Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

1909. szeptember 12. »Zalamegye Zalayármegyei Hírlap t 5 Ha tehát a magyar gazda ugyanazt az ár­politikát követi, mint azt helyesen követte a bő termésű években, hogy a búzáját visszatartja, a piacot kiéhezteti addig, mig búzájáért a meg­érdemelt méltányos árat kapja, akkor vég­zetes hibát követ el; mert amely politika helyes volt a bőtermésü években arra, hogy a gabona ár devalvációt meggátolja, az teljesen helytelen most szűk termés esetén, mert a buza árát oly magasra hajtja fel már az idény elején, hogy a külföldi búzának nagy mennyiségben való beözönlését elősegíti. Ha pedig ez a beözönlés tovább tart, akkor a fogyasztás nagy részét a külföldi buza látja el, az a fogyasztás pedig, amely elmúlt, — a magyar termelőre nézve nemcsak teljesen elve­szett, de az ezen időszakra eső buza mennyiség megmaradván, a későbbi fogyasztási időszakok áralakulásaira fog nyomást gyakorolni s meg­eshetik az a furcsa eset, hogy a magyar gazda tavaszra ébredve egy előtte érthetetlen áreséssel áll szemben. Minden eszközzel meg kell gátolni tehát a külföldi buza nagy arányú beözönlését. Miután pedig a behozatali tilalmat ki nem mondhatjuk, a magyar buza piacra bocsájtásával kell ezt meggátolnunk. A mai búzaárak mellett a gazda megtalálhatja számítását. Ennél magasabb árakra csak könnyelmű ember spekulálhat akkor, a mikor a közeli külföld bő búzaterméssel ren­delkezik. Amikor a román 80 klgr. buza 28.80 koronáért kapható Budapesten, akkor a felső­magyarországi 78 klgros sárga buza 28'50 K-ért kelt el. Ez nem normális állapot s ez könnyen egy nem várt árdevalvációt idézhet elő. A mai árak mellett a román buza 2 K-val magasabb áron értékesül nálunk a 6"30 K vám- és szállítási költség lefizetése daoára, mint az angol piacon, a franoiáról nem is szólva, mert oda egyáltalán be nem juthat, mert Franciaországnak magának is bő termése van. A folyó év gabonaár politikája tehát az kell hogy legyen : meggátolni a külföldi buza idő­előtti beözönlését, búzánk megfelelő részének a piacra hozásával, aminek az a hasznos követ­kezése lesz, hogy a buza árát állandósítjuk, sőt az idény vége felé talán emeljük is, mert ha a közelünkben fekvő román és 6zerb buza­fölösleg hozzánk hamarjában utat nem talál, ugy a nyugaton keres piacot, mert a szerb és román gazda raktárak hiányában nem igen várhat az eladással, az igy megfogyatkozott készletek azután már nem képesek majd a mi buza áralakulásunkat károsan befolyásolni. Mindezekből azt a helyes igazságot kell a magyar gazdának leszűrnie, hogy bő termésű években akként állandósíthatja az árakat, ha búzáját egyenlő részletekben adja el, az egész évre elosztva, addig szűktermésü években, mint az idei is, akkor jár el helyesen s csak akkor állandósíthatja, sőt emelheti az árakat a ké­sőbbi időszakban, ha egyenlőtlen részletekben adja el gabonáját, még pedig a külföldi beho­zatal meggátlása céljából a nagyobb felét a fogyasztási óv első, — a kisebb felét a fo­gyasztási óv második felében. Borászati kongresszus Yerseczen. Versecz város közönsége Kossuth Ferenc ke­reskedelemügyi és Darányi Ignác fölművelés­ügyi minister urak Ő Nagyméltóságaik védnök­sége és az összes országos gazdasági egyesüle­tek közreműködése mellett Verseczeo, 1909. évi szeptember 19., 20 napjain borvásárral és bor­kiállítással egybekötött országos borászati kon­gresszust rendez. Programm : szeptember 18. szombaton 5 óra 20 perckor: az érkező vendégek fogadtatása és elszállásolása, este 8 órakor: ismerkedési estély és színi előadás. 19. Vasárnap délelőtt 10 órakor: szakelőadá­sok, déli 1 órakor díszebéd, délután 4 órakor: a) sétahangverseny a városkertben, b) kirándu­lások és este 8 órakor színielőadás. 20. Hétfőn délelőtt 10 órakor szakelőadások, déli 1 órakor közös ebéd (á 1 a Carte), délután 4 órakor: a környék szőlőszeti és borászati ne­vezetességeinek megtekintése, este 8 órakor tár­sas estély. Kellő számú jelentkezés esetére társas kirán­dulás lesz Herkulesfürdőbe és a vaskapuhoz (Hajón via Báziáa—Orsova). A kongresszuson részt vehet mindenki, ki a szőlőművelés és borkereskedelem iránt érdek­lődik s részvételi szándékát — a 10 K rész­vételi díj egyidejűleg való beküldése mellett a kongresszus végrehajtó bizottságának bejelenti. A tagsági jegy jogot ad : 1. Az összes előadások hallgatására ós a vi­tákban való részvételre. 2. A kongresszussal egybekötött borkóstolón, borkiállításon és borvásáron való részvételre. 3. A kongresszus által rendezendő kirándu­lásokon való díjmentes részvételre. 4. A Hungária szálló vigadótermében rende­zendő diszebéden való dijmentes részvételre. A kongresszus azon t. tagjait, kik Budapest­ről vagy Budapesten át utaznak Verseezre, tisztelettel felkérjük, hogy f. évi szeptember 18-án Budapesten a nyugoti pályaudvaron gyü­lekezve a reggel 9 óra 40 perckor induló gyors­vonaton utazzanak. — A nem Budapesten át utazó t. tagok pedig a közbeeső állomásokon osatlakoznak az előbbiekhez. Verseezre délután 5 óra 20 perckor érkezik a vonat. A tagokat ezért kérjük az utazásnak ily mó­don való végzésére, mert a bizottság a kongresz­szus t. tagjait megérkezésükkor ünnepélyesen fogadni és velük a bejelentések alapján rezervált lakásokat közölni fogja. A megérkezés napján ismerkedési estólyt rendez a bizottság. Tisztelettel kérjük a résztvevők nevét, foglal­kozását és lakhelyét egyenként közölni. Az utóbbi évek, sőt az utóbbi két évtized óta közgazdaságunknak talán egyetlen ágát sem érte akkora veszedelem, mint borgazdasá­gunkat. Általánosan tudott dolog, hogy egykor virágzó és óriási kivitellel dolgozó szőlő és bor­gazdaságunk a filloxera pusztítása következté­ben jutott a tönk szélére. Szőlőink felújítása sok száz milliót nyelt el, egyes bortermelő vidékek, mint pldl. Verseoz is szinte erején felül való anyagi áldozatot ho­zott szőlőhegye rekonstrukciója érdekében. Tette ezt kényszerűségből, hogy a filloxera pusztítása következtében elszegényedett szőlősgazdák és szőlőművelők újból keresetághoz jusssanak és a megélhetés feltételeit megszerezhessék, de hoz­záláttak a rekonstrukcióhoz a város és egyes tényezők támogatásával azért is, mert abban bizakodtak, hogy habár nagy fáradtsággal, áldo­zatkészséggel, veritékes munkával jár is a fel­újítás, ez a munka kárba veszni nem fog, hanem idővel meghozza gyümölcseit és a keservesen beleölt tőke kamatait. A hazai bortermelők és borkereskedők érde­keinek közös megvédése céljából annál is inkább van jogosultsága a borászati kongresszusnak, mert nem egyoldalú, nanem az összesség kívá­nalma gyanánt jelentkezik s mely költséges szőlőmivelésünket a tulprodukoió következmé­nyeitől megvédeni és boraink veszélyeztetett ér­tékesítését megmenteni célozza. Ez a meggyőződés indította Versecz város közönségét, hogy a hazai és külföldi érdekelt­ség bevonásával országos borászati kongresszust rendezzen, melyen boraink kivitele és a vám­külföldön leendő értékesitése érdekében köve­tendő teendők volnának megállapitandók. Ennek a kongresszusnak kell megmutatni, hogy a magyar bortermelés még él. Hadd merít­hessen bizalmat a hazai és külföldi fogyasztó arra, hogy fedezheti szükségleteit a magyar ter­mésből; hadd buzdítsuk a már sok helyen kétel­kedni kezdő szőlőtermelőket, bemutatva nekik azt, hogy mit lehet még Magyarországon remélni. E célra szükségünk van a borgazdaság összes tényezőinek legbuzgóbb támogatására s mi azzal a kéréssel fordulunk Magyarország bortermelői­hez, borkereskedőihez és minden érdekeltségi körhöz, támogassák akciónkat, csatlakozzanak hozzánk és követeljük borgazdaságunk meg­védését. Megkérjük az összes törvényhatóságokat, gaz­dasági egyesületeket, hegyközségeket, kereske­delmi kamarákat, bortermelő ós kereskedelmi egyesületeket: hassanak oda, hogy Magyarország bortermelése és borkereskedelme jogos véde­lemben részesüljön. Mert meg vagyunk győ­ződve, hogy ninos közöttünk senki, aki át nem érezné és teljesen meg n Q,m értené a tömörülés­ben rejlő nagy fontosságot, az erők egyesülésé­nek és egyesítésének erkölcsi és gazdasági súlyát, jelentőségét és szinte kiszámíthatatlan hasznát í és előnyeit. Ez okból rendezzük a Borászati Kongresszust. Bizton reméljük, hogy a saját jól felfogott érdek fogja vezérelni az érdekeltek minél számo­sabbjait, hogy a magyar szőlészet ós borkeres­kedelem minél nagyobb felvirágozására irányí­tott s mindannyiunkat átható törekves által lelkesítve és az ilynemű egyesülésnek jelenté­keny közgazdasági fontosságát felismerve, örö­mest részt vegyenek a verseczi kongresszus tár­gyalásain. Szívélyes tisztelettel és hazafias üdvözlettel: Verseczen, 1909' augusztus havában. A Verseczi Borászati Kongresszus Végrehajtó Bizottsága. A nemzetközi motoros talajmivelő gépverseny tanulságai. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a földmivelésügyi miniszter támoga­tásával Mezőhegyesen motoros szántógép-ver­senyt rendezett. A verseny célja a ma alkal­mazásban lévő önvontató szántógépek kipróbá­lása, munkaképességüknek technikai és üzemi szempontból való elbírálása. Öt gép verseny­zett. Gőzgépes ekékkel: az Első Magyar Gazda­sági Gépgyár rt., Nicholson gépgyár rt, J. H. Mc. Laren; robbanó motoros ekékkel: a Kő­szegi-féle talajmivelő gépgyár rt., Deutsche Gasmotoren Fabrik ós Áctiengesellschaft A. Georgen cégek vettek részt a versenyben. Az, hogy a kevésbbé vagyonos középbirtokos, haszonbérlő és velük együtt, — esetleg szö­vetkezés utján — a kisbirtokos is használhatja a drága munkást ós fogaterőt pótló szántó­gépet, már az eddigi eredményekből is bizto­sitottnak látszik. Tökéletesítésre ugyan a ver­senyzőgépek mindegyike rászorul, mert hiszen jó készséget csak alapos kipróbálás, igazítás után lehet előállítani. Az eddigi próbák sikere mégis azt igazolja, hogy az önvontató szántó­gépek a gyakorlatban is jövedelmezőleg alkal­mazhatók és hogy ezek tökéletesitésóvel oly gépek használata általánosítható, amelyekkel tetemesen lehet fokozni a terméseredményeket és viszont csökkenteni a megmivelési költsé­geket. Tévedés volna azt hinni, hogy a szántógép alkalmazásával csökkenthetjük a munkásszük­ségletet, vagy fogaterőt. Sőt ellenkezőleg, a mélygépszántás az intenzivebb trágyázásra, ta­lajmegmivelésre és a kapásvetemények kultivá­lására kényszeríti a gazdát, mórt hiszen ezek nélkül a mélygépszántást sem használhatja ki. Általános tapasztalat, hogy a gépszántás esak fokozza a kézimunkás erőszükségletet. Hanem igenis lehetővé teszi azt, hogy a gazda a bér­munkát jobban kihasználja és a munkást jobban megfizesse. És akkor, amidőn az egész kiván­dorlás okozta elnéptelenedés a bérkérdésen múlik, nagyon is érdemes azon technikai vív­mányok népszerűsítésével foglalkoznunk, amely a gazdaközönséget a megbízható munkás jobb javadalmazására képesiti. A gépszántás tehát jórészt szociális kérdés, amely éppen a legfontosabb mezőgazdasági muuka, — a talajmivelés — terén nagyon is sokat lendíthet a magyar mezőgazdaságon. Hogy e technikai vívmány méltóképpen kihasználtas­sák, az mezőgazdaságunk általános érdeke és méltó büszkeséggel hivatkozhatunk arra, hogy a motorosekék alkalmazásának terén mi va­gyunk a kezdeményezők és hogy e motoros ekék közül éppen a magyar gyártmányok bi­zonyultak eddig is legjobbaknak. A székelyföldi miniszteri kirendeltség udvar­helyvármegyei megbízottja értesítette a Gazda­sági Egyesületet, hogy a szókelyudvarhelyi székely juhturógyár kiváló minőségű juhtúrót készít, és pedig csemege-turót urak és munkás­turót gazdasági munkások s oselédek számára. A megrendelések közvetlenül a gyárhoz inté­zendők. Kereskedők kartelje bevásárlásoknál. Ujabban a lóher és lucerna magvak bevásárlásánál azon tapasztalat volt tehető, hogy azon vidékeken, ahol ezen magvak nagyobb mennyiségben ter­meltetnek, a here magvak vásárlásával foglal­kozó kereskedők kartelbe léptek s a tapaszta­latlanabb gazdáktól ezen magvakat alacsonyabb, az általuk megszabott egységes árban vásárol­ják meg. A tapasztaltabb gazdák, a nagyobb birtoko­sok a szaklapok utján tudomást szereznek a heremagvak árának alakulásáról, azonban a kisebb termelők ki vannak téve annak, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents