlés 1500 K-ra emelte fel. Árvavármegye átiratára a közgyűlés feliratot intéz az osztrák magyar jegybanknál a készfize­tések felvétele tárgyában; egyúttal e feliratban megismétli az önálló magyar jegybank felállítása tárgyában már felterjesztett kérelmét. Hajduvármegyének átiratát az egyházi javak­nak az állam rendelkezésére való bocsátása tár­gyában a közgyűlés tudomásul vette. A Balatoni Szövetség megkeresésére a csobánci emlékmű felállítására ötszáz koronát szavazott meg a közgyűlés a közművelődési alap terhére. Ugyanezen alap terhére a zalaegerszegi mun­kásgymnasium felállításához szükséges vetítőgép beszerzésére 300 K-át, az évenként felmerülő dologi kiadások fedezésére pedig három évre évi 200 K segélyt szavazott meg a közgyűlés. Szepesvármegyének feliratát, melyben az árva­széknek olcíó kamat mellett a községek részére törlesztéses kölcsönkép kihelyezhetését kérelmezi, valamint Esztergom vármegye feliratát a bor­italadó leszállítása és a osiger bor készítésének eltörlése tárgyában, a közgyűlés pártolta s hason irányú felirat küldését elhatározta. A „Deák Ferene" tanulmányi ösztöndíjat a közgyűlés névszerinti szavazással Topler István orvostanhallgatónak adományozta az 1909/10-ik tanévtől fogva, mint aki a beadott 111 szava­zatból 76-ot kapott. Kétségkívül érdekes ilyenkor ősszel a harcá­szat is pld amikor egy-egy lovas csapat rohamot indit a gyalogság ellen. Utóbbi észre sem veszi, amint egyszerre, mintha a földből nőne ki retten­tően dübörögve, hajrázva neki ront a lovasság. Vagy amikor a galambszürke kabátos, vörös­stráfos nadrágos generálisok által papiroson szépen kipécézett harctervek éppen ellenkezőleg ütnek ki. És ez a harc hasonlít leginkább az igazi csatához, ahol a baka hamár benne van a tűzvonalban, ahol ellenséget lát, nem pedig akkor, amikor mint a zsinór ugy fekszik, vagy térdel a számára szinte kijelölt terepen. Ilyen­kor órák hosszat bömböl az ágyú a gyalogos mögött, jobbról balról hirtelen rohamra megy egy-egy zászlóalj és éktelen osataordítás mellett felsüvit az ezredkürt, amire mind a két fél ott, ahol van, kátyúba, tarlón, sziklán az egész rop­pant terjedelmű harcterén lehasal és vár, amig tovább masírozhat. Ezalatt a magasabb rangú tisztek megbeszélik a lefolyt harc eredményeit és a baka, hogy ne unatkozzék, mulatságot lel abban, hogy a nyugalmukban megzavart mezei nyulakat, amelyek százával futkosnak szerteszét, riasztgatja vagy elfogja. De nem utolsó dolog az éjjeli gyakorlat sem. Persze ezt is tervszerűen hajtják végre ós gyönyörű látvány az, amikor az éj osöndjét egyszerre szörnyű puska ropogás félelmetesen fenséges gyorstürz fénye, lármája zavarja meg. Bizony megesik ilyenkor, hogy az egyik fél a saját csapatát golyózza le ós viszont az is, hogy egy 8—10 emberből álló társaság egy zászlóaljat is elriaszt. Mikor az éjjeli gyakorlatnak is vége, akkor kigyulladnak a szakasz lámpák, amelyek csak arra jók, hogy a baka semmit se lásson mellettük. Egy ilyen éjjeli gyakorlatnál egykor megered az eső, ami a bakát éktelen jó kedvre hangolja. Előtte is utána is 15—20 kmternyi járóföld van még a legközelebbi faluig, hát ha már bőrig ázik, legalább jó kedvű. És habár hasig gázol a piszkos habarcsban, sárban — amit nappal sem kerülhet ki, hát még éjjel amikor nem lát — csak dalol, dalol ahogy a torkán kifér. Igy múlik el a 35 napi őszi gyakorlat, amely alatt sok-sok viszontagságon megy keresztül a szegény baka nép. Persze kijut abból jócskán a tiszteknek is. Amikor aztán megjelenik a fő­parancsnok fényes kíséretével és megdicséri a csapatokat büszkén léptet el előtte valamennyi baka és olyanokat lép, hogy a lába nyomán fű se nő többé. Ilyenkor a leggyöngóbje is kitart és ne adj' isten, hogy almaradjon. Cipeli a hátán a nagy terhet a nehéz puskát, „cakonpakkot" addig, amig lefújnak. Amint a lefuvás jele 3-ad­szor is fölharsan, röpül a sok sapka a levegőbe, sok közülök a bornyuját, de még saját magát is a földhöz vágja, jeléül annak az örömnek, hogy letelt az „öreg gyerek" ideje. A közeli vasúti állomásig folyton szól a nóta, sőt benn a teher kocsikban is, ahol egy-egy szakasz húzza meg magát, se vége se hossza a zamatos baka nótának, ilmátt vezényelnek, de most már nem fohászkodik a baka, hanem amelyik­nek nagyon rosszul ment a dolga, az bizony nem átall egy-egy kacskaringósat káromkodni. Da persze csak magában. Azután megint az őrmesterek lesznek az urak, a tartalékosok le­számolnak a kincstár holmijával és mindenik magára szedi a kényelmes bő gatyát, lajbit, civil ruhát, megkapja a könyvit aztán két esz­tendeig nyugta marad. Persze az asszonynép megint ott őgyeleg és várja a gyereket, hogy otthon majd nyakig etesse jó féle hazaival, amiből előleget hozott is magával mindenik a motyójába. Leszerelés alatt az egyik századnál valami nagy vétség miatt kiköttettek két cigány gye­reket egymással szembe ós valamelyik huncut baka, — haragosa az egyik cigánynak — be­kente a védtelen oigány arcát cukros vízzel, hogy belepjék a legyek. Persze kitudódott, hogy ki volt, akkor aztán a oigány baka megkapta azt az elégtételt, hogy amazt meg ő hozhatta hasonló helyzetbe. De ahogy a oívil gúnyát föl­szedték, mindenik kibékült a maga haragosával és ment haza, hogy folytathassa az abba hagyott dolgát a ház körül. A kaszárnya udvara meg újra csendes marad a míg a félénk regruták be nem állítanak azzal a nótával, hogy október hó első napján el kell masérozni . . . Polgár Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents